Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek

A VIK Wikiből

Homogén differenciálegyenlet-rendszerek

Definíció

Olyan egyenletrendszer, mely a változóinak deriváltjait megadja a változóinak konstans-szorosának összegével.

Példa

Kezdeti feltételek:

A probléma kétféleképpen oldható meg: analitikusan és Laplace-transzformáció segítségével.

Az analitikus megoldás

A megoldás általános alakja

ahol az alaprendszer mátrixa, pedig egy konstans vektor.

ahol -k sajátértékei, -k pedig az i. sajátértékhez tartozó sajátvektorok.

A fenti példa analitikus megoldása




Sajátértékek kiszámítása:






A -hez tartozó sajátvektor kiszámítása:





A -hez tartozó sajátvektor kiszámítása:





Tehát az alaprendszer mátrixa:


Tehát a homogén, általános megoldás:


Kezdeti feltételek érvényesítése:





Megoldás Laplace-transzformációval

A megoldás általános alakja

Ha adott egy differenciálegyenlet(-rendszer), ahol ismertek a kezdeti feltételek, akkor alkalmazható a Laplace-transzformációs megoldás: az egyenlet(rendszer) minden elemére alkalmazzuk a Laplace-transzformációt, ezáltal egy egyszerű algebrai egyenlet(rendszer)hez jutunk. Ezt megoldjuk, majd a megoldást visszatranszformáljuk.

Fontosabb Laplace-transzformáltak

A Laplace-transzformált jelölése:

A fenti példa megoldása Laplace-transzformáció segítségével

Kezdeti feltételek:

A Laplace-transzformáció után a következő egyenletrendszer adódik:

Ezt visszahelyettesítve az eredeti első egyenletbe:

Visszakaptuk az analitikus módszerrel nyert megoldásainkat.

Inhomogén differenciálegyenlet-rendszerek

Definíció

Olyan egyenletrendszer, mely a változóinak deriváltjait megadja a változóinak konstans-szorosának összegével, valamint további időfüggvényekkel.

A megoldás általános alakja

Differenciálegyenlet-rendszerek esetében is az inhomogén általános megoldást a homogén általános megoldás és az inhomogén egyenletrendszer egy partikuláris megoldásának összege adja.

A homogén, általános megoldás megkeresésének két módja fent látható. Az inhomogén partikuláris megoldás megtalálására alkalmas pedig az úgynevezett állandók variálásának módszere. Azért hívják ennek, mert látszólag ugyanúgy kell elkezdeni, mint a homogén rendszer megoldását, csak a konstansok helyett t-től függő függvényekkel () kell megszorozni a változók oszlopvektorait.

Ezt behelyettesítve az eredeti egyenletrendszerbe, azt nyerjük, hogy:

Innen, tehát, _c_ deriváltja meghatározható úgy, mint:

Tehát _c_:

Tehát, az inhomogén, partikuláris megoldás: