Elektromágneses terek alapjai

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Horvgbor (vitalap | szerkesztései) 2014. január 5., 20:57-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Vizsgabeugrók)
Elektromágneses terek alapjai
Általános infók
Szak
villany
Kredit
5
Ajánlott félév
4
Keresztfélév
van
Tanszék
HVT
Követelmények
KisZH
nincs
NagyZH
2 db
Házi feladat
nincs
Vizsga
szóbeli írásbeli beugróval
Elérhetőségek
Levlista
terek@sch.bme.hu

Az Elektromágneses terek alapjai erőteljesen épít a Matematika A3 Villamosmérnököknek és a Fizika 2 című tárgyak tananyagára.
Ezenkívül a Jelek és rendszerek 1 valamint Jelek és rendszerek 2 előismeretek nagyon hasznosak. Magabiztos vektoranalízis és elektrodinamika alaptudás nélkül nem érdemes felvenni a tárgyat!

A tárgy elsődleges célkitűzése, hogy a villamosmérnök hallgatókkal megismertesse az elektromágneses térrel kapcsolatos alapfogalmakat és matematikai összefüggéseket. Célja továbbá a fontosabb térszámítási módszerek bemutatása, néhány egyszerűen tárgyalható feladattípus megoldása, a megoldások szemléltetése, értelmezése és alkalmazási területeik áttekintése. Egyszersmind megalapozza az MSc képzésben indított Elektromágneses terek tárgyat.

Követelmények

  • Előkövetelmény: Jelek és rendszerek 1 című tárgy teljesítése, valamint a Matematika A3 villamosmérnököknek és a Fizika 2 című tárgyakból az aláírás megszerzése.
  • Jelenlét: Az előadásokon és gyakorlatokon való részvétel kötelező, de ezt nem ellenőrzik.
  • NagyZH: A félév során két nagyzárthelyit kell megírni. Mindkét zárthelyi 1 darab 10 pontos nagypéldából és 5 darab 2 pontos kiskérdésből áll. Az elégségeshez a maximális 20 pontból legalább 10 pontot kell szerezni. Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a nagyzárthelyik átlaga legalább 2.0 legyen!
  • Vizsga: Egy írásbeli beugróból és egy szóbeliből áll:
    1. A beugró 10 darab 1 pontos számolási feladatból áll, melyekre tesztes formában 4 válaszlehetőség van megadva. Legalább 5 kérdésnél kell választ jelöni, különben automatikusan elégtelen a vizsga. Helyes jelölés +1 pont, nincs jelölés 0 pont, hibás jelölés -1 pont. 4 ponttól sikeres a beugró, és csak ezután kezdhető meg a szóbeli.
      FONTOS: Csak PÁROS számú kérdést van értelme bejelölni!
    2. A szóbelin két tételt kell húzni: egy számolási feladatot és egy elméleti témakört. Ennek kidolgozására 15-20 perc áll rendelkezésre.

Segédanyagok

Hivatalos Jegyzetek

  • Dr. Fodor György: Elektromágneses terek című tankönyv nagyon jól használható, szinte kötelező a tárgyhoz!
  • Dr. Zombory László: Elektromágneses terek című tankönyv szintén jól használható, mely a Műszaki Kiadó honlapján ingyenesen elérhető.
  • Dr. Bilicz Sándor: Elektromágneses terek példatár jól használható gyakorlásra. Érdemes beszerezni!
  • Kiemelt jegyzet: Előadásjegyzet - Dr. Gyimóthy Szabolcs előadó órái alapján Mucsi Dénes által készített, jegyzetpályázatra beküldött, az előadó által ellenőrzött előadásjegyzet.
  • Előadásvideók - A tárgy összes előadásának felvétele elérhető itt - Előadások címszavai és időpontok (Az előadásvideók időpont és téma szerinti tartalomjegyzéke).

Szóbeli vizsgához segédanyagok

Sikeres beugró után a szóbeli két részből áll, kettő lapot kell húzni az elején. Az egyik egy tétel, ami a kiadott tételsor valamelyik tétele, ugyanolyan formában, ahogyan látható a tanszéki honlapon (nincs semmi magyarázat vagy vázlatpont stb.). A másik része egy feladat megoldása. Ezek a feladatok korábbi beugró példákból kerülnek ki, nem túl nehezek, de ismertetni kell a megoldást, az elméleti hátteret.

  • Szóbeli feladatok - Itt gyűjtjük a szóbelin húzható számolási feladatokat. Szerkesszétek, bővítsétek!
  • Tételkidolgozás - 2012/2013-as tavaszi félévben kiadott szóbeli tételek teljes kidolgozása.
  • Számpéldák - Jópár számolási feladat kidolgozása. Néhány hiba előfordul benne! Kérlek ha észlelnél benne bármilyen hibát, akkor írd le pontos magyarázattal a többi hibajavításhoz!
  • 40 vizsgapélda - Szilágyi Tamás által részletesen kidolgozott vizsgapéldák. Fontos: Most már nem ezek közül kerülnek ki a beugrókérdések! Gyakorlásnak viszont jók!
  • Képletgyűjtemény - Szóbeli tételekhez rendszerezett képletgyűjtemény.

Egyéb segédanyagok

  • Távvezetékek - Néhány távvezetékes feladat nagyon jó kidolgozása, a hozzájuk szükséges képletek rendszerezésével együtt.
  • Első ZH és a második ZH anyagához egy-egy hasznos képlet-összefoglaló.
  • Magic képletek - Ács Judit által összegyűjtött néhány hasznos képlet.

Régebbi jegyzetek/kidolgozások

Itt vannak összegyűjtve a régebbi jegyzetek/tételkidolgozások, melyek már kisebb-nagyobb mértékben aktualitásukat vesztették. Ezeket érdemes a végére hagyni és a fentebbi aktuális anyagokkal kezdeni. Ettől függetlenül, ha valaki valamit nem ért, ezek között is érdemes lehet keresgélni, mert vannak bennük hasznos anyagok!

  • Az előadás-videók alapján Ecker Tibor Ádám által készített jegyzet.
  • Dr. Sebestyén Imre 2008/2009 tavaszi félévi előadásai alapján Sasvári Gergely által készített jól használható jegyzet.
  • 2006/2007-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételek kézzel írt, szkennelt kidolgozása.
  • 2010/2011-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételek kézzel írt, szkennelt kidolgozásának első és második fele.
  • 2010/2011-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételekhez egy másik, kézzel írt, szkennelt kidolgozása.

Első zárthelyi

Rendes ZH

Pót ZH

Második zárthelyi

Rendes ZH

Pót ZH

Vizsgabeugrók

  • 2011/2012 - kereszt:

Verseny

A tárgyból rendeznek hivatalos tanulmányi versenyt is, melynek itt érhető el a honlapja.

Az Elektromágneses terek verseny témája a villamosmérnöki alapképzésen előadott, hasonló című tárgy anyagához illeszkedik. A versenyfeladatok természetesen mind a fizikai jelenségek, mind pedig azok matematikai modelljei tekintetében a tantárgyi tematikán túlmutató nehézségűek lehetnek.

Tekintettel a másodéves hallgatókra, a kitűzött feladatok közül háromnak az elméleti háttere kapcsolódik az Elektromágneses terek alapjai című tárgynak a verseny időpontjáig elhangzó előadásaihoz. A helyezések megállapításánál ugyancsak tekintettel vannak a másod- és felsőbbévesek tanulmányai közötti különbségre. Az irányelv az, hogy az I., II. és III. helyezés feltétele másodévesek esetén rendre két teljes megoldás, egy teljes megoldás illetve egy értékelhető részmegoldás. A felsőbbévesek esetén pedig rendre három, kettő illetve egy feladat teljes megoldása. Ez tehát azt jelenti, hogy egy másodéves hallgató megelőzi az eredménysorrendben a felsőbbévest, ha a versenyen azonos teljesítményt mutatnak fel.

Kedvcsináló

Legendás híre van és tényleg nem könnyű tárgy, tehát ne vedd félvállról. Ne becsüld le, mert fontos és szemléletformáló. Alapvetően fizika, de részletesebb és sok a gyakorlati kitekintés. Ha tudod, hogy nem fogsz tudni elég időt szánni rá, akkor ne is vedd fel. A vektoranalízisre erősen épít, így A3 nélkül szintén nem érdemes felvenni. A ZH-k a vizsgabeugróhoz képest könnyen teljesíthetők. A vizsga szóbeli és írásbeli részből áll. A vizsgára az összes tételt tudni kell, ha egyet nem tudsz az hamar kiderül. Ha gyakorolsz és átlátod az anyagot, a beugró akkor is nehéz, sokat kell rá gyakorolni. A beugróban egyébként különböző időigényűek a feladatok és ugyanannyi pontot érnek, így ez alapján érdemes szelektálni közöttük.

Ennél a tárgynál nem működik a "megtanulok 10-20 képletet és majd behelyettesítek" módszer! Hiába illenek bele egy képletbe a feladatban felsorolt adatok, attól még lehet, hogy teljesen mást kellene számolni. Tudni kell az alaptételeket, azt hogy mikor milyen egyszerűsítést lehet megtenni és ez alapján kell kitalálni, hogy mivel is kell számolni.

Előadásra érdemes bejárni, még ha nem is értesz mindent ott helyben, akkor is, mert ha a ZH-ra való készüléskor szembesülsz először az anyaggal, akkor nehezebb dolgod lesz.

Miből tanulj, hogy ne forduljanak elő "Sajnos most nem tudom átengedni" típusú jelenségek?

A Dr. Fodor György: Elektromágneses terek könyvet érdemes forgatni, mert abban normálisan le vannak írva a dolgok. A Zombori-féle könyvet ki sem érdemes nyomtatni szerintem. Összevissza vannak benne a dolgok, és nem azokkal a jelölésekkel amit használni szokás. A kidolgozott tételsorok meg: "Ez kevés lesz, kolléga". A szóbeli vizsgán az érdekli őket, hogy a mélyebb összefüggéseket érted-e, ehhez kell a Fodor-féle könyv. (A könyvtárból ki lehet venni.) ZH-ra tanuláshoz is ajánlott forgatni...

Erősen szubjektív vélemény következik: szerintem a Fodor féle könyv is egy nagy káosz; bár illeszkedik a tematikához, de ha igazán meg akarod érteni a miérteket, ajánlom a következő két könyvet:

  • Daniel Fleisch -- A Student's Guide to Maxwell's Equations
  • David J. Griffiths -- Introduction to Electrodynamics

Ha magyart szeretnél, akkor a Simonyi féle lesz a nyerő. Angol nyelvű mindkettő, de középfokú nyelvismerettel ehetőek. Természetesen nem fednek le minden dolgot a kurzushoz, ezért előadásra érdemes bejárni, ugyanakkor nagyon szilárd alapot adnak az egész kurzushoz. A beszerzésnél a google lesz a barátod. :) Szintén erősen ajánlott nézegetni Walter H. G. Lewin (MIT) előadásait a youtube-on, ha úgy érzed a fizikai alapok hiányoznak a kurzushoz. Kifejezetten jól magyaráz, érthetővé tesz mindent. --Gvekony (vita) 2013. június 8., 16:08 (UTC)

A lap eredeti címe: „https://vik.wiki/index.php?title=Elektromágneses_terek_alapjai&oldid=174362”