„Jelek és rendszerek 2” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
a (tárgykód)
 
(173 közbenső módosítás, amit 67 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Tantárgy
{{Tantárgy
|nev=Jelek és rendszerek 2
| nev = Jelek és rendszerek 2
|targykod=VIHVA200
| tárgykód = VIHVAB02
|kredit=6
| kredit = 6
|felev=3
| felev = 3
|kereszt=van
| kereszt = van
|tanszék=HVT
| tanszék = HVT
|kiszh=3 db
| kiszh = 3 db
|vizsga=írásbeli és szóbeli
| vizsga = írásbeli és szóbeli
|nagyzh=nincs
| nagyzh = 1 db
|hf=2 db
| hf = 3 db
|szak=villany
| szak = villany
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA200/
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA200/
|targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=1%3Absc-kepzes&id=507%3Ajelek-es-rendszerek-ii-vihva200&Itemid=35&lang=hu
| targyhonlap = https://fourier.hvt.bme.hu/
|levlista=jelek2{{kukac}}sch.bme.hu
| levlista = [https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek2 jelek2{{kukac}}sch.bme.hu]
| régitárgykód = VIHVAB01
}}
}}


A tantárgy a [[Jelek és rendszerek 1]] tárgy folytatása. Célja megalapozni a folytonos idejű rendszerek vizsgálati módszereit a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban, továbbá a különböző rendszerleírások alapján megismertetni a rendszerjellemzőket és kapcsolatukat. A folytonos idejű rendszerek elméletét követően, a diszkrét idejű jelek és rendszerek vizsgálati módszereinek tárgyalása az idő-, frekvencia-, és z-tartományban. A tantárgy megadja a folytonos idejű jelek és rendszerek diszkrét közelítésének elvi alapjait, és tárgyalja a folytonos idejű nemlineáris rendszerek és hálózatok analízisének alapvető módszereit.
A tantárgy a [[Jelek és rendszerek 1]] tárgy folytatása. Célja megalapozni a folytonos idejű rendszerek vizsgálati módszereit a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban, továbbá a különböző rendszerleírások alapján megismertetni a rendszerjellemzőket és kapcsolatukat. A folytonos idejű rendszerek elméletét követően, a diszkrét idejű jelek és rendszerek vizsgálati módszereinek tárgyalása az idő-, frekvencia-, és z-tartományban. A tantárgy megadja a folytonos idejű jelek és rendszerek diszkrét közelítésének elvi alapjait, és tárgyalja a folytonos idejű nemlineáris rendszerek és hálózatok analízisének alapvető módszereit.


A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók felkészültek a folytonos idejű rendszerek legfontosabb számítási módszereinek alkalmazására a frekvencia- és komplex frekvencia tartományban, a diszkrét idejű rendszerek és hálózatok analízisére idő- frekvencia- és z-tartományban. Ismerik a folytonos- és diszkrét idejű jelek és rendszerek kapcsolatát, valamint a moduláció alapelméletét. – ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról.''
A Jelek és rendszerek a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 33%-os súllyal szerepel.


== Követelmények ==
== Követelmények ==
24. sor: 25. sor:
* '''Előkövetelmény:''' A [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy teljesítése.
* '''Előkövetelmény:''' A [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy teljesítése.
* '''Jelenlét:''' Elméletileg az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, de gyakorlatilag senki sem tartja számon.
* '''Jelenlét:''' Elméletileg az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, de gyakorlatilag senki sem tartja számon.
* '''Házi feladat:''' A félév során két kötelező nagy házi feladatot kell megoldani:
* '''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.
*# Folytonos idejű rendszer/hálózat vizsgálata a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban
*# Folytonos idejű rendszer/hálózat vizsgálata a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban
*# Diszkrét idejű rendszer analízise az idő-, frekvencia és a komplex frekvencia tartományban
*# Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata az idő-, és frekvenciatartományban
Határidő elmulasztása esetén csak különeljárási díj befizetésével adható be otthoni feladat. A határidőre beadott, nem elfogadott feladat egyszer javítható, a késve beadott feladat nem javítható. Az aláírás megszerzéséhez a félév végére mindkét házinak ELFOGADOTT-nak kell lennie!
*# Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata komplex frekvenciatartományban
*'''KisZH:''' A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg. Az aláírás megszerzéséhez a két legjobban sikerült kisZH átlagpontszámának el kell érnie a 2,0-át!
*'''KisZH:''' A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg.  
*'''NagyZH:''' Nincs a tárgyból.
*'''NagyZH:''' A félév során egy nagy ZH van a 10. héten, amin 25 pont szerezhető, és még a szorgalmi időszakban egyszer pótolható.
*'''Vizsga:''' Két részből áll: Egy írásbeliből és egy szóbeliből. Az írásbeli (30 pont) első fele két darab 7,5 pontos nagyfeladat (egyik FI másik DI), a második fele 15 darab 1 pontos kiskérdés. Csak sikeres írásbeli (legalább 14,5 pont) után kezdhető meg a szóbeli, melyen javítható/rontható is az írásbeli érdemjegye, akár meg is lehet bukni!
A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:
*<math>FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}</math>
Ahol KZH<sub>x</sub> a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont, a nagyZH pedig legalább 10 pont legyen.
*'''Vizsga:''' Két részből áll: Egy írásbeliből és egy szóbeliből. <del>Az írásbeli (60 pont) első fele két darab 15 pontos nagyfeladat (egyik FI másik DI), a második fele 15 darab 2 pontos kiskérdés.</del> Csak sikeres írásbeli (legalább 30 pont) után kezdhető meg a szóbeli, melyen javítható/rontható is az írásbeli érdemjegye, akár meg is lehet bukni!
'''UPDATE!! 2018 ősztől:''' Az írásbeli vizsga egyszer 100 perces. 2 db 20-20 pontos nagyfeladattal és 10 db 2 pontos kisfeladattal. A nagyfeladatok nagy valószínűséggel a ZH-ból kimaradt anyagrészből (jellemzően a nemlineáris és DI témakörből) kerülnek ki. A szóbeli rendje és a ponthatárok nem változtak.


== Jegyzetek, segédanyagok ==
== Jegyzetek, segédanyagok ==
=== Videotorium ===
*[https://bme.videotorium.hu/en/channels/1578/jelek-es-rendszerek-2 Előadásvideók] - 2013/14 őszi félévében ''Dr. Gyimóthy Szabolcs'' előadásainak felvételei.


=== Fourier-transzformáció ===
=== Fourier-transzformáció ===


*[[Media:fourier_transzformacio_HIT_jegyzet.pdf|Fourier-transzformáció a HIT tolmácsolásában]]
*[[Média:Fourier transzformacio HIT jegyzet.pdf|Fourier-transzformáció a HIT tolmácsolásában]]


*[http://phet.colorado.edu/hu/simulation/fourier JAVA-alapú szimuláció a phet.colorado.edu oldalról]
*[http://phet.colorado.edu/hu/simulation/fourier JAVA-alapú szimuláció a phet.colorado.edu oldalról]


=== Jegyzetek ===
*[http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2011-0013_kelemen_digitalis_jelfeldolgozas/41_periodikus_jelek_fourier_sora.html Link]: Fourier sorfejtés. transzformáció Dr. Kelemen András (SZTE) által


*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_ea_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi előadások]]
===Jegyzetek===
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_gyak_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi gyakorlatok]]
*[[Media:jelek2_jegyzet_A-FI_Bilicz_jegyzet.pdf|Folytonos idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_B-DiszkretIdo_Bilicz.pdf|Diszkrét idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_C-MV_Bilicz_2012_tavasz.pdf|Mintavételezésről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_Hare_kepletek.pdf|Képletgyűjtemény]] - Egy jó kis összefoglaló, mely tartalmazza szinte az összes szükséges képletet!


===Jelek és rendszerek tankönyv===
*[[Média:Jelek és rendszerek 2 jegyzet.pdf|Teljes anyagot lefedő jegyzet]] - Dudás Márton jegyzete, melyet dr. Gyimóthy Szabolcs lektorált és jegyzetpályázatot nyert (ami "kikerült a tananyagból", az az új tanrendre vonatkozik, a régi tárgyhoz az egész aktuális!)(Vannak benne hibák)
* [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék
*[http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-, Laplace-, és z-transzformáció elmélete és hozzájuk kapcsolódó feladatok megoldással
* [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak
*[[Média:Jelek2 jegyzet 2010osz ea TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi előadások]]
* [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban
*[[Média:Jelek2 jegyzet 2010osz gyak TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi gyakorlatok]]
* [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban
*[[Média:Jelek2 jegyzet A-FI Bilicz jegyzet.pdf|Folytonos idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
* [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban
*[[Média:Jelek2 jegyzet B-DiszkretIdo Bilicz.pdf|Diszkrét idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
* [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása
*[[Média:Jelek2 jegyzet C-MV Bilicz 2012 tavasz.pdf|Mintavételezésről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
* [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató
*[[Média:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf|Képletgyűjtemény]] - Egy jó kis összefoglaló, mely tartalmazza szinte az összes szükséges képletet!


=== Vizsgához segítség ===
===Jelek és rendszerek tankönyv ===
*[[Média:Jelek konyv 0tartalom.pdf|0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék
*[[Média:Jelek konyv 1.pdf| 1. Fejezet]] - Alapfogalmak
*[[Média:Jelek konyv 2.pdf| 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban
*[[Média:Jelek konyv 3.pdf| 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban
*[[Média:Jelek konyv 4.pdf| 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban
*[[Média:Jelek konyv 5.pdf| 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása
*[[Média:Jelek konyv 0targymutato.pdf| 6. Fejezet]] - Tárgymutató


*[[Media:jelek2_jegyzet_2012_szobelire.pdf|Szóbelire összefoglaló]] - Gábor Norbert és Kondor Máté András munkája, de '''NEM TELJES!''' Ezektől eltérő kérdések is lehetnek a vizsgán, esetleg egy adott témakörbe részletesebben is belekérdezhetnek.
===Példatár===
*[https://bmeedu-my.sharepoint.com/:b:/g/personal/krisztina_kiraly_edu_bme_hu/EV6HxpyUkZtIi7XcgH7-fBMB5AZKPJVYrXgu-xMggSsfAw?e=HPUByX Dr. Fodor György (szerk.): Villamosságtan példatár]


*[[Media:jelek2_jegyzet_2013_lyq.pdf|Teljes előadásjegyzet]] - Klinkó Krisztián munkája. Dr. Gyimóthy Szabolcs 2013-as előadásainak jegyzete. Szerepel benne minden, ami előadáson elhangzott, kivéve az év végi "érdekességek".
===Vizsgához segítség===
 
*[[Média:Jelek2 jegyzet 2012 szobelire.pdf|Szóbelire összefoglaló]] - Gábor Norbert és Kondor Máté András munkája, de '''NEM TELJES!''' Ezektől eltérő kérdések is lehetnek a vizsgán, esetleg egy adott témakörbe részletesebben is belekérdezhetnek.
 
*[[Média:Jelek2 jegyzet 2013 lyq.pdf|Teljes előadásjegyzet]] - Klinkó Krisztián munkája. Dr. Gyimóthy Szabolcs 2013-as előadásainak jegyzete. Szerepel benne minden, ami előadáson elhangzott, kivéve az év végi "érdekességek".


*Abból az időből, amikor még Hálózatok és Rendszerek volt a tárgy neve, és szigorlattal zárult ''Gódor András'' készített egy elég terjedelmes és átfogó összefoglalót, mely még most is jól használható a vizsgakészüléshez. Bár kézzel írt és szkennelt, de akinek van türelme átnézni, az sok hasznos dolgot találhat benne:
*Abból az időből, amikor még Hálózatok és Rendszerek volt a tárgy neve, és szigorlattal zárult ''Gódor András'' készített egy elég terjedelmes és átfogó összefoglalót, mely még most is jól használható a vizsgakészüléshez. Bár kézzel írt és szkennelt, de akinek van türelme átnézni, az sok hasznos dolgot találhat benne:
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_1.PDF| Összefoglaló 1. rész]]
**[[Média:Jelek HÁRE szigorlat 1.PDF| Összefoglaló 1. rész]]
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_2.PDF| Összefoglaló 2. rész]]
**[[Média:Jelek HÁRE szigorlat 2.PDF| Összefoglaló 2. rész]]
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_3.PDF| Összefoglaló 3. rész]]
**[[Média:Jelek HÁRE szigorlat 3.PDF| Összefoglaló 3. rész]]
 
*[[Jelek és Rendszerek 2/Veszely konzultacio 2008|2008 - Dr. Veszely Gyula által tartott konzultáció]], mely segít a házi megoldásában is.
*[[Media:Jelek2 előadásjegyzet FI.pdf|E-book reader-re optimalizált FI jegyzet]], ''Bíró Tamás'' munkája


*[[Jelek és rendszerek 2 - Veszely konzultáció 2008|2008 - Dr. Veszely Gyula által tartott konzultáció]], mely segít a házi megoldásában is.
*[[Média:Jelek2 előadásjegyzet FI.pdf|E-book reader-re optimalizált FI jegyzet]], ''Bíró Tamás'' munkája
*[[Média:JR2 kartya.pdf|Fontos képletek tanuló kártyákon]]
{{Rejtett
|mutatott='''Régi tanterv témakörei'''
|szöveg=
=== Modulációs témakör ===
=== Modulációs témakör ===


A tanév végén jellemzően 2-4 előadás van ebből a témakörből. A vizsgán szinte mindig van 2 modulációs kisfeladat. Továbbá a szóbelinél némelyik vizsgáztató nem szereti, ha semmit sem tudtok ebből a témakörből, szóval legalább egyszer azért érdemes átfutni.
A tanév végén jellemzően 2-4 előadás van ebből a témakörből. A vizsgán szinte mindig van 2 modulációs kisfeladat. Továbbá a szóbelinél némelyik vizsgáztató nem szereti, ha semmit sem tudtok ebből a témakörből, szóval legalább egyszer azért érdemes átfutni.
* A radarlab-os honlapról lementett "rövid" elméleti összefoglaló, mely teljes mértékben lefedi a vizsgához szükséges anyagrészt:  [[Media:Jelek2_Moduláció_elméleti_összefoglaló.pdf|Elméleti összefoglaló]]
* A radarlab-os honlapról lementett "rövid" elméleti összefoglaló, mely teljes mértékben lefedi a vizsgához szükséges anyagrészt:  [[Media:Jelek2_Moduláció_elméleti_összefoglaló.pdf|Elméleti összefoglaló]]
* Szintén a radarlab-os honlapról származó, modulációs feladatok, hivatalos megoldásokkal. Elvileg csak ezek a típuspéldák lehetnek a vizsgán:  [[Media:Jelek2_Moduláci_Gyakorló_feladatokésmegoldások.pdf‎|Gyakorló feladatok és megoldások]]
* Szintén a radarlab-os honlapról származó, modulációs feladatok, hivatalos megoldásokkal. Elvileg csak ezek a típuspéldák lehetnek a vizsgán:  [[Media:Jelek2_Moduláci_Gyakorló_feladatokésmegoldások.pdf‎|Gyakorló feladatok és megoldások]]
* Továbbá néhány hasznos képlet:  [[media:Jelek2_Moduláció_Képletek.pdf‎|Néhány hasznos képlet]]
* Továbbá néhány hasznos képlet:  [[media:Jelek2_Moduláció_Képletek.pdf‎|Néhány hasznos képlet]]


== Számítógépes segédprogramok ==
=== Nemlineáris hálózatok ===


=== MATLAB ===
Ez a témakör korábban a Jelek 1 része volt, azonban az új tárgyban átkerült a Jelek 2-be. A 2022-ben indult tantervben ismét a Jelek 1 része lett.


A MATLAB-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].
}}


[[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|MatLab útmutató, hivatalos]] (eredetileg a [[Szabályozástechnika|SzebTechhez]])
===Oktatóvideók===


[[Media:jelek2_jegyzet-Horvath-szamitogeplabor-2010.pdf|Számítógéplabor-jegyzet]]
*[https://www.youtube.com/playlist?list=PLr5ptf0KeDOsLQJTniQK1tK16PywOy8UB Jelek és Rendszerek 2 Oktatóvideók Playlist] - Cseppentő Bence és Radványi Patrik demonstrátorok közreműködésével készültek, a nagyZH témaköréből. Gyurós Péter munkája.


=== Wolfram Mathematica ===
==Számítógépes segédprogramok==


''„Ez a világ legjobb programja”'' -- Anonymous.
===Matlab===


Tényleg nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például Fourier-sorfejtés vagy -transzformáció, állapotváltozós mátrixokból átviteli függvény meghatározása, stb. Érdemes megtanulni a használatát.
<p style="color:red;"> '''Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]''' </p>
A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].<br />Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Média:MatLab Utmutato Szabtech Jelek.pdf|Matlab útmutató]]<br />Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Média:Jelek1 MATLABösszefogalaló.pdf| Matlab parancsok]]<br />Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Média:Jelek1 MATLABgyorstalpaló.pdf| Matlab gyorstalpaló]]


Fizetős program.
További hasznos segítség lehet az őszi félévben inudló [[Mérnöki problémamegoldás MATLAB-ban]] tantárgy felvétele


[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]
===Wolfram Mathematica===


=== Wolfram Alpha ===
Tényleg nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például Fourier-sorfejtés vagy -transzformáció, állapotváltozós mátrixokból átviteli függvény meghatározása, stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!'''<br />[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]


Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)
===Wolfram Alpha===


Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]
Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)<br />Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]


=== MAPLE ===
===MAPLE===


Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)
Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)<br />[http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal]<br />Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Média:Jelek1 MAPLE.pdf| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!


[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]
===ANDI===


Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]]
A diszkrét idejű, második házi feladat ellenőrzéséhez rendkívül hasznos program. Egy tanszéki munkatárs fejlesztette még évekkel ezelőtt, '''teljesen jogtisztán''' használható. Még DOS-ra írták meg a programot, így telepítése kicsit problémás, de alább olvasható két részletes útmutató:


=== ANDI ===
=====Egyszerűbb telepítés=====
#Lépés: [[Média:Jelek2 ANDI.zip|ANDI.zip]] letöltése, majd kicsomagolása a '''C:\''' mappába
#Lépés: [[sourceforge:projects/dosbox/files/dosbox/0.74/DOSBox0.74-win32-installer.exe/download|DOSbox]] DOS emulátor letöltése és telepítése
#Lépés: DOSbox elindítása majd az alábbi parancsok begépelése:
##Parancs: '''mount c c:\ANDI'''
##Parancs: '''c:'''
##Parancs: '''ANDI.exe'''
#Lépés: '''Configurate''' menüpont és ott minden '''DIR'''-t át kell írni '''C:\''' -re.
#Lépés: Teszteld, hogy működik-e egy egyszerű hálózattal: '''graph editor''' -> '''insert''', majd írd be pl hogy: ''i d o'' ('''i''':input '''d''':delay '''o''':output '''l''':line '''m''':erősítő) aztán nyomj egy '''escape''' -t.
#Lépés: '''Analyse''' menüpont: Errort fog dobni, de entert nyomva bevisz a '''Text Editor'''-ba, ahol annyi a dolgod, hogy az első sorba a '''Network: valamirandomakármi;''' legyen írva. '''Escape''', majd újra '''Analyse''' és mennie kell.
#Lépés:  Amikor a konkrét hálózatodat rajzolod be, akkor arra figyelj, hogy minden vonalon legyen erősítő. Ha a rajzodban nincs valamelyik vonalon erősítő, akkor egy egyszeres erősítésűt rakj be, hogy tudja a program, milyen irányítású a jelfolyamhálózat. (Ekvivalens a nyilacskákkal a rajzon). Ezt még akkor is csináld meg, ha amúgy egyértelmű, hogy merre folyik! Menteni is lehet a '''graph'''-ot utána. Ha error-t dob először, akkor a 6-os pontban leírtakat kell követni.


A diszkrét idejű, második házi feladat ellenőrzéséhez rendkívül hasznos program. Egy tanszéki munkatárs fejlesztette még évekkel ezelőtt, '''teljesen jogtisztán''' használható. Még DOS-ra írták meg a programot, így telepítése kicsit problémás, de alább olvasható egy részletes útmutató:
===== Bonyolultabb telepítés (megéri)=====
# Lépés: [https://www.dropbox.com/s/80y16va2rzz3kot/ANDI.zip ANDI.zip] letöltése, majd kicsomagolása a '''C:\''' mappába
#Lépés: [[Média:Jelek2 ANDI.zip|ANDI.zip]] letöltése, majd kicsomagolása bármilyen mappába (pl. `asztal\ANDIprogram\` mappába kerül a kicsomagolt ANDI mappa, abban a fájlok)
# Lépés: [http://sourceforge.net/projects/dosbox/files/dosbox/0.74/DOSBox0.74-win32-installer.exe/download DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése
#Lépés: [https://sourceforge.net/projects/dosbox/ DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése
# Lépés: DOSbox elindítása majd az alábbi parancsok begépelése:
#Lépés: DOSBOX konfiguráció létrehozása az ANDI mappájába (pl. `asztal\ANDIprogram\dosbox.conf`), az alábbi tartalommal: <br><code>[autoexec]<br>MOUNT o .<br>MOUNT c .\ANDI\<br>o:<br>CD ANDI<br>ANDI.EXE<br></code><br>
## Parancs: '''mount c c:\ANDI'''
# Lépés: parancsikon létrehozása. A parancs amit indít '''"C:\Program Files (x86)\DOSBox-0.74-3\DOSBox.exe" -conf "dosbox.conf"''', és az indítási mappa pedig a mappa ahová kicsomagoltad az ANDI-t (és a config is van).
## Parancs: '''c:'''
#Lépés: elindítod a programot a parancsikonnal. El kell indulnia a DOSBox-nak, és rögtön bejön az ANDI.
## Parancs: '''ANDI.exe'''
#Lépés: '''c'''onfigurate -> elérési utakat át kell írni '''C:\'''-re, pl. '''C:\HELP''' (a DATA pedig '''C:\'''), majd write config
# Lépés: '''Configurate''' menüpont és ott minden '''DIR'''-t át kell írni '''C:\''' -re.
#Lépés: teszteld le, ha minden jól ment akkor minden működik és ha újraindítod a programot akkor sem kell többet a beállításokhoz nyúlnod.
# Lépés: Teszteld, hogy működik-e egy egyszerű hálózattal: '''graph editor''' -> '''insert''', majd írd be pl hogy: ''i d o'' ('''i''':input '''d''':delay '''o''':output '''l''':line '''m''':erősítő) aztán nyomj egy '''escape''' -t.
# Lépés: '''Analyse''' menüpont: Errort fog dobni, de entert nyomva bevisz a '''Text Editor'''-ba, ahol annyi a dolgod, hogy az első sorba a '''Network: valamirandomakármi;''' legyen írva. '''Escape''', majd újra '''Analyse''' és mennie kell.
# Lépés: Amikor a konkrét hálózatodat rajzolod be, akkor arra figyelj, hogy minden vonalon legyen erősítő. Ha a rajzodban nincs valamelyik vonalon erősítő, akkor egy egyszeres erősítésűt rakj be, hogy tudja a program, milyen irányítású a jelfolyamhálózat. (Ekvivalens a nyilacskákkal a rajzon). Ezt még akkor is csináld meg, ha amúgy egyértelmű, hogy merre folyik! Menteni is lehet a '''graph'''-ot utána. Ha error-t dob először, akkor a 6-os pontban leírtakat kell követni.


== Házi feladatok ==
==Házi feladatok==


A hivatalos leadási határidők csak irányadóak, valójában a gyakvezér határozza meg a pontos leadási határidőt. Mindig megvárják, hogy minden elhangozzon a gyakorlatokon, ami az adott házi elkészítéséhez szükséges. Nem célszerű az utolsó napokra hagyni, mivel mindkét házi megírása külön-külön '''legalább 10-15 órát''' igénybe vesz! Ajánlatos folyamatosan dolgozni vele, ugyanis adott feladatsorban a feladatok úgy követik egymást, ahogy a megoldásukhoz szükséges elméleti anyag elhangzik az előadásokon. Továbbá minden gyakvezérnek van rendszeres konzultációs időpontja, így ha időben szembesültök a problémával, akkor még van idő rákérdezni és javítani.
A hivatalos leadási határidők csak irányadóak, valójában a gyakvezér határozza meg a pontos leadási határidőt. Mindig megvárják, hogy minden elhangozzon a gyakorlatokon, ami az adott házi elkészítéséhez szükséges. Nem célszerű az utolsó napokra hagyni, mivel mindkét házi megírása külön-külön '''legalább 10-15 órát''' igénybe vesz! Ajánlatos folyamatosan dolgozni vele, ugyanis adott feladatsorban a feladatok úgy követik egymást, ahogy a megoldásukhoz szükséges elméleti anyag elhangzik az előadásokon. Továbbá minden gyakvezérnek van rendszeres konzultációs időpontja, így ha időben szembesültök a problémával, akkor még van idő rákérdezni és javítani.


A gyakvezér által kijelölt határidőt viszont mindenképpen érdemes tartani, ugyanis az időben leadott, de nem elfogadható házik javítására a félév során van még egy lehetőség. A határidőre le nem adott háziknak viszont elsőre hibátlannak kell lenniük, valamint különeljárási díjat kell fizetni!


=== Első házi, folytonos időből ===
{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"
| style="vertical-align: top; width:50%;" |
 
===Első házi, folytonos időből===
 
*[[Média:Jelek2 hf1 Anon1.pdf|Kidolgozás egy gyakvezér honalpjáról]] H34 J12
 
*[[Média:Jelek2 hf1 Erdei Bence.pdf|Erdei Bence munkája]] H17 J6[[:File:J6.jpg]] itt a 6 jel eredetije ez a kidolgozásban nem szerepel.
 
*[[Média:Jelek2 hf1 SZN.pdf|Szabó Norbert munkája]] H33 J10
 
*[[Média:Jelek2 hf1 Janosi Gergely Peter.pdf| Jánosi Gergely Péter munkája]] ? J15
 
*[[Média:Jelek2 hf1 Erdos Peter.pdf| Erdős Péter munkája]] H20 J11
 
*[[Média:Jelek2 hf1 Fazekas Gergely.pdf| Fazekas Gergely munkája]] H22 J15 - '''40 MB!'''
 
*[[Média:Jelek2 hf1 Matuska Timot.pdf| Matuska Timót munkája]] H30 J11
 
*[[Média:Jelek2 hf1 Turoczi Zoltan.pdf| Turóczi Zoltán munkája]] H9 J13
 
*[[Média:Jelek2 hf1 Szvoboda Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]] H17 J10


*[[Media:jelek2_hf1_Anon1.pdf|Kidolgozás egy gyakvezér honalpjáról]]
*[[Média:Jelek2 1hf berenyi norbert.pdf|Berényi Norbert munkája]] H36 J03


*[[Media:Jelek2_hf1_Szabo_Norbert.pdf|Szabó Norbert munkája]]
*[[Média:Jelek2 hf1 2013 Seyler Lajos.pdf|Seyler Lajos munkája]] H16 J03


*[[Media:jelek2_hf1_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]]
*[[Média:Jelek2 hf1 illés attila.pdf|Illés Attila munkája]] ? ?


*[[Media:jelek2_hf1_Janosi_Gergely_Peter.pdf| Jánosi Gergely Péter munkája]]
*[[Média:Jelek2 hf1 2013 Tolnai Daniel.pdf|Tolnai Dániel munkája]] H6 J8


*[[Media:jelek2_hf1_Erdos_Peter.pdf| Erdős Péter munkája]]
*[[Média:Jelek2 hf1 kaman szilveszter.pdf|Kámán Szilveszter munkája]] H32 J15


*[[Media:jelek2_hf1_Fazekas_Gergely.pdf| Fazekas Gergely munkája]] - '''40 MB!'''
| style="vertical-align: top; width:50%;" |


*[[Media:jelek2_hf1_Matuska_Timot.pdf| Matuska Timót munkája]]
===Második és harmadik házi, diszkrét időből===


*[[Media:jelek2_hf1_Turoczi_Zoltan.pdf| Turóczi Zoltán munkája]]
*[[Média:Jelek2 hf2 2008 Ban Marton.pdf|Bán Márton munkája]]


*[[Media:Jelek2_hf1_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]]
*[[Média:Jelek2 hf2 2010 2011 osz Ihasz David.pdf|Ihász Dávid munkája]]


*[[Media:jelek2_1hf_berenyi_norbert.pdf|Berényi Norbert munkája]]
*[[Média:Jelek2 hf2 Erdei Bence.pdf|Erdei Bence munkája]]


*[[:Media:Jelek2_hf1_2013_Seyler_Lajos.pdf|Seyler Lajos munkája]]
*[[Média:Jelek2 hf2 Erdos Peter.pdf|Erdős Péter munkája]]


=== Második házi, diszkrét időből ===
*[[Média:Jelek2 hf2 Janosi Gergely Peter.pdf|Jánosi Gergely Péter munkája]]


*[[Media:Jelek2_hf2_Szabo_Norbert.pdf|Szabó Norbert munkája]]
*[[Média:Jelek2 hf2 TurcziZoltn.pdf| Turóczi Zoltán munkája]]


*[[Media:jelek2_hf2_2008_Ban_Marton.pdf|Bán Márton munkája]]
*[[Média:Jelek2 2HÁZI Szücs Péter.pdf| Szücs Péter munkája]]


*[[Media:jelek2_hf2_2010_2011_osz_Ihasz_David.pdf|Ihász Dávid munkája]]
*[[Média:Jelek2 hf2 Szvoboda Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]]


*[[Media:jelek2_hf2_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]]
*[[Média:Jelek2 hf2 2013 Seyler Lajos.pdf| Seyler Lajos munkája]]


*[[Media:jelek2_hf2_Erdos_Peter.pdf|Erdős Péter munkája]]
*[[Média:Jelek2 hf2 illés attila.pdf| Illés Attila munkája]]


*[[Media:jelek2_hf2_Janosi_Gergely_Peter.pdf|Jánosi Gergely Péter munkája]]
*[[Média:Jelek2 hf2 Szabo Norbert.pdf|Szabó Norbert munkája]]


*[[Media:jelek2_hf2_TurcziZoltn.pdf| Turóczi Zoltán munkája]]
*[[Média:Jelek2 hf2 2013 Tolnai Daniel.pdf| Tolnai Dániel munkája]]


*[[Media:Jelek2_2HÁZI_Szücs_Péter.pdf‎| Szücs Péter munkája]]
*[[Média:Jelek2 hf1 2017 kaman szilveszter.pdf|Kámán Szilveszter munkája]]


*[[Media:Jelek2_hf2_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]]
*[[Média:Jelek2 hf2 2018 Loz David.pdf|Lőz Dávid munkája]]


*[[:Media:Jelek2_hf2_2013_Seyler_Lajos.pdf| Seyler Lajos munkája]]
*[[Média:Jelek2 hf2 2021 zier blanka alexandra matlabnelkul.pdf|Zier Blanka Alexandra Matlab nélküli munkája]]


== Vizsgák ==
|}


A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 30 pontos és két részből áll, mindkettő 15 pontos és 1 óra áll rendelkezésre. Az első részben két 7,5 pontos nagypéldát kell megoldani. Az egyik mindig folytonos, a másik  diszktrét idejű rendszerek témakörből van. A második részben 15 darab 1 pontos egyszerű számpélda van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 0,5 pont kapható. A sikeres írásbelihez legalább 14,5 pontot kell elérni! (Az nem számít, hogy melyik részből hány pontot szedtek össze).
*''Vélemény: A házi feladatok elkészítése rendkívül időigényes. Semmiképp ne építs arra, hogy az aláírásodat majd a házi feladattal szerzed meg. Egy házira max 2,5 pontot lehet összesen szerezni, és 2 nap munkáért ez nagyon kevés, sokkal egyszerűbb ennyi idő alatt normálisan felkészülni a zárthelyire. A házi feladatot ettől függetlenül szerintem érdemes elkészíteni, bár MATLAB nélkül mindent papíron kiszámolni életveszélyes. A példák jóval összetettebbek, mint sima számonkéréseken és nagyon sok algebrát igényelnének. Ez persze közelebb van már a valóságos problémákhoz.''


Az írásbeli után kötelező szóbelizni! A legtöbb vizsgáztató az írásbelin elrontott feladatok elméletébe kérdez bele, így célszerű az írásbeli után megbeszélni a feladatokat. Általában csak maximum egy jegyet módosít a szóbeli, de ha egy alapfogalommal vagy alaptétellel nem vagytok tisztában akkor simán megbuktatnak. a ketteshez minden témakörből tudni kell az alapfogalmakat, tételeket és mindenről tudni kell hogy miért és hogyan használjuk.
==Zárthelyik==
{| style="border-spacing: 1em; width:50%;"
| style="vertical-align: top; width:70%;" |


[[Media:jelek2_vizsga_szobeli_temakorok.pdf|Hivatalos honlapról segédlet a szóbelihez]] - NEM csak ezek a kérdések lehetnek a vizsgán!
===KisZH===


=== Régi vizsgafeladatsorok ===
 
*[[Média:Zh1 20181018.pdf|2018/19 ősz]] - 1. KisZH - 1
*[[Média:Zh1 20181016.pdf|2018/19 ősz]] - 1. KisZH - 2
*[[Média:Jr2 kiszh2 2022.pdf|2022/23 ősz]] - 1. KisZH (Horváth Zoltán)
*[[Média:Jelek2 kiszh2 2019osz.pdf|2019/20 ősz]] - 2. KisZH
*[[Média:2. kisZH (2021).pdf|2021/22 ősz]] - 2. kisZH
*[[Média:Zh320161202.pdf|2016/17 ősz]] - 3. kisZH
*[[Média:Zh3 20171207.pdf|2017/18 ősz]] - 3. KisZH
*[[Média:Zh3 mikulas.pdf|2018/19 ősz]] - 3. KisZH - 1
*[[Média:Zh3 20181204.pdf|2018/19 ősz]] - 3. KisZH - 2
 
===ZH===
 
*[[Média:Jelek2 zh 2015osz B.pdf|2015/16 ősz]] -  B csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek2 zh 2016tavasz B.pdf|2015/16 tavasz]] -  B csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek2 zh 201617-1.jpg|2016/17 ősz]]
*[[Média:Jelek2 zh 201718 1.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2 zh 20181025 jav.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2 zh 20191028 sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:Jr2 zh 20191028 jav.pdf|megoldások]]
*[[Média:Jr2 zh final 20201026 jav.pdf|2020/21 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2 zh 20211025 jav.pdf|2021/22 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jelek 2 Zh 2022 ősz.pdf|2022/23 ősz]] - megoldásokkal
| style="vertical-align: top; width:50%;" |
 
===Pót ZH===
*[[Média:Jelek2 potzh 2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]]
*[[Média:Jelek2 potzh 2016tavasz.pdf|2015/16 tavasz]] -  megoldásokkal
*[[Média:Jelek2 pzh 201718 1.pdf|2017/18 ősz]] -  megoldásokkal
*[[Média:Jelek2 pzh2018osz 1.pdf|2018/19 ősz]] -  megoldásokkal
*[[Média:Jr2 potzh 20191111 sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:Jr2 potzh 20191111 jav.pdf|megoldások]]
*[[Média:Jr2 pzh 20201109 jav.pdf|2020/21 ősz]] -  megoldásokkal
*[[Média:Jr2 pzh 20211110 jav.pdf|2021/22 ősz]] -  megoldásokkal
*[[Média:Jr2 pzh 20221109 jav.pdf|2022/23 ősz]] -  megoldásokkal
 
===PótPót ZH===
*[[Média:Jr2 potpotzh 20191218 sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:Jr2 potpotzh 20191218 jav.pdf|megoldások]]
|}
 
==Vizsgák==
 
A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll, összesen 100 perc áll rendelkezésre. Az első részben két 20 pontos nagypéldát kell megoldani. Az egyik mindig folytonos, a másik  diszkrét idejű rendszerek témakörből van. A második részben 10 darab 2 pontos egyszerű számpélda van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. A sikeres írásbelihez legalább 30 pontot kell elérni! (Az nem számít, hogy melyik részből hány pontot szedtek össze).
 
Az írásbeli után kötelező szóbelizni! A legtöbb vizsgáztató az írásbelin elrontott feladatok elméletébe kérdez bele, így célszerű az írásbeli után megbeszélni a feladatokat. Általában csak maximum egy jegyet módosít a szóbeli, de ha egy alapfogalommal vagy alaptétellel nem vagytok tisztában akkor simán megbuktatnak. A ketteshez minden témakörből tudni kell az alapfogalmakat, tételeket és mindenről tudni kell hogy miért és hogyan használjuk.
 
[[Média:Jelek2 szobeli 2018osz.pdf|Hivatalos honlapról segédlet a szóbelihez]] - NEM csak ezek a kérdések lehetnek a vizsgán!
 
===Régi vizsgafeladatsorok===


Régi wikiről összegyűjtött, vágott, kicsit minőség javított, rendszerezett vizsgafeladatsorok.
Régi wikiről összegyűjtött, vágott, kicsit minőség javított, rendszerezett vizsgafeladatsorok.
Az elmúlt években volt némi tematikai változás a jelek 1 és jelek 2 között, így a 2010 előtti vizsgákban lehetnek olyan kérdések amik igazából jelek 1-es témakörök, szóval ezek valószínűleg max csak egy kisfeladat erejéig, vagy egyáltalán nem is szerepelnek az újabb vizsgákban! (pl: nemlineáris építőelemek)
Az elmúlt években volt némi tematikai változás a jelek 1 és jelek 2 között, így a 2010 előtti vizsgákban lehetnek olyan kérdések amik igazából jelek 1-es témakörök, szóval ezek valószínűleg max csak egy kisfeladat erejéig, vagy egyáltalán nem is szerepelnek az újabb vizsgákban! (pl.: nemlineáris építőelemek)


==== Jó minőségű képek, "hivatalos" megoldásokkal ====
====Jó minőségű képek, "hivatalos" megoldásokkal====


Célszerű időrendben hátrafelé haladni.
Célszerű időrendben hátrafelé haladni.


''Kérlek, ha sikeresen abszolváltad a tárgyat és birtokodban van egy friss vizsga, akkor gondolj az utánad következőkre és töltsd fel ide a az előzőekkel megegyező formátumban!''
Néhol nem hivatalosak a megoldások, így előfordulhatnak hibák! Kérlek ha hibát észleltek akkor jegyezzétek a [[Jelek és rendszerek 2 - Vizsgák ismert hibái]] rovatban!
 
[[Média:Jelek2kidolg.pdf|Kidolgozott vizsgák]] - Kidolgozott vizsgák 2012.05.30-tól 2013.12.23-ig, 34 oldalnyi részletes megoldás
 
{| style="border-spacing: 1em; width: 60%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |
 
*2003/04 - kereszt:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2004-06-07.pdf|2004.06.07]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2004-06-14.pdf|2004.06.14]]
*2006/07:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2007.01.09.pdf|2007.01.09]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2007.01.16.pdf|2007.01.16]]
*2006/07 - kereszt:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2007-06-11.pdf|2007.06.11]]
*2007/08:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2007-01-18.pdf|2008.01.08]]
* 2007/08 - kereszt:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2008-06-10.pdf|2008.06.10]]
*2008/09:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2009-01-19.pdf|2009.01.19]]
*2008/09 - kereszt:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2009-06-09.pdf|2009.06.09]]
*2009/10:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2009-12-22.pdf|2009.12.22]]


*2003/2004 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-07.pdf‎|2004.06.07]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-14.pdf‎|2004.06.14]]


*2006/2007:
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.09.pdf‎|2007.01.09]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.16.pdf|2007.01.16]]


*2006/2007 - kereszt:
*2010/11:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-06-11.pdf‎|2007.06.11]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2011-01-07.pdf|2011.01.07]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2011-01-14.pdf|2011.01.14]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2011-01-21.pdf|2011.01.21]]
*2010/11 - kereszt:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2011-05-24.pdf|2011.05.24]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2011-05-31.pdf|2011.05.31]]
*2011/12:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2011-12-20.pdf|2011.12.20]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2012-01-03 Acsoport.pdf|2012.01.03 - A csoport]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2012-01-03 Bcsoport.pdf|2012.01.03 - B csoport]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2012.01.10 megoldokulcs 3.pdf|2012.01.10]]
*2011/12 - kereszt:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2012-05-30.pdf|2012.05.30]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2012jun12 megoldokulccsal.pdf|2012.06.12]]
*2012/13:
**[[Média:Jelek2 20130108 vizsga.pdf|2013.01.08]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2013-01-15.pdf|2013.01.15]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 20130122.pdf|2013.01.22]]


*2007/2008:
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-01-18.pdf|2008.01.08]]


*2007/2008 - kereszt:
* 2012/13 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-10.pdf‎|2008.06.10]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 20130605.pdf|2013.06.05]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2013-06-11.PDF|2013.06.11]]
*2013/14:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2013.12.23.pdf|2013.12.23]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 20140114.PDF|2014.01.14]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2014-01-21.PDF|2014.01.21]]
*2013/14 - kereszt:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2014-06-10.pdf|2014.06.10]]
*2014/15:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2015.01.13.pdf|2015.01.13]]
**[[Média:Jelek2 2015.01.20 vizsga.pdf|2015.01.27]]
*2014/15 - kereszt:
**[[Média:Jelek2 vizsga 20150602.pdf|2015.06.02.]] - [[Média:Jelek2 vizsga 20150602 mo.pdf|(nemhivatalos mo.)]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 20150609.pdf|2015.06.09.]]
*2015/16:
**[[Média:Jelek2 vizsga 20160112.pdf|2016.01.12.]]
**[[Média:Jelek2 vizsga3 2016 01 16.pdf|2016.01.19]]
**[[Média:Jelek2 v4 2016 01 26.pdf|2016.01.26]]


*2008/2009:
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-19.pdf‎|2009.01.19]]


*2008/2009 - kereszt:
* 2015/16 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-06-09.pdf‎|2009.06.09]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 20160614.pdf|2016.06.14]]
*2018/19/20
**[[Média:Jelek2 mintavizsga 2018osz.pdf|Mintavizsga]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2020-01-21.pdf|2020.01.21]] - [[Média:Jelek2 vizsga 2020-01-21 nagyfeladatok megoldása.pdf|megoldás]]


*2009/2010:
*2021/22
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-12-22.pdf‎|2009.12.22]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2021-01-04.pdf|2022.01.04]]


*2010/2011:
|}
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-07.pdf‎|2011.01.07]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-14.pdf‎|2011.01.14]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-21.pdf|2011.01.21]]


*2010/2011 - kereszt:
====Gyengébb minőségű képek/hiányos feladatsorok====
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-24.pdf‎|2011.05.24]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-31.pdf|2011.05.31]]


*2011/2012:
Ezeket csak akkor oldjátok, ha az előző kupacból már mindent átnéztetek!
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-12-20.pdf‎|2011.12.20]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Acsoport.pdf‎|2012.01.03 - A csoport]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Bcsoport.pdf‎|2012.01.03 - B csoport]]
**[[Media:jelek2_vizsga_2012.01.10_megoldokulcs_3.pdf|2012.01.10]]


*2011/2012 - kereszt:
*[[Média:Jelek2 vizsga 2008-01-04.pdf|2008.01.04]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-05-30.pdf|2012.05.30]]
**[[Media:jelek2_vizsga_2012jun12_megoldokulccsal.pdf|2012.06.12]]


*2012/2013:
*[[Média:Jelek2 vizsga 2008-01-08.pdf|2008.01.08]]
**[[Media:Jelek2_20130108_vizsga.pdf|2013.01.08]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-01-15.pdf|2013.01.15]]
**[[Media:Jelek2 vizsga 20130122.pdf |2013.01.22]]


*2012/2013 - kereszt:
*[[Média:Jelek2 vizsga 2008-06-17.pdf|2008.06.17]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_20130605.pdf |2013.06.05]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-06-11.PDF |2013.06.11]]


Néhol nem hivatalosak a megoldások, így előfordulhatnak hibák! Kérlek ha hibát észleltek akkor jegyezzétek a [[Jelek 2 vizsgák ismert hibái]] rovatban!
*[[Média:Jelek2 vizsga 2008-12-22.pdf|2008.12.22]]


==== Gyengébb minőségű képek/hiányos feladatsorok ====
*[[Média:Jelek2 vizsga 2009-01-12.pdf|2009.01.12]]


Ezeket csak akkor oldjátok, ha az előző kupacból már mindent átnéztetek!
*[[Média:Jelek2 vizsga 2010-01-15.pdf|2010.01.15]]


*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-04.pdf‎|2008.01.04]]
*[[Média:Jelek2 vizsga 20140610.PDF|2014.06.10]]


*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-08.pdf‎|2008.01.08]]
*[[Média:Jelek2 vizsgakicsik 2015 06 16.jpg|2015.06.16]]


*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-17.pdf‎|2008.06.17]]
*[[Média:Jelek2 vizsgakicsik 2017 01 03.jpg|2017.01.03]]


*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-12-22.pdf‎|2008.12.22]]
*[[Média:Jelek2 vizsga 2019 06 11 kereszt.pdf|2019.06.11]]


*[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-12.pdf‎|2009.01.12]]
*[[Média:Jelek2 vizsga 2020-01-28.pdf|2020.01.28]]


*[[Media:Jelek2_vizsga_2010-01-15.pdf‎|2010.01.15]]
*[[Média:Jelek2 vizsga 2023-01-16.pdf|2023.01.16]]


=== Gondolatok a szóbeliről ===
===Gondolatok a szóbeliről===


'''Tapasztalatok a levlistáról''': Nagyon változatos, attól függ kihez kerülsz. Van aki az írásbelibe kérdezget, van aki random témát dob fel. A többségnek sikerül tartania az írásbeli jegyét, sőt javítani is lehet 1 vagy nagyon ritkán max 2 jegyet. Viszont rontani is nagyon egyszerű. Ha egy témakörből nagyon gyengék vagytok és belekérdeznek, akkor szinte garantált az 1-2 jegy mínusz. Bukni viszont akár 5-ös írásbelivel is lehet, ha belekérdeznek egy fontos alaptémakörbe, és abszolút fogalmatok sincs róla, akkor garantált a bukás!
'''Tapasztalatok a levlistáról''': Nagyon változatos, attól függ kihez kerülsz. Van aki az írásbelibe kérdezget, van aki random témát dob fel. A többségnek sikerül tartania az írásbeli jegyét, sőt javítani is lehet 1 vagy nagyon ritkán max 2 jegyet. Viszont rontani is nagyon egyszerű. Ha egy témakörből nagyon gyengék vagytok és belekérdeznek, akkor szinte garantált az 1-2 jegy mínusz. Bukni viszont akár 5-ös írásbelivel is lehet, ha belekérdeznek egy fontos alaptémakörbe, és abszolút fogalmatok sincs róla, akkor garantált a bukás!


* ''Barbarics'': Leginkább a vizsgában lévő hibákra kérdez rá, meg egy-két bónusz kérdés.
*''Barbarics'': Leginkább a vizsgában lévő hibákra kérdez rá, meg egy-két bónusz kérdés.
* ''Reichardt'': Bele sem néz a vizsgába, random kérdést ad, jó hosszan kínoz aztán nekem pl rontott mert nem tudtam elég jól a FI-DI szimulációs témát....
*''Reichardt'': Bele sem néz a vizsgába, random kérdést ad, jó hosszan kínoz aztán nekem pl rontott mert nem tudtam elég jól a FI-DI szimulációs témát....
* ''Pávó'': Kicsit innen kicsit onnan kérdez, tehát egy vizsga hibát kiveséz teljesen akár az egész elméletét a dolognak.
*''Pávó'': Kicsit innen kicsit onnan kérdez, tehát egy vizsga hibát kiveséz teljesen akár az egész elméletét a dolognak.
* ''Horváth Zoltán'':  Írásbelivel elért jegyeddel bemész, megkérdezi stabilizáljunk (egyszerűbb kérdések, marad a jegy) vagy billentsük ki (nehezebb kérdések, javítasz-rontasz). Én stabilitásra szavaztam így egyszerűeket kérdezett viszont azt nagyon alaposan kellett tudni.
*''Horváth Zoltán'':  Írásbelivel elért jegyeddel bemész, megkérdezi stabilizáljunk (egyszerűbb kérdések, marad a jegy) vagy billentsük ki (nehezebb kérdések, javítasz-rontasz). Én stabilitásra szavaztam így egyszerűeket kérdezett viszont azt nagyon alaposan kellett tudni.
* ''Gyimóthy'': Róla nem tudok sokat mondani, szerintem korrekt, bár mintha nála lett volna, hogy 3-asról 1-esre korrigált...
*''Gyimóthy'': Korrekt volt, tőlem a DI szimulációt kérdezte, sok időt adott gondolkodni, bár mintha nála lett volna, hogy 3-asról 1-esre korrigált...
* ''Bilicz'': Hallottam, hogy volt akivel jó arc volt és kérdezgetett, mikor én benn voltam akkor a srác elég sokat hibázott és csak annyit mondott neki, hogy szokj hozzá a szóbelihez, most elnézi, de volt akit a 4-es (!!!) írásbeli után megbuktatott, mert valami Fourier tétel levezetést nem tudott.
*''Bilicz'': Hallottam, hogy volt akivel jó arc volt és kérdezgetett, mikor én benn voltam akkor a srác elég sokat hibázott és csak annyit mondott neki, hogy szokj hozzá a szóbelihez, most elnézi, de volt akit a 4-es (!!!) írásbeli után megbuktatott, mert valami Fourier tétel levezetést nem tudott.
* ''Bokor'': Maximálisan jó arc, inkább javít mint ront, de volt akinek azt mondta, hogy mivel nem tudja a modulációs témát, ezért 3-asról indul.
*''Bokor'': Maximálisan jó arc, inkább javít mint ront, de volt akinek azt mondta, hogy mivel nem tudja a modulációs témát, ezért 3-asról indul.
* ''Veszely'': Elég változatosakat kérdez, ha 2-esnél jobb írásbelivel mész akkor próbál segíteni (=néha megmondja helyetted) majd ront az írásbelin...
* ''Veszely'': Elég változatosakat kérdez, (amit hallottam az Fourier, Laplace-Z transz, illetve DI-FI Fourier sor definíciók, illetve egy példát adott a transzformálásra, illetve már több embernél is bónusz kérdés volt, hogy mi is az a mértani sor)ha 2-esnél jobb írásbelivel mész akkor próbál segíteni (=néha megmondja helyetted) majd ront az írásbelin...
*''Szabó Zsolt'': Belenéz a vizsgába, amit elrontottál, abból kérdez, aztán kis kérdéseket tesz fel vegyesen az egész anyagból, tőlem pl Fouriert, rendszerjellemző függvényeket (ez elég népszerű kérdés), DI szimulációt és modulációt kérdezett. Tudtam majdnem mindent, és 2 jegyet javított az írásbelimen.
Tehát függ erősen, hogy kihez jut az ember, szerintem Barbarics és HZ a legszerencsésebb szóbeliztető a mi szempontunkból. Ha jól emlékszem a szóbeli első 2 órájában 2 bukás volt össz, aztán fél óra alatt felugrott ez a szám vagy 10-re, közte a 4-esből karó meg hasonló dolgok, tehát én úgy látom, hogy attól is függ, hogy mikor kerül be az ember. Az átlagban viszont tartották magukat a + - 1 jegyhez.
Tehát függ erősen, hogy kihez jut az ember, szerintem Barbarics és HZ a legszerencsésebb szóbeliztető a mi szempontunkból. Ha jól emlékszem a szóbeli első 2 órájában 2 bukás volt össz, aztán fél óra alatt felugrott ez a szám vagy 10-re, közte a 4-esből karó meg hasonló dolgok, tehát én úgy látom, hogy attól is függ, hogy mikor kerül be az ember. Az átlagban viszont tartották magukat a + - 1 jegyhez.


== Verseny ==
Amit még érdemes megemlíteni, hogy ha valaki jobb írásbelit ír (4-es 5-ös) ,akkor jobban szeretik a mintavételezést, jelrekonstrukciót, szimulációs témát feszegetni.
 
2013/14-őszén a leggyakrabban elhangzott szóbeli kérdések: Rendszerjellemző függvények; Fourier-Laplace transzformáció - Fourier sor képletek; Mindentáteresztő - Minimálfázisú rendszerek jellemzői; Jel- Hálózat sávszélessége; pólus-zérus ábráról mi olvasható le ill. hogyan írható fel belőle az átviteli függvény; operátoros impedanciák; konvolúciótétel; állapotváltozók fogalma; állapotváltozós leírás mátrixosan; Mintavételezés; Jelrekonstrukció; DI szimuláció; Válasz számítások;


Van verseny is a tárgyból, itt a [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/11?v=Jelek+%C3%A9s+rendszerek hivatalos adatlapja]
==Verseny==


Elsősorban másodéves hallgatóknak ajánlják, de akár felsőbb évesek is részt vehetnek rajta. Aki erőteljesebben érdeklődik a tárgy iránt, annak feltétlenül ajánlott a részvétel.
Jelek és rendszerek tématerületen minden évben hirdetnek versenyt a karon, melynek itt megtekinthető a [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/11?v=Jelek+%C3%A9s+rendszerek hivatalos honlapja]


*[[Media:Jelek_verseny_2013.jpg‎|2013-as feladatsor]]
Elsősorban másodéves hallgatóknak ajánlják, tehát akik már Jelek és rendszerek 2 című tárgyat hallgatják, de akár felsőbb évesek is részt vehetnek rajta. Aki erőteljesebben érdeklődik a tárgy iránt, annak feltétlenül ajánlott a részvétel.


*[[Média:Jelek verseny 2013.jpg|2013-as feladatsor]]


[[Category:Villanyalap]]
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

A lap jelenlegi, 2024. augusztus 31., 00:00-kori változata

Jelek és rendszerek 2
Tárgykód
VIHVAB02
Régi tárgykód
VIHVAB01
Általános infók
Szak
villany
Kredit
6
Ajánlott félév
3
Keresztfélév
van
Tanszék
HVT
Követelmények
KisZH
3 db
NagyZH
1 db
Házi feladat
3 db
Vizsga
írásbeli és szóbeli
Elérhetőségek
Levlista

A tantárgy a Jelek és rendszerek 1 tárgy folytatása. Célja megalapozni a folytonos idejű rendszerek vizsgálati módszereit a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban, továbbá a különböző rendszerleírások alapján megismertetni a rendszerjellemzőket és kapcsolatukat. A folytonos idejű rendszerek elméletét követően, a diszkrét idejű jelek és rendszerek vizsgálati módszereinek tárgyalása az idő-, frekvencia-, és z-tartományban. A tantárgy megadja a folytonos idejű jelek és rendszerek diszkrét közelítésének elvi alapjait, és tárgyalja a folytonos idejű nemlineáris rendszerek és hálózatok analízisének alapvető módszereit.

A Jelek és rendszerek a BSc-záróvizsgán 33%-os súllyal szerepel.

Követelmények

  • Előkövetelmény: A Jelek és rendszerek 1 című tárgy teljesítése.
  • Jelenlét: Elméletileg az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, de gyakorlatilag senki sem tartja számon.
  • Házi feladat: A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.
    1. Folytonos idejű rendszer/hálózat vizsgálata a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban
    2. Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata az idő-, és frekvenciatartományban
    3. Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata komplex frekvenciatartományban
  • KisZH: A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg.
  • NagyZH: A félév során egy nagy ZH van a 10. héten, amin 25 pont szerezhető, és még a szorgalmi időszakban egyszer pótolható.

A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:

Ahol KZHx a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti. Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont, a nagyZH pedig legalább 10 pont legyen.

  • Vizsga: Két részből áll: Egy írásbeliből és egy szóbeliből. Az írásbeli (60 pont) első fele két darab 15 pontos nagyfeladat (egyik FI másik DI), a második fele 15 darab 2 pontos kiskérdés. Csak sikeres írásbeli (legalább 30 pont) után kezdhető meg a szóbeli, melyen javítható/rontható is az írásbeli érdemjegye, akár meg is lehet bukni!

UPDATE!! 2018 ősztől: Az írásbeli vizsga egyszer 100 perces. 2 db 20-20 pontos nagyfeladattal és 10 db 2 pontos kisfeladattal. A nagyfeladatok nagy valószínűséggel a ZH-ból kimaradt anyagrészből (jellemzően a nemlineáris és DI témakörből) kerülnek ki. A szóbeli rendje és a ponthatárok nem változtak.

Jegyzetek, segédanyagok

Videotorium

  • Előadásvideók - 2013/14 őszi félévében Dr. Gyimóthy Szabolcs előadásainak felvételei.

Fourier-transzformáció

  • Link: Fourier sorfejtés. transzformáció Dr. Kelemen András (SZTE) által

Jegyzetek

Jelek és rendszerek tankönyv

Példatár

Vizsgához segítség

  • Szóbelire összefoglaló - Gábor Norbert és Kondor Máté András munkája, de NEM TELJES! Ezektől eltérő kérdések is lehetnek a vizsgán, esetleg egy adott témakörbe részletesebben is belekérdezhetnek.
  • Teljes előadásjegyzet - Klinkó Krisztián munkája. Dr. Gyimóthy Szabolcs 2013-as előadásainak jegyzete. Szerepel benne minden, ami előadáson elhangzott, kivéve az év végi "érdekességek".
  • Abból az időből, amikor még Hálózatok és Rendszerek volt a tárgy neve, és szigorlattal zárult Gódor András készített egy elég terjedelmes és átfogó összefoglalót, mely még most is jól használható a vizsgakészüléshez. Bár kézzel írt és szkennelt, de akinek van türelme átnézni, az sok hasznos dolgot találhat benne:
Régi tanterv témakörei

Modulációs témakör

A tanév végén jellemzően 2-4 előadás van ebből a témakörből. A vizsgán szinte mindig van 2 modulációs kisfeladat. Továbbá a szóbelinél némelyik vizsgáztató nem szereti, ha semmit sem tudtok ebből a témakörből, szóval legalább egyszer azért érdemes átfutni.

Nemlineáris hálózatok

Ez a témakör korábban a Jelek 1 része volt, azonban az új tárgyban átkerült a Jelek 2-be. A 2022-ben indult tantervben ismét a Jelek 1 része lett.

Oktatóvideók

Számítógépes segédprogramok

Matlab

Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után - részletek itt

A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program hivatalos weboldala.
Hivatalos útmutató mely eredetileg a Szabályozástechnika című tárgyhoz készült - Matlab útmutató
Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - Matlab parancsok
Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - Matlab gyorstalpaló

További hasznos segítség lehet az őszi félévben inudló Mérnöki problémamegoldás MATLAB-ban tantárgy felvétele

Wolfram Mathematica

Tényleg nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például Fourier-sorfejtés vagy -transzformáció, állapotváltozós mátrixokból átviteli függvény meghatározása, stb. Érdemes megtanulni a használatát. Fizetős program!
Hivatalos weboldal

Wolfram Alpha

Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)
Hivatalos honlap: Wolfram Alpha

MAPLE

Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)
Hivatalos weboldal
Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: MAPLE gyorstalpaló - Házihoz nagyon hasznos!

ANDI

A diszkrét idejű, második házi feladat ellenőrzéséhez rendkívül hasznos program. Egy tanszéki munkatárs fejlesztette még évekkel ezelőtt, teljesen jogtisztán használható. Még DOS-ra írták meg a programot, így telepítése kicsit problémás, de alább olvasható két részletes útmutató:

Egyszerűbb telepítés
  1. Lépés: ANDI.zip letöltése, majd kicsomagolása a C:\ mappába
  2. Lépés: DOSbox DOS emulátor letöltése és telepítése
  3. Lépés: DOSbox elindítása majd az alábbi parancsok begépelése:
    1. Parancs: mount c c:\ANDI
    2. Parancs: c:
    3. Parancs: ANDI.exe
  4. Lépés: Configurate menüpont és ott minden DIR-t át kell írni C:\ -re.
  5. Lépés: Teszteld, hogy működik-e egy egyszerű hálózattal: graph editor -> insert, majd írd be pl hogy: i d o (i:input d:delay o:output l:line m:erősítő) aztán nyomj egy escape -t.
  6. Lépés: Analyse menüpont: Errort fog dobni, de entert nyomva bevisz a Text Editor-ba, ahol annyi a dolgod, hogy az első sorba a Network: valamirandomakármi; legyen írva. Escape, majd újra Analyse és mennie kell.
  7. Lépés: Amikor a konkrét hálózatodat rajzolod be, akkor arra figyelj, hogy minden vonalon legyen erősítő. Ha a rajzodban nincs valamelyik vonalon erősítő, akkor egy egyszeres erősítésűt rakj be, hogy tudja a program, milyen irányítású a jelfolyamhálózat. (Ekvivalens a nyilacskákkal a rajzon). Ezt még akkor is csináld meg, ha amúgy egyértelmű, hogy merre folyik! Menteni is lehet a graph-ot utána. Ha error-t dob először, akkor a 6-os pontban leírtakat kell követni.
Bonyolultabb telepítés (megéri)
  1. Lépés: ANDI.zip letöltése, majd kicsomagolása bármilyen mappába (pl. `asztal\ANDIprogram\` mappába kerül a kicsomagolt ANDI mappa, abban a fájlok)
  2. Lépés: DOSbox DOS emulátor letöltése és telepítése
  3. Lépés: DOSBOX konfiguráció létrehozása az ANDI mappájába (pl. `asztal\ANDIprogram\dosbox.conf`), az alábbi tartalommal:
    [autoexec]
    MOUNT o .
    MOUNT c .\ANDI\
    o:
    CD ANDI
    ANDI.EXE

  4. Lépés: parancsikon létrehozása. A parancs amit indít "C:\Program Files (x86)\DOSBox-0.74-3\DOSBox.exe" -conf "dosbox.conf", és az indítási mappa pedig a mappa ahová kicsomagoltad az ANDI-t (és a config is van).
  5. Lépés: elindítod a programot a parancsikonnal. El kell indulnia a DOSBox-nak, és rögtön bejön az ANDI.
  6. Lépés: configurate -> elérési utakat át kell írni C:\-re, pl. C:\HELP (a DATA pedig C:\), majd write config
  7. Lépés: teszteld le, ha minden jól ment akkor minden működik és ha újraindítod a programot akkor sem kell többet a beállításokhoz nyúlnod.

Házi feladatok

A hivatalos leadási határidők csak irányadóak, valójában a gyakvezér határozza meg a pontos leadási határidőt. Mindig megvárják, hogy minden elhangozzon a gyakorlatokon, ami az adott házi elkészítéséhez szükséges. Nem célszerű az utolsó napokra hagyni, mivel mindkét házi megírása külön-külön legalább 10-15 órát igénybe vesz! Ajánlatos folyamatosan dolgozni vele, ugyanis adott feladatsorban a feladatok úgy követik egymást, ahogy a megoldásukhoz szükséges elméleti anyag elhangzik az előadásokon. Továbbá minden gyakvezérnek van rendszeres konzultációs időpontja, így ha időben szembesültök a problémával, akkor még van idő rákérdezni és javítani.


Első házi, folytonos időből

Második és harmadik házi, diszkrét időből

  • Vélemény: A házi feladatok elkészítése rendkívül időigényes. Semmiképp ne építs arra, hogy az aláírásodat majd a házi feladattal szerzed meg. Egy házira max 2,5 pontot lehet összesen szerezni, és 2 nap munkáért ez nagyon kevés, sokkal egyszerűbb ennyi idő alatt normálisan felkészülni a zárthelyire. A házi feladatot ettől függetlenül szerintem érdemes elkészíteni, bár MATLAB nélkül mindent papíron kiszámolni életveszélyes. A példák jóval összetettebbek, mint sima számonkéréseken és nagyon sok algebrát igényelnének. Ez persze közelebb van már a valóságos problémákhoz.

Zárthelyik

KisZH

ZH

Pót ZH

PótPót ZH

Vizsgák

A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll, összesen 100 perc áll rendelkezésre. Az első részben két 20 pontos nagypéldát kell megoldani. Az egyik mindig folytonos, a másik diszkrét idejű rendszerek témakörből van. A második részben 10 darab 2 pontos egyszerű számpélda van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. A sikeres írásbelihez legalább 30 pontot kell elérni! (Az nem számít, hogy melyik részből hány pontot szedtek össze).

Az írásbeli után kötelező szóbelizni! A legtöbb vizsgáztató az írásbelin elrontott feladatok elméletébe kérdez bele, így célszerű az írásbeli után megbeszélni a feladatokat. Általában csak maximum egy jegyet módosít a szóbeli, de ha egy alapfogalommal vagy alaptétellel nem vagytok tisztában akkor simán megbuktatnak. A ketteshez minden témakörből tudni kell az alapfogalmakat, tételeket és mindenről tudni kell hogy miért és hogyan használjuk.

Hivatalos honlapról segédlet a szóbelihez - NEM csak ezek a kérdések lehetnek a vizsgán!

Régi vizsgafeladatsorok

Régi wikiről összegyűjtött, vágott, kicsit minőség javított, rendszerezett vizsgafeladatsorok. Az elmúlt években volt némi tematikai változás a jelek 1 és jelek 2 között, így a 2010 előtti vizsgákban lehetnek olyan kérdések amik igazából jelek 1-es témakörök, szóval ezek valószínűleg max csak egy kisfeladat erejéig, vagy egyáltalán nem is szerepelnek az újabb vizsgákban! (pl.: nemlineáris építőelemek)

Jó minőségű képek, "hivatalos" megoldásokkal

Célszerű időrendben hátrafelé haladni.

Néhol nem hivatalosak a megoldások, így előfordulhatnak hibák! Kérlek ha hibát észleltek akkor jegyezzétek a Jelek és rendszerek 2 - Vizsgák ismert hibái rovatban!

Kidolgozott vizsgák - Kidolgozott vizsgák 2012.05.30-tól 2013.12.23-ig, 34 oldalnyi részletes megoldás


Gyengébb minőségű képek/hiányos feladatsorok

Ezeket csak akkor oldjátok, ha az előző kupacból már mindent átnéztetek!

Gondolatok a szóbeliről

Tapasztalatok a levlistáról: Nagyon változatos, attól függ kihez kerülsz. Van aki az írásbelibe kérdezget, van aki random témát dob fel. A többségnek sikerül tartania az írásbeli jegyét, sőt javítani is lehet 1 vagy nagyon ritkán max 2 jegyet. Viszont rontani is nagyon egyszerű. Ha egy témakörből nagyon gyengék vagytok és belekérdeznek, akkor szinte garantált az 1-2 jegy mínusz. Bukni viszont akár 5-ös írásbelivel is lehet, ha belekérdeznek egy fontos alaptémakörbe, és abszolút fogalmatok sincs róla, akkor garantált a bukás!

  • Barbarics: Leginkább a vizsgában lévő hibákra kérdez rá, meg egy-két bónusz kérdés.
  • Reichardt: Bele sem néz a vizsgába, random kérdést ad, jó hosszan kínoz aztán nekem pl rontott mert nem tudtam elég jól a FI-DI szimulációs témát....
  • Pávó: Kicsit innen kicsit onnan kérdez, tehát egy vizsga hibát kiveséz teljesen akár az egész elméletét a dolognak.
  • Horváth Zoltán: Írásbelivel elért jegyeddel bemész, megkérdezi stabilizáljunk (egyszerűbb kérdések, marad a jegy) vagy billentsük ki (nehezebb kérdések, javítasz-rontasz). Én stabilitásra szavaztam így egyszerűeket kérdezett viszont azt nagyon alaposan kellett tudni.
  • Gyimóthy: Korrekt volt, tőlem a DI szimulációt kérdezte, sok időt adott gondolkodni, bár mintha nála lett volna, hogy 3-asról 1-esre korrigált...
  • Bilicz: Hallottam, hogy volt akivel jó arc volt és kérdezgetett, mikor én benn voltam akkor a srác elég sokat hibázott és csak annyit mondott neki, hogy szokj hozzá a szóbelihez, most elnézi, de volt akit a 4-es (!!!) írásbeli után megbuktatott, mert valami Fourier tétel levezetést nem tudott.
  • Bokor: Maximálisan jó arc, inkább javít mint ront, de volt akinek azt mondta, hogy mivel nem tudja a modulációs témát, ezért 3-asról indul.
  • Veszely: Elég változatosakat kérdez, (amit hallottam az Fourier, Laplace-Z transz, illetve DI-FI Fourier sor definíciók, illetve egy példát adott a transzformálásra, illetve már több embernél is bónusz kérdés volt, hogy mi is az a mértani sor)ha 2-esnél jobb írásbelivel mész akkor próbál segíteni (=néha megmondja helyetted) majd ront az írásbelin...
  • Szabó Zsolt: Belenéz a vizsgába, amit elrontottál, abból kérdez, aztán kis kérdéseket tesz fel vegyesen az egész anyagból, tőlem pl Fouriert, rendszerjellemző függvényeket (ez elég népszerű kérdés), DI szimulációt és modulációt kérdezett. Tudtam majdnem mindent, és 2 jegyet javított az írásbelimen.

Tehát függ erősen, hogy kihez jut az ember, szerintem Barbarics és HZ a legszerencsésebb szóbeliztető a mi szempontunkból. Ha jól emlékszem a szóbeli első 2 órájában 2 bukás volt össz, aztán fél óra alatt felugrott ez a szám vagy 10-re, közte a 4-esből karó meg hasonló dolgok, tehát én úgy látom, hogy attól is függ, hogy mikor kerül be az ember. Az átlagban viszont tartották magukat a + - 1 jegyhez.

Amit még érdemes megemlíteni, hogy ha valaki jobb írásbelit ír (4-es 5-ös) ,akkor jobban szeretik a mintavételezést, jelrekonstrukciót, szimulációs témát feszegetni.

2013/14-őszén a leggyakrabban elhangzott szóbeli kérdések: Rendszerjellemző függvények; Fourier-Laplace transzformáció - Fourier sor képletek; Mindentáteresztő - Minimálfázisú rendszerek jellemzői; Jel- Hálózat sávszélessége; pólus-zérus ábráról mi olvasható le ill. hogyan írható fel belőle az átviteli függvény; operátoros impedanciák; konvolúciótétel; állapotváltozók fogalma; állapotváltozós leírás mátrixosan; Mintavételezés; Jelrekonstrukció; DI szimuláció; Válasz számítások;

Verseny

Jelek és rendszerek tématerületen minden évben hirdetnek versenyt a karon, melynek itt megtekinthető a hivatalos honlapja

Elsősorban másodéves hallgatóknak ajánlják, tehát akik már Jelek és rendszerek 2 című tárgyat hallgatják, de akár felsőbb évesek is részt vehetnek rajta. Aki erőteljesebben érdeklődik a tárgy iránt, annak feltétlenül ajánlott a részvétel.


Bevezetők
1. félév
2. félév
3. félév
4. félév
5. félév
6. félév
7. félév


Bevezetők
1. félév
2. félév
3. félév
4. félév
5. félév
6. félév
7. félév
Megjegyzés:
A csillaggal jelölt négy szakirány-előkészítő tárgy közül egy a 6. félévben.


A lap eredeti címe: „https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_és_rendszerek_2&oldid=205997”