„Jelek és rendszerek 1” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
← Régebbi szerkesztés
VizuálisWikiszöveges
Dajer93 (vitalap | szerkesztései)
16 szerkesztés
a →‎Kis zárthelyik: pontosítás
 
(149 közbenső módosítás, amit 50 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Tantárgy
{{Tantárgy
|nev=Jelek és rendszerek 1
| nev = Jelek és rendszerek 1
|targykod=VIHVA109
| tárgykód = VIHVAA03
|szak=villany
| szak = villany
|kredit=6
| kredit = 6
|felev=2
| felev = 2
|kereszt=van
| kereszt = van
|tanszék=HVT
| tanszék = HVT
|kiszh=3 db
| kiszh = 3 db
|nagyzh=2 db
| nagyzh = 1 db
|vizsga=nincs
| vizsga = írásbeli és szóbeli
|hf=3 db
| hf = 3 db
|levlista=jelek1{{kukac}}sch.bme.hu
| levlista = [https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek1 jelek1{{kukac}}sch.bme.hu]
|tad=http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA109/
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVAA03/
|targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=1:bsc-kepzes&id=512:jelek-es-rendszerek1-vihva109&Itemid=35&lang=hu
| targyhonlap = https://fourier.hvt.bme.hu/
| tanulmányi portál = //https://fourier.hvt.bme.hu/moodle/login/index.php
| régitárgykód = VIHVAA00
}}
}}
A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.


A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.
A Jelek és rendszerek a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 33%-os súllyal szerepel.


A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az idő- és a frekvenciatartományban, szinuszos és periodikus gerjesztés esetén. - ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról''


== Követelmények ==
== Követelmények ==


*'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyból az aláírás megszerzése.
*'''Előkövetelmény:''' [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyakból a kredit megszerzése. <br/>
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok és előadások 70%-án kötelező részt venni.
'''Változás: 2016 tavaszától nem szükséges a [[A számítástudomány alapjai]] c. tárgy teljesítése a tárgy felvételéhez.'''
*'''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az év végi jegybe a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
*'''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.
*# Kétkapuk analízise
*# Kétkapuk analízise
*# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise
*# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise
*# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise
*# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise
*'''KisZH:''' A félév során három darab kis zárthelyit kell megírni, melyek mindegyikét 0-5 ponttal értékelik. Ezek pórlásásra nincs lehetőség, a meg nem írt ZH-kat 0 pontszámúnak tekintik. A legjobb kettő eredménye beleszámít az év végi jegybe.
*'''KisZH:''' A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg.  
*'''NagyZH:''' A félév során két nagy zárthelyit kell megírni. Ezek értékelése 0-15 illetve 0-20 pont. Mindkettő egyszer pótolható, akár javító célzattal is, de rontani is lehet!
*'''NagyZH:''' A félév során egy nagyZH van, amin 25 pont szerezhető. Egyszer pótolható, de rontani is lehet!
*'''Félévközi jegy:''' A legjobb két kis zárthelyi osztályzatát (kisZH1 és kisZH2), a házi feladat megoldására kapott két magasabb pontszámú részfeladat eredményének átlagát (HFátlag), továbbá a két nagy zárthelyi eredményét (ZH1 és ZH2) átlagolják: '''FJ = ( kisZH1 + kisZH2 + HFátlag + ZH1 + ZH2) / 10'''. Ha az eredmény 2,0-nál kisebb, a félévközi jegy elégtelen. Ha az eredmény nagyobb 2,0-nál, akkor az érdemjegy FJ egész számra kerekítésével kapható meg.
A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:
*<math>FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}</math>
**Ahol KZH<sub>x</sub> a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont legyen és a NagyZH legalább 10 pontos legyen.
*'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll  és 100 perc áll rendelkezésre. Az első részben két 20-20 pontos nagypéldát kell megoldani. A második részben 10 darab 2 pontos "kiskérdés" van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. Az írásbeli vizsgán 60 pontot lehet elérni, legalább 30 pontot el kell érni rajta, különben a vizsga elégtelen. A vizsga írásbeli részén megszerezhető osztályzat a félévközi pontszám (FP) és a vizsga írásbeli részén megszerzett pontszám (V) összege alapján, a következőképpen alakul ki. A vizsga eredménye 49 pontig elégtelen (1), 50 ponttól elégséges (2), 66 ponttól közepes (3), 76 ponttól jó (4), 86 ponttól jeles (5). A sikeres írásbelit kötelező jelleggel szóbeli követi, a vizsgajegy az írásbeli eredményétől alapesetben +/- 1 jeggyel térhet el, de kivételes esetben nagyobb is lehet. (Akár 5-ös írásbelivel is meg lehet bukni!)
 
==Segédanyagok ==
===Jegyzetek, könyvek ===
 
* '''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek'''''
* '''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár'''''
* '''Hivatalos Jegyzet''' - Bilicz Sándor előadó által készített 2021-es jegyzet
** Lényegében mindent tartalmaz a ''Nemlineáris Hálózatok'' és a ''Periodikus Állandósult Állapot'' témaköröket kivéve - ez ~3-4 előadásnyi kiesést jelent
** 2023-ban a Moodle oldalon még mindig kiadja ezeket az alábbi kommenttel: "Az előadások vázlatos összefoglalása. Nem helyettesíti sem a tankönyvet, sem az előadásokon való részvételt, de hasznos segítség lehet ez a 2021-ben íródott anyag."
** [[Média:JR1 2021 rezisztiv eloadasvazlat.pdf| Rezisztív Előadásjegyzet]] - Bevezetés és Rezisztív Hálózatok témakörökhöz tartozó 1. anyagrész
** [[Média:JR1 2021 dinamikus eloadasvazlat.pdf| Dinamikus Előadásjegyzet]] - Dinamikus Hálózatok Időtartománybeli Vizsgálatához tartozó 2. anyagrész
** [[Média:JR1 2021 szinuszos eloadasvazlat.pdf| Szinuszos Előadásjegyzet]] - Szinuszos Állandósult Állapothoz tartozó 3. anyagrész
* [[Média:Jelek1 Előadásjegyzet DM.pdf|Előadásjegyzet]] - Még alpha verzió. '''Hibák előfordulhatnak benne!''' Pár héten belül elkészül a full extrás, szépen formázott és bővített végleges verzió!
* [[Média:Jelek1 jegyzet videotorium dinobacsi.pdf|Előadásjegyzet]] - a videotóriumos előadásokból készült hallgatói jegyzet
* [[Média:Jr1 szóbelikérdések 2018.pdf|Elméleti összefoglaló (szóbeli vizsgára)]] - A félév végén Bilicz Sándor előadó által kiadott összefoglaló kérdéssor kidolgozása a szóbeli vizsgára. Vigyázat, nem ellenőrzött! (Molnár Martin, 2018)
* [http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-sor elmélete és hozzá kapcsolódó feladatok megoldással.
* '''Jelek és rendszerek tankönyv:''' Ez az informatikusok könyve. Nekünk a "Hálózatok és rendszerek" könyvre van szükségünk. Persze ez is relatíve jól használható, bár sok anyagrész van ebben, amire ebből a tárgyból még nincs szükségünk, szóval csak módjával forgassátok!
** [[Média:Jelek konyv 0tartalom.pdf|0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék
** [[Média:Jelek konyv 1.pdf| 1. Fejezet]] - Alapfogalmak
** [[Média:Jelek konyv 2.pdf| 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban
** [[Média:Jelek konyv 3.pdf| 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban
** [[Média:Jelek konyv 4.pdf| 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban
** [[Média:Jelek konyv 5.pdf| 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása
** [[Média:Jelek konyv 0targymutato.pdf| 6. Fejezet]] - Tárgymutató
*'''Dajer-Vamosz jegyzet''' - ''Szabó Zsolt'' 2013. őszi keresztféléves előadásai alapján.<br/>A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, de ennek ellenére '''hibák előfordulhatnak benne!''' Néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül.
** [[Média:Jelek eloadasjegyzet elso het2.pdf| 1. Hét]] - Bevezetés; jelek osztályozása, rendszerek osztályozása, hálózatok, Kirchoff-hálózatok jellemzői, feszültség-, áramosztás
** [[Média:Jelek eloadasjegyzet masodik het2.pdf| 2. Hét]] - Reguláris hálózatok, Kirchoff törvények, csomóponti potenciálok módszere, hurokáramok módszere, helyettesítő generátorok, teljesítményillesztés
** [[Média:Jelek eloadasjegyzet harmadik het.pdf| 3. Hét]] - Csatolt kétpólusok (Ideális transzformátor, girátor, vezérelt források, műveleti erősítő, ideális műveleti erősítő), példák ilyen elemeket tartalmazó hálózatokra, kétkapuk, kétkapukat leíró karakterisztikák
** [[Média:Jelek eloadasjegyzet negyedik het.pdf| 4. Hét]] - Kétkapukat leíró karakterisztikák, példák ilyen hálózatokra, reciprok kétkapuk, szimmetrikus kétkapuk, reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, nem reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, (tranzisztoros hálózatok - kiegészítés), dinamikus hálózatok: kondenzátor tulajdonságai
** [[Média:Jelek eloadasjegyzet otodik het.pdf| 5. Hét]] - Tekercs tulajdonságai, állapotváltozós normálalak, elsőfokú dinamikus hálózatok analízise, szabad válasz, gerjesztett válasz, kezdeti feltételek
** [[Média:Jelek eloadasjegyzet hatodik het.pdf| 6. Hét]] - Elsőfokú dinamikus hálózatok, példa nemstabilis hálózatra, állapotváltozós normálalak szisztematikus előállítása, másodfokú dinamikus hálózatok, a másodfokú differenciálegyenlet megoldása, az állapotváltozós normálalak két elsőfokú differenciálegyenletéből álló egyenletrendszer megoldása
* [https://www.khanacademy.org/science/electrical-engineering KhanAcademy]  '''Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.'''
 
=== Videotorium ===
 
A tárgyhoz 2018 tavaszi félévében készült egy 20 részes [https://bme.videotorium.hu/hu/search/any/jelek%20%C3%A9s%20rendszerek%201. videósorozat] ''Bilicz Sándor'' előadásában.


==Segédanyagok==
=== Egyéb segédanyagok ===


*Ajánlott irodalomként nagyon jól használhatóak a '''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek''''' valamint a '''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár''''' című könyvek.
*[[Média:Jelekkiskerdesek1.pdf| Kiskérdések kidolgozva I.]] - A félév első felének anyagához tartozó kiskérdések kidolgozva.
*[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét
*[[Média:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf| Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét.
*[http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=8%3Amunkatarsak&id=66%3Areichardt-andras&lang=hu Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!
*[http://nanoelsim.hvt.bme.hu/edu/jr1.html Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!
*[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!
*[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!
*'''Jelek és rendszerek tankönyv:'''
*[[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciál-egyenletrendszerek]] - Egy kidolgozott példa diffegyenletrendszerek megoldására.  
** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék
'''Vigyázat:''' A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk.
** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak
*[[Média:Jelek összefoglaló.pdf| Összefoglaló]] - Segítség a vizsgához (fényképezett verzió) (2016)
** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban
*[[Média:Jelek1 onellenorzo.xlsx| Alap képletek]] - Alap képletekhez gyakorló excel
** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban
 
** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban
=== Fourier sorfejtés megértéséhez===
** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása
 
** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató
*[https://youtu.be/r6sGWTCMz2k Youtube Link]: Fourier sorfejtés műkodésének megértése egyszerűen
*[[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciál-egyenletrendszerek]] - Egy kidolgozott példa diffegyenletrendszerek megoldására. '''Vigyázat:''' A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk.
*[https://youtu.be/ds0cmAV-Yek Youtube Link]; Fourier sorfejtés röviden és egyszerűen
*'''Dajer jegyzet''' (2013. őszi félév kereszt; Előadó: Szabó Zsolt): Lehetnek a jegyzetekben hibák. A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, meg néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül.
*[https://hackaday.com/2018/12/21/explaining-fourier-again/ Link]: Az előbbi linkhez kiegészítés
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_elso_het2.pdf | 1. hét]]


== Számítógépes segédprogramok ==
== Számítógépes segédprogramok ==


=== Matlab ===
=== Matlab ===
 
<p style="color:red;"> '''Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]''' </p>
A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].<br />Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]]<br />Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]]<br />Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]
*A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].<br />Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Média:MatLab Utmutato Szabtech Jelek.pdf|Matlab útmutató]]<br />Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Média:Jelek1 MATLABösszefogalaló.pdf| Matlab parancsok]]<br />Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Média:Jelek1 MATLABgyorstalpaló.pdf| Matlab gyorstalpaló]]


=== Wolfram Mathematica ===
=== Wolfram Mathematica ===


Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!'''<br />[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]
*Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!'''<br />[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]


=== Wolfram Alpha ===
=== Wolfram Alpha ===


Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)<br />Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]
*Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)<br />Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]


=== MAPLE ===
=== MAPLE ===


Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)<br />[http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal]<br />Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!
*Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)<br />[http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal]<br />Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Média:Jelek1 MAPLE.pdf| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!


== Kis zárthelyik ==
== Kis zárthelyik ==


A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Ezek megírása nem kötelező, de a rájuk kapott pontszám erősen beleszámít az félévközi jegybe. A két legjobban sikerült kisZH összpontszáma a maximális pontszám 20%-át adja!  A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak!
*A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. <s>Az aláírás megszerzésének egyik feltétele, hogy a két legjobban sikerült kisZH átlaga legalább 2,00 legyen.</s> A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak!


===Első kisZH===
===Első kisZH===
*[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]
*[[Média:Jelek1 KisZH 1.jpg|Első kisZH]]
*[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz - Erdei Bence féle
*[[Média:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz - Erdei Bence féle
*[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Barbarics Tamás féle
*[[Média:Jelek1 1kiszh 2013 osz.JPG| Első kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Barbarics Tamás féle
*[[Média:Jr1 1.kzh 2016tavasz.jpg| 2016 tavasz]] - RA féle kisZH
*[[Média:Jr1 2019tavasz elso kisZH.jpg| 2019 tavasz]] - Horváth Bálintnál
*[[Média:Jr1 kiszh1 2022.pdf| 2022 tavasz]] - Csernyava Olivér
 
===Második kisZH===
===Második kisZH===
*[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]
*[[Média:Jelek1 KisZH 2.jpg|Második kisZH]]
*[[Média:Jelek1 KisZH 2 A.jpg|2019 tavasz A csoport]] - Horváth Bálintnál
*[[Média:Jelek1 KisZH 2 B.jpg|2019 tavasz B csoport]] - Horváth Bálintnál
*[[Média:Jr1 kiszh2 2022.pdf|2022 tavasz]] - Csernyava Olivér
 
===Harmadik kisZH===
===Harmadik kisZH===
*[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]
*[[Média:Jelek1 KisZH 3.jpg|Harmadik kisZH]]
*[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Palotás Boldizsár féle
*[[Média:JR1 2013 osz 3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Palotás Boldizsár féle
*[[Média:Jr1 3.kzh 2016tavasz.jpg| 2016 tavasz]] - RA féle kisZH
 
== Zárthelyik ==
{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"
| style="vertical-align: top; width:50%;" |
=== Rendes ZH ===
* 2015 tavasz - [[Média:JR1 NZH 2015Apr16.pdf| A és B csoport megoldásokkal]]
* 2015 ősz - [[Média:JR1 NZH 2015nov04.pdf| Megoldás]]
* 2016 tavasz - [[Média:Jr1 nzha 2016 tavasz.pdf| A]] és [[Média:Jr1 nzhb 2016 tavasz.pdf| B]] csoport [[Média:JR1 NZH 2016tavasz megoldas.pdf| Megoldás]]
* 2017 tavasz - [[Média:Jelek1 2017tavasz ZH A B.pdf| A és B]] csoport [[Média:Jelek1 2017tavasz ZH A B jav.pdf| Megoldás]]
* 2018 tavasz - [[Média:JR1 zh 20180412 feladat.pdf| A és B]] csoport [[Média:JR1 zh 20180412 jav.pdf| Megoldás]]
* 2018 ősz - [[Média:Jele1.2018kereszt.zh.jpg| Megoldás]]
* 2019 tavasz - [[Média:JR1 NZH 19tavasz AB mo.pdf| A és B csoport, megoldásokkal]]
* 2022 tavasz - [[Média:JR1 zh 20220408 A jav.pdf| A csoport megoldás]], [[Média:JR1 zh 20220408 B jav.pdf| B csoport megoldás]]
* 2023 tavasz - [[Média:JR1 zh 20230421 A jav.pdf| A csoport megoldás]], [[Média:JR1 zh 20230421 B jav.pdf| B csoport megoldás]]
| style="vertical-align: top; width:50%;" |
 
=== Pót ZH ===
*2015/16 tavasz - [[Média:JR1 potzh 2016tavasz.pdf|pótzh]] és [[Média:JR1 potzhmegold 2016tavasz.pdf|megoldás]]
*2016/17 tavasz - [[Média:Jelek1 2017tavasz pZHA.pdf|pótzh]] és [[Média:Jelek1 2017tavasz pZHA jav.pdf|megoldás]]
*2017/18 tavasz - [[Média:JR1 pzh 20180426 feladat.pdf|pótzh]] és [[Média:JR1 pzh 20180426 jav.pdf|megoldás]]
*2018/19 ősz- [[Média:Jelek1.2018kereszt.potzh.jpg|pótzh]]
*2018/19 tavasz- [[Média:JR1 potzh 2019tavasz.pdf|pótzh]] - megoldásokkal
*2021/22 tavasz- [[Média:JR1 pzh 20220429 jav.kit.pdf|pótzh]] - megoldásokkal
*2022/23 tavasz- [[Média:JR1 pzh 20230515 jav.pdf|pótzh]] - megoldásokkal
|}


== Első zárthelyi ==
== Régi zárthelyik ==


'''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az első zárthelyi már csak 15 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 5 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.
'''Fontos:''' Ugyan a tárgyból már csak 1 nagyZH van, de a nagyZH-ra és a vizsgára készülés során hasznosak lehetnek a 2015 tavasz előtti feladatsorok is:


Az első zárthelyi anyaga döntően a kétkapu karakterisztikák és különböző helyettesítő kapcsolásaik meghatározása, továbbá ezeken keresztül kérik számon a ''Kirchhoff''-törvények alkalmazásait is (csomóponti potenciálok és hurokáramok módszere). Reciprocitás, szimmetria és passzivitás vizsgálat. Különböző hálózatok Thevenin és Norton helyettesítő képeinek meghatározása.
=== Első Zárthelyi ===


{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"
{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"
| style="vertical-align: top; width:50%;" |
| style="vertical-align: top; width:50%;" |
==== Rendes ZH ====


=== Rendes ZH ===
*[[Média:Jelek1 2007tavasz 1ZHA.PDF|2006/07 tavasz]] - A csoport
 
*[[Média:Jelek1 2008 tavasz 1ZH AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal  
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/07 tavasz]] - A csoport
*[[Média:Jelek1 2009 tavasz 1ZH A.pdf|2008/09 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal  
*[[Média:Jelek1 2010 tavasz 1ZH B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/09 tavasz]] - A csoport
*[[Média:Jelek1 2010 Ősz 1ZH A.pdf|2010/11 kereszt]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport
*[[Média:Jelek1 2011 tavasz 1ZH AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/11 kereszt]] - A csoport
*[[Média:Jelek1 2011 ősz ZH1 AB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek1 2012 ZH tavasz Acsoport.pdf|2011/12 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_AB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek1 2013 tavasz 1. ZH A-B.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/12 tavasz]] - A csoport
*[[Média:Jelek1 2014 tavasz 1 ZH A-B.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal


| style="vertical-align: top; width:50%;" |
| style="vertical-align: top; width:50%;" |


=== Pót ZH ===
==== Pót ZH ====
 
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/10 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/12 kereszt]] - A csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/14 kereszt]]


*[[Média:Jelek1 2008 tavasz 1PÓTZH AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport
*[[Média:Jelek1 2010 tavasz PótZH B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport
*[[Média:Jelek1 2011 tavasz 1PÓTZH AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek1 2012 ZH1PÓT Acsop.pdf|2011/12 kereszt]] - A csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek1 1pótZH 2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Média:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/14 kereszt]]
*[[Média:Jelek1 1pótZH 2014tavasz.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
|}
|}


== Második zárthelyi ==
=== Második Zárthelyi ===
 
'''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az második zárthelyi csak 20 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 10 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.
 
A második zárthelyi anyaga nagyrészt a dinamikus építőelemeket tartalmazó hálózatok analízise, ugrás- és impulzusválasz meghatározása. Állapotegyenletek megoldása. Komplex számításmód alkalmazása. Teljesítményszámítás. Nemlineáris építőelemeket tartalmazó hálózatok munkapontjának meghatározása. Szinuszos gerjesztésű hálózatok számítása frekvenciatartományban.


{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"
{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"
| style="vertical-align: top; width:50%;" |
| style="vertical-align: top; width:50%;" |


=== Rendes ZH ===
==== Rendes ZH ====


*[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHAB.pdf|2006/07 tavasz]] - A és B csoport
*[[Média:Jelek1 2007tavasz 2ZHAB.pdf|2006/07 tavasz]] - A és B csoport
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport
*[[Média:Jelek1 2008tavasz 2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport
*[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport
*[[Média:Jelek1 2009tavasz 2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport
*[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHAB.pdf|2010/11 kereszt]] - A és B csoport
*[[Média:Jelek1 2009ősz 2ZHAB.pdf|2010/11 kereszt]] - A és B csoport
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHAB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek1 2011tavasz 2ZHAB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHAB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek1 2011ősz 2ZHAB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/12 tavasz]] - A csoport, részben megoldásokkal
*[[Média:Jelek1 2012tavasz 2ZHA.PDF|2011/12 tavasz]] - A csoport, részben megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Média:Jelek1 2012ősz 2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek1 2013tavasz 2ZH AB.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2013ősz_2ZH.pdf|2013/14 kereszt]]
*[[Média:Jelek1 2013ősz 2ZH.pdf|2013/14 kereszt]]
*[[Média:Jelek1 2014tavasz 2ZH AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal


| style="vertical-align: top; width:50%;" |
| style="vertical-align: top; width:50%;" |


=== Pót ZH ===
==== Pót ZH ====
 
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/08 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/11 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_PZH2_20131220_megoldassal.pdf‎|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal


*[[Média:Jelek1 2008tavasz 2ZHpót.PDF|2007/08 tavasz]] - B csoport
*[[Média:Jelek1 2011tavasz 2ZHpótB.PDF|2010/11 tavasz]] - B csoport
*[[Média:Jelek1 2012ősz 2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Média:Jelek1 PZH2 20131220 megoldassal.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Média:Jelek1 2014tavasz PZH2 AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
|}
|}


== Házi feladat ==
== Házi feladat ==


A félév során három egyedileg generált házi feladatot adnak ki. Ezek megoldása nem kötelező, azonban erősen ajánlott. A leadási határidő dinamikusan változhat a gyakorlatvezetőtől függően! Pótbeadás nincs! Mindegyik házi értékelése 0-5 pont (be nem adott házi 0 pont) és a 2 legjobb házi átlagpontszáma beleszámít az év végi pontszámba.  
A félév során három egyedileg generált házi feladatot adnak ki. A leadási határidő dinamikusan változhat a gyakorlatvezetőtől függően!
 
Régi házi feladatok:
*[[Média:Jelek1 hazi 1-2.resz 2013 tavasz szn.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Szabó Norbert)
*[[Média:Jelek1 1-2.hazi 2013tavasz 4,5pont.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Seyler Lajos)
*2013/14 ősz - [[Média:JR1 hazi 1.resz 2013 osz.pdf|I. rész]] és [[Média:JR1 2013 ősz HF Kálmán Bence wpjzm0.pdf|II. rész]] (Kálmán Bence)
*[[Média:JR1 HF 2013 segedlet.zip|HF segédlet (2013)]] - I. és II. rész 3 különböző feladaton bemutatva. '''VIGYÁZAT:''' Nem teljeskörű megoldások!!!
 
== Vizsga ==


Korábbi megoldások:
*[[Média:Jelek1 vizsga 2015 05 26.zip|2015.05.26]]
*[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_ajd5yl.pdf‎|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Szabó Norbert)
*[[Média:Jr1 14152 v2.pdf|2015.06.02.]]
*[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Seyler Lajos)
*[[Média:Jr1 1.vizsga 2016 tavasz.pdf| 2016 tavasz- 1. vizsga]]- '''A és B csoport'''
*2013/14 ősz - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|I. rész]] és [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|II. rész]] (Kálmán Bence)
*[[Média:Jr1 2.vizsga 2016 tavasz.pdf| 2016 tavasz- 2. vizsga]]- ''(csak egy csoport volt)''
*[[Media:JR1_HF_2013_segedlet.zip|HF segédlet (2013)]] - I. és II. rész 3 különböző feladaton bemutatva. '''VIGYÁZAT:''' Nem teljeskörű megoldások!!!
*[[Média:JR1 2017tavasz 1vizsga jav.pdf| 2017 tavasz- 1. vizsga]] - megoldással
*[[Média:Jelek1 vizsga 2017tavasz masodik.pdf| 2017 tavasz- 2. vizsga]] - megoldással
*[[Média:JR1 1.vizsga 2018 tavasz.pdf|2018 tavasz- 1. vizsga]] - B: nagy példák megoldásokkal + B: kis példák; A: első nagy példa megoldással
*[[Média:JR1 2.vizsga 2018 tavasz.pdf| 2018 tavasz-2.vizsga]]-megoldással(csak egy csoport volt)
*[[Média:Jr1 3.vizsga 2018.06.12 nagyfeladatok.pdf| 2018 tavasz-3. vizsga]] - nagyfeladatok és [[Média:JR1 vizsga mo 3 2018.pdf|megoldókulcs]]
*[[Média:Jelek 2019 vizsga 1.pdf| 2019 tavasz 1.vizsga]] - megoldással
*[[Média:Jr1 2019 2.vizsga.pdf| 2019 tavasz 2.vizsga]] - feladatok és [[Média:JR1 2019 2.vizsga mo.pdf|megoldókulcs]]
*[[Média:JR1 2019 3.vizsga.pdf| 2019 tavasz 3.vizsga]] - megoldással
*[[Média:JR1 2020 tavasz 3.vizsga.pdf| 2020 tavasz 3. vizsga]]


== Tippek ==
== Tippek ==
 
*A tárgy elég nehéz. Eleinte könnyűnek tűnik, aztán bedurvul, persze egész jól teljesíthető ha bevágod/megérted a Fodor könyvet, illetve ha figyelsz előadásokon, jársz bejársz gyakorlatra és otthon se hanyagolod (értsd.: majdnem a mindennapjaid részévé válik).
*A jelek tipikusan az a tárgy, amit nem szabad félvállról venni. Ha megnézed az előtanulmányi rendet, akkor hamar kiderül, hogy a jelek 1 vagy 2 bukása garantált fél éves csúszást eredményez, mivel Labor 1 és 2-ből nincs kereszt. Sajnos azt sem szabad elfelejteni, hogy a tárgy átlagosan 40-50%-os bukási rátát produkál.
*A jelek tipikusan az a tárgy, amit nem szabad félvállról venni. Ha megnézed az előtanulmányi rendet, akkor hamar kiderül, hogy a jelek 1 vagy 2 bukása garantált egyéves csúszást eredményez, mert a 4. félév végéig egy specializáció-előkészítőt se tudsz így elvégezni. Sajnos azt sem szabad elfelejteni, hogy a tárgy átlagosan 40-50%-os bukási rátát produkál.
*Járj gyakorlatra, figyelj, kérdezz és tanuld az anyagot rendszeresen hétről hétre. A jelek tipikusan az a tárgy, amit ha valaki egyszer jól elmagyaráz, akkor onnantól "pofonegyszerű", viszont ha magadtól akarsz rájönni a "trükkökre", akkor vért fogsz izzadni.
*Járj gyakorlatra, figyelj, kérdezz és tanuld az anyagot rendszeresen hétről hétre. A jelek tipikusan az a tárgy, amit ha valaki egyszer jól elmagyaráz, akkor onnantól "pofonegyszerű", viszont ha magadtól akarsz rájönni a "trükkökre", akkor vért fogsz izzadni.
*A kulcs, hogy már az elejétől kezdve folyamatosan tanulj, ugyanis az első 1-3 hétben elhangzó anyagrészek (Kirchhoff-törvények, alapfogalmak és gimnáziumi fizika ismeretek) folyamatosan előkerülnek a félév során, és elvárt a készségszintű használatuk. Ha már az elején elveszíted a fonalat, akkor onnantól nem sok remény van. Ez sajnos nem az a tárgy, ahol ZH előtt 2 nappal leülök és megtanulom...
*A kulcs, hogy már az elejétől kezdve folyamatosan tanulj, ugyanis az első 1-3 hétben elhangzó anyagrészek (Kirchhoff-törvények, alapfogalmak és gimnáziumi fizika ismeretek) folyamatosan előkerülnek a félév során, és elvárt a készségszintű használatuk. Ha már az elején elveszíted a fonalat, akkor onnantól nem sok remény van. Ez sajnos nem az a tárgy, ahol ZH előtt 2 nappal leülök és megtanulom...
*Ha valamit nagyon nem értesz, akkor sürgősen keress valakit, aki elmagyarázza. Minél tovább halogatod a megértését, annál több anyag épül rá és a végén teljesen elveszel.
*Ha valamit nagyon nem értesz, akkor sürgősen keress valakit, aki elmagyarázza. Minél tovább halogatod a megértését, annál több anyag épül rá és a végén teljesen elveszel.
*A házik megoldása ugyan nem kötelező, de érdemes velük foglalkozni, ugyanis az a 4-5 pont életet menthet. A házi megírása nem 2 óra és az sem megy, hogy a házi írása közben próbálod megtanulni az anyagot is. Ha folyamatosan figyeltél és tanultál, akkor a házival nem lehet gond. A  gyakorlatvezetőknél érdemes burkoltan rákérdezni egy-egy problémás részre.
*A házik megoldása ugyan nem kötelező, de érdemes velük foglalkozni, ugyanis az a 4-5 pont életet menthet. A házi megírása nem 2 óra és az sem megy, hogy a házi írása közben próbálod megtanulni az anyagot is. Ha folyamatosan figyeltél és tanultál, akkor a házival nem lehet gond. A  gyakorlatvezetőknél érdemes burkoltan rákérdezni egy-egy problémás részre.
*Sokan esnek abba a hibába, hogy egy jól sikerült 1. ZH után visszaveszik a fordulatszámot. Egyrészt a 2. ZH anyaga sokkal terjedelmesebb és sokkal bonyolultabb. Nem egy diák volt már, aki egy ~10 pontos első ZH után elbízta magát és a második ZH-n alig kapart össze pár pontot. Másrészről a második ZH anyagára erőteljesen épít a jelek és rendszerek 2, ahol már úgy veszik, hogy ezeket az ismereteket már mindenki elsajátította és készségszinten használni is tudja. Egyszóval az anyag második felét is érdemes alaposan megtanulni, különben sokat lehet vele szívni a későbbi félévek során.
*A tárgy nagyon megtévesztő, mert ránézésre egyáltalán nem tűnik nehéznek, ha valaki figyel gyakorlaton. A számonkérések viszont elég nehezek, és folyamatos gyakorlás és rutin nélkül elég nehéz megszerezni a minimális 20 pontot, ami első hallásra ugyan nem tűnik soknak. A pontrendszer abból a szempontból hálás, hogy akár csak és kizárólag a nagyZH-val is megszerezhető az aláírás, így ha az ember összeszedi magát, a nehéz helyzetekben is van remény.
 
*Nem kell megijedni, ha a nagyZH nem sikerül olyan jól, és nincs meg csak a ZH-ból az aláírás. Inkább még plusz erőt adhat a további tanulásra, hogy meg kell szerezni az aláírást. Ez pedig a vizsgára készülésnél jól jöhet. Ugyanis a vizsgában főleg a ZH utáni anyagrészből kérdeznek, ami egy jócskán nehezebb anyagrész. Vizsgára készülésnél erősen ajánlott a korábbi vizsgasorok közül többet is megcsinálni, mert egyrészt pár kiskérdés ismétlődik, másrészt a vizsgára kevés az idő, ezért rutint kell előtte szerezni.
[[Category:Villanyalap]]
*Véleményem szerint a félév legfontosabb tárgya, így is kell kezelni, ajánlom a sok gyakorlást, mert különben nagyon szívás lesz a számonkérés.
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

A lap jelenlegi, 2024. augusztus 30., 22:22-kori változata

Jelek és rendszerek 1
Tárgykód
VIHVAA03
Régi tárgykód
VIHVAA00
Általános infók
Szak
villany
Kredit
6
Ajánlott félév
2
Keresztfélév
van
Tanszék
HVT
Követelmények
KisZH
3 db
NagyZH
1 db
Házi feladat
3 db
Vizsga
írásbeli és szóbeli
Elérhetőségek
Levlista

A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.

A Jelek és rendszerek a BSc-záróvizsgán 33%-os súllyal szerepel.


Követelmények

Változás: 2016 tavaszától nem szükséges a A számítástudomány alapjai c. tárgy teljesítése a tárgy felvételéhez.

  • Jelenlét: A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
  • Házi feladat: A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.
    1. Kétkapuk analízise
    2. Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise
    3. Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise
  • KisZH: A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg.
  • NagyZH: A félév során egy nagyZH van, amin 25 pont szerezhető. Egyszer pótolható, de rontani is lehet!

A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:

    • Ahol KZHx a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.

Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont legyen és a NagyZH legalább 10 pontos legyen.

  • Vizsga: A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll és 100 perc áll rendelkezésre. Az első részben két 20-20 pontos nagypéldát kell megoldani. A második részben 10 darab 2 pontos "kiskérdés" van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. Az írásbeli vizsgán 60 pontot lehet elérni, legalább 30 pontot el kell érni rajta, különben a vizsga elégtelen. A vizsga írásbeli részén megszerezhető osztályzat a félévközi pontszám (FP) és a vizsga írásbeli részén megszerzett pontszám (V) összege alapján, a következőképpen alakul ki. A vizsga eredménye 49 pontig elégtelen (1), 50 ponttól elégséges (2), 66 ponttól közepes (3), 76 ponttól jó (4), 86 ponttól jeles (5). A sikeres írásbelit kötelező jelleggel szóbeli követi, a vizsgajegy az írásbeli eredményétől alapesetben +/- 1 jeggyel térhet el, de kivételes esetben nagyobb is lehet. (Akár 5-ös írásbelivel is meg lehet bukni!)

Segédanyagok

Jegyzetek, könyvek

  • Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek
  • Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár
  • Hivatalos Jegyzet - Bilicz Sándor előadó által készített 2021-es jegyzet
    • Lényegében mindent tartalmaz a Nemlineáris Hálózatok és a Periodikus Állandósult Állapot témaköröket kivéve - ez ~3-4 előadásnyi kiesést jelent
    • 2023-ban a Moodle oldalon még mindig kiadja ezeket az alábbi kommenttel: "Az előadások vázlatos összefoglalása. Nem helyettesíti sem a tankönyvet, sem az előadásokon való részvételt, de hasznos segítség lehet ez a 2021-ben íródott anyag."
    • Rezisztív Előadásjegyzet - Bevezetés és Rezisztív Hálózatok témakörökhöz tartozó 1. anyagrész
    • Dinamikus Előadásjegyzet - Dinamikus Hálózatok Időtartománybeli Vizsgálatához tartozó 2. anyagrész
    • Szinuszos Előadásjegyzet - Szinuszos Állandósult Állapothoz tartozó 3. anyagrész
  • Előadásjegyzet - Még alpha verzió. Hibák előfordulhatnak benne! Pár héten belül elkészül a full extrás, szépen formázott és bővített végleges verzió!
  • Előadásjegyzet - a videotóriumos előadásokból készült hallgatói jegyzet
  • Elméleti összefoglaló (szóbeli vizsgára) - A félév végén Bilicz Sándor előadó által kiadott összefoglaló kérdéssor kidolgozása a szóbeli vizsgára. Vigyázat, nem ellenőrzött! (Molnár Martin, 2018)
  • Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül - Többek között a Fourier-sor elmélete és hozzá kapcsolódó feladatok megoldással.
  • Jelek és rendszerek tankönyv: Ez az informatikusok könyve. Nekünk a "Hálózatok és rendszerek" könyvre van szükségünk. Persze ez is relatíve jól használható, bár sok anyagrész van ebben, amire ebből a tárgyból még nincs szükségünk, szóval csak módjával forgassátok!
  • Dajer-Vamosz jegyzet - Szabó Zsolt 2013. őszi keresztféléves előadásai alapján.
    A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, de ennek ellenére hibák előfordulhatnak benne! Néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül.
    • 1. Hét - Bevezetés; jelek osztályozása, rendszerek osztályozása, hálózatok, Kirchoff-hálózatok jellemzői, feszültség-, áramosztás
    • 2. Hét - Reguláris hálózatok, Kirchoff törvények, csomóponti potenciálok módszere, hurokáramok módszere, helyettesítő generátorok, teljesítményillesztés
    • 3. Hét - Csatolt kétpólusok (Ideális transzformátor, girátor, vezérelt források, műveleti erősítő, ideális műveleti erősítő), példák ilyen elemeket tartalmazó hálózatokra, kétkapuk, kétkapukat leíró karakterisztikák
    • 4. Hét - Kétkapukat leíró karakterisztikák, példák ilyen hálózatokra, reciprok kétkapuk, szimmetrikus kétkapuk, reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, nem reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, (tranzisztoros hálózatok - kiegészítés), dinamikus hálózatok: kondenzátor tulajdonságai
    • 5. Hét - Tekercs tulajdonságai, állapotváltozós normálalak, elsőfokú dinamikus hálózatok analízise, szabad válasz, gerjesztett válasz, kezdeti feltételek
    • 6. Hét - Elsőfokú dinamikus hálózatok, példa nemstabilis hálózatra, állapotváltozós normálalak szisztematikus előállítása, másodfokú dinamikus hálózatok, a másodfokú differenciálegyenlet megoldása, az állapotváltozós normálalak két elsőfokú differenciálegyenletéből álló egyenletrendszer megoldása
  • KhanAcademy Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.

Videotorium

A tárgyhoz 2018 tavaszi félévében készült egy 20 részes videósorozat Bilicz Sándor előadásában.

Egyéb segédanyagok

Vigyázat: A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk.

Fourier sorfejtés megértéséhez

  • Youtube Link: Fourier sorfejtés műkodésének megértése egyszerűen
  • Youtube Link; Fourier sorfejtés röviden és egyszerűen
  • Link: Az előbbi linkhez kiegészítés

Számítógépes segédprogramok

Matlab

Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után - részletek itt

  • A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program hivatalos weboldala.
    Hivatalos útmutató mely eredetileg a Szabályozástechnika című tárgyhoz készült - Matlab útmutató
    Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - Matlab parancsok
    Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - Matlab gyorstalpaló

Wolfram Mathematica

  • Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. Fizetős program!
    Hivatalos weboldal

Wolfram Alpha

  • Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)
    Hivatalos honlap: Wolfram Alpha

MAPLE

  • Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)
    Hivatalos weboldal
    Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: MAPLE gyorstalpaló - Házihoz nagyon hasznos!

Kis zárthelyik

  • A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Az aláírás megszerzésének egyik feltétele, hogy a két legjobban sikerült kisZH átlaga legalább 2,00 legyen. A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak!

Első kisZH

Második kisZH

Harmadik kisZH

Zárthelyik

Rendes ZH

Pót ZH

Régi zárthelyik

Fontos: Ugyan a tárgyból már csak 1 nagyZH van, de a nagyZH-ra és a vizsgára készülés során hasznosak lehetnek a 2015 tavasz előtti feladatsorok is:

Első Zárthelyi

Rendes ZH

Pót ZH

Második Zárthelyi

Rendes ZH

Pót ZH

Házi feladat

A félév során három egyedileg generált házi feladatot adnak ki. A leadási határidő dinamikusan változhat a gyakorlatvezetőtől függően!

Régi házi feladatok:

Vizsga

Tippek

  • A tárgy elég nehéz. Eleinte könnyűnek tűnik, aztán bedurvul, persze egész jól teljesíthető ha bevágod/megérted a Fodor könyvet, illetve ha figyelsz előadásokon, jársz bejársz gyakorlatra és otthon se hanyagolod (értsd.: majdnem a mindennapjaid részévé válik).
  • A jelek tipikusan az a tárgy, amit nem szabad félvállról venni. Ha megnézed az előtanulmányi rendet, akkor hamar kiderül, hogy a jelek 1 vagy 2 bukása garantált egyéves csúszást eredményez, mert a 4. félév végéig egy specializáció-előkészítőt se tudsz így elvégezni. Sajnos azt sem szabad elfelejteni, hogy a tárgy átlagosan 40-50%-os bukási rátát produkál.
  • Járj gyakorlatra, figyelj, kérdezz és tanuld az anyagot rendszeresen hétről hétre. A jelek tipikusan az a tárgy, amit ha valaki egyszer jól elmagyaráz, akkor onnantól "pofonegyszerű", viszont ha magadtól akarsz rájönni a "trükkökre", akkor vért fogsz izzadni.
  • A kulcs, hogy már az elejétől kezdve folyamatosan tanulj, ugyanis az első 1-3 hétben elhangzó anyagrészek (Kirchhoff-törvények, alapfogalmak és gimnáziumi fizika ismeretek) folyamatosan előkerülnek a félév során, és elvárt a készségszintű használatuk. Ha már az elején elveszíted a fonalat, akkor onnantól nem sok remény van. Ez sajnos nem az a tárgy, ahol ZH előtt 2 nappal leülök és megtanulom...
  • Ha valamit nagyon nem értesz, akkor sürgősen keress valakit, aki elmagyarázza. Minél tovább halogatod a megértését, annál több anyag épül rá és a végén teljesen elveszel.
  • A házik megoldása ugyan nem kötelező, de érdemes velük foglalkozni, ugyanis az a 4-5 pont életet menthet. A házi megírása nem 2 óra és az sem megy, hogy a házi írása közben próbálod megtanulni az anyagot is. Ha folyamatosan figyeltél és tanultál, akkor a házival nem lehet gond. A gyakorlatvezetőknél érdemes burkoltan rákérdezni egy-egy problémás részre.
  • A tárgy nagyon megtévesztő, mert ránézésre egyáltalán nem tűnik nehéznek, ha valaki figyel gyakorlaton. A számonkérések viszont elég nehezek, és folyamatos gyakorlás és rutin nélkül elég nehéz megszerezni a minimális 20 pontot, ami első hallásra ugyan nem tűnik soknak. A pontrendszer abból a szempontból hálás, hogy akár csak és kizárólag a nagyZH-val is megszerezhető az aláírás, így ha az ember összeszedi magát, a nehéz helyzetekben is van remény.
  • Nem kell megijedni, ha a nagyZH nem sikerül olyan jól, és nincs meg csak a ZH-ból az aláírás. Inkább még plusz erőt adhat a további tanulásra, hogy meg kell szerezni az aláírást. Ez pedig a vizsgára készülésnél jól jöhet. Ugyanis a vizsgában főleg a ZH utáni anyagrészből kérdeznek, ami egy jócskán nehezebb anyagrész. Vizsgára készülésnél erősen ajánlott a korábbi vizsgasorok közül többet is megcsinálni, mert egyrészt pár kiskérdés ismétlődik, másrészt a vizsgára kevés az idő, ezért rutint kell előtte szerezni.
  • Véleményem szerint a félév legfontosabb tárgya, így is kell kezelni, ajánlom a sok gyakorlást, mert különben nagyon szívás lesz a számonkérés.
Bevezetők
1. félév
2. félév
3. félév
4. félév
5. félév
6. félév
7. félév
Megjegyzés:
A csillaggal jelölt négy szakirány-előkészítő tárgy közül egy a 6. félévben.


A lap eredeti címe: „https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_és_rendszerek_1&oldid=205995”