„Jelek és rendszerek 1” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
← Régebbi szerkesztés
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
a →‎Kis zárthelyik: pontosítás
 
(80 közbenső módosítás, amit 29 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Tantárgy
{{Tantárgy
|nev=Jelek és rendszerek 1
| nev = Jelek és rendszerek 1
|tárgykód=VIHVAA00
| tárgykód = VIHVAA03
|szak=villany
| szak = villany
|kredit=6
| kredit = 6
|felev=2
| felev = 2
|kereszt=van
| kereszt = van
|tanszék=HVT
| tanszék = HVT
|kiszh=3 db
| kiszh = 3 db
|nagyzh=1 db
| nagyzh = 1 db
|vizsga=írásbeli és szóbeli
| vizsga = írásbeli és szóbeli
|hf=3 db
| hf = 3 db
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek1 jelek1{{kukac}}sch.bme.hu]
| levlista = [https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek1 jelek1{{kukac}}sch.bme.hu]
|tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVAA00/
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVAA03/
|targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=1:bsc-kepzes&id=512:jelek-es-rendszerek1-vihva109&Itemid=35&lang=hu
| targyhonlap = https://fourier.hvt.bme.hu/
|tanulmányi portál=//https://fourier.hvt.bme.hu/moodle/login/index.php
| tanulmányi portál = //https://fourier.hvt.bme.hu/moodle/login/index.php
| régitárgykód = VIHVAA00
}}
}}
A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.


A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.
A Jelek és rendszerek a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 33%-os súllyal szerepel.


A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az időtartományban, valamint szinuszos gerjesztés esetén a frekvenciatartományban. - ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról''


== Követelmények ==
== Követelmények ==
36. sor: 35. sor:
A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:
A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:
*<math>FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}</math>  
*<math>FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}</math>  
Ahol KZH<sub>x</sub> a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.
**Ahol KZH<sub>x</sub> a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont legyen.
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont legyen és a NagyZH legalább 10 pontos legyen.
*'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll, mindkettő 30 pontos és 1 óra áll rendelkezésre. Az első részben két 15 pontos nagypéldát kell megoldani. A második részben 15 darab 2 pontos "kiskérdés" van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. Az írásbeli vizsgán 60 pontot lehet elérni, legalább 25 pontot el kell érni rajta, különben a vizsga elégtelen. A vizsga írásbeli részén megszerezhető osztályzat a félévközi pontszám (FP) és a vizsga írásbeli részén megszerzett pontszám (V) összege alapján, a következőképpen alakul ki. A vizsga eredménye 49 pontig elégtelen (1), 50 ponttól elégséges (2), 66 ponttól közepes (3), 76 ponttól jó (4), 86 ponttól jeles (5). A sikeres írásbelit kötelező jelleggel szóbeli követi, a vizsgajegy az írásbeli eredményétől alapesetben +/- 1 jeggyel térhet el, de kivételes esetben nagyobb is lehet. (Akár 5-ös írásbelivel is meg lehet bukni!)
*'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll és 100 perc áll rendelkezésre. Az első részben két 20-20 pontos nagypéldát kell megoldani. A második részben 10 darab 2 pontos "kiskérdés" van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. Az írásbeli vizsgán 60 pontot lehet elérni, legalább 30 pontot el kell érni rajta, különben a vizsga elégtelen. A vizsga írásbeli részén megszerezhető osztályzat a félévközi pontszám (FP) és a vizsga írásbeli részén megszerzett pontszám (V) összege alapján, a következőképpen alakul ki. A vizsga eredménye 49 pontig elégtelen (1), 50 ponttól elégséges (2), 66 ponttól közepes (3), 76 ponttól jó (4), 86 ponttól jeles (5). A sikeres írásbelit kötelező jelleggel szóbeli követi, a vizsgajegy az írásbeli eredményétől alapesetben +/- 1 jeggyel térhet el, de kivételes esetben nagyobb is lehet. (Akár 5-ös írásbelivel is meg lehet bukni!)
 
==Segédanyagok==
 
Tanulmányi portál: https://fourier.hvt.bme.hu/moodle/


==Segédanyagok ==
===Jegyzetek, könyvek ===
===Jegyzetek, könyvek ===


*'''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek'''''
* '''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek'''''
*'''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár'''''
* '''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár'''''
*[[Media:Jelek1_Előadásjegyzet_DM.pdf|Előadásjegyzet]] - Még alpha verzió. '''Hibák előfordulhatnak benne!''' Pár héten belül elkészül a full extrás, szépen formázott és bővített végleges verzió!
* '''Hivatalos Jegyzet''' - Bilicz Sándor előadó által készített 2021-es jegyzet
*[http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-sor elmélete és hozzá kapcsolódó feladatok megoldással.
** Lényegében mindent tartalmaz a ''Nemlineáris Hálózatok'' és a ''Periodikus Állandósult Állapot'' témaköröket kivéve - ez ~3-4 előadásnyi kiesést jelent
*'''Jelek és rendszerek tankönyv:''' Ez az informatikusok könyve. Nekünk a "Hálózatok és rendszerek" könyvre van szükségünk. Persze ez is relatíve jól használható, bár sok anyagrész van ebben, amire ebből a tárgyból még nincs szükségünk, szóval csak módjával forgassátok!
** 2023-ban a Moodle oldalon még mindig kiadja ezeket az alábbi kommenttel: "Az előadások vázlatos összefoglalása. Nem helyettesíti sem a tankönyvet, sem az előadásokon való részvételt, de hasznos segítség lehet ez a 2021-ben íródott anyag."
** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék
** [[Média:JR1 2021 rezisztiv eloadasvazlat.pdf| Rezisztív Előadásjegyzet]] - Bevezetés és Rezisztív Hálózatok témakörökhöz tartozó 1. anyagrész
** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak
** [[Média:JR1 2021 dinamikus eloadasvazlat.pdf| Dinamikus Előadásjegyzet]] - Dinamikus Hálózatok Időtartománybeli Vizsgálatához tartozó 2. anyagrész
** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban
** [[Média:JR1 2021 szinuszos eloadasvazlat.pdf| Szinuszos Előadásjegyzet]] - Szinuszos Állandósult Állapothoz tartozó 3. anyagrész
** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban
* [[Média:Jelek1 Előadásjegyzet DM.pdf|Előadásjegyzet]] - Még alpha verzió. '''Hibák előfordulhatnak benne!''' Pár héten belül elkészül a full extrás, szépen formázott és bővített végleges verzió!
** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban
* [[Média:Jelek1 jegyzet videotorium dinobacsi.pdf|Előadásjegyzet]] - a videotóriumos előadásokból készült hallgatói jegyzet
** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása
* [[Média:Jr1 szóbelikérdések 2018.pdf|Elméleti összefoglaló (szóbeli vizsgára)]] - A félév végén Bilicz Sándor előadó által kiadott összefoglaló kérdéssor kidolgozása a szóbeli vizsgára. Vigyázat, nem ellenőrzött! (Molnár Martin, 2018)
** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató
* [http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-sor elmélete és hozzá kapcsolódó feladatok megoldással.
* '''Jelek és rendszerek tankönyv:''' Ez az informatikusok könyve. Nekünk a "Hálózatok és rendszerek" könyvre van szükségünk. Persze ez is relatíve jól használható, bár sok anyagrész van ebben, amire ebből a tárgyból még nincs szükségünk, szóval csak módjával forgassátok!
** [[Média:Jelek konyv 0tartalom.pdf|0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék
** [[Média:Jelek konyv 1.pdf| 1. Fejezet]] - Alapfogalmak
** [[Média:Jelek konyv 2.pdf| 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban
** [[Média:Jelek konyv 3.pdf| 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban
** [[Média:Jelek konyv 4.pdf| 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban
** [[Média:Jelek konyv 5.pdf| 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása
** [[Média:Jelek konyv 0targymutato.pdf| 6. Fejezet]] - Tárgymutató
*'''Dajer-Vamosz jegyzet''' - ''Szabó Zsolt'' 2013. őszi keresztféléves előadásai alapján.<br/>A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, de ennek ellenére '''hibák előfordulhatnak benne!''' Néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül.
*'''Dajer-Vamosz jegyzet''' - ''Szabó Zsolt'' 2013. őszi keresztféléves előadásai alapján.<br/>A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, de ennek ellenére '''hibák előfordulhatnak benne!''' Néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül.
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_elso_het2.pdf | 1. Hét]] - Bevezetés; jelek osztályozása, rendszerek osztályozása, hálózatok, Kirchoff-hálózatok jellemzői, feszültség-, áramosztás
** [[Média:Jelek eloadasjegyzet elso het2.pdf| 1. Hét]] - Bevezetés; jelek osztályozása, rendszerek osztályozása, hálózatok, Kirchoff-hálózatok jellemzői, feszültség-, áramosztás
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_masodik_het2.pdf | 2. Hét]] - Reguláris hálózatok, Kirchoff törvények, csomóponti potenciálok módszere, hurokáramok módszere, helyettesítő generátorok, teljesítményillesztés
** [[Média:Jelek eloadasjegyzet masodik het2.pdf| 2. Hét]] - Reguláris hálózatok, Kirchoff törvények, csomóponti potenciálok módszere, hurokáramok módszere, helyettesítő generátorok, teljesítményillesztés
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_harmadik_het.pdf | 3. Hét]] - Csatolt kétpólusok (Ideális transzformátor, girátor, vezérelt források, műveleti erősítő, ideális műveleti erősítő), példák ilyen elemeket tartalmazó hálózatokra, kétkapuk, kétkapukat leíró karakterisztikák
** [[Média:Jelek eloadasjegyzet harmadik het.pdf| 3. Hét]] - Csatolt kétpólusok (Ideális transzformátor, girátor, vezérelt források, műveleti erősítő, ideális műveleti erősítő), példák ilyen elemeket tartalmazó hálózatokra, kétkapuk, kétkapukat leíró karakterisztikák
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_negyedik_het.pdf | 4. Hét]] - Kétkapukat leíró karakterisztikák, példák ilyen hálózatokra, reciprok kétkapuk, szimmetrikus kétkapuk, reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, nem reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, (tranzisztoros hálózatok - kiegészítés), dinamikus hálózatok: kondenzátor tulajdonságai
** [[Média:Jelek eloadasjegyzet negyedik het.pdf| 4. Hét]] - Kétkapukat leíró karakterisztikák, példák ilyen hálózatokra, reciprok kétkapuk, szimmetrikus kétkapuk, reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, nem reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, (tranzisztoros hálózatok - kiegészítés), dinamikus hálózatok: kondenzátor tulajdonságai
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_otodik_het.pdf | 5. Hét]] - Tekercs tulajdonságai, állapotváltozós normálalak, elsőfokú dinamikus hálózatok analízise, szabad válasz, gerjesztett válasz, kezdeti feltételek
** [[Média:Jelek eloadasjegyzet otodik het.pdf| 5. Hét]] - Tekercs tulajdonságai, állapotváltozós normálalak, elsőfokú dinamikus hálózatok analízise, szabad válasz, gerjesztett válasz, kezdeti feltételek
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_hatodik_het.pdf | 6. Hét]] - Elsőfokú dinamikus hálózatok, példa nemstabilis hálózatra, állapotváltozós normálalak szisztematikus előállítása, másodfokú dinamikus hálózatok, a másodfokú differenciálegyenlet megoldása, az állapotváltozós normálalak két elsőfokú differenciálegyenletéből álló egyenletrendszer megoldása
** [[Média:Jelek eloadasjegyzet hatodik het.pdf| 6. Hét]] - Elsőfokú dinamikus hálózatok, példa nemstabilis hálózatra, állapotváltozós normálalak szisztematikus előállítása, másodfokú dinamikus hálózatok, a másodfokú differenciálegyenlet megoldása, az állapotváltozós normálalak két elsőfokú differenciálegyenletéből álló egyenletrendszer megoldása
* [https://www.khanacademy.org/science/electrical-engineering KhanAcademy]  '''Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.'''
* [https://www.khanacademy.org/science/electrical-engineering KhanAcademy]  '''Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.'''
=== Videotorium ===
A tárgyhoz 2018 tavaszi félévében készült egy 20 részes [https://bme.videotorium.hu/hu/search/any/jelek%20%C3%A9s%20rendszerek%201. videósorozat] ''Bilicz Sándor'' előadásában.


=== Egyéb segédanyagok ===
=== Egyéb segédanyagok ===


*[[Media:Jelekkiskerdesek1.pdf | Kiskérdések kidolgozva I.]] - A félév első felének anyagához tartozó kiskérdések kidolgozva.
*[[Média:Jelekkiskerdesek1.pdf| Kiskérdések kidolgozva I.]] - A félév első felének anyagához tartozó kiskérdések kidolgozva.
*[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét.
*[[Média:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf| Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét.
*[http://nanoelsim.evt.bme.hu/?page_id=37 Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!
*[http://nanoelsim.hvt.bme.hu/edu/jr1.html Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!
*[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!
*[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!
*[[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciál-egyenletrendszerek]] - Egy kidolgozott példa diffegyenletrendszerek megoldására. '''Vigyázat:''' A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk.
*[[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciál-egyenletrendszerek]] - Egy kidolgozott példa diffegyenletrendszerek megoldására.  
*[http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2011-0013_kelemen_digitalis_jelfeldolgozas/41_periodikus_jelek_fourier_sora.html Link]: Fourier sorfejtés. transzformáció Dr. Kelemen András (SZTE) által
'''Vigyázat:''' A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk.
*[[Media:Jelek összefoglaló.pdf | Összefoglaló]] - Segítség a vizsgához (fényképezett verzió) (2016)
*[[Média:Jelek összefoglaló.pdf| Összefoglaló]] - Segítség a vizsgához (fényképezett verzió) (2016)
*[[Média:Jelek1 onellenorzo.xlsx| Alap képletek]] - Alap képletekhez gyakorló excel
 
=== Fourier sorfejtés megértéséhez===
 
*[https://youtu.be/r6sGWTCMz2k Youtube Link]: Fourier sorfejtés műkodésének megértése egyszerűen
*[https://youtu.be/ds0cmAV-Yek Youtube Link]; Fourier sorfejtés röviden és egyszerűen
*[https://hackaday.com/2018/12/21/explaining-fourier-again/ Link]: Az előbbi linkhez kiegészítés


== Számítógépes segédprogramok ==
== Számítógépes segédprogramok ==
81. sor: 96. sor:
=== Matlab ===
=== Matlab ===
  <p style="color:red;"> '''Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]''' </p>
  <p style="color:red;"> '''Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]''' </p>
A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].<br />Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]]<br />Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]]<br />Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]
*A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].<br />Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Média:MatLab Utmutato Szabtech Jelek.pdf|Matlab útmutató]]<br />Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Média:Jelek1 MATLABösszefogalaló.pdf| Matlab parancsok]]<br />Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Média:Jelek1 MATLABgyorstalpaló.pdf| Matlab gyorstalpaló]]


=== Wolfram Mathematica ===
=== Wolfram Mathematica ===


Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!'''<br />[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]
*Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!'''<br />[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]


=== Wolfram Alpha ===
=== Wolfram Alpha ===


Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)<br />Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]
*Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)<br />Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]


=== MAPLE ===
=== MAPLE ===


Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)<br />[http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal]<br />Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!
*Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)<br />[http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal]<br />Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Média:Jelek1 MAPLE.pdf| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!


== Kis zárthelyik ==
== Kis zárthelyik ==


A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Az aláírás megszerzésének egyik feltétele, hogy a két legjobban sikerült kisZH átlaga legalább 2,00 legyen. A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak!
*A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. <s>Az aláírás megszerzésének egyik feltétele, hogy a két legjobban sikerült kisZH átlaga legalább 2,00 legyen.</s> A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak!


===Első kisZH===
===Első kisZH===
*[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]
*[[Média:Jelek1 KisZH 1.jpg|Első kisZH]]
*[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz - Erdei Bence féle
*[[Média:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz - Erdei Bence féle
*[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Barbarics Tamás féle
*[[Média:Jelek1 1kiszh 2013 osz.JPG| Első kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Barbarics Tamás féle
*[[Media:jr1_1.kzh_2016tavasz.jpg| 2016 tavasz]] - RA féle kisZH
*[[Média:Jr1 1.kzh 2016tavasz.jpg| 2016 tavasz]] - RA féle kisZH
*[[Média:Jr1 2019tavasz elso kisZH.jpg| 2019 tavasz]] - Horváth Bálintnál
*[[Média:Jr1 kiszh1 2022.pdf| 2022 tavasz]] - Csernyava Olivér


===Második kisZH===
===Második kisZH===
*[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]
*[[Média:Jelek1 KisZH 2.jpg|Második kisZH]]
*[[Média:Jelek1 KisZH 2 A.jpg|2019 tavasz A csoport]] - Horváth Bálintnál
*[[Média:Jelek1 KisZH 2 B.jpg|2019 tavasz B csoport]] - Horváth Bálintnál
*[[Média:Jr1 kiszh2 2022.pdf|2022 tavasz]] - Csernyava Olivér
 
===Harmadik kisZH===
===Harmadik kisZH===
*[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]
*[[Média:Jelek1 KisZH 3.jpg|Harmadik kisZH]]
*[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Palotás Boldizsár féle
*[[Média:JR1 2013 osz 3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Palotás Boldizsár féle
*[[Media:jr1_3.kzh_2016tavasz.jpg| 2016 tavasz]] - RA féle kisZH
*[[Média:Jr1 3.kzh 2016tavasz.jpg| 2016 tavasz]] - RA féle kisZH


== Zárthelyik ==
== Zárthelyik ==
116. sor: 137. sor:
| style="vertical-align: top; width:50%;" |
| style="vertical-align: top; width:50%;" |
=== Rendes ZH ===
=== Rendes ZH ===
*[[Media:JR1_NZH_2015Apr16.pdf|2014/15 tavasz]] -  A és B csoport, megoldásokkal
* 2015 tavasz - [[Média:JR1 NZH 2015Apr16.pdf| A és B csoport megoldásokkal]]
*[[Media:JR1_NZH_2015nov04.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal
* 2015 ősz - [[Média:JR1 NZH 2015nov04.pdf| Megoldás]]
*2015/16 tavasz - [[Media:jr1_nzha_2016_tavasz.pdf|A]] és [[Media:jr1_nzhb_2016_tavasz.pdf|B]] csoport [[Media:JR1_NZH_2016tavasz_megoldas.pdf|megoldás]]
* 2016 tavasz - [[Média:Jr1 nzha 2016 tavasz.pdf| A]] és [[Média:Jr1 nzhb 2016 tavasz.pdf| B]] csoport [[Média:JR1 NZH 2016tavasz megoldas.pdf| Megoldás]]
*2016/17 tavasz - [[Media:Jelek1_2017tavasz_ZH_A_B.pdf|A és B]] csoport [[Media:Jelek1_2017tavasz_ZH_A_B_jav.pdf|megoldás]]
* 2017 tavasz - [[Média:Jelek1 2017tavasz ZH A B.pdf| A és B]] csoport [[Média:Jelek1 2017tavasz ZH A B jav.pdf| Megoldás]]
 
* 2018 tavasz - [[Média:JR1 zh 20180412 feladat.pdf| A és B]] csoport [[Média:JR1 zh 20180412 jav.pdf| Megoldás]]
* 2018 ősz - [[Média:Jele1.2018kereszt.zh.jpg| Megoldás]]
* 2019 tavasz - [[Média:JR1 NZH 19tavasz AB mo.pdf| A és B csoport, megoldásokkal]]
* 2022 tavasz - [[Média:JR1 zh 20220408 A jav.pdf| A csoport megoldás]], [[Média:JR1 zh 20220408 B jav.pdf| B csoport megoldás]]
* 2023 tavasz - [[Média:JR1 zh 20230421 A jav.pdf| A csoport megoldás]], [[Média:JR1 zh 20230421 B jav.pdf| B csoport megoldás]]
| style="vertical-align: top; width:50%;" |
| style="vertical-align: top; width:50%;" |


=== Pót ZH ===
=== Pót ZH ===
*2015/16-tavasz [[Media:JR1_potzh_2016tavasz.pdf|pótzh]] [[Media:JR1_potzhmegold_2016tavasz.pdf|megoldás]]
*2015/16 tavasz - [[Média:JR1 potzh 2016tavasz.pdf|pótzh]] és [[Média:JR1 potzhmegold 2016tavasz.pdf|megoldás]]
*2016/17-tavasz [[Media:Jelek1_2017tavasz_pZHA.pdf|pótzh]] [[Media:Jelek1_2017tavasz_pZHA_jav.pdf|megoldás]]
*2016/17 tavasz - [[Média:Jelek1 2017tavasz pZHA.pdf|pótzh]] és [[Média:Jelek1 2017tavasz pZHA jav.pdf|megoldás]]
*2017/18 tavasz - [[Média:JR1 pzh 20180426 feladat.pdf|pótzh]] és [[Média:JR1 pzh 20180426 jav.pdf|megoldás]]
*2018/19 ősz- [[Média:Jelek1.2018kereszt.potzh.jpg|pótzh]]
*2018/19 tavasz- [[Média:JR1 potzh 2019tavasz.pdf|pótzh]] - megoldásokkal
*2021/22 tavasz- [[Média:JR1 pzh 20220429 jav.kit.pdf|pótzh]] - megoldásokkal
*2022/23 tavasz- [[Média:JR1 pzh 20230515 jav.pdf|pótzh]] - megoldásokkal
|}
|}


138. sor: 168. sor:
==== Rendes ZH ====
==== Rendes ZH ====


*[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/07 tavasz]] - A csoport
*[[Média:Jelek1 2007tavasz 1ZHA.PDF|2006/07 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal  
*[[Média:Jelek1 2008 tavasz 1ZH AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal  
*[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/09 tavasz]] - A csoport
*[[Média:Jelek1 2009 tavasz 1ZH A.pdf|2008/09 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport
*[[Média:Jelek1 2010 tavasz 1ZH B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/11 kereszt]] - A csoport
*[[Média:Jelek1 2010 Ősz 1ZH A.pdf|2010/11 kereszt]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek1 2011 tavasz 1ZH AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_AB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek1 2011 ősz ZH1 AB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/12 tavasz]] - A csoport
*[[Média:Jelek1 2012 ZH tavasz Acsoport.pdf|2011/12 tavasz]] - A csoport
*[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek1 2013 tavasz 1. ZH A-B.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek1_2014_tavasz_1_ZH_A-B.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek1 2014 tavasz 1 ZH A-B.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal


| style="vertical-align: top; width:50%;" |
| style="vertical-align: top; width:50%;" |
153. sor: 183. sor:
==== Pót ZH ====
==== Pót ZH ====


*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport
*[[Média:Jelek1 2008 tavasz 1PÓTZH AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/10 tavasz]] - B csoport
*[[Média:Jelek1 2010 tavasz PótZH B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek1 2011 tavasz 1PÓTZH AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/12 kereszt]] - A csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek1 2012 ZH1PÓT Acsop.pdf|2011/12 kereszt]] - A csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek1 1pótZH 2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/14 kereszt]]
*[[Média:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/14 kereszt]]
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2014tavasz.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek1 1pótZH 2014tavasz.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
|}
|}


169. sor: 199. sor:
==== Rendes ZH ====
==== Rendes ZH ====


*[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHAB.pdf|2006/07 tavasz]] - A és B csoport
*[[Média:Jelek1 2007tavasz 2ZHAB.pdf|2006/07 tavasz]] - A és B csoport
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport
*[[Média:Jelek1 2008tavasz 2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport
*[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport
*[[Média:Jelek1 2009tavasz 2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport
*[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHAB.pdf|2010/11 kereszt]] - A és B csoport
*[[Média:Jelek1 2009ősz 2ZHAB.pdf|2010/11 kereszt]] - A és B csoport
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHAB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek1 2011tavasz 2ZHAB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHAB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek1 2011ősz 2ZHAB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/12 tavasz]] - A csoport, részben megoldásokkal
*[[Média:Jelek1 2012tavasz 2ZHA.PDF|2011/12 tavasz]] - A csoport, részben megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Média:Jelek1 2012ősz 2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek1 2013tavasz 2ZH AB.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2013ősz_2ZH.pdf|2013/14 kereszt]]
*[[Média:Jelek1 2013ősz 2ZH.pdf|2013/14 kereszt]]
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_2ZH_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek1 2014tavasz 2ZH AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal


| style="vertical-align: top; width:50%;" |
| style="vertical-align: top; width:50%;" |
185. sor: 215. sor:
==== Pót ZH ====
==== Pót ZH ====


*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/08 tavasz]] - B csoport
*[[Média:Jelek1 2008tavasz 2ZHpót.PDF|2007/08 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/11 tavasz]] - B csoport
*[[Média:Jelek1 2011tavasz 2ZHpótB.PDF|2010/11 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Média:Jelek1 2012ősz 2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_PZH2_20131220_megoldassal.pdf‎|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Média:Jelek1 PZH2 20131220 megoldassal.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_PZH2_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek1 2014tavasz PZH2 AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
|}
|}


197. sor: 227. sor:


Régi házi feladatok:
Régi házi feladatok:
*[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_szn.pdf‎|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Szabó Norbert)
*[[Média:Jelek1 hazi 1-2.resz 2013 tavasz szn.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Szabó Norbert)
*[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Seyler Lajos)
*[[Média:Jelek1 1-2.hazi 2013tavasz 4,5pont.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Seyler Lajos)
*2013/14 ősz - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|I. rész]] és [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|II. rész]] (Kálmán Bence)
*2013/14 ősz - [[Média:JR1 hazi 1.resz 2013 osz.pdf|I. rész]] és [[Média:JR1 2013 ősz HF Kálmán Bence wpjzm0.pdf|II. rész]] (Kálmán Bence)
*[[Media:JR1_HF_2013_segedlet.zip|HF segédlet (2013)]] - I. és II. rész 3 különböző feladaton bemutatva. '''VIGYÁZAT:''' Nem teljeskörű megoldások!!!
*[[Média:JR1 HF 2013 segedlet.zip|HF segédlet (2013)]] - I. és II. rész 3 különböző feladaton bemutatva. '''VIGYÁZAT:''' Nem teljeskörű megoldások!!!


== Vizsga ==
== Vizsga ==


*[[Media:jelek1_vizsga_2015_05_26.zip|2015.05.26]]
*[[Média:Jelek1 vizsga 2015 05 26.zip|2015.05.26]]
*[[Media:Jr1_14152_v2.pdf|2015.06.02.]]
*[[Média:Jr1 14152 v2.pdf|2015.06.02.]]
*[[Media:jr1_1.vizsga_2016 tavasz.pdf | 2016 tavasz- 1. vizsga]]- '''A és B csoport'''
*[[Média:Jr1 1.vizsga 2016 tavasz.pdf| 2016 tavasz- 1. vizsga]]- '''A és B csoport'''
*[[Media:jr1_2.vizsga_2016 tavasz.pdf | 2016 tavasz- 2. vizsga]]- ''(csak egy csoport volt)''
*[[Média:Jr1 2.vizsga 2016 tavasz.pdf| 2016 tavasz- 2. vizsga]]- ''(csak egy csoport volt)''
*[[Media:JR1_2017tavasz_1vizsga_jav.pdf | 2017 tavasz- 1. vizsga]] - megoldással
*[[Média:JR1 2017tavasz 1vizsga jav.pdf| 2017 tavasz- 1. vizsga]] - megoldással
*[[Media:jelek1_vizsga_2017tavasz_masodik.pdf | 2017 tavasz- 2. vizsga]] - megoldással
*[[Média:Jelek1 vizsga 2017tavasz masodik.pdf| 2017 tavasz- 2. vizsga]] - megoldással
*[[Média:JR1 1.vizsga 2018 tavasz.pdf|2018 tavasz- 1. vizsga]] - B: nagy példák megoldásokkal + B: kis példák; A: első nagy példa megoldással
*[[Média:JR1 2.vizsga 2018 tavasz.pdf| 2018 tavasz-2.vizsga]]-megoldással(csak egy csoport volt)
*[[Média:Jr1 3.vizsga 2018.06.12 nagyfeladatok.pdf| 2018 tavasz-3. vizsga]] - nagyfeladatok és [[Média:JR1 vizsga mo 3 2018.pdf|megoldókulcs]]
*[[Média:Jelek 2019 vizsga 1.pdf| 2019 tavasz 1.vizsga]] - megoldással
*[[Média:Jr1 2019 2.vizsga.pdf| 2019 tavasz 2.vizsga]] - feladatok és [[Média:JR1 2019 2.vizsga mo.pdf|megoldókulcs]]
*[[Média:JR1 2019 3.vizsga.pdf| 2019 tavasz 3.vizsga]] - megoldással
*[[Média:JR1 2020 tavasz 3.vizsga.pdf| 2020 tavasz 3. vizsga]]


== Tippek ==
== Tippek ==
 
*A tárgy elég nehéz. Eleinte könnyűnek tűnik, aztán bedurvul, persze egész jól teljesíthető ha bevágod/megérted a Fodor könyvet, illetve ha figyelsz előadásokon, jársz bejársz gyakorlatra és otthon se hanyagolod (értsd.: majdnem a mindennapjaid részévé válik).
*A jelek tipikusan az a tárgy, amit nem szabad félvállról venni. Ha megnézed az előtanulmányi rendet, akkor hamar kiderül, hogy a jelek 1 vagy 2 bukása garantált egyéves csúszást eredményez, mert a 4. félév végéig egy specializáció-előkészítőt se tudsz így elvégezni. Sajnos azt sem szabad elfelejteni, hogy a tárgy átlagosan 40-50%-os bukási rátát produkál.
*A jelek tipikusan az a tárgy, amit nem szabad félvállról venni. Ha megnézed az előtanulmányi rendet, akkor hamar kiderül, hogy a jelek 1 vagy 2 bukása garantált egyéves csúszást eredményez, mert a 4. félév végéig egy specializáció-előkészítőt se tudsz így elvégezni. Sajnos azt sem szabad elfelejteni, hogy a tárgy átlagosan 40-50%-os bukási rátát produkál.
*Járj gyakorlatra, figyelj, kérdezz és tanuld az anyagot rendszeresen hétről hétre. A jelek tipikusan az a tárgy, amit ha valaki egyszer jól elmagyaráz, akkor onnantól "pofonegyszerű", viszont ha magadtól akarsz rájönni a "trükkökre", akkor vért fogsz izzadni.
*Járj gyakorlatra, figyelj, kérdezz és tanuld az anyagot rendszeresen hétről hétre. A jelek tipikusan az a tárgy, amit ha valaki egyszer jól elmagyaráz, akkor onnantól "pofonegyszerű", viszont ha magadtól akarsz rájönni a "trükkökre", akkor vért fogsz izzadni.
219. sor: 256. sor:
*A házik megoldása ugyan nem kötelező, de érdemes velük foglalkozni, ugyanis az a 4-5 pont életet menthet. A házi megírása nem 2 óra és az sem megy, hogy a házi írása közben próbálod megtanulni az anyagot is. Ha folyamatosan figyeltél és tanultál, akkor a házival nem lehet gond. A  gyakorlatvezetőknél érdemes burkoltan rákérdezni egy-egy problémás részre.
*A házik megoldása ugyan nem kötelező, de érdemes velük foglalkozni, ugyanis az a 4-5 pont életet menthet. A házi megírása nem 2 óra és az sem megy, hogy a házi írása közben próbálod megtanulni az anyagot is. Ha folyamatosan figyeltél és tanultál, akkor a házival nem lehet gond. A  gyakorlatvezetőknél érdemes burkoltan rákérdezni egy-egy problémás részre.
*A tárgy nagyon megtévesztő, mert ránézésre egyáltalán nem tűnik nehéznek, ha valaki figyel gyakorlaton. A számonkérések viszont elég nehezek, és folyamatos gyakorlás és rutin nélkül elég nehéz megszerezni a minimális 20 pontot, ami első hallásra ugyan nem tűnik soknak. A pontrendszer abból a szempontból hálás, hogy akár csak és kizárólag a nagyZH-val is megszerezhető az aláírás, így ha az ember összeszedi magát, a nehéz helyzetekben is van remény.
*A tárgy nagyon megtévesztő, mert ránézésre egyáltalán nem tűnik nehéznek, ha valaki figyel gyakorlaton. A számonkérések viszont elég nehezek, és folyamatos gyakorlás és rutin nélkül elég nehéz megszerezni a minimális 20 pontot, ami első hallásra ugyan nem tűnik soknak. A pontrendszer abból a szempontból hálás, hogy akár csak és kizárólag a nagyZH-val is megszerezhető az aláírás, így ha az ember összeszedi magát, a nehéz helyzetekben is van remény.
 
*Nem kell megijedni, ha a nagyZH nem sikerül olyan jól, és nincs meg csak a ZH-ból az aláírás. Inkább még plusz erőt adhat a további tanulásra, hogy meg kell szerezni az aláírást. Ez pedig a vizsgára készülésnél jól jöhet. Ugyanis a vizsgában főleg a ZH utáni anyagrészből kérdeznek, ami egy jócskán nehezebb anyagrész. Vizsgára készülésnél erősen ajánlott a korábbi vizsgasorok közül többet is megcsinálni, mert egyrészt pár kiskérdés ismétlődik, másrészt a vizsgára kevés az idő, ezért rutint kell előtte szerezni.
*Véleményem szerint a félév legfontosabb tárgya, így is kell kezelni, ajánlom a sok gyakorlást, mert különben nagyon szívás lesz a számonkérés.
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

A lap jelenlegi, 2024. augusztus 30., 22:22-kori változata

Jelek és rendszerek 1
Tárgykód
VIHVAA03
Régi tárgykód
VIHVAA00
Általános infók
Szak
villany
Kredit
6
Ajánlott félév
2
Keresztfélév
van
Tanszék
HVT
Követelmények
KisZH
3 db
NagyZH
1 db
Házi feladat
3 db
Vizsga
írásbeli és szóbeli
Elérhetőségek
Levlista

A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.

A Jelek és rendszerek a BSc-záróvizsgán 33%-os súllyal szerepel.


Követelmények

Változás: 2016 tavaszától nem szükséges a A számítástudomány alapjai c. tárgy teljesítése a tárgy felvételéhez.

  • Jelenlét: A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
  • Házi feladat: A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.
    1. Kétkapuk analízise
    2. Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise
    3. Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise
  • KisZH: A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg.
  • NagyZH: A félév során egy nagyZH van, amin 25 pont szerezhető. Egyszer pótolható, de rontani is lehet!

A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:

    • Ahol KZHx a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.

Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont legyen és a NagyZH legalább 10 pontos legyen.

  • Vizsga: A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll és 100 perc áll rendelkezésre. Az első részben két 20-20 pontos nagypéldát kell megoldani. A második részben 10 darab 2 pontos "kiskérdés" van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. Az írásbeli vizsgán 60 pontot lehet elérni, legalább 30 pontot el kell érni rajta, különben a vizsga elégtelen. A vizsga írásbeli részén megszerezhető osztályzat a félévközi pontszám (FP) és a vizsga írásbeli részén megszerzett pontszám (V) összege alapján, a következőképpen alakul ki. A vizsga eredménye 49 pontig elégtelen (1), 50 ponttól elégséges (2), 66 ponttól közepes (3), 76 ponttól jó (4), 86 ponttól jeles (5). A sikeres írásbelit kötelező jelleggel szóbeli követi, a vizsgajegy az írásbeli eredményétől alapesetben +/- 1 jeggyel térhet el, de kivételes esetben nagyobb is lehet. (Akár 5-ös írásbelivel is meg lehet bukni!)

Segédanyagok

Jegyzetek, könyvek

  • Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek
  • Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár
  • Hivatalos Jegyzet - Bilicz Sándor előadó által készített 2021-es jegyzet
    • Lényegében mindent tartalmaz a Nemlineáris Hálózatok és a Periodikus Állandósult Állapot témaköröket kivéve - ez ~3-4 előadásnyi kiesést jelent
    • 2023-ban a Moodle oldalon még mindig kiadja ezeket az alábbi kommenttel: "Az előadások vázlatos összefoglalása. Nem helyettesíti sem a tankönyvet, sem az előadásokon való részvételt, de hasznos segítség lehet ez a 2021-ben íródott anyag."
    • Rezisztív Előadásjegyzet - Bevezetés és Rezisztív Hálózatok témakörökhöz tartozó 1. anyagrész
    • Dinamikus Előadásjegyzet - Dinamikus Hálózatok Időtartománybeli Vizsgálatához tartozó 2. anyagrész
    • Szinuszos Előadásjegyzet - Szinuszos Állandósult Állapothoz tartozó 3. anyagrész
  • Előadásjegyzet - Még alpha verzió. Hibák előfordulhatnak benne! Pár héten belül elkészül a full extrás, szépen formázott és bővített végleges verzió!
  • Előadásjegyzet - a videotóriumos előadásokból készült hallgatói jegyzet
  • Elméleti összefoglaló (szóbeli vizsgára) - A félév végén Bilicz Sándor előadó által kiadott összefoglaló kérdéssor kidolgozása a szóbeli vizsgára. Vigyázat, nem ellenőrzött! (Molnár Martin, 2018)
  • Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül - Többek között a Fourier-sor elmélete és hozzá kapcsolódó feladatok megoldással.
  • Jelek és rendszerek tankönyv: Ez az informatikusok könyve. Nekünk a "Hálózatok és rendszerek" könyvre van szükségünk. Persze ez is relatíve jól használható, bár sok anyagrész van ebben, amire ebből a tárgyból még nincs szükségünk, szóval csak módjával forgassátok!
  • Dajer-Vamosz jegyzet - Szabó Zsolt 2013. őszi keresztféléves előadásai alapján.
    A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, de ennek ellenére hibák előfordulhatnak benne! Néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül.
    • 1. Hét - Bevezetés; jelek osztályozása, rendszerek osztályozása, hálózatok, Kirchoff-hálózatok jellemzői, feszültség-, áramosztás
    • 2. Hét - Reguláris hálózatok, Kirchoff törvények, csomóponti potenciálok módszere, hurokáramok módszere, helyettesítő generátorok, teljesítményillesztés
    • 3. Hét - Csatolt kétpólusok (Ideális transzformátor, girátor, vezérelt források, műveleti erősítő, ideális műveleti erősítő), példák ilyen elemeket tartalmazó hálózatokra, kétkapuk, kétkapukat leíró karakterisztikák
    • 4. Hét - Kétkapukat leíró karakterisztikák, példák ilyen hálózatokra, reciprok kétkapuk, szimmetrikus kétkapuk, reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, nem reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, (tranzisztoros hálózatok - kiegészítés), dinamikus hálózatok: kondenzátor tulajdonságai
    • 5. Hét - Tekercs tulajdonságai, állapotváltozós normálalak, elsőfokú dinamikus hálózatok analízise, szabad válasz, gerjesztett válasz, kezdeti feltételek
    • 6. Hét - Elsőfokú dinamikus hálózatok, példa nemstabilis hálózatra, állapotváltozós normálalak szisztematikus előállítása, másodfokú dinamikus hálózatok, a másodfokú differenciálegyenlet megoldása, az állapotváltozós normálalak két elsőfokú differenciálegyenletéből álló egyenletrendszer megoldása
  • KhanAcademy Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.

Videotorium

A tárgyhoz 2018 tavaszi félévében készült egy 20 részes videósorozat Bilicz Sándor előadásában.

Egyéb segédanyagok

Vigyázat: A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk.

Fourier sorfejtés megértéséhez

  • Youtube Link: Fourier sorfejtés műkodésének megértése egyszerűen
  • Youtube Link; Fourier sorfejtés röviden és egyszerűen
  • Link: Az előbbi linkhez kiegészítés

Számítógépes segédprogramok

Matlab

Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után - részletek itt

  • A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program hivatalos weboldala.
    Hivatalos útmutató mely eredetileg a Szabályozástechnika című tárgyhoz készült - Matlab útmutató
    Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - Matlab parancsok
    Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - Matlab gyorstalpaló

Wolfram Mathematica

  • Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. Fizetős program!
    Hivatalos weboldal

Wolfram Alpha

  • Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)
    Hivatalos honlap: Wolfram Alpha

MAPLE

  • Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)
    Hivatalos weboldal
    Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: MAPLE gyorstalpaló - Házihoz nagyon hasznos!

Kis zárthelyik

  • A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Az aláírás megszerzésének egyik feltétele, hogy a két legjobban sikerült kisZH átlaga legalább 2,00 legyen. A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak!

Első kisZH

Második kisZH

Harmadik kisZH

Zárthelyik

Rendes ZH

Pót ZH

Régi zárthelyik

Fontos: Ugyan a tárgyból már csak 1 nagyZH van, de a nagyZH-ra és a vizsgára készülés során hasznosak lehetnek a 2015 tavasz előtti feladatsorok is:

Első Zárthelyi

Rendes ZH

Pót ZH

Második Zárthelyi

Rendes ZH

Pót ZH

Házi feladat

A félév során három egyedileg generált házi feladatot adnak ki. A leadási határidő dinamikusan változhat a gyakorlatvezetőtől függően!

Régi házi feladatok:

Vizsga

Tippek

  • A tárgy elég nehéz. Eleinte könnyűnek tűnik, aztán bedurvul, persze egész jól teljesíthető ha bevágod/megérted a Fodor könyvet, illetve ha figyelsz előadásokon, jársz bejársz gyakorlatra és otthon se hanyagolod (értsd.: majdnem a mindennapjaid részévé válik).
  • A jelek tipikusan az a tárgy, amit nem szabad félvállról venni. Ha megnézed az előtanulmányi rendet, akkor hamar kiderül, hogy a jelek 1 vagy 2 bukása garantált egyéves csúszást eredményez, mert a 4. félév végéig egy specializáció-előkészítőt se tudsz így elvégezni. Sajnos azt sem szabad elfelejteni, hogy a tárgy átlagosan 40-50%-os bukási rátát produkál.
  • Járj gyakorlatra, figyelj, kérdezz és tanuld az anyagot rendszeresen hétről hétre. A jelek tipikusan az a tárgy, amit ha valaki egyszer jól elmagyaráz, akkor onnantól "pofonegyszerű", viszont ha magadtól akarsz rájönni a "trükkökre", akkor vért fogsz izzadni.
  • A kulcs, hogy már az elejétől kezdve folyamatosan tanulj, ugyanis az első 1-3 hétben elhangzó anyagrészek (Kirchhoff-törvények, alapfogalmak és gimnáziumi fizika ismeretek) folyamatosan előkerülnek a félév során, és elvárt a készségszintű használatuk. Ha már az elején elveszíted a fonalat, akkor onnantól nem sok remény van. Ez sajnos nem az a tárgy, ahol ZH előtt 2 nappal leülök és megtanulom...
  • Ha valamit nagyon nem értesz, akkor sürgősen keress valakit, aki elmagyarázza. Minél tovább halogatod a megértését, annál több anyag épül rá és a végén teljesen elveszel.
  • A házik megoldása ugyan nem kötelező, de érdemes velük foglalkozni, ugyanis az a 4-5 pont életet menthet. A házi megírása nem 2 óra és az sem megy, hogy a házi írása közben próbálod megtanulni az anyagot is. Ha folyamatosan figyeltél és tanultál, akkor a házival nem lehet gond. A gyakorlatvezetőknél érdemes burkoltan rákérdezni egy-egy problémás részre.
  • A tárgy nagyon megtévesztő, mert ránézésre egyáltalán nem tűnik nehéznek, ha valaki figyel gyakorlaton. A számonkérések viszont elég nehezek, és folyamatos gyakorlás és rutin nélkül elég nehéz megszerezni a minimális 20 pontot, ami első hallásra ugyan nem tűnik soknak. A pontrendszer abból a szempontból hálás, hogy akár csak és kizárólag a nagyZH-val is megszerezhető az aláírás, így ha az ember összeszedi magát, a nehéz helyzetekben is van remény.
  • Nem kell megijedni, ha a nagyZH nem sikerül olyan jól, és nincs meg csak a ZH-ból az aláírás. Inkább még plusz erőt adhat a további tanulásra, hogy meg kell szerezni az aláírást. Ez pedig a vizsgára készülésnél jól jöhet. Ugyanis a vizsgában főleg a ZH utáni anyagrészből kérdeznek, ami egy jócskán nehezebb anyagrész. Vizsgára készülésnél erősen ajánlott a korábbi vizsgasorok közül többet is megcsinálni, mert egyrészt pár kiskérdés ismétlődik, másrészt a vizsgára kevés az idő, ezért rutint kell előtte szerezni.
  • Véleményem szerint a félév legfontosabb tárgya, így is kell kezelni, ajánlom a sok gyakorlást, mert különben nagyon szívás lesz a számonkérés.
Bevezetők
1. félév
2. félév
3. félév
4. félév
5. félév
6. félév
7. félév
Megjegyzés:
A csillaggal jelölt négy szakirány-előkészítő tárgy közül egy a 6. félévben.


A lap eredeti címe: „https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_és_rendszerek_1&oldid=205995”