„Matematika A3 villamosmérnököknek” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{Tantárgy
{{Tantárgy
|nev=Matematika A3<br/>villamosmérnököknek
|nev=Matematika A3<br/>villamosmérnököknek
|targykod=TE90AX09
|tárgykód=TE90AX09
|szak=villany
|szak=villany
|kredit=4
|kredit=4

A lap 2015. november 8., 00:34-kori változata

Matematika A3
villamosmérnököknek
Tárgykód
TE90AX09
Általános infók
Szak
villany
Kredit
4
Ajánlott félév
3
Keresztfélév
van
Tanszék
Algebra Tanszék
Követelmények
KisZH
nincs
NagyZH
2 db
Házi feladat
nincs
Vizsga
írásbeli és opcionális szóbeli
Elérhetőségek
Levlista
matek3@sch.bme.hu

A tárgy villamosmérnöki viszonylatban rendkívül fontos. Legfőképpen a vektoranalízis témakört célszerű alaposan megtanulni, ugyanis az Elektromágneses terek alapjai című tárgy erőteljesen épít erre. A tárgy épít a Matematika A1 - Analízis és a Matematika A2 - Vektorfüggvények tárgyakra, így ajánlott a deriválási és integrálási készségeinket napra készen tartani a tárgy hallgatása során.

A Matematika A3 tananyaga három fő részből áll (részletes tematika lentebb):

  • Differenciálegyenletek
  • Komplex függvénytan
  • Vektoranalízis

Az első zárthelyi a differenciálegyenletekből, a második zárthelyi pedig a komplex függvénytanból van általában. A vektoranalízist gyakran csak a vizsgában kérik számon, de ott 50%-os súllyal.

Követelmények

  • Előkövetelmény: A Matematika A2a - Vektorfüggvények című tárgy teljesítése.
  • Jelenlét: A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
  • NagyZH: A félév során két darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő általában 6 darab 10 pontos feladatból áll, melyek egyike elméleti igaz-hamis kérdéseket tartalmaz. Mindkettőn 30%-ot kell elérni az aláírás megszerzéséhez. A félév során mindkét ZH egyszer pótolható, továbbá kizárólag az egyikből írható pótpót-zárthelyi is a félév végén.
  • Vizsga: A tárgyból kötelező írásbeli vizsga van, a szóbeli vizsga pedig az elért pontszámtól függően lehet kötelező vagy opcionális. Az írásbeli felépítése megegyezik az évközi zárthelyikével. A vizsga anyaga általában 50%-ban a második zárthelyi után vett anyagból, 30%-ban a második zárthelyi anyagából, 20%-ban pedig az első zárthelyi anyagából tevődik össze. Itt azonban már legalább 40%-ot kell teljesíteni! 24 pont fölött vizsgapontot (VP) számítanak a következőképpen:
    • Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma (ZH) jobb a vizsgadolgozaténál (VD), akkor: VP = ( ZH + VD ) / 2
    • Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma rosszabb a vizsgadolgozaténál, akkor: VP = VD
24 és 33 pont között kötelező szóbelizni, 33 és 42 pont között megajánlott kettes kérhető, 42 pont felett pedig megajánlott hármas. A jó és jeles érdemjegyekért mindenképpen szóbelizni kell a sikeres írásbeli után. A szóbeli vizsga a dolgozatok megtekintését követően zajlik le.

Segédanyagok

Elméleti összefoglalók

Gyakorló feladatok

Egyéb segédanyagok

Első zárthelyi

Rendes ZH

Pót ZH

Második zárthelyi

Rendes ZH

Pót ZH

Vizsgák

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

  • 2012/13 őszi félévében Dr. Pitrik József előadó által kiadott szóbeli tételsor. Mivel ez teljesen lefedi az előadások anyagait, így a többi előadó is 90%-ban ezeket kérdezi.
  • 2013/14 őszi félévében Molnár Zoltán (MoZo) által kiadott szóbeli segédanyag. Ez az anyag elég a szóbeli négyes-ötösért, de Mozo megnézi a zárthelyik eredményeit és a vizsga eredményét is. Ha mindhárom jó könnyebben ad jó jegyet, ha rossz nehezebben.
  • Vizsgakérdések az elégségesért - A kettesért kiadott tételsor teljes kidolgozása. Leginkább egy nagy összefoglaló, ahol minden fontosabb dolog egy helyen van, tehát nem a megértést segíti, hanem a felkészülést, de azért hasznos lehet.

Témakörök

link=‎ Itt még van valami tennivaló ezzel az oldallal. Valaki csinálja majd meg, ne maradjon így!

Részletekért nézd meg a Vitalapot


Ez a rész erőteljes átnézésre, válogatásra, aktualizálásra és kiegészítésre szorul!!!

  1. Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók
  2. Elsőrendű differenciálegyenletek
  3. Magasabbrendű differenciálegyenletek
  4. Differenciálegyenlet-rendszerek
  5. Komplex számok
  6. Komplex függvények
  7. Cauchy integráltételek
  8. Laurent-sorfejtés
  9. Vonalmenti integrálás
  10. Divergencia, rotáció
  11. Felületi integrál
  12. Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij
  13. Vektoranalízis összefoglalása

Tippek

  • A félév nagy részében jól használható a feladatok megoldásának ellenőrzésében a Wolfram alpha, amely azonban nem sokat ér, ha a megoldás menetét nem értjük. A számonkérések esetén a puszta eredmény közléséért általában 0 pont jár.
  • Érdemes minél többet gyakorolni, mert a ZH/vizsga példák nagyon sablonosak. Legfőképpen a differenciálegyenletekre igaz, hogy leadnak a félév során ~10 alaptípust, melyeknek megoldása meglehetősen mechanikus. Ha megoldasz minden lehetséges típusból legalább egy példát, akkor nem érhet nagy meglepetés.
  • Érdemes minél előbb elmenni vizsgázni, mert általában erőteljesen nehezedik az írásbeli - "Elfogynak a könnyű feladatok".
  • Az írásbelin általában nagyrészt a 2. ZH utáni anyagrészből kérdeznek. Ez nagyjából 4-5 hét anyaga, tehát megéri alaposan begyakorolni ezeket a témaköröket, mert jó eséllyel három, de akár négy feladat is kikerülhet közülük.
  • Ha a számolási feladatok jól mennek, akkor érdemes némi időt rászánni az elméletre is és megpróbálni a szóbelit a jobb jegyért. A szóbelin általában kedvesek és hacsak nem vagy irtózatosan sügér az elméletből, akkor nemigazán buktatnak. Egyszóval megér egy próbát.
  • Az MIT egyetemen oktatott matematika előadások felvételei, jegyzetei, anyagai: http://ocw.mit.edu/courses/audio-video-courses/#mathematics
Bevezetők
1. félév
2. félév
3. félév
4. félév
5. félév
6. félév
7. félév
Megjegyzés:
A csillaggal jelölt négy szakirány-előkészítő tárgy közül egy a 6. félévben.


Bevezetők
1. félév
2. félév
3. félév
4. félév
5. félév
6. félév
7. félév