„Jelek és rendszerek 1” változatai közötti eltérés
a →Kis zárthelyik: pontosítás |
|||
(11 közbenső módosítás, amit 4 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Tantárgy | {{Tantárgy | ||
|nev=Jelek és rendszerek 1 | | nev = Jelek és rendszerek 1 | ||
|tárgykód= | | tárgykód = VIHVAA03 | ||
|szak=villany | | szak = villany | ||
|kredit=6 | | kredit = 6 | ||
|felev=2 | | felev = 2 | ||
|kereszt=van | | kereszt = van | ||
|tanszék=HVT | | tanszék = HVT | ||
|kiszh=3 db | | kiszh = 3 db | ||
|nagyzh=1 db | | nagyzh = 1 db | ||
|vizsga=írásbeli és szóbeli | | vizsga = írásbeli és szóbeli | ||
|hf=3 db | | hf = 3 db | ||
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek1 jelek1{{kukac}}sch.bme.hu] | | levlista = [https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek1 jelek1{{kukac}}sch.bme.hu] | ||
|tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/ | | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVAA03/ | ||
|targyhonlap=https://fourier.hvt.bme.hu/ | | targyhonlap = https://fourier.hvt.bme.hu/ | ||
|tanulmányi portál=//https://fourier.hvt.bme.hu/moodle/login/index.php | | tanulmányi portál = //https://fourier.hvt.bme.hu/moodle/login/index.php | ||
| régitárgykód = VIHVAA00 | |||
}} | }} | ||
A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk. | A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk. | ||
36. sor: | 37. sor: | ||
**Ahol KZH<sub>x</sub> a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti. | **Ahol KZH<sub>x</sub> a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti. | ||
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont legyen és a NagyZH legalább 10 pontos legyen. | Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont legyen és a NagyZH legalább 10 pontos legyen. | ||
*'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll | *'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll és 100 perc áll rendelkezésre. Az első részben két 20-20 pontos nagypéldát kell megoldani. A második részben 10 darab 2 pontos "kiskérdés" van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. Az írásbeli vizsgán 60 pontot lehet elérni, legalább 30 pontot el kell érni rajta, különben a vizsga elégtelen. A vizsga írásbeli részén megszerezhető osztályzat a félévközi pontszám (FP) és a vizsga írásbeli részén megszerzett pontszám (V) összege alapján, a következőképpen alakul ki. A vizsga eredménye 49 pontig elégtelen (1), 50 ponttól elégséges (2), 66 ponttól közepes (3), 76 ponttól jó (4), 86 ponttól jeles (5). A sikeres írásbelit kötelező jelleggel szóbeli követi, a vizsgajegy az írásbeli eredményétől alapesetben +/- 1 jeggyel térhet el, de kivételes esetben nagyobb is lehet. (Akár 5-ös írásbelivel is meg lehet bukni!) | ||
==Segédanyagok == | ==Segédanyagok == | ||
===Jegyzetek, könyvek === | ===Jegyzetek, könyvek === | ||
*'''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek''''' | * '''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek''''' | ||
*'''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár''''' | * '''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár''''' | ||
*[[ | * '''Hivatalos Jegyzet''' - Bilicz Sándor előadó által készített 2021-es jegyzet | ||
*[[ | ** Lényegében mindent tartalmaz a ''Nemlineáris Hálózatok'' és a ''Periodikus Állandósult Állapot'' témaköröket kivéve - ez ~3-4 előadásnyi kiesést jelent | ||
*[[: | ** 2023-ban a Moodle oldalon még mindig kiadja ezeket az alábbi kommenttel: "Az előadások vázlatos összefoglalása. Nem helyettesíti sem a tankönyvet, sem az előadásokon való részvételt, de hasznos segítség lehet ez a 2021-ben íródott anyag." | ||
** [[Média:JR1 2021 rezisztiv eloadasvazlat.pdf| Rezisztív Előadásjegyzet]] - Bevezetés és Rezisztív Hálózatok témakörökhöz tartozó 1. anyagrész | |||
*[http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-sor elmélete és hozzá kapcsolódó feladatok megoldással. | ** [[Média:JR1 2021 dinamikus eloadasvazlat.pdf| Dinamikus Előadásjegyzet]] - Dinamikus Hálózatok Időtartománybeli Vizsgálatához tartozó 2. anyagrész | ||
*'''Jelek és rendszerek tankönyv:''' Ez az informatikusok könyve. Nekünk a "Hálózatok és rendszerek" könyvre van szükségünk. Persze ez is relatíve jól használható, bár sok anyagrész van ebben, amire ebből a tárgyból még nincs szükségünk, szóval csak módjával forgassátok! | ** [[Média:JR1 2021 szinuszos eloadasvazlat.pdf| Szinuszos Előadásjegyzet]] - Szinuszos Állandósult Állapothoz tartozó 3. anyagrész | ||
** [[ | * [[Média:Jelek1 Előadásjegyzet DM.pdf|Előadásjegyzet]] - Még alpha verzió. '''Hibák előfordulhatnak benne!''' Pár héten belül elkészül a full extrás, szépen formázott és bővített végleges verzió! | ||
** [[ | * [[Média:Jelek1 jegyzet videotorium dinobacsi.pdf|Előadásjegyzet]] - a videotóriumos előadásokból készült hallgatói jegyzet | ||
** [[ | * [[Média:Jr1 szóbelikérdések 2018.pdf|Elméleti összefoglaló (szóbeli vizsgára)]] - A félév végén Bilicz Sándor előadó által kiadott összefoglaló kérdéssor kidolgozása a szóbeli vizsgára. Vigyázat, nem ellenőrzött! (Molnár Martin, 2018) | ||
** [[ | * [http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-sor elmélete és hozzá kapcsolódó feladatok megoldással. | ||
** [[ | * '''Jelek és rendszerek tankönyv:''' Ez az informatikusok könyve. Nekünk a "Hálózatok és rendszerek" könyvre van szükségünk. Persze ez is relatíve jól használható, bár sok anyagrész van ebben, amire ebből a tárgyból még nincs szükségünk, szóval csak módjával forgassátok! | ||
** [[ | ** [[Média:Jelek konyv 0tartalom.pdf|0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék | ||
** [[ | ** [[Média:Jelek konyv 1.pdf| 1. Fejezet]] - Alapfogalmak | ||
** [[Média:Jelek konyv 2.pdf| 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban | |||
** [[Média:Jelek konyv 3.pdf| 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban | |||
** [[Média:Jelek konyv 4.pdf| 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban | |||
** [[Média:Jelek konyv 5.pdf| 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása | |||
** [[Média:Jelek konyv 0targymutato.pdf| 6. Fejezet]] - Tárgymutató | |||
*'''Dajer-Vamosz jegyzet''' - ''Szabó Zsolt'' 2013. őszi keresztféléves előadásai alapján.<br/>A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, de ennek ellenére '''hibák előfordulhatnak benne!''' Néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül. | *'''Dajer-Vamosz jegyzet''' - ''Szabó Zsolt'' 2013. őszi keresztféléves előadásai alapján.<br/>A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, de ennek ellenére '''hibák előfordulhatnak benne!''' Néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül. | ||
** [[ | ** [[Média:Jelek eloadasjegyzet elso het2.pdf| 1. Hét]] - Bevezetés; jelek osztályozása, rendszerek osztályozása, hálózatok, Kirchoff-hálózatok jellemzői, feszültség-, áramosztás | ||
** [[ | ** [[Média:Jelek eloadasjegyzet masodik het2.pdf| 2. Hét]] - Reguláris hálózatok, Kirchoff törvények, csomóponti potenciálok módszere, hurokáramok módszere, helyettesítő generátorok, teljesítményillesztés | ||
** [[ | ** [[Média:Jelek eloadasjegyzet harmadik het.pdf| 3. Hét]] - Csatolt kétpólusok (Ideális transzformátor, girátor, vezérelt források, műveleti erősítő, ideális műveleti erősítő), példák ilyen elemeket tartalmazó hálózatokra, kétkapuk, kétkapukat leíró karakterisztikák | ||
** [[ | ** [[Média:Jelek eloadasjegyzet negyedik het.pdf| 4. Hét]] - Kétkapukat leíró karakterisztikák, példák ilyen hálózatokra, reciprok kétkapuk, szimmetrikus kétkapuk, reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, nem reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, (tranzisztoros hálózatok - kiegészítés), dinamikus hálózatok: kondenzátor tulajdonságai | ||
** [[ | ** [[Média:Jelek eloadasjegyzet otodik het.pdf| 5. Hét]] - Tekercs tulajdonságai, állapotváltozós normálalak, elsőfokú dinamikus hálózatok analízise, szabad válasz, gerjesztett válasz, kezdeti feltételek | ||
** [[ | ** [[Média:Jelek eloadasjegyzet hatodik het.pdf| 6. Hét]] - Elsőfokú dinamikus hálózatok, példa nemstabilis hálózatra, állapotváltozós normálalak szisztematikus előállítása, másodfokú dinamikus hálózatok, a másodfokú differenciálegyenlet megoldása, az állapotváltozós normálalak két elsőfokú differenciálegyenletéből álló egyenletrendszer megoldása | ||
* [https://www.khanacademy.org/science/electrical-engineering KhanAcademy] '''Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.''' | * [https://www.khanacademy.org/science/electrical-engineering KhanAcademy] '''Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.''' | ||
71. sor: | 77. sor: | ||
=== Egyéb segédanyagok === | === Egyéb segédanyagok === | ||
*[[ | *[[Média:Jelekkiskerdesek1.pdf| Kiskérdések kidolgozva I.]] - A félév első felének anyagához tartozó kiskérdések kidolgozva. | ||
*[[ | *[[Média:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf| Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét. | ||
*[http://nanoelsim.hvt.bme.hu/edu/jr1.html Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt! | *[http://nanoelsim.hvt.bme.hu/edu/jr1.html Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt! | ||
*[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt! | *[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt! | ||
*[[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciál-egyenletrendszerek]] - Egy kidolgozott példa diffegyenletrendszerek megoldására. | *[[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciál-egyenletrendszerek]] - Egy kidolgozott példa diffegyenletrendszerek megoldására. | ||
'''Vigyázat:''' A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk. | '''Vigyázat:''' A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk. | ||
*[[ | *[[Média:Jelek összefoglaló.pdf| Összefoglaló]] - Segítség a vizsgához (fényképezett verzió) (2016) | ||
*[[ | *[[Média:Jelek1 onellenorzo.xlsx| Alap képletek]] - Alap képletekhez gyakorló excel | ||
=== Fourier sorfejtés megértéséhez=== | === Fourier sorfejtés megértéséhez=== | ||
90. sor: | 96. sor: | ||
=== Matlab === | === Matlab === | ||
<p style="color:red;"> '''Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]''' </p> | <p style="color:red;"> '''Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]''' </p> | ||
*A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].<br />Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[ | *A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].<br />Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Média:MatLab Utmutato Szabtech Jelek.pdf|Matlab útmutató]]<br />Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Média:Jelek1 MATLABösszefogalaló.pdf| Matlab parancsok]]<br />Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Média:Jelek1 MATLABgyorstalpaló.pdf| Matlab gyorstalpaló]] | ||
=== Wolfram Mathematica === | === Wolfram Mathematica === | ||
102. sor: | 108. sor: | ||
=== MAPLE === | === MAPLE === | ||
*Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)<br />[http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal]<br />Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[ | *Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)<br />[http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal]<br />Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Média:Jelek1 MAPLE.pdf| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos! | ||
== Kis zárthelyik == | == Kis zárthelyik == | ||
*A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Az aláírás megszerzésének egyik feltétele, hogy a két legjobban sikerült kisZH átlaga legalább 2,00 legyen. A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak! | *A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. <s>Az aláírás megszerzésének egyik feltétele, hogy a két legjobban sikerült kisZH átlaga legalább 2,00 legyen.</s> A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak! | ||
===Első kisZH=== | ===Első kisZH=== | ||
*[[ | *[[Média:Jelek1 KisZH 1.jpg|Első kisZH]] | ||
*[[ | *[[Média:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz - Erdei Bence féle | ||
*[[ | *[[Média:Jelek1 1kiszh 2013 osz.JPG| Első kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Barbarics Tamás féle | ||
*[[ | *[[Média:Jr1 1.kzh 2016tavasz.jpg| 2016 tavasz]] - RA féle kisZH | ||
*[[ | *[[Média:Jr1 2019tavasz elso kisZH.jpg| 2019 tavasz]] - Horváth Bálintnál | ||
*[[ | *[[Média:Jr1 kiszh1 2022.pdf| 2022 tavasz]] - Csernyava Olivér | ||
===Második kisZH=== | ===Második kisZH=== | ||
*[[ | *[[Média:Jelek1 KisZH 2.jpg|Második kisZH]] | ||
*[[ | *[[Média:Jelek1 KisZH 2 A.jpg|2019 tavasz A csoport]] - Horváth Bálintnál | ||
*[[ | *[[Média:Jelek1 KisZH 2 B.jpg|2019 tavasz B csoport]] - Horváth Bálintnál | ||
*[[ | *[[Média:Jr1 kiszh2 2022.pdf|2022 tavasz]] - Csernyava Olivér | ||
===Harmadik kisZH=== | ===Harmadik kisZH=== | ||
*[[ | *[[Média:Jelek1 KisZH 3.jpg|Harmadik kisZH]] | ||
*[[ | *[[Média:JR1 2013 osz 3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Palotás Boldizsár féle | ||
*[[ | *[[Média:Jr1 3.kzh 2016tavasz.jpg| 2016 tavasz]] - RA féle kisZH | ||
== Zárthelyik == | == Zárthelyik == | ||
131. sor: | 137. sor: | ||
| style="vertical-align: top; width:50%;" | | | style="vertical-align: top; width:50%;" | | ||
=== Rendes ZH === | === Rendes ZH === | ||
* 2015 tavasz - [[ | * 2015 tavasz - [[Média:JR1 NZH 2015Apr16.pdf| A és B csoport megoldásokkal]] | ||
* 2015 ősz - [[ | * 2015 ősz - [[Média:JR1 NZH 2015nov04.pdf| Megoldás]] | ||
* 2016 tavasz - [[ | * 2016 tavasz - [[Média:Jr1 nzha 2016 tavasz.pdf| A]] és [[Média:Jr1 nzhb 2016 tavasz.pdf| B]] csoport [[Média:JR1 NZH 2016tavasz megoldas.pdf| Megoldás]] | ||
* 2017 tavasz - [[ | * 2017 tavasz - [[Média:Jelek1 2017tavasz ZH A B.pdf| A és B]] csoport [[Média:Jelek1 2017tavasz ZH A B jav.pdf| Megoldás]] | ||
* 2018 tavasz - [[ | * 2018 tavasz - [[Média:JR1 zh 20180412 feladat.pdf| A és B]] csoport [[Média:JR1 zh 20180412 jav.pdf| Megoldás]] | ||
* 2018 ősz - [[ | * 2018 ősz - [[Média:Jele1.2018kereszt.zh.jpg| Megoldás]] | ||
* 2019 tavasz - [[ | * 2019 tavasz - [[Média:JR1 NZH 19tavasz AB mo.pdf| A és B csoport, megoldásokkal]] | ||
* 2022 tavasz - [[ | * 2022 tavasz - [[Média:JR1 zh 20220408 A jav.pdf| A csoport megoldás]], [[Média:JR1 zh 20220408 B jav.pdf| B csoport megoldás]] | ||
* 2023 tavasz - [[: | * 2023 tavasz - [[Média:JR1 zh 20230421 A jav.pdf| A csoport megoldás]], [[Média:JR1 zh 20230421 B jav.pdf| B csoport megoldás]] | ||
| style="vertical-align: top; width:50%;" | | | style="vertical-align: top; width:50%;" | | ||
=== Pót ZH === | === Pót ZH === | ||
*2015/16 tavasz - [[ | *2015/16 tavasz - [[Média:JR1 potzh 2016tavasz.pdf|pótzh]] és [[Média:JR1 potzhmegold 2016tavasz.pdf|megoldás]] | ||
*2016/17 tavasz - [[ | *2016/17 tavasz - [[Média:Jelek1 2017tavasz pZHA.pdf|pótzh]] és [[Média:Jelek1 2017tavasz pZHA jav.pdf|megoldás]] | ||
*2017/18 tavasz - [[ | *2017/18 tavasz - [[Média:JR1 pzh 20180426 feladat.pdf|pótzh]] és [[Média:JR1 pzh 20180426 jav.pdf|megoldás]] | ||
*2018/19 ősz- [[ | *2018/19 ősz- [[Média:Jelek1.2018kereszt.potzh.jpg|pótzh]] | ||
*2018/19 tavasz- [[ | *2018/19 tavasz- [[Média:JR1 potzh 2019tavasz.pdf|pótzh]] - megoldásokkal | ||
*2021/22 tavasz- [[ | *2021/22 tavasz- [[Média:JR1 pzh 20220429 jav.kit.pdf|pótzh]] - megoldásokkal | ||
*2022/23 tavasz- [[Média:JR1 pzh 20230515 jav.pdf|pótzh]] - megoldásokkal | |||
|} | |} | ||
161. sor: | 168. sor: | ||
==== Rendes ZH ==== | ==== Rendes ZH ==== | ||
*[[ | *[[Média:Jelek1 2007tavasz 1ZHA.PDF|2006/07 tavasz]] - A csoport | ||
*[[ | *[[Média:Jelek1 2008 tavasz 1ZH AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal | ||
*[[ | *[[Média:Jelek1 2009 tavasz 1ZH A.pdf|2008/09 tavasz]] - A csoport | ||
*[[ | *[[Média:Jelek1 2010 tavasz 1ZH B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport | ||
*[[ | *[[Média:Jelek1 2010 Ősz 1ZH A.pdf|2010/11 kereszt]] - A csoport | ||
*[[ | *[[Média:Jelek1 2011 tavasz 1ZH AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal | ||
*[[ | *[[Média:Jelek1 2011 ősz ZH1 AB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal | ||
*[[ | *[[Média:Jelek1 2012 ZH tavasz Acsoport.pdf|2011/12 tavasz]] - A csoport | ||
*[[Média: | *[[Média:Jelek1 2013 tavasz 1. ZH A-B.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal | ||
*[[Média: | *[[Média:Jelek1 2014 tavasz 1 ZH A-B.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal | ||
| style="vertical-align: top; width:50%;" | | | style="vertical-align: top; width:50%;" | | ||
176. sor: | 183. sor: | ||
==== Pót ZH ==== | ==== Pót ZH ==== | ||
*[[ | *[[Média:Jelek1 2008 tavasz 1PÓTZH AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport | ||
*[[ | *[[Média:Jelek1 2010 tavasz PótZH B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport | ||
*[[ | *[[Média:Jelek1 2011 tavasz 1PÓTZH AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal | ||
*[[ | *[[Média:Jelek1 2012 ZH1PÓT Acsop.pdf|2011/12 kereszt]] - A csoport, megoldásokkal | ||
*[[ | *[[Média:Jelek1 1pótZH 2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal | ||
*[[ | *[[Média:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/14 kereszt]] | ||
*[[ | *[[Média:Jelek1 1pótZH 2014tavasz.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal | ||
|} | |} | ||
192. sor: | 199. sor: | ||
==== Rendes ZH ==== | ==== Rendes ZH ==== | ||
*[[ | *[[Média:Jelek1 2007tavasz 2ZHAB.pdf|2006/07 tavasz]] - A és B csoport | ||
*[[ | *[[Média:Jelek1 2008tavasz 2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport | ||
*[[ | *[[Média:Jelek1 2009tavasz 2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport | ||
*[[ | *[[Média:Jelek1 2009ősz 2ZHAB.pdf|2010/11 kereszt]] - A és B csoport | ||
*[[ | *[[Média:Jelek1 2011tavasz 2ZHAB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal | ||
*[[ | *[[Média:Jelek1 2011ősz 2ZHAB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal | ||
*[[ | *[[Média:Jelek1 2012tavasz 2ZHA.PDF|2011/12 tavasz]] - A csoport, részben megoldásokkal | ||
*[[ | *[[Média:Jelek1 2012ősz 2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal | ||
*[[ | *[[Média:Jelek1 2013tavasz 2ZH AB.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal | ||
*[[ | *[[Média:Jelek1 2013ősz 2ZH.pdf|2013/14 kereszt]] | ||
*[[ | *[[Média:Jelek1 2014tavasz 2ZH AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal | ||
| style="vertical-align: top; width:50%;" | | | style="vertical-align: top; width:50%;" | | ||
208. sor: | 215. sor: | ||
==== Pót ZH ==== | ==== Pót ZH ==== | ||
*[[ | *[[Média:Jelek1 2008tavasz 2ZHpót.PDF|2007/08 tavasz]] - B csoport | ||
*[[ | *[[Média:Jelek1 2011tavasz 2ZHpótB.PDF|2010/11 tavasz]] - B csoport | ||
*[[ | *[[Média:Jelek1 2012ősz 2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal | ||
*[[ | *[[Média:Jelek1 PZH2 20131220 megoldassal.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal | ||
*[[ | *[[Média:Jelek1 2014tavasz PZH2 AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal | ||
|} | |} | ||
220. sor: | 227. sor: | ||
Régi házi feladatok: | Régi házi feladatok: | ||
*[[ | *[[Média:Jelek1 hazi 1-2.resz 2013 tavasz szn.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Szabó Norbert) | ||
*[[ | *[[Média:Jelek1 1-2.hazi 2013tavasz 4,5pont.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Seyler Lajos) | ||
*2013/14 ősz - [[ | *2013/14 ősz - [[Média:JR1 hazi 1.resz 2013 osz.pdf|I. rész]] és [[Média:JR1 2013 ősz HF Kálmán Bence wpjzm0.pdf|II. rész]] (Kálmán Bence) | ||
*[[ | *[[Média:JR1 HF 2013 segedlet.zip|HF segédlet (2013)]] - I. és II. rész 3 különböző feladaton bemutatva. '''VIGYÁZAT:''' Nem teljeskörű megoldások!!! | ||
== Vizsga == | == Vizsga == | ||
*[[ | *[[Média:Jelek1 vizsga 2015 05 26.zip|2015.05.26]] | ||
*[[ | *[[Média:Jr1 14152 v2.pdf|2015.06.02.]] | ||
*[[ | *[[Média:Jr1 1.vizsga 2016 tavasz.pdf| 2016 tavasz- 1. vizsga]]- '''A és B csoport''' | ||
*[[ | *[[Média:Jr1 2.vizsga 2016 tavasz.pdf| 2016 tavasz- 2. vizsga]]- ''(csak egy csoport volt)'' | ||
*[[ | *[[Média:JR1 2017tavasz 1vizsga jav.pdf| 2017 tavasz- 1. vizsga]] - megoldással | ||
*[[ | *[[Média:Jelek1 vizsga 2017tavasz masodik.pdf| 2017 tavasz- 2. vizsga]] - megoldással | ||
*[[ | *[[Média:JR1 1.vizsga 2018 tavasz.pdf|2018 tavasz- 1. vizsga]] - B: nagy példák megoldásokkal + B: kis példák; A: első nagy példa megoldással | ||
*[[ | *[[Média:JR1 2.vizsga 2018 tavasz.pdf| 2018 tavasz-2.vizsga]]-megoldással(csak egy csoport volt) | ||
*[[ | *[[Média:Jr1 3.vizsga 2018.06.12 nagyfeladatok.pdf| 2018 tavasz-3. vizsga]] - nagyfeladatok és [[Média:JR1 vizsga mo 3 2018.pdf|megoldókulcs]] | ||
*[[ | *[[Média:Jelek 2019 vizsga 1.pdf| 2019 tavasz 1.vizsga]] - megoldással | ||
*[[ | *[[Média:Jr1 2019 2.vizsga.pdf| 2019 tavasz 2.vizsga]] - feladatok és [[Média:JR1 2019 2.vizsga mo.pdf|megoldókulcs]] | ||
*[[ | *[[Média:JR1 2019 3.vizsga.pdf| 2019 tavasz 3.vizsga]] - megoldással | ||
*[[ | *[[Média:JR1 2020 tavasz 3.vizsga.pdf| 2020 tavasz 3. vizsga]] | ||
== Tippek == | == Tippek == |
A lap jelenlegi, 2024. augusztus 30., 22:22-kori változata
A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.
A Jelek és rendszerek a BSc-záróvizsgán 33%-os súllyal szerepel.
Követelmények
- Előkövetelmény: Matematika A1a - Analízis című tárgyakból a kredit megszerzése.
Változás: 2016 tavaszától nem szükséges a A számítástudomány alapjai c. tárgy teljesítése a tárgy felvételéhez.
- Jelenlét: A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
- Házi feladat: A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.
- Kétkapuk analízise
- Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise
- Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise
- KisZH: A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg.
- NagyZH: A félév során egy nagyZH van, amin 25 pont szerezhető. Egyszer pótolható, de rontani is lehet!
A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:
-
- Ahol KZHx a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont legyen és a NagyZH legalább 10 pontos legyen.
- Vizsga: A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll és 100 perc áll rendelkezésre. Az első részben két 20-20 pontos nagypéldát kell megoldani. A második részben 10 darab 2 pontos "kiskérdés" van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. Az írásbeli vizsgán 60 pontot lehet elérni, legalább 30 pontot el kell érni rajta, különben a vizsga elégtelen. A vizsga írásbeli részén megszerezhető osztályzat a félévközi pontszám (FP) és a vizsga írásbeli részén megszerzett pontszám (V) összege alapján, a következőképpen alakul ki. A vizsga eredménye 49 pontig elégtelen (1), 50 ponttól elégséges (2), 66 ponttól közepes (3), 76 ponttól jó (4), 86 ponttól jeles (5). A sikeres írásbelit kötelező jelleggel szóbeli követi, a vizsgajegy az írásbeli eredményétől alapesetben +/- 1 jeggyel térhet el, de kivételes esetben nagyobb is lehet. (Akár 5-ös írásbelivel is meg lehet bukni!)
Segédanyagok
Jegyzetek, könyvek
- Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek
- Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár
- Hivatalos Jegyzet - Bilicz Sándor előadó által készített 2021-es jegyzet
- Lényegében mindent tartalmaz a Nemlineáris Hálózatok és a Periodikus Állandósult Állapot témaköröket kivéve - ez ~3-4 előadásnyi kiesést jelent
- 2023-ban a Moodle oldalon még mindig kiadja ezeket az alábbi kommenttel: "Az előadások vázlatos összefoglalása. Nem helyettesíti sem a tankönyvet, sem az előadásokon való részvételt, de hasznos segítség lehet ez a 2021-ben íródott anyag."
- Rezisztív Előadásjegyzet - Bevezetés és Rezisztív Hálózatok témakörökhöz tartozó 1. anyagrész
- Dinamikus Előadásjegyzet - Dinamikus Hálózatok Időtartománybeli Vizsgálatához tartozó 2. anyagrész
- Szinuszos Előadásjegyzet - Szinuszos Állandósult Állapothoz tartozó 3. anyagrész
- Előadásjegyzet - Még alpha verzió. Hibák előfordulhatnak benne! Pár héten belül elkészül a full extrás, szépen formázott és bővített végleges verzió!
- Előadásjegyzet - a videotóriumos előadásokból készült hallgatói jegyzet
- Elméleti összefoglaló (szóbeli vizsgára) - A félév végén Bilicz Sándor előadó által kiadott összefoglaló kérdéssor kidolgozása a szóbeli vizsgára. Vigyázat, nem ellenőrzött! (Molnár Martin, 2018)
- Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül - Többek között a Fourier-sor elmélete és hozzá kapcsolódó feladatok megoldással.
- Jelek és rendszerek tankönyv: Ez az informatikusok könyve. Nekünk a "Hálózatok és rendszerek" könyvre van szükségünk. Persze ez is relatíve jól használható, bár sok anyagrész van ebben, amire ebből a tárgyból még nincs szükségünk, szóval csak módjával forgassátok!
- 0. Fejezet - Tartalomjegyzék
- 1. Fejezet - Alapfogalmak
- 2. Fejezet - Analízis időtartományban
- 3. Fejezet - Analízis frekvenciatartományban
- 4. Fejezet - Analízis komplex frekvenciatartományban
- 5. Fejezet - A MATLAB néhány alkalmazása
- 6. Fejezet - Tárgymutató
- Dajer-Vamosz jegyzet - Szabó Zsolt 2013. őszi keresztféléves előadásai alapján.
A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, de ennek ellenére hibák előfordulhatnak benne! Néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül.- 1. Hét - Bevezetés; jelek osztályozása, rendszerek osztályozása, hálózatok, Kirchoff-hálózatok jellemzői, feszültség-, áramosztás
- 2. Hét - Reguláris hálózatok, Kirchoff törvények, csomóponti potenciálok módszere, hurokáramok módszere, helyettesítő generátorok, teljesítményillesztés
- 3. Hét - Csatolt kétpólusok (Ideális transzformátor, girátor, vezérelt források, műveleti erősítő, ideális műveleti erősítő), példák ilyen elemeket tartalmazó hálózatokra, kétkapuk, kétkapukat leíró karakterisztikák
- 4. Hét - Kétkapukat leíró karakterisztikák, példák ilyen hálózatokra, reciprok kétkapuk, szimmetrikus kétkapuk, reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, nem reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, (tranzisztoros hálózatok - kiegészítés), dinamikus hálózatok: kondenzátor tulajdonságai
- 5. Hét - Tekercs tulajdonságai, állapotváltozós normálalak, elsőfokú dinamikus hálózatok analízise, szabad válasz, gerjesztett válasz, kezdeti feltételek
- 6. Hét - Elsőfokú dinamikus hálózatok, példa nemstabilis hálózatra, állapotváltozós normálalak szisztematikus előállítása, másodfokú dinamikus hálózatok, a másodfokú differenciálegyenlet megoldása, az állapotváltozós normálalak két elsőfokú differenciálegyenletéből álló egyenletrendszer megoldása
- KhanAcademy Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.
Videotorium
A tárgyhoz 2018 tavaszi félévében készült egy 20 részes videósorozat Bilicz Sándor előadásában.
Egyéb segédanyagok
- Kiskérdések kidolgozva I. - A félév első felének anyagához tartozó kiskérdések kidolgozva.
- Képletgyűjtemény - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét.
- Reichardt András gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!
- Bakró Nagy István gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!
- Differenciál-egyenletrendszerek - Egy kidolgozott példa diffegyenletrendszerek megoldására.
Vigyázat: A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk.
- Összefoglaló - Segítség a vizsgához (fényképezett verzió) (2016)
- Alap képletek - Alap képletekhez gyakorló excel
Fourier sorfejtés megértéséhez
- Youtube Link: Fourier sorfejtés műkodésének megértése egyszerűen
- Youtube Link; Fourier sorfejtés röviden és egyszerűen
- Link: Az előbbi linkhez kiegészítés
Számítógépes segédprogramok
Matlab
Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után - részletek itt
- A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program hivatalos weboldala.
Hivatalos útmutató mely eredetileg a Szabályozástechnika című tárgyhoz készült - Matlab útmutató
Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - Matlab parancsok
Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - Matlab gyorstalpaló
Wolfram Mathematica
- Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. Fizetős program!
Hivatalos weboldal
Wolfram Alpha
- Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)
Hivatalos honlap: Wolfram Alpha
MAPLE
- Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)
Hivatalos weboldal
Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: MAPLE gyorstalpaló - Házihoz nagyon hasznos!
Kis zárthelyik
- A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van.
Az aláírás megszerzésének egyik feltétele, hogy a két legjobban sikerült kisZH átlaga legalább 2,00 legyen.A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak!
Első kisZH
- Első kisZH
- Első kisZH - 2013 tavasz - Erdei Bence féle
- Első kisZH - 2013 ősz, keresztfélév - Barbarics Tamás féle
- 2016 tavasz - RA féle kisZH
- 2019 tavasz - Horváth Bálintnál
- 2022 tavasz - Csernyava Olivér
Második kisZH
- Második kisZH
- 2019 tavasz A csoport - Horváth Bálintnál
- 2019 tavasz B csoport - Horváth Bálintnál
- 2022 tavasz - Csernyava Olivér
Harmadik kisZH
- Harmadik kisZH
- Harmadik kisZH - 2013 ősz, keresztfélév - Palotás Boldizsár féle
- 2016 tavasz - RA féle kisZH
Zárthelyik
Rendes ZH
|
Pót ZH |
Régi zárthelyik
Fontos: Ugyan a tárgyból már csak 1 nagyZH van, de a nagyZH-ra és a vizsgára készülés során hasznosak lehetnek a 2015 tavasz előtti feladatsorok is:
Első Zárthelyi
Rendes ZH
|
Pót ZH
|
Második Zárthelyi
Rendes ZH
|
Pót ZH
|
Házi feladat
A félév során három egyedileg generált házi feladatot adnak ki. A leadási határidő dinamikusan változhat a gyakorlatvezetőtől függően!
Régi házi feladatok:
- 2012/13 tavasz - I. és II. rész (Szabó Norbert)
- 2012/13 tavasz - I. és II. rész (Seyler Lajos)
- 2013/14 ősz - I. rész és II. rész (Kálmán Bence)
- HF segédlet (2013) - I. és II. rész 3 különböző feladaton bemutatva. VIGYÁZAT: Nem teljeskörű megoldások!!!
Vizsga
- 2015.05.26
- 2015.06.02.
- 2016 tavasz- 1. vizsga- A és B csoport
- 2016 tavasz- 2. vizsga- (csak egy csoport volt)
- 2017 tavasz- 1. vizsga - megoldással
- 2017 tavasz- 2. vizsga - megoldással
- 2018 tavasz- 1. vizsga - B: nagy példák megoldásokkal + B: kis példák; A: első nagy példa megoldással
- 2018 tavasz-2.vizsga-megoldással(csak egy csoport volt)
- 2018 tavasz-3. vizsga - nagyfeladatok és megoldókulcs
- 2019 tavasz 1.vizsga - megoldással
- 2019 tavasz 2.vizsga - feladatok és megoldókulcs
- 2019 tavasz 3.vizsga - megoldással
- 2020 tavasz 3. vizsga
Tippek
- A tárgy elég nehéz. Eleinte könnyűnek tűnik, aztán bedurvul, persze egész jól teljesíthető ha bevágod/megérted a Fodor könyvet, illetve ha figyelsz előadásokon, jársz bejársz gyakorlatra és otthon se hanyagolod (értsd.: majdnem a mindennapjaid részévé válik).
- A jelek tipikusan az a tárgy, amit nem szabad félvállról venni. Ha megnézed az előtanulmányi rendet, akkor hamar kiderül, hogy a jelek 1 vagy 2 bukása garantált egyéves csúszást eredményez, mert a 4. félév végéig egy specializáció-előkészítőt se tudsz így elvégezni. Sajnos azt sem szabad elfelejteni, hogy a tárgy átlagosan 40-50%-os bukási rátát produkál.
- Járj gyakorlatra, figyelj, kérdezz és tanuld az anyagot rendszeresen hétről hétre. A jelek tipikusan az a tárgy, amit ha valaki egyszer jól elmagyaráz, akkor onnantól "pofonegyszerű", viszont ha magadtól akarsz rájönni a "trükkökre", akkor vért fogsz izzadni.
- A kulcs, hogy már az elejétől kezdve folyamatosan tanulj, ugyanis az első 1-3 hétben elhangzó anyagrészek (Kirchhoff-törvények, alapfogalmak és gimnáziumi fizika ismeretek) folyamatosan előkerülnek a félév során, és elvárt a készségszintű használatuk. Ha már az elején elveszíted a fonalat, akkor onnantól nem sok remény van. Ez sajnos nem az a tárgy, ahol ZH előtt 2 nappal leülök és megtanulom...
- Ha valamit nagyon nem értesz, akkor sürgősen keress valakit, aki elmagyarázza. Minél tovább halogatod a megértését, annál több anyag épül rá és a végén teljesen elveszel.
- A házik megoldása ugyan nem kötelező, de érdemes velük foglalkozni, ugyanis az a 4-5 pont életet menthet. A házi megírása nem 2 óra és az sem megy, hogy a házi írása közben próbálod megtanulni az anyagot is. Ha folyamatosan figyeltél és tanultál, akkor a házival nem lehet gond. A gyakorlatvezetőknél érdemes burkoltan rákérdezni egy-egy problémás részre.
- A tárgy nagyon megtévesztő, mert ránézésre egyáltalán nem tűnik nehéznek, ha valaki figyel gyakorlaton. A számonkérések viszont elég nehezek, és folyamatos gyakorlás és rutin nélkül elég nehéz megszerezni a minimális 20 pontot, ami első hallásra ugyan nem tűnik soknak. A pontrendszer abból a szempontból hálás, hogy akár csak és kizárólag a nagyZH-val is megszerezhető az aláírás, így ha az ember összeszedi magát, a nehéz helyzetekben is van remény.
- Nem kell megijedni, ha a nagyZH nem sikerül olyan jól, és nincs meg csak a ZH-ból az aláírás. Inkább még plusz erőt adhat a további tanulásra, hogy meg kell szerezni az aláírást. Ez pedig a vizsgára készülésnél jól jöhet. Ugyanis a vizsgában főleg a ZH utáni anyagrészből kérdeznek, ami egy jócskán nehezebb anyagrész. Vizsgára készülésnél erősen ajánlott a korábbi vizsgasorok közül többet is megcsinálni, mert egyrészt pár kiskérdés ismétlődik, másrészt a vizsgára kevés az idő, ezért rutint kell előtte szerezni.
- Véleményem szerint a félév legfontosabb tárgya, így is kell kezelni, ajánlom a sok gyakorlást, mert különben nagyon szívás lesz a számonkérés.
Bevezetők | |
---|---|
1. félév | |
2. félév | |
3. félév | |
4. félév | |
5. félév | |
6. félév | |
7. félév | |
Megjegyzés: | A csillaggal jelölt négy szakirány-előkészítő tárgy közül egy a 6. félévben.
|