„Jelek és rendszerek 2” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
David14 (vitalap | szerkesztései)
David14 (vitalap | szerkesztései)
192. sor: 192. sor:
| style="vertical-align: top;" |
| style="vertical-align: top;" |


*2003/2004 - kereszt:
*2003/04 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-07.pdf‎|2004.06.07]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-07.pdf‎|2004.06.07]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-14.pdf‎|2004.06.14]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-14.pdf‎|2004.06.14]]
*2006/2007:
*2006/07:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.09.pdf‎|2007.01.09]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.09.pdf‎|2007.01.09]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.16.pdf|2007.01.16]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.16.pdf|2007.01.16]]
*2006/2007 - kereszt:
*2006/07 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-06-11.pdf‎|2007.06.11]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-06-11.pdf‎|2007.06.11]]
*2007/2008:
*2007/08:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-01-18.pdf|2008.01.08]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-01-18.pdf|2008.01.08]]
*2007/2008 - kereszt:
*2007/08 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-10.pdf‎|2008.06.10]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-10.pdf‎|2008.06.10]]
*2008/2009:
*2008/09:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-19.pdf‎|2009.01.19]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-19.pdf‎|2009.01.19]]
*2008/2009 - kereszt:
*2008/09 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-06-09.pdf‎|2009.06.09]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-06-09.pdf‎|2009.06.09]]
*2009/2010:
*2009/10:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-12-22.pdf‎|2009.12.22]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-12-22.pdf‎|2009.12.22]]


214. sor: 214. sor:
| style="vertical-align: top;" |
| style="vertical-align: top;" |


*2010/2011:
*2010/11:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-07.pdf‎|2011.01.07]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-07.pdf‎|2011.01.07]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-14.pdf‎|2011.01.14]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-14.pdf‎|2011.01.14]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-21.pdf|2011.01.21]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-21.pdf|2011.01.21]]
*2010/2011 - kereszt:
*2010/11 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-24.pdf‎|2011.05.24]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-24.pdf‎|2011.05.24]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-31.pdf|2011.05.31]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-31.pdf|2011.05.31]]
*2011/2012:
*2011/12:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-12-20.pdf‎|2011.12.20]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-12-20.pdf‎|2011.12.20]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Acsoport.pdf‎|2012.01.03 - A csoport]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Acsoport.pdf‎|2012.01.03 - A csoport]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Bcsoport.pdf‎|2012.01.03 - B csoport]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Bcsoport.pdf‎|2012.01.03 - B csoport]]
**[[Media:jelek2_vizsga_2012.01.10_megoldokulcs_3.pdf|2012.01.10]]
**[[Media:jelek2_vizsga_2012.01.10_megoldokulcs_3.pdf|2012.01.10]]
*2011/2012 - kereszt:
*2011/12 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-05-30.pdf|2012.05.30]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-05-30.pdf|2012.05.30]]
**[[Media:jelek2_vizsga_2012jun12_megoldokulccsal.pdf|2012.06.12]]
**[[Media:jelek2_vizsga_2012jun12_megoldokulccsal.pdf|2012.06.12]]
*2012/2013:
*2012/13:
**[[Media:Jelek2_20130108_vizsga.pdf|2013.01.08]]
**[[Media:Jelek2_20130108_vizsga.pdf|2013.01.08]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-01-15.pdf|2013.01.15]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-01-15.pdf|2013.01.15]]
236. sor: 236. sor:
| style="vertical-align: top;" |
| style="vertical-align: top;" |


*2012/2013 - kereszt:
*2012/13 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_20130605.pdf |2013.06.05]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_20130605.pdf |2013.06.05]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-06-11.PDF |2013.06.11]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-06-11.PDF |2013.06.11]]
*2013/2014:
*2013/14:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013.12.23.pdf|2013.12.23]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013.12.23.pdf|2013.12.23]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_20140114.PDF|2014.01.14]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_20140114.PDF|2014.01.14]]

A lap 2014. január 18., 17:33-kori változata

Jelek és rendszerek 2
Általános infók
Szak
villany
Kredit
6
Ajánlott félév
3
Keresztfélév
van
Tanszék
HVT
Követelmények
KisZH
3 db
NagyZH
nincs
Házi feladat
2 db
Vizsga
írásbeli és szóbeli
Elérhetőségek
Levlista
jelek2@sch.bme.hu

A tantárgy a Jelek és rendszerek 1 tárgy folytatása. Célja megalapozni a folytonos idejű rendszerek vizsgálati módszereit a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban, továbbá a különböző rendszerleírások alapján megismertetni a rendszerjellemzőket és kapcsolatukat. A folytonos idejű rendszerek elméletét követően, a diszkrét idejű jelek és rendszerek vizsgálati módszereinek tárgyalása az idő-, frekvencia-, és z-tartományban. A tantárgy megadja a folytonos idejű jelek és rendszerek diszkrét közelítésének elvi alapjait, és tárgyalja a folytonos idejű nemlineáris rendszerek és hálózatok analízisének alapvető módszereit.

A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók felkészültek a folytonos idejű rendszerek legfontosabb számítási módszereinek alkalmazására a frekvencia- és komplex frekvencia tartományban, a diszkrét idejű rendszerek és hálózatok analízisére idő- frekvencia- és z-tartományban. Ismerik a folytonos- és diszkrét idejű jelek és rendszerek kapcsolatát, valamint a moduláció alapelméletét. – A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról.

Követelmények

  • Előkövetelmény: A Jelek és rendszerek 1 című tárgy teljesítése.
  • Jelenlét: Elméletileg az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, de gyakorlatilag senki sem tartja számon.
  • Házi feladat: A félév során két kötelező nagy házi feladatot kell megoldani:
    1. Folytonos idejű rendszer/hálózat vizsgálata a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban
    2. Diszkrét idejű rendszer analízise az idő-, frekvencia és a komplex frekvencia tartományban

Határidő elmulasztása esetén csak különeljárási díj befizetésével adható be otthoni feladat. A határidőre beadott, nem elfogadott feladat egyszer javítható, a késve beadott feladat nem javítható. Az aláírás megszerzéséhez a félév végére mindkét házinak ELFOGADOTT-nak kell lennie!

  • KisZH: A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg. Az aláírás megszerzéséhez a két legjobban sikerült kisZH átlagpontszámának el kell érnie a 2,0-át!
  • NagyZH: Nincs a tárgyból.
  • Vizsga: Két részből áll: Egy írásbeliből és egy szóbeliből. Az írásbeli (30 pont) első fele két darab 7,5 pontos nagyfeladat (egyik FI másik DI), a második fele 15 darab 1 pontos kiskérdés. Csak sikeres írásbeli (legalább 14,5 pont) után kezdhető meg a szóbeli, melyen javítható/rontható is az írásbeli érdemjegye, akár meg is lehet bukni!

Jegyzetek, segédanyagok

Fourier-transzformáció

Jegyzetek

Jelek és rendszerek tankönyv

Vizsgához segítség

  • Szóbelire összefoglaló - Gábor Norbert és Kondor Máté András munkája, de NEM TELJES! Ezektől eltérő kérdések is lehetnek a vizsgán, esetleg egy adott témakörbe részletesebben is belekérdezhetnek.
  • Teljes előadásjegyzet - Klinkó Krisztián munkája. Dr. Gyimóthy Szabolcs 2013-as előadásainak jegyzete. Szerepel benne minden, ami előadáson elhangzott, kivéve az év végi "érdekességek".
  • Abból az időből, amikor még Hálózatok és Rendszerek volt a tárgy neve, és szigorlattal zárult Gódor András készített egy elég terjedelmes és átfogó összefoglalót, mely még most is jól használható a vizsgakészüléshez. Bár kézzel írt és szkennelt, de akinek van türelme átnézni, az sok hasznos dolgot találhat benne:

Modulációs témakör

A tanév végén jellemzően 2-4 előadás van ebből a témakörből. A vizsgán szinte mindig van 2 modulációs kisfeladat. Továbbá a szóbelinél némelyik vizsgáztató nem szereti, ha semmit sem tudtok ebből a témakörből, szóval legalább egyszer azért érdemes átfutni.

  • A radarlab-os honlapról lementett "rövid" elméleti összefoglaló, mely teljes mértékben lefedi a vizsgához szükséges anyagrészt: Elméleti összefoglaló
  • Szintén a radarlab-os honlapról származó, modulációs feladatok, hivatalos megoldásokkal. Elvileg csak ezek a típuspéldák lehetnek a vizsgán: Gyakorló feladatok és megoldások

Számítógépes segédprogramok

Matlab

A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program hivatalos weboldala.
Hivatalos útmutató mely eredetileg a Szabályozástechnika című tárgyhoz készült - Matlab útmutató
Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - Matlab parancsok
Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - Matlab gyorstalpaló

Wolfram Mathematica

Tényleg nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például Fourier-sorfejtés vagy -transzformáció, állapotváltozós mátrixokból átviteli függvény meghatározása, stb. Érdemes megtanulni a használatát. Fizetős program!
Hivatalos weboldal

Wolfram Alpha

Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)
Hivatalos honlap: Wolfram Alpha

MAPLE

Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)
Hivatalos weboldal
Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: MAPLE gyorstalpaló - Házihoz nagyon hasznos!

ANDI

A diszkrét idejű, második házi feladat ellenőrzéséhez rendkívül hasznos program. Egy tanszéki munkatárs fejlesztette még évekkel ezelőtt, teljesen jogtisztán használható. Még DOS-ra írták meg a programot, így telepítése kicsit problémás, de alább olvasható egy részletes útmutató:

  1. Lépés: ANDI.zip letöltése, majd kicsomagolása a C:\ mappába
  2. Lépés: DOSbox DOS emulátor letöltése és telepítése
  3. Lépés: DOSbox elindítása majd az alábbi parancsok begépelése:
    1. Parancs: mount c c:\ANDI
    2. Parancs: c:
    3. Parancs: ANDI.exe
  4. Lépés: Configurate menüpont és ott minden DIR-t át kell írni C:\ -re.
  5. Lépés: Teszteld, hogy működik-e egy egyszerű hálózattal: graph editor -> insert, majd írd be pl hogy: i d o (i:input d:delay o:output l:line m:erősítő) aztán nyomj egy escape -t.
  6. Lépés: Analyse menüpont: Errort fog dobni, de entert nyomva bevisz a Text Editor-ba, ahol annyi a dolgod, hogy az első sorba a Network: valamirandomakármi; legyen írva. Escape, majd újra Analyse és mennie kell.
  7. Lépés: Amikor a konkrét hálózatodat rajzolod be, akkor arra figyelj, hogy minden vonalon legyen erősítő. Ha a rajzodban nincs valamelyik vonalon erősítő, akkor egy egyszeres erősítésűt rakj be, hogy tudja a program, milyen irányítású a jelfolyamhálózat. (Ekvivalens a nyilacskákkal a rajzon). Ezt még akkor is csináld meg, ha amúgy egyértelmű, hogy merre folyik! Menteni is lehet a graph-ot utána. Ha error-t dob először, akkor a 6-os pontban leírtakat kell követni.

Házi feladatok

A hivatalos leadási határidők csak irányadóak, valójában a gyakvezér határozza meg a pontos leadási határidőt. Mindig megvárják, hogy minden elhangozzon a gyakorlatokon, ami az adott házi elkészítéséhez szükséges. Nem célszerű az utolsó napokra hagyni, mivel mindkét házi megírása külön-külön legalább 10-15 órát igénybe vesz! Ajánlatos folyamatosan dolgozni vele, ugyanis adott feladatsorban a feladatok úgy követik egymást, ahogy a megoldásukhoz szükséges elméleti anyag elhangzik az előadásokon. Továbbá minden gyakvezérnek van rendszeres konzultációs időpontja, így ha időben szembesültök a problémával, akkor még van idő rákérdezni és javítani.

A gyakvezér által kijelölt határidőt viszont mindenképpen érdemes tartani, ugyanis az időben leadott, de nem elfogadható házik javítására a félév során van még egy lehetőség. A határidőre le nem adott háziknak viszont elsőre hibátlannak kell lenniük, valamint különeljárási díjat kell fizetni!

Első házi, folytonos időből

Második házi, diszkrét időből

Vizsgák

A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 30 pontos és két részből áll, mindkettő 15 pontos és 1 óra áll rendelkezésre. Az első részben két 7,5 pontos nagypéldát kell megoldani. Az egyik mindig folytonos, a másik diszktrét idejű rendszerek témakörből van. A második részben 15 darab 1 pontos egyszerű számpélda van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 0,5 pont kapható. A sikeres írásbelihez legalább 14,5 pontot kell elérni! (Az nem számít, hogy melyik részből hány pontot szedtek össze).

Az írásbeli után kötelező szóbelizni! A legtöbb vizsgáztató az írásbelin elrontott feladatok elméletébe kérdez bele, így célszerű az írásbeli után megbeszélni a feladatokat. Általában csak maximum egy jegyet módosít a szóbeli, de ha egy alapfogalommal vagy alaptétellel nem vagytok tisztában akkor simán megbuktatnak. a ketteshez minden témakörből tudni kell az alapfogalmakat, tételeket és mindenről tudni kell hogy miért és hogyan használjuk.

Hivatalos honlapról segédlet a szóbelihez - NEM csak ezek a kérdések lehetnek a vizsgán!

Régi vizsgafeladatsorok

Régi wikiről összegyűjtött, vágott, kicsit minőség javított, rendszerezett vizsgafeladatsorok. Az elmúlt években volt némi tematikai változás a jelek 1 és jelek 2 között, így a 2010 előtti vizsgákban lehetnek olyan kérdések amik igazából jelek 1-es témakörök, szóval ezek valószínűleg max csak egy kisfeladat erejéig, vagy egyáltalán nem is szerepelnek az újabb vizsgákban! (pl: nemlineáris építőelemek)

Jó minőségű képek, "hivatalos" megoldásokkal

Célszerű időrendben hátrafelé haladni.

Néhol nem hivatalosak a megoldások, így előfordulhatnak hibák! Kérlek ha hibát észleltek akkor jegyezzétek a Jelek 2 vizsgák ismert hibái rovatban!


Gyengébb minőségű képek/hiányos feladatsorok

Ezeket csak akkor oldjátok, ha az előző kupacból már mindent átnéztetek!

Gondolatok a szóbeliről

Tapasztalatok a levlistáról: Nagyon változatos, attól függ kihez kerülsz. Van aki az írásbelibe kérdezget, van aki random témát dob fel. A többségnek sikerül tartania az írásbeli jegyét, sőt javítani is lehet 1 vagy nagyon ritkán max 2 jegyet. Viszont rontani is nagyon egyszerű. Ha egy témakörből nagyon gyengék vagytok és belekérdeznek, akkor szinte garantált az 1-2 jegy mínusz. Bukni viszont akár 5-ös írásbelivel is lehet, ha belekérdeznek egy fontos alaptémakörbe, és abszolút fogalmatok sincs róla, akkor garantált a bukás!

  • Barbarics: Leginkább a vizsgában lévő hibákra kérdez rá, meg egy-két bónusz kérdés.
  • Reichardt: Bele sem néz a vizsgába, random kérdést ad, jó hosszan kínoz aztán nekem pl rontott mert nem tudtam elég jól a FI-DI szimulációs témát....
  • Pávó: Kicsit innen kicsit onnan kérdez, tehát egy vizsga hibát kiveséz teljesen akár az egész elméletét a dolognak.
  • Horváth Zoltán: Írásbelivel elért jegyeddel bemész, megkérdezi stabilizáljunk (egyszerűbb kérdések, marad a jegy) vagy billentsük ki (nehezebb kérdések, javítasz-rontasz). Én stabilitásra szavaztam így egyszerűeket kérdezett viszont azt nagyon alaposan kellett tudni.
  • Gyimóthy: Róla nem tudok sokat mondani, szerintem korrekt, bár mintha nála lett volna, hogy 3-asról 1-esre korrigált...
  • Bilicz: Hallottam, hogy volt akivel jó arc volt és kérdezgetett, mikor én benn voltam akkor a srác elég sokat hibázott és csak annyit mondott neki, hogy szokj hozzá a szóbelihez, most elnézi, de volt akit a 4-es (!!!) írásbeli után megbuktatott, mert valami Fourier tétel levezetést nem tudott.
  • Bokor: Maximálisan jó arc, inkább javít mint ront, de volt akinek azt mondta, hogy mivel nem tudja a modulációs témát, ezért 3-asról indul.
  • Veszely: Elég változatosakat kérdez, ha 2-esnél jobb írásbelivel mész akkor próbál segíteni (=néha megmondja helyetted) majd ront az írásbelin...

Tehát függ erősen, hogy kihez jut az ember, szerintem Barbarics és HZ a legszerencsésebb szóbeliztető a mi szempontunkból. Ha jól emlékszem a szóbeli első 2 órájában 2 bukás volt össz, aztán fél óra alatt felugrott ez a szám vagy 10-re, közte a 4-esből karó meg hasonló dolgok, tehát én úgy látom, hogy attól is függ, hogy mikor kerül be az ember. Az átlagban viszont tartották magukat a + - 1 jegyhez.

Verseny

Van verseny is a tárgyból, itt a hivatalos adatlapja

Elsősorban másodéves hallgatóknak ajánlják, de akár felsőbb évesek is részt vehetnek rajta. Aki erőteljesebben érdeklődik a tárgy iránt, annak feltétlenül ajánlott a részvétel.