„A számítástudomány alapjai” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
Újabb szerkesztés →
VizuálisWikiszöveges
Tiboo (vitalap | szerkesztései)
123 szerkesztés
Tiboo átnevezte a(z) A számítástudomány alapjai lapot a következő névre: A számítástudomány alapjai (régi)
 
Tiboo (vitalap | szerkesztései)
123 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
#ÁTIRÁNYÍTÁS [[A számítástudomány alapjai (régi)]]
{{Tantárgy
|nev=A számítástudomány alapjai
|targykod=VISZAA02
|szak=villany
|kredit=4
|felev=1
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=SZIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db
|vizsga=szóbeli
|hf=nincs
|levlista=szamtud{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZA105/
|targyhonlap=http://www.cs.bme.hu/~kiskat/sza/index.html
}}
 
'''A számítástudomány alapjai''' fő célja az algebra és diszkrét matematika szemléletmódjának kialakítása. A tantárgy első féléves, alapvetően szemléletformáló jellegű. Az itt tárgyalt elvek, módszerek később több tárgy elméleti anyagrészeinél is hasznosak lesznek. A tárgy kreditjére a [[Jelek és rendszerek 1]] épül. Az anyag nem könnyű, a sikeres teljesítéshez, különösen a vizsgához a feladatmegoldásban szerzett rutin és az elmélet alapos ismerete is elvárt.
 
==Követelmények==
 
*'''Jelenlét''': Mivel első féléves tárgy, így a jelenlétellenőrzés módja RFID. Mind az előadások, mind a gyakorlatok legalább 70%-án kötelező a részvétel.
*'''NagyZH''': A félév során két nagyzárthelyit kell megírni, melyek közül csak az egyiket lehet pótolni, de azt kétszer is. Mindkét zárthelyi 6 darab egyenként 10 pontos feladatból áll. Legalább 24 pontot kell elérni az elégségeshez. A feladatok között általában mindig van 1-2 "ingyenfeladat", melyek valamilyen alaptételre/algoritmusra van kihegyezve. Érdemes ezeket a típuspéldákat jól begyakorolni, mert könnyen lehet általuk extra 10 pontokhoz jutni!
*'''Vizsga''': A tárgyból kötelező szóbeli vizsga van. 19 előre kiadott részletesen specifikált tétel van. A vizsgán ezek közül kell egyet körülbelül fél óra alatt egy papíron kidolgozni. A tárgyból az elégséges megszerzéséhez alapkövetelmény '''minden fogalom és tétel pontos ismerete!''' A vizsgán nemcsak a kapott tételből kérdeznek, hanem random más tételek alapfogalmaira és alaptételeire is rákérdeznek. '''FONTOS:''' Ha a vizsgán kiderül, hogy akárcsak egyetlen alapfogalmat/tételt nem tudsz rendesen, akkor függetlenül az eddigi teljesítménytől automatikusan megbuktatnak. A bizonyítások ismerete csak a jobb jegyért elvárt. Minél több és nehezebb bizonyítást tud és ért valaki, annál jobb jegyre számíthat.
 
==Segédanyagok==
 
===ZH/Vizsga jegyzetek és segédanyagok===
 
A tantárgyból szóbeli vizsga van. A tanszék minden évben kijelöl egy tételsort, amelyben a legfontosabb fogalmak (definíciók, tételek, bizonyítások) szerepelnek. Az aktuális tételsor mindig elérhető a tanszéki honlapon! '''FONTOS:''' A vizsga sikeres teljesítéséhez elengedhetetlen a tételsorban szereplő összes fogalom, tétel és definíció pontos ismerete!
* '''''Katona-Recski-Szabó: A számítástudomány alapjai''''' - A tárgy hivatalos könyve, ami teljes mértékben lefedi a tananyagot.
* [http://www.cs.bme.hu/~fleiner/jegyzet/NESZ.pdf Fleiner Tamás jegyzete] - Nem csak ehhez a tárgyhoz készült, így kicsit keresgélni kell benne az anyagrészeket, de mindent lefed, amire a vizsgán szükséged lehet.
* [http://cs.bme.hu/sza/anim.html Animációk gyűjteménye] - Számos algoritmus és fogalom bemutatása animációval. Érdemes áttanulmányozni!
*[[Media:szamtud_vizsga_tetelek_2009.pdf|Tételkidolgozás (2009)]] - Kondor Máté András munkája. '''VIGYÁZAT:''' Több dolog is van benne, ami hibás vagy nem elfogadott a tanszék részéről - Például: prím szám vs. felbonthatatlan szám
*[[Media:Szamtud tétel kidolgozás 2013 ősz Eke Máté.pdf|Tételkidolgozás (2013)]] - Eke Máté munkája, hibák előfordulhatnak benne. '''FIGYELEM:''' Ez csak egy célirányos vázlat, amit akkor célszerű használni, ha már elsajátították az anyagot. Számos rész a Fleiner-jegyzetből van véve csak egyszerűbben, rövidebben megfogalmazva. Ha csak pusztán ebből készültök, az nem biztos, hogy elég lesz a vizsgára.
*[[A számítástudomány alapjai - Segédanyagok a vizsgához|Szerkeszthető tételsor]] - Tételek, fogalmas, definíciók és algoritmusok a tételsor szerint csoportosítva. Hibák előfordulhatnak benne! '''Szerkesszétek, bővítsétek!'''
 
===Gyakorló feladatok===
*[[A számítástudomány alapjai - Régi ZH feladatok vegyesen|Régi ZH feladatok vegyesen]] - Nagy részüknél megoldás is van!
*[[Média:Szamtud_Láng_Csabáné_Számelmélet_példatár.PDF|Láng Csabáné: Számelmélet példatár]] - Itt csak a számelmélet témakörhöz vannak gyakorló példák.
*[[Média:Szamtud_Feladatok_a_tárgyhonlapról.PDF|Gyakorló feladatok a tárgyhonlapról]] - Megoldások nélkül. Néhány régi ZH feladatsor is van a végén.
*[[Média:Szamtud_vizsga_régi_feladatsorok.PDF|Régi vizsgafeladatsorok]] – Ugyan ma már a vizsga csak szóbeli, de a ZH-k előtti gyakorlásra teljesen alkalmasak ezek a feladatok is.
*Témakörök szerint csoportosított feladatok megoldásokkal együtt:
**[[Média:Szamtud_Kisfuzet1_Alapfogalmak.PDF|Kisfüzet 1 - Alapfogalmak]]
**[[Média:Szamtud_Kisfuzet2_Sikbarajzolhatosag.PDF|Kisfüzet 2 - Síkbarajzolhatóság]]
**[[Média:Szamtud_Kisfuzet3_Szinezesek.PDF|Kisfüzet 3 - Színezések]]
**[[Média:Szamtud_Kisfuzet4_Bonyolultsagelmelet.PDF|Kisfüzet 4 - Bonyolultságelmélet]]
*[[A számítástudomány alapjai - Ismert NP teljes problémák|Ismert NP teljes problémák]]
 
===Drótos Márton 2011 őszi gyakorlati anyagai===
 
#[[Media:Számtud_DM_gyak _1.pdf|Ismerkedés a tárggyal]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_1.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak _2.pdf|Hányféleképpen?]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_2.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak_3.pdf|Rendezések, valamint gráfok alapfogalmai]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_3.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak_4.pdf|Fák, utak és körök]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_4.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak_5.pdf|Legrövidebb utak]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_5.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak_6.pdf|Maximális folyam, valamint minimális vágat]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_6.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak_7.pdf|Összefüggőség, valamint páros gráfok]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_7.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak_8.pdf|Görög betűk, valamint színezés alapjai]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_8.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak_9.pdf|Gráfok színezése, síkbrajzolhatósága, duálisa és PERT]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_9.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak_10.pdf|P?NP]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_10.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak_11.pdf|Számelmélet alapjai]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_11.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak_12.pdf|Lineáris kongruenciák, valamint absztrakt algebra]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_12.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak_13.pdf|Gyűrűk, testek és csoportok]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_13.pdf|megoldások]]
 
==Első zárthelyi==
 
{| style="border-spacing: 1em;"
 
| style="vertical-align: top; width: 33%" |
 
===Rendes ZH===
*[[Média:Szamtud_zh1_1998tavasz_A_csoport.PDF|1997/98 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_zh1_1999tavasz.PDF|1998/98 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_zh1_2003tavasz_megoldokulcs.PDF|2002/03 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_zh1_2005tavasz.PDF|2004/05 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_zh1_2006tavasz.PDF|2005/06 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_zh1_2006osz_megoldokulcs.PDF|2006/07 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_zh1_2007osz.PDF|2007/08 ősz]]
*[[Média:Szamtud_zh1_2008osz.PDF|2008/09 ősz]]
*[[Média:Szamtud_zh1_2009osz.PDF|2009/10 ősz]]
*[[Média:Szamtud_zh1_2010osz.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_zh1_2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_zh1_2012osz_megoldokulcs.PDF|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_ZH1_2013osz_megoldas.pdf‎|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
 
| style="vertical-align: top; width: 33%" |
 
===Pót ZH===
*[[Média:Szamtud_pzhk_1999tavasz.PDF|1998/99 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_pzh1_2003tavasz.PDF|2002/03 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_pzh1_2006tavasz.PDF|2005/06 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_pzh1_2006osz_megoldokulcs.PDF|2006/07 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_pzh1_2008osz.PDF|2008/09 ősz]]
*[[Média:Szamtud_pzh1_2010osz_megoldokulcs.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_pzh1_2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_pzh1_2012osz_megoldokulcs.PDF|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_pZH1_2013osz_megoldas.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
 
| style="vertical-align: top; width: 33%" |
 
===Pótpót ZH===
*[[Média:Szamtud_ppzh1_2010osz_megoldokulcs.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_ppzh1_2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Számtud 2012ősz ppZH 1.pdf|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
 
|}
 
==Második zárthelyi==
 
{| style="border-spacing: 1em;"
 
| style="vertical-align: top; width: 33%" |
 
===Rendes ZH===
*[[Média:Szamtud_zh2_1999tavasz.PDF|1998/99 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_zh2_2005tavasz.PDF|2004/05 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_zh2_2006tavasz.PDF|2005/06 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_zh2_2006osz_megoldokulcs.PDF|2006/07 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_zh2_2007osz.PDF|2007/08 ősz]]
*[[Média:Szamtud_zh2_2008osz.PDF|2008/09 ősz]] – megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_zh2_2009osz.PDF|2009/10 ősz]]
*[[Média:Szamtud_zh2_2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_zh2_2012osz_megoldokulcs.PDF|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_ZH2_2013osz_megoldas.pdf‎|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
 
| style="vertical-align: top; width: 33%" |
 
===Pót ZH===
*[[Média:Szamtud_pzhk_1999tavasz.PDF|1998/99 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_pzh2_2006tavasz.PDF|2005/06 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_pzh2_2006osz_megoldokulcs.PDF|2006/07 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_pzh2_2007osz.PDF|2007/08 ősz]]
*[[Média:Szamtud_pzh2_2008osz.PDF|2008/09 ősz]]
*[[Média:Szamtud_pzh2_2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_pzh2_2012osz_megoldokulcs.PDF|2012/13 ősz]] -megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_pZH2_2013osz_megoldas.pdf‎|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
 
| style="vertical-align: top; width: 33%" |
 
===Pótpót ZH===
*[[Média:Szamtud_ppzh2_2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Számtud_2012ősz_ppZH_2.pdf|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
 
|}
== Tippek ==
 
*Jó eséllyel ebből a tárgyból írjátok életetek első zárthelyiét. Nagyon sokan esnek abba a hibába, hogy gimiben elég volt doga előtti este átfutni az anyagot, mert úgyis csont nélkül 5-öst írok... Sajnos az ilyen hozzáállás szokott általában egyenes út lenni a 0 pontos bukáshoz. A számtud önmagában is egy nehéz tárgy, szóval a ZH-ra tényleg kell jópár nap alapos felkészülés, hogy magabiztosan meg lehessen írni.
*'''FONTOS: A számtud az egyik legfontosabb első féléves tárgy, mert ha megnézed az előtanulmányi rendet, bukás esetán azonnal 1 teljes évet csúszol.'''
*A gyakorlatvezetők nagyon segítőkészek. Érdemes hétről-hétre tanulni és mindig rákérdezni azokra a részekre, amiket nem értesz.
*A vizsgán sajnos tényleg komolyan veszik, hogyha belefutsz egy olyan alapdefinícióba, fogalomba vagy algoritmus leírásába, amit nem tudsz 100%-osan egzaktul hibátlanul kimondani (nem szó szerint, hanem hibátlanul), akkor kapásból megbuktatnak. A magolás sem megoldás, ugyanis gyakran tesznek fel nagyon egyszerű példakérdéseket, hogy "nah akkor mutasd be ezt és ezt ezen a gráfon", így nagyon hamar kiderül, ha mégsem érted az adott fogalmat/tételt/algoritmust.
*A tételek bizonyítása nem szükséges feltétele az elégségesnek. Ha úgy érzed, hogy amúgy is nehezen döcög a tárgy, akkor inkább a fogalmakra/definíciókra/algoritmusokra fordítsd az idődet és ne a bizonyításokkal vesződj. Érdemes azonban megjegyezni, hogy már tételenként 1-2 alap bizonyítás simán dobhat 1-2 jegyet az elégséges vizsgán. A jeleshez, azonban az anyag ténylegesen beható ismerete szükséges és elvárt az összes, előadáson bemutatott bizonyítás ismerete.
*A vizsgáról ajánlott időben lejelentkezni, ha tudod hogy úgysem mész el. Nagyon kevés férőhely van és a TOP időpontok sajnos nagyon hamar betelnek. Ne vedd el mástól a lehetőséget, mert elég kellemetlen, amikor valaki 2 nappal a vizsga előtt áll neki készülni és 1 nappal előtte jön rá, hogy ezt bizony tényleg nem lehet megtanulni 2 nap alatt. Úgy kalkulálj, hogy erre a vizsgára minimum 4-5 napot készülni kell.
 
 
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

A lap 2014. június 24., 12:22-kori változata

A számítástudomány alapjai
Általános infók
Szak
villany
Kredit
4
Ajánlott félév
1
Keresztfélév
vizsgakurzus
Tanszék
SZIT
Követelmények
KisZH
nincs
NagyZH
2 db
Házi feladat
nincs
Vizsga
szóbeli
Elérhetőségek
Levlista
szamtud@sch.bme.hu

A számítástudomány alapjai fő célja az algebra és diszkrét matematika szemléletmódjának kialakítása. A tantárgy első féléves, alapvetően szemléletformáló jellegű. Az itt tárgyalt elvek, módszerek később több tárgy elméleti anyagrészeinél is hasznosak lesznek. A tárgy kreditjére a Jelek és rendszerek 1 épül. Az anyag nem könnyű, a sikeres teljesítéshez, különösen a vizsgához a feladatmegoldásban szerzett rutin és az elmélet alapos ismerete is elvárt.

Követelmények

  • Jelenlét: Mivel első féléves tárgy, így a jelenlétellenőrzés módja RFID. Mind az előadások, mind a gyakorlatok legalább 70%-án kötelező a részvétel.
  • NagyZH: A félév során két nagyzárthelyit kell megírni, melyek közül csak az egyiket lehet pótolni, de azt kétszer is. Mindkét zárthelyi 6 darab egyenként 10 pontos feladatból áll. Legalább 24 pontot kell elérni az elégségeshez. A feladatok között általában mindig van 1-2 "ingyenfeladat", melyek valamilyen alaptételre/algoritmusra van kihegyezve. Érdemes ezeket a típuspéldákat jól begyakorolni, mert könnyen lehet általuk extra 10 pontokhoz jutni!
  • Vizsga: A tárgyból kötelező szóbeli vizsga van. 19 előre kiadott részletesen specifikált tétel van. A vizsgán ezek közül kell egyet körülbelül fél óra alatt egy papíron kidolgozni. A tárgyból az elégséges megszerzéséhez alapkövetelmény minden fogalom és tétel pontos ismerete! A vizsgán nemcsak a kapott tételből kérdeznek, hanem random más tételek alapfogalmaira és alaptételeire is rákérdeznek. FONTOS: Ha a vizsgán kiderül, hogy akárcsak egyetlen alapfogalmat/tételt nem tudsz rendesen, akkor függetlenül az eddigi teljesítménytől automatikusan megbuktatnak. A bizonyítások ismerete csak a jobb jegyért elvárt. Minél több és nehezebb bizonyítást tud és ért valaki, annál jobb jegyre számíthat.

Segédanyagok

ZH/Vizsga jegyzetek és segédanyagok

A tantárgyból szóbeli vizsga van. A tanszék minden évben kijelöl egy tételsort, amelyben a legfontosabb fogalmak (definíciók, tételek, bizonyítások) szerepelnek. Az aktuális tételsor mindig elérhető a tanszéki honlapon! FONTOS: A vizsga sikeres teljesítéséhez elengedhetetlen a tételsorban szereplő összes fogalom, tétel és definíció pontos ismerete!

  • Katona-Recski-Szabó: A számítástudomány alapjai - A tárgy hivatalos könyve, ami teljes mértékben lefedi a tananyagot.
  • Fleiner Tamás jegyzete - Nem csak ehhez a tárgyhoz készült, így kicsit keresgélni kell benne az anyagrészeket, de mindent lefed, amire a vizsgán szükséged lehet.
  • Animációk gyűjteménye - Számos algoritmus és fogalom bemutatása animációval. Érdemes áttanulmányozni!
  • Tételkidolgozás (2009) - Kondor Máté András munkája. VIGYÁZAT: Több dolog is van benne, ami hibás vagy nem elfogadott a tanszék részéről - Például: prím szám vs. felbonthatatlan szám
  • Tételkidolgozás (2013) - Eke Máté munkája, hibák előfordulhatnak benne. FIGYELEM: Ez csak egy célirányos vázlat, amit akkor célszerű használni, ha már elsajátították az anyagot. Számos rész a Fleiner-jegyzetből van véve csak egyszerűbben, rövidebben megfogalmazva. Ha csak pusztán ebből készültök, az nem biztos, hogy elég lesz a vizsgára.
  • Szerkeszthető tételsor - Tételek, fogalmas, definíciók és algoritmusok a tételsor szerint csoportosítva. Hibák előfordulhatnak benne! Szerkesszétek, bővítsétek!

Gyakorló feladatok

Drótos Márton 2011 őszi gyakorlati anyagai

  1. Ismerkedés a tárggyal és a hozzá tartozó megoldások
  2. Hányféleképpen? és a hozzá tartozó megoldások
  3. Rendezések, valamint gráfok alapfogalmai és a hozzá tartozó megoldások
  4. Fák, utak és körök és a hozzá tartozó megoldások
  5. Legrövidebb utak és a hozzá tartozó megoldások
  6. Maximális folyam, valamint minimális vágat és a hozzá tartozó megoldások
  7. Összefüggőség, valamint páros gráfok és a hozzá tartozó megoldások
  8. Görög betűk, valamint színezés alapjai és a hozzá tartozó megoldások
  9. Gráfok színezése, síkbrajzolhatósága, duálisa és PERT és a hozzá tartozó megoldások
  10. P?NP és a hozzá tartozó megoldások
  11. Számelmélet alapjai és a hozzá tartozó megoldások
  12. Lineáris kongruenciák, valamint absztrakt algebra és a hozzá tartozó megoldások
  13. Gyűrűk, testek és csoportok és a hozzá tartozó megoldások

Első zárthelyi

Rendes ZH

Pót ZH

Pótpót ZH

Második zárthelyi

Rendes ZH

Pót ZH

Pótpót ZH

Tippek

  • Jó eséllyel ebből a tárgyból írjátok életetek első zárthelyiét. Nagyon sokan esnek abba a hibába, hogy gimiben elég volt doga előtti este átfutni az anyagot, mert úgyis csont nélkül 5-öst írok... Sajnos az ilyen hozzáállás szokott általában egyenes út lenni a 0 pontos bukáshoz. A számtud önmagában is egy nehéz tárgy, szóval a ZH-ra tényleg kell jópár nap alapos felkészülés, hogy magabiztosan meg lehessen írni.
  • FONTOS: A számtud az egyik legfontosabb első féléves tárgy, mert ha megnézed az előtanulmányi rendet, bukás esetán azonnal 1 teljes évet csúszol.
  • A gyakorlatvezetők nagyon segítőkészek. Érdemes hétről-hétre tanulni és mindig rákérdezni azokra a részekre, amiket nem értesz.
  • A vizsgán sajnos tényleg komolyan veszik, hogyha belefutsz egy olyan alapdefinícióba, fogalomba vagy algoritmus leírásába, amit nem tudsz 100%-osan egzaktul hibátlanul kimondani (nem szó szerint, hanem hibátlanul), akkor kapásból megbuktatnak. A magolás sem megoldás, ugyanis gyakran tesznek fel nagyon egyszerű példakérdéseket, hogy "nah akkor mutasd be ezt és ezt ezen a gráfon", így nagyon hamar kiderül, ha mégsem érted az adott fogalmat/tételt/algoritmust.
  • A tételek bizonyítása nem szükséges feltétele az elégségesnek. Ha úgy érzed, hogy amúgy is nehezen döcög a tárgy, akkor inkább a fogalmakra/definíciókra/algoritmusokra fordítsd az idődet és ne a bizonyításokkal vesződj. Érdemes azonban megjegyezni, hogy már tételenként 1-2 alap bizonyítás simán dobhat 1-2 jegyet az elégséges vizsgán. A jeleshez, azonban az anyag ténylegesen beható ismerete szükséges és elvárt az összes, előadáson bemutatott bizonyítás ismerete.
  • A vizsgáról ajánlott időben lejelentkezni, ha tudod hogy úgysem mész el. Nagyon kevés férőhely van és a TOP időpontok sajnos nagyon hamar betelnek. Ne vedd el mástól a lehetőséget, mert elég kellemetlen, amikor valaki 2 nappal a vizsga előtt áll neki készülni és 1 nappal előtte jön rá, hogy ezt bizony tényleg nem lehet megtanulni 2 nap alatt. Úgy kalkulálj, hogy erre a vizsgára minimum 4-5 napot készülni kell.
Bevezetők
1. félév
2. félév
3. félév
4. félév
5. félév
6. félév
7. félév


A lap eredeti címe: „https://vik.wiki/index.php?title=A_számítástudomány_alapjai&oldid=182377”