„Jelek és rendszerek 1” változatai közötti eltérés
(229 közbenső módosítás, amit 57 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{ | {{Tantárgy | ||
|nev=Jelek és rendszerek 1 | |nev=Jelek és rendszerek 1 | ||
| | |tárgykód=VIHVAA00 | ||
|szak=villany | |szak=villany | ||
|kredit=6 | |kredit=6 | ||
|felev=2 | |felev=2 | ||
|kereszt=van | |kereszt=van | ||
|tanszék=HVT | |||
|kiszh=3 db | |kiszh=3 db | ||
|nagyzh= | |nagyzh=1 db | ||
|vizsga= | |vizsga=írásbeli és szóbeli | ||
|hf=3 db | |hf=3 db | ||
|levlista= | |levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek1 jelek1{{kukac}}sch.bme.hu] | ||
|tad= | |tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVAA03/ | ||
|targyhonlap= | |targyhonlap=https://fourier.hvt.bme.hu/ | ||
|tanulmányi portál=//https://fourier.hvt.bme.hu/moodle/login/index.php | |||
}} | }} | ||
A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk. | |||
A | A Jelek és rendszerek a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 33%-os súllyal szerepel. | ||
== Követelmények == | == Követelmények == | ||
* '''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az | *'''Előkövetelmény:''' [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyakból a kredit megszerzése. <br/> | ||
*# | '''Változás: 2016 tavaszától nem szükséges a [[A számítástudomány alapjai]] c. tárgy teljesítése a tárgy felvételéhez.''' | ||
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni. | |||
*'''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott. | |||
*# Kétkapuk analízise | |||
*# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise | *# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise | ||
*# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise | *# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise | ||
* '''KisZH:''' A félév során | *'''KisZH:''' A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg. | ||
*''' | *'''NagyZH:''' A félév során egy nagyZH van, amin 25 pont szerezhető. Egyszer pótolható, de rontani is lehet! | ||
*''' | A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze: | ||
*<math>FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}</math> | |||
**Ahol KZH<sub>x</sub> a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti. | |||
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont legyen és a NagyZH legalább 10 pontos legyen. | |||
*'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll és 100 perc áll rendelkezésre. Az első részben két 20-20 pontos nagypéldát kell megoldani. A második részben 10 darab 2 pontos "kiskérdés" van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. Az írásbeli vizsgán 60 pontot lehet elérni, legalább 30 pontot el kell érni rajta, különben a vizsga elégtelen. A vizsga írásbeli részén megszerezhető osztályzat a félévközi pontszám (FP) és a vizsga írásbeli részén megszerzett pontszám (V) összege alapján, a következőképpen alakul ki. A vizsga eredménye 49 pontig elégtelen (1), 50 ponttól elégséges (2), 66 ponttól közepes (3), 76 ponttól jó (4), 86 ponttól jeles (5). A sikeres írásbelit kötelező jelleggel szóbeli követi, a vizsgajegy az írásbeli eredményétől alapesetben +/- 1 jeggyel térhet el, de kivételes esetben nagyobb is lehet. (Akár 5-ös írásbelivel is meg lehet bukni!) | |||
==Segédanyagok == | |||
===Jegyzetek, könyvek === | |||
* '''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek''''' | |||
* '''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár''''' | |||
* '''Hivatalos Jegyzet''' - Bilicz Sándor előadó által készített 2021-es jegyzet | |||
** Lényegében mindent tartalmaz a ''Nemlineáris Hálózatok'' és a ''Periodikus Állandósult Állapot'' témaköröket kivéve - ez ~3-4 előadásnyi kiesést jelent | |||
** 2023-ban a Moodle oldalon még mindig kiadja ezeket az alábbi kommenttel: "Az előadások vázlatos összefoglalása. Nem helyettesíti sem a tankönyvet, sem az előadásokon való részvételt, de hasznos segítség lehet ez a 2021-ben íródott anyag." | |||
** [[Media:JR1_2021_rezisztiv_eloadasvazlat.pdf | Rezisztív Előadásjegyzet]] - Bevezetés és Rezisztív Hálózatok témakörökhöz tartozó 1. anyagrész | |||
** [[Media:JR1_2021_dinamikus_eloadasvazlat.pdf | Dinamikus Előadásjegyzet]] - Dinamikus Hálózatok Időtartománybeli Vizsgálatához tartozó 2. anyagrész | |||
** [[Media:JR1_2021_szinuszos_eloadasvazlat.pdf | Szinuszos Előadásjegyzet]] - Szinuszos Állandósult Állapothoz tartozó 3. anyagrész | |||
* [[Media:Jelek1_Előadásjegyzet_DM.pdf|Előadásjegyzet]] - Még alpha verzió. '''Hibák előfordulhatnak benne!''' Pár héten belül elkészül a full extrás, szépen formázott és bővített végleges verzió! | |||
* [[Media:jelek1_jegyzet_videotorium_dinobacsi.pdf|Előadásjegyzet]] - a videotóriumos előadásokból készült hallgatói jegyzet | |||
* [[Media:jr1_szóbelikérdések_2018.pdf|Elméleti összefoglaló (szóbeli vizsgára)]] - A félév végén Bilicz Sándor előadó által kiadott összefoglaló kérdéssor kidolgozása a szóbeli vizsgára. Vigyázat, nem ellenőrzött! (Molnár Martin, 2018) | |||
* [http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-sor elmélete és hozzá kapcsolódó feladatok megoldással. | |||
* '''Jelek és rendszerek tankönyv:''' Ez az informatikusok könyve. Nekünk a "Hálózatok és rendszerek" könyvre van szükségünk. Persze ez is relatíve jól használható, bár sok anyagrész van ebben, amire ebből a tárgyból még nincs szükségünk, szóval csak módjával forgassátok! | |||
** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék | |||
** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak | |||
** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban | |||
** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban | |||
** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban | |||
** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása | |||
** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató | |||
*'''Dajer-Vamosz jegyzet''' - ''Szabó Zsolt'' 2013. őszi keresztféléves előadásai alapján.<br/>A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, de ennek ellenére '''hibák előfordulhatnak benne!''' Néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül. | |||
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_elso_het2.pdf | 1. Hét]] - Bevezetés; jelek osztályozása, rendszerek osztályozása, hálózatok, Kirchoff-hálózatok jellemzői, feszültség-, áramosztás | |||
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_masodik_het2.pdf | 2. Hét]] - Reguláris hálózatok, Kirchoff törvények, csomóponti potenciálok módszere, hurokáramok módszere, helyettesítő generátorok, teljesítményillesztés | |||
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_harmadik_het.pdf | 3. Hét]] - Csatolt kétpólusok (Ideális transzformátor, girátor, vezérelt források, műveleti erősítő, ideális műveleti erősítő), példák ilyen elemeket tartalmazó hálózatokra, kétkapuk, kétkapukat leíró karakterisztikák | |||
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_negyedik_het.pdf | 4. Hét]] - Kétkapukat leíró karakterisztikák, példák ilyen hálózatokra, reciprok kétkapuk, szimmetrikus kétkapuk, reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, nem reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, (tranzisztoros hálózatok - kiegészítés), dinamikus hálózatok: kondenzátor tulajdonságai | |||
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_otodik_het.pdf | 5. Hét]] - Tekercs tulajdonságai, állapotváltozós normálalak, elsőfokú dinamikus hálózatok analízise, szabad válasz, gerjesztett válasz, kezdeti feltételek | |||
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_hatodik_het.pdf | 6. Hét]] - Elsőfokú dinamikus hálózatok, példa nemstabilis hálózatra, állapotváltozós normálalak szisztematikus előállítása, másodfokú dinamikus hálózatok, a másodfokú differenciálegyenlet megoldása, az állapotváltozós normálalak két elsőfokú differenciálegyenletéből álló egyenletrendszer megoldása | |||
* [https://www.khanacademy.org/science/electrical-engineering KhanAcademy] '''Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.''' | |||
=== Videotorium === | |||
A tárgyhoz 2018 tavaszi félévében készült egy 20 részes [https://bme.videotorium.hu/hu/search/any/jelek%20%C3%A9s%20rendszerek%201. videósorozat] ''Bilicz Sándor'' előadásában. | |||
=== Egyéb segédanyagok === | |||
*[[Media:Jelekkiskerdesek1.pdf | Kiskérdések kidolgozva I.]] - A félév első felének anyagához tartozó kiskérdések kidolgozva. | |||
*[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét. | |||
*[http://nanoelsim.hvt.bme.hu/edu/jr1.html Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt! | |||
*[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt! | |||
*[[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciál-egyenletrendszerek]] - Egy kidolgozott példa diffegyenletrendszerek megoldására. | |||
'''Vigyázat:''' A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk. | |||
*[[Media:Jelek összefoglaló.pdf | Összefoglaló]] - Segítség a vizsgához (fényképezett verzió) (2016) | |||
*[[Media:jelek1_onellenorzo.xlsx | Alap képletek]] - Alap képletekhez gyakorló excel | |||
=== Fourier sorfejtés megértéséhez=== | |||
*[https://youtu.be/r6sGWTCMz2k Youtube Link]: Fourier sorfejtés műkodésének megértése egyszerűen | |||
*[https://youtu.be/ds0cmAV-Yek Youtube Link]; Fourier sorfejtés röviden és egyszerűen | |||
*[https://hackaday.com/2018/12/21/explaining-fourier-again/ Link]: Az előbbi linkhez kiegészítés | |||
== Számítógépes segédprogramok == | |||
=== Matlab === | |||
<p style="color:red;"> '''Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]''' </p> | |||
*A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].<br />Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]]<br />Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf| Matlab parancsok]]<br />Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf| Matlab gyorstalpaló]] | |||
=== Wolfram Mathematica === | |||
*Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!'''<br />[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal] | |||
=== Wolfram Alpha === | |||
*Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)<br />Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha] | |||
=== MAPLE === | |||
*Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)<br />[http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal]<br />Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos! | |||
== Kis zárthelyik == | == Kis zárthelyik == | ||
[[Media: Jelek1_KisZH_1.jpg| | *A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Az aláírás megszerzésének egyik feltétele, hogy a két legjobban sikerült kisZH átlaga legalább 2,00 legyen. A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak! | ||
===Első kisZH=== | |||
*[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]] | |||
*[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz - Erdei Bence féle | |||
*[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Barbarics Tamás féle | |||
*[[Media:jr1_1.kzh_2016tavasz.jpg| 2016 tavasz]] - RA féle kisZH | |||
*[[Media:Jr1_2019tavasz_elso_kisZH.jpg| 2019 tavasz]] - Horváth Bálintnál | |||
*[[Media:jr1_kiszh1_2022.pdf| 2022 tavasz]] - Csernyava Olivér | |||
===Második kisZH=== | |||
*[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]] | |||
*[[Media:Jelek1_KisZH_2_A.jpg|2019 tavasz A csoport]] - Horváth Bálintnál | |||
*[[Media:Jelek1_KisZH_2_B.jpg|2019 tavasz B csoport]] - Horváth Bálintnál | |||
*[[Media:jr1_kiszh2_2022.pdf|2022 tavasz]] - Csernyava Olivér | |||
[[Media: | ===Harmadik kisZH=== | ||
*[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]] | |||
*[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Palotás Boldizsár féle | |||
*[[Media:jr1_3.kzh_2016tavasz.jpg| 2016 tavasz]] - RA féle kisZH | |||
[[Media: | == Zárthelyik == | ||
{| style="border-spacing: 1em; width:70%;" | |||
| style="vertical-align: top; width:50%;" | | |||
=== Rendes ZH === | |||
* 2015 tavasz - [[Media:JR1_NZH_2015Apr16.pdf | A és B csoport megoldásokkal]] | |||
* 2015 ősz - [[Media:JR1_NZH_2015nov04.pdf | Megoldás]] | |||
* 2016 tavasz - [[Media:jr1_nzha_2016_tavasz.pdf | A]] és [[Media:jr1_nzhb_2016_tavasz.pdf | B]] csoport [[Media:JR1_NZH_2016tavasz_megoldas.pdf | Megoldás]] | |||
* 2017 tavasz - [[Media:Jelek1_2017tavasz_ZH_A_B.pdf | A és B]] csoport [[Media:Jelek1_2017tavasz_ZH_A_B_jav.pdf | Megoldás]] | |||
* 2018 tavasz - [[Media:JR1_zh_20180412_feladat.pdf | A és B]] csoport [[Media:JR1_zh_20180412_jav.pdf | Megoldás]] | |||
* 2018 ősz - [[Media:jele1.2018kereszt.zh.jpg | Megoldás]] | |||
* 2019 tavasz - [[Media:JR1_NZH_19tavasz_AB_mo.pdf | A és B csoport, megoldásokkal]] | |||
* 2022 tavasz - [[Media:JR1_zh_20220408_A_jav.pdf | A csoport megoldás]], [[Media:JR1_zh_20220408_B_jav.pdf | B csoport megoldás]] | |||
* 2023 tavasz - [[Media:JR1_zh_20230421_A_jav.pdf | A csoport megoldás]], [[Media:JR1_zh_20230421_B_jav.pdf | B csoport megoldás]] | |||
| style="vertical-align: top; width:50%;" | | |||
== | === Pót ZH === | ||
*2015/16 tavasz - [[Media:JR1_potzh_2016tavasz.pdf|pótzh]] és [[Media:JR1_potzhmegold_2016tavasz.pdf|megoldás]] | |||
*2016/17 tavasz - [[Media:Jelek1_2017tavasz_pZHA.pdf|pótzh]] és [[Media:Jelek1_2017tavasz_pZHA_jav.pdf|megoldás]] | |||
*2017/18 tavasz - [[Media:JR1_pzh_20180426_feladat.pdf|pótzh]] és [[Media:JR1_pzh_20180426_jav.pdf|megoldás]] | |||
*2018/19 ősz- [[Media:jelek1.2018kereszt.potzh.jpg|pótzh]] | |||
*2018/19 tavasz- [[Media:JR1_potzh_2019tavasz.pdf|pótzh]] - megoldásokkal | |||
*2021/22 tavasz- [[Media:JR1_pzh_20220429_jav.kit.pdf|pótzh]] - megoldásokkal | |||
*2022/23 tavasz- [[Media:JR1_pzh_20230515_jav.pdf|pótzh]] - megoldásokkal | |||
|} | |||
== Régi zárthelyik == | |||
'''Fontos:''' Ugyan a tárgyból már csak 1 nagyZH van, de a nagyZH-ra és a vizsgára készülés során hasznosak lehetnek a 2015 tavasz előtti feladatsorok is: | |||
=== | === Első Zárthelyi === | ||
{| style="border-spacing: 1em; width:70%;" | |||
| style="vertical-align: top; width:50%;" | | |||
==== Rendes ZH ==== | |||
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF|2006/07 tavasz]] - A csoport | |||
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal | |||
*[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/09 tavasz]] - A csoport | |||
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport | |||
*[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf|2010/11 kereszt]] - A csoport | |||
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal | |||
*[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_AB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal | |||
*[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf|2011/12 tavasz]] - A csoport | |||
*[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal | |||
*[[Média:Jelek1_2014_tavasz_1_ZH_A-B.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal | |||
| style="vertical-align: top; width:50%;" | | |||
== | ==== Pót ZH ==== | ||
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport | |||
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport | |||
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal | |||
*[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf|2011/12 kereszt]] - A csoport, megoldásokkal | |||
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal | |||
*[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/14 kereszt]] | |||
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2014tavasz.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal | |||
|} | |||
=== | === Második Zárthelyi === | ||
== | {| style="border-spacing: 1em; width:70%;" | ||
| style="vertical-align: top; width:50%;" | | |||
==== Rendes ZH ==== | |||
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHAB.pdf|2006/07 tavasz]] - A és B csoport | |||
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport | |||
*[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport | |||
*[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHAB.pdf|2010/11 kereszt]] - A és B csoport | |||
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHAB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal | |||
*[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHAB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal | |||
*[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/12 tavasz]] - A csoport, részben megoldásokkal | |||
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal | |||
*[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal | |||
*[[Media:Jelek1_2013ősz_2ZH.pdf|2013/14 kereszt]] | |||
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_2ZH_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal | |||
| style="vertical-align: top; width:50%;" | | |||
==== Pót ZH ==== | |||
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/08 tavasz]] - B csoport | |||
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF|2010/11 tavasz]] - B csoport | |||
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal | |||
*[[Media:Jelek1_PZH2_20131220_megoldassal.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal | |||
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_PZH2_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal | |||
|} | |||
== Házi feladat == | |||
A félév során három egyedileg generált házi feladatot adnak ki. A leadási határidő dinamikusan változhat a gyakorlatvezetőtől függően! | |||
Régi házi feladatok: | |||
*[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_szn.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Szabó Norbert) | |||
*[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Seyler Lajos) | |||
*2013/14 ősz - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|I. rész]] és [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|II. rész]] (Kálmán Bence) | |||
*[[Media:JR1_HF_2013_segedlet.zip|HF segédlet (2013)]] - I. és II. rész 3 különböző feladaton bemutatva. '''VIGYÁZAT:''' Nem teljeskörű megoldások!!! | |||
== Vizsga == | |||
*[[Media:jelek1_vizsga_2015_05_26.zip|2015.05.26]] | |||
*[[Media:Jr1_14152_v2.pdf|2015.06.02.]] | |||
*[[Media:jr1_1.vizsga_2016 tavasz.pdf | 2016 tavasz- 1. vizsga]]- '''A és B csoport''' | |||
*[[Media:jr1_2.vizsga_2016 tavasz.pdf | 2016 tavasz- 2. vizsga]]- ''(csak egy csoport volt)'' | |||
*[[Media:JR1_2017tavasz_1vizsga_jav.pdf | 2017 tavasz- 1. vizsga]] - megoldással | |||
*[[Media:jelek1_vizsga_2017tavasz_masodik.pdf | 2017 tavasz- 2. vizsga]] - megoldással | |||
*[[Media:JR1_1.vizsga_2018_tavasz.pdf|2018 tavasz- 1. vizsga]] - B: nagy példák megoldásokkal + B: kis példák; A: első nagy példa megoldással | |||
*[[Media:JR1_2.vizsga_2018_tavasz.pdf| 2018 tavasz-2.vizsga]]-megoldással(csak egy csoport volt) | |||
*[[Media:jr1_3.vizsga_2018.06.12_nagyfeladatok.pdf| 2018 tavasz-3. vizsga]] - nagyfeladatok és [[:Media:JR1_vizsga_mo_3_2018.pdf|megoldókulcs]] | |||
*[[Media:jelek_2019_vizsga_1.pdf| 2019 tavasz 1.vizsga]] - megoldással | |||
*[[Media:Jr1_2019_2.vizsga.pdf| 2019 tavasz 2.vizsga]] - feladatok és [[Media:JR1_2019_2.vizsga_mo.pdf|megoldókulcs]] | |||
*[[Media:JR1_2019_3.vizsga.pdf| 2019 tavasz 3.vizsga]] - megoldással | |||
*[[Media:JR1_2020_tavasz_3.vizsga.pdf| 2020 tavasz 3. vizsga]] | |||
== Tippek == | |||
*A tárgy elég nehéz. Eleinte könnyűnek tűnik, aztán bedurvul, persze egész jól teljesíthető ha bevágod/megérted a Fodor könyvet, illetve ha figyelsz előadásokon, jársz bejársz gyakorlatra és otthon se hanyagolod (értsd.: majdnem a mindennapjaid részévé válik). | |||
*A jelek tipikusan az a tárgy, amit nem szabad félvállról venni. Ha megnézed az előtanulmányi rendet, akkor hamar kiderül, hogy a jelek 1 vagy 2 bukása garantált egyéves csúszást eredményez, mert a 4. félév végéig egy specializáció-előkészítőt se tudsz így elvégezni. Sajnos azt sem szabad elfelejteni, hogy a tárgy átlagosan 40-50%-os bukási rátát produkál. | |||
*Járj gyakorlatra, figyelj, kérdezz és tanuld az anyagot rendszeresen hétről hétre. A jelek tipikusan az a tárgy, amit ha valaki egyszer jól elmagyaráz, akkor onnantól "pofonegyszerű", viszont ha magadtól akarsz rájönni a "trükkökre", akkor vért fogsz izzadni. | |||
*A kulcs, hogy már az elejétől kezdve folyamatosan tanulj, ugyanis az első 1-3 hétben elhangzó anyagrészek (Kirchhoff-törvények, alapfogalmak és gimnáziumi fizika ismeretek) folyamatosan előkerülnek a félév során, és elvárt a készségszintű használatuk. Ha már az elején elveszíted a fonalat, akkor onnantól nem sok remény van. Ez sajnos nem az a tárgy, ahol ZH előtt 2 nappal leülök és megtanulom... | |||
*Ha valamit nagyon nem értesz, akkor sürgősen keress valakit, aki elmagyarázza. Minél tovább halogatod a megértését, annál több anyag épül rá és a végén teljesen elveszel. | |||
*A házik megoldása ugyan nem kötelező, de érdemes velük foglalkozni, ugyanis az a 4-5 pont életet menthet. A házi megírása nem 2 óra és az sem megy, hogy a házi írása közben próbálod megtanulni az anyagot is. Ha folyamatosan figyeltél és tanultál, akkor a házival nem lehet gond. A gyakorlatvezetőknél érdemes burkoltan rákérdezni egy-egy problémás részre. | |||
*A tárgy nagyon megtévesztő, mert ránézésre egyáltalán nem tűnik nehéznek, ha valaki figyel gyakorlaton. A számonkérések viszont elég nehezek, és folyamatos gyakorlás és rutin nélkül elég nehéz megszerezni a minimális 20 pontot, ami első hallásra ugyan nem tűnik soknak. A pontrendszer abból a szempontból hálás, hogy akár csak és kizárólag a nagyZH-val is megszerezhető az aláírás, így ha az ember összeszedi magát, a nehéz helyzetekben is van remény. | |||
*Nem kell megijedni, ha a nagyZH nem sikerül olyan jól, és nincs meg csak a ZH-ból az aláírás. Inkább még plusz erőt adhat a további tanulásra, hogy meg kell szerezni az aláírást. Ez pedig a vizsgára készülésnél jól jöhet. Ugyanis a vizsgában főleg a ZH utáni anyagrészből kérdeznek, ami egy jócskán nehezebb anyagrész. Vizsgára készülésnél erősen ajánlott a korábbi vizsgasorok közül többet is megcsinálni, mert egyrészt pár kiskérdés ismétlődik, másrészt a vizsgára kevés az idő, ezért rutint kell előtte szerezni. | |||
*Véleményem szerint a félév legfontosabb tárgya, így is kell kezelni, ajánlom a sok gyakorlást, mert különben nagyon szívás lesz a számonkérés. | |||
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}} |
A lap 2023. július 3., 11:51-kori változata
A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.
A Jelek és rendszerek a BSc-záróvizsgán 33%-os súllyal szerepel.
Követelmények
- Előkövetelmény: Matematika A1a - Analízis című tárgyakból a kredit megszerzése.
Változás: 2016 tavaszától nem szükséges a A számítástudomány alapjai c. tárgy teljesítése a tárgy felvételéhez.
- Jelenlét: A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
- Házi feladat: A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.
- Kétkapuk analízise
- Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise
- Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise
- KisZH: A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg.
- NagyZH: A félév során egy nagyZH van, amin 25 pont szerezhető. Egyszer pótolható, de rontani is lehet!
A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:
-
- Ahol KZHx a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont legyen és a NagyZH legalább 10 pontos legyen.
- Vizsga: A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll és 100 perc áll rendelkezésre. Az első részben két 20-20 pontos nagypéldát kell megoldani. A második részben 10 darab 2 pontos "kiskérdés" van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. Az írásbeli vizsgán 60 pontot lehet elérni, legalább 30 pontot el kell érni rajta, különben a vizsga elégtelen. A vizsga írásbeli részén megszerezhető osztályzat a félévközi pontszám (FP) és a vizsga írásbeli részén megszerzett pontszám (V) összege alapján, a következőképpen alakul ki. A vizsga eredménye 49 pontig elégtelen (1), 50 ponttól elégséges (2), 66 ponttól közepes (3), 76 ponttól jó (4), 86 ponttól jeles (5). A sikeres írásbelit kötelező jelleggel szóbeli követi, a vizsgajegy az írásbeli eredményétől alapesetben +/- 1 jeggyel térhet el, de kivételes esetben nagyobb is lehet. (Akár 5-ös írásbelivel is meg lehet bukni!)
Segédanyagok
Jegyzetek, könyvek
- Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek
- Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár
- Hivatalos Jegyzet - Bilicz Sándor előadó által készített 2021-es jegyzet
- Lényegében mindent tartalmaz a Nemlineáris Hálózatok és a Periodikus Állandósult Állapot témaköröket kivéve - ez ~3-4 előadásnyi kiesést jelent
- 2023-ban a Moodle oldalon még mindig kiadja ezeket az alábbi kommenttel: "Az előadások vázlatos összefoglalása. Nem helyettesíti sem a tankönyvet, sem az előadásokon való részvételt, de hasznos segítség lehet ez a 2021-ben íródott anyag."
- Rezisztív Előadásjegyzet - Bevezetés és Rezisztív Hálózatok témakörökhöz tartozó 1. anyagrész
- Dinamikus Előadásjegyzet - Dinamikus Hálózatok Időtartománybeli Vizsgálatához tartozó 2. anyagrész
- Szinuszos Előadásjegyzet - Szinuszos Állandósult Állapothoz tartozó 3. anyagrész
- Előadásjegyzet - Még alpha verzió. Hibák előfordulhatnak benne! Pár héten belül elkészül a full extrás, szépen formázott és bővített végleges verzió!
- Előadásjegyzet - a videotóriumos előadásokból készült hallgatói jegyzet
- Elméleti összefoglaló (szóbeli vizsgára) - A félév végén Bilicz Sándor előadó által kiadott összefoglaló kérdéssor kidolgozása a szóbeli vizsgára. Vigyázat, nem ellenőrzött! (Molnár Martin, 2018)
- Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül - Többek között a Fourier-sor elmélete és hozzá kapcsolódó feladatok megoldással.
- Jelek és rendszerek tankönyv: Ez az informatikusok könyve. Nekünk a "Hálózatok és rendszerek" könyvre van szükségünk. Persze ez is relatíve jól használható, bár sok anyagrész van ebben, amire ebből a tárgyból még nincs szükségünk, szóval csak módjával forgassátok!
- 0. Fejezet - Tartalomjegyzék
- 1. Fejezet - Alapfogalmak
- 2. Fejezet - Analízis időtartományban
- 3. Fejezet - Analízis frekvenciatartományban
- 4. Fejezet - Analízis komplex frekvenciatartományban
- 5. Fejezet - A MATLAB néhány alkalmazása
- 6. Fejezet - Tárgymutató
- Dajer-Vamosz jegyzet - Szabó Zsolt 2013. őszi keresztféléves előadásai alapján.
A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, de ennek ellenére hibák előfordulhatnak benne! Néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül.- 1. Hét - Bevezetés; jelek osztályozása, rendszerek osztályozása, hálózatok, Kirchoff-hálózatok jellemzői, feszültség-, áramosztás
- 2. Hét - Reguláris hálózatok, Kirchoff törvények, csomóponti potenciálok módszere, hurokáramok módszere, helyettesítő generátorok, teljesítményillesztés
- 3. Hét - Csatolt kétpólusok (Ideális transzformátor, girátor, vezérelt források, műveleti erősítő, ideális műveleti erősítő), példák ilyen elemeket tartalmazó hálózatokra, kétkapuk, kétkapukat leíró karakterisztikák
- 4. Hét - Kétkapukat leíró karakterisztikák, példák ilyen hálózatokra, reciprok kétkapuk, szimmetrikus kétkapuk, reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, nem reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, (tranzisztoros hálózatok - kiegészítés), dinamikus hálózatok: kondenzátor tulajdonságai
- 5. Hét - Tekercs tulajdonságai, állapotváltozós normálalak, elsőfokú dinamikus hálózatok analízise, szabad válasz, gerjesztett válasz, kezdeti feltételek
- 6. Hét - Elsőfokú dinamikus hálózatok, példa nemstabilis hálózatra, állapotváltozós normálalak szisztematikus előállítása, másodfokú dinamikus hálózatok, a másodfokú differenciálegyenlet megoldása, az állapotváltozós normálalak két elsőfokú differenciálegyenletéből álló egyenletrendszer megoldása
- KhanAcademy Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.
Videotorium
A tárgyhoz 2018 tavaszi félévében készült egy 20 részes videósorozat Bilicz Sándor előadásában.
Egyéb segédanyagok
- Kiskérdések kidolgozva I. - A félév első felének anyagához tartozó kiskérdések kidolgozva.
- Képletgyűjtemény - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét.
- Reichardt András gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!
- Bakró Nagy István gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!
- Differenciál-egyenletrendszerek - Egy kidolgozott példa diffegyenletrendszerek megoldására.
Vigyázat: A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk.
- Összefoglaló - Segítség a vizsgához (fényképezett verzió) (2016)
- Alap képletek - Alap képletekhez gyakorló excel
Fourier sorfejtés megértéséhez
- Youtube Link: Fourier sorfejtés műkodésének megértése egyszerűen
- Youtube Link; Fourier sorfejtés röviden és egyszerűen
- Link: Az előbbi linkhez kiegészítés
Számítógépes segédprogramok
Matlab
Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után - részletek itt
- A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program hivatalos weboldala.
Hivatalos útmutató mely eredetileg a Szabályozástechnika című tárgyhoz készült - Matlab útmutató
Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - Matlab parancsok
Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - Matlab gyorstalpaló
Wolfram Mathematica
- Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. Fizetős program!
Hivatalos weboldal
Wolfram Alpha
- Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)
Hivatalos honlap: Wolfram Alpha
MAPLE
- Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)
Hivatalos weboldal
Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: MAPLE gyorstalpaló - Házihoz nagyon hasznos!
Kis zárthelyik
- A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Az aláírás megszerzésének egyik feltétele, hogy a két legjobban sikerült kisZH átlaga legalább 2,00 legyen. A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak!
Első kisZH
- Első kisZH
- Első kisZH - 2013 tavasz - Erdei Bence féle
- Első kisZH - 2013 ősz, keresztfélév - Barbarics Tamás féle
- 2016 tavasz - RA féle kisZH
- 2019 tavasz - Horváth Bálintnál
- 2022 tavasz - Csernyava Olivér
Második kisZH
- Második kisZH
- 2019 tavasz A csoport - Horváth Bálintnál
- 2019 tavasz B csoport - Horváth Bálintnál
- 2022 tavasz - Csernyava Olivér
Harmadik kisZH
- Harmadik kisZH
- Harmadik kisZH - 2013 ősz, keresztfélév - Palotás Boldizsár féle
- 2016 tavasz - RA féle kisZH
Zárthelyik
Rendes ZH
|
Pót ZH |
Régi zárthelyik
Fontos: Ugyan a tárgyból már csak 1 nagyZH van, de a nagyZH-ra és a vizsgára készülés során hasznosak lehetnek a 2015 tavasz előtti feladatsorok is:
Első Zárthelyi
Rendes ZH
|
Pót ZH
|
Második Zárthelyi
Rendes ZH
|
Pót ZH
|
Házi feladat
A félév során három egyedileg generált házi feladatot adnak ki. A leadási határidő dinamikusan változhat a gyakorlatvezetőtől függően!
Régi házi feladatok:
- 2012/13 tavasz - I. és II. rész (Szabó Norbert)
- 2012/13 tavasz - I. és II. rész (Seyler Lajos)
- 2013/14 ősz - I. rész és II. rész (Kálmán Bence)
- HF segédlet (2013) - I. és II. rész 3 különböző feladaton bemutatva. VIGYÁZAT: Nem teljeskörű megoldások!!!
Vizsga
- 2015.05.26
- 2015.06.02.
- 2016 tavasz- 1. vizsga- A és B csoport
- 2016 tavasz- 2. vizsga- (csak egy csoport volt)
- 2017 tavasz- 1. vizsga - megoldással
- 2017 tavasz- 2. vizsga - megoldással
- 2018 tavasz- 1. vizsga - B: nagy példák megoldásokkal + B: kis példák; A: első nagy példa megoldással
- 2018 tavasz-2.vizsga-megoldással(csak egy csoport volt)
- 2018 tavasz-3. vizsga - nagyfeladatok és megoldókulcs
- 2019 tavasz 1.vizsga - megoldással
- 2019 tavasz 2.vizsga - feladatok és megoldókulcs
- 2019 tavasz 3.vizsga - megoldással
- 2020 tavasz 3. vizsga
Tippek
- A tárgy elég nehéz. Eleinte könnyűnek tűnik, aztán bedurvul, persze egész jól teljesíthető ha bevágod/megérted a Fodor könyvet, illetve ha figyelsz előadásokon, jársz bejársz gyakorlatra és otthon se hanyagolod (értsd.: majdnem a mindennapjaid részévé válik).
- A jelek tipikusan az a tárgy, amit nem szabad félvállról venni. Ha megnézed az előtanulmányi rendet, akkor hamar kiderül, hogy a jelek 1 vagy 2 bukása garantált egyéves csúszást eredményez, mert a 4. félév végéig egy specializáció-előkészítőt se tudsz így elvégezni. Sajnos azt sem szabad elfelejteni, hogy a tárgy átlagosan 40-50%-os bukási rátát produkál.
- Járj gyakorlatra, figyelj, kérdezz és tanuld az anyagot rendszeresen hétről hétre. A jelek tipikusan az a tárgy, amit ha valaki egyszer jól elmagyaráz, akkor onnantól "pofonegyszerű", viszont ha magadtól akarsz rájönni a "trükkökre", akkor vért fogsz izzadni.
- A kulcs, hogy már az elejétől kezdve folyamatosan tanulj, ugyanis az első 1-3 hétben elhangzó anyagrészek (Kirchhoff-törvények, alapfogalmak és gimnáziumi fizika ismeretek) folyamatosan előkerülnek a félév során, és elvárt a készségszintű használatuk. Ha már az elején elveszíted a fonalat, akkor onnantól nem sok remény van. Ez sajnos nem az a tárgy, ahol ZH előtt 2 nappal leülök és megtanulom...
- Ha valamit nagyon nem értesz, akkor sürgősen keress valakit, aki elmagyarázza. Minél tovább halogatod a megértését, annál több anyag épül rá és a végén teljesen elveszel.
- A házik megoldása ugyan nem kötelező, de érdemes velük foglalkozni, ugyanis az a 4-5 pont életet menthet. A házi megírása nem 2 óra és az sem megy, hogy a házi írása közben próbálod megtanulni az anyagot is. Ha folyamatosan figyeltél és tanultál, akkor a házival nem lehet gond. A gyakorlatvezetőknél érdemes burkoltan rákérdezni egy-egy problémás részre.
- A tárgy nagyon megtévesztő, mert ránézésre egyáltalán nem tűnik nehéznek, ha valaki figyel gyakorlaton. A számonkérések viszont elég nehezek, és folyamatos gyakorlás és rutin nélkül elég nehéz megszerezni a minimális 20 pontot, ami első hallásra ugyan nem tűnik soknak. A pontrendszer abból a szempontból hálás, hogy akár csak és kizárólag a nagyZH-val is megszerezhető az aláírás, így ha az ember összeszedi magát, a nehéz helyzetekben is van remény.
- Nem kell megijedni, ha a nagyZH nem sikerül olyan jól, és nincs meg csak a ZH-ból az aláírás. Inkább még plusz erőt adhat a további tanulásra, hogy meg kell szerezni az aláírást. Ez pedig a vizsgára készülésnél jól jöhet. Ugyanis a vizsgában főleg a ZH utáni anyagrészből kérdeznek, ami egy jócskán nehezebb anyagrész. Vizsgára készülésnél erősen ajánlott a korábbi vizsgasorok közül többet is megcsinálni, mert egyrészt pár kiskérdés ismétlődik, másrészt a vizsgára kevés az idő, ezért rutint kell előtte szerezni.
- Véleményem szerint a félév legfontosabb tárgya, így is kell kezelni, ajánlom a sok gyakorlást, mert különben nagyon szívás lesz a számonkérés.
Bevezetők | |
---|---|
1. félév | |
2. félév | |
3. félév | |
4. félév | |
5. félév | |
6. félév | |
7. félév | |
Megjegyzés: | A csillaggal jelölt négy szakirány-előkészítő tárgy közül egy a 6. félévben.
|