„Matematika A4 - Valószínűségszámítás” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
Csia Klaudia Kitti (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
'''A tárgy az új tantervben vizsgás lett, így a követelmények jelentősen megváltoztak 2015/16 őszétől!'''
{{Tantárgy
{{Tantárgy
|nev=Matematika A4 -<br/>Valószínűségszámítás
|nev=Matematika A4 -<br/>Valószínűségszámítás
29. sor: 28. sor:


*'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]] című tárgy teljesítése.
*'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]] című tárgy teljesítése.
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, és ezt ellenőrzik is.
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, de valójában senkit se érdekelt.
*'''NagyZH:''' A félév során 1 darab 20 pontos nagy zárthelyit kell megírni, amit '''legalább 8 pontosra (40%-ra)''' kell teljesíteni! A ZH a pótlási héten pótolható.
*'''NagyZH:''' A félév során 1 darab 32 pontos nagy zárthelyit kell megírni, amit '''legalább 13 pontosra (40%-ra)''' kell teljesíteni.
*'''KisZH:''' A 4., 7. és a 10. heti gyakorlatok elején egy-egy 10 pontos kiszárthelyit kell megírni, a két legjobb kisZh eredményének összesen el kell érni a 8 pontot (20-ból).
*'''KisZH:''' A három darab kisZH midnegyike 4 pontos, abiből a két legjobbnak az összege lesz a továbbiakban figyelmebe véve. Ennek minimum 3-nak kell lenni.
*'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli. Az elégségeshez legalább 24 pontot el kell érni a 60-ból. Ha ez a feltétel teljesül, akkor tekintjük a nagyZH, röpZH-k és vizsga eredményeinek összegét.
*'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli. Az elégségeshez legalább 24 pontot el kell érni a 60-ból.  
* Ha mind a három minimumfeltétel teljesül, akkor a kisZh, nagyZH és vizsga pontokat összeadják


*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" style="text-align: center; width: 220px; height: 40px;"
:{| class="wikitable" style="text-align: center; width: 120px; height: 40px;"
!Pont!!Jegy
!Pont!!Jegy
|-
|-
|0 - 39|| 1
|0 - 39,5|| 1
|-
|-
|40 - 54|| 2
|40 - 55|| 2
|-
|-
|55 - 74|| 3
|55,5 - 70|| 3
|-
|-
|75 - 84|| 4
|70,5 - 85|| 4
|-
|-
|85 - 100|| 5
|85,5 - 100|| 5
|}
|}


99. sor: 98. sor:
*[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_01.pdf| 1. Gyakorlat]] - Kombinatorikus valószínűségek
*[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_01.pdf| 1. Gyakorlat]] - Kombinatorikus valószínűségek
*[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_02.pdf| 2. Gyakorlat]] - Feltételes valószínűség
*[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_02.pdf| 2. Gyakorlat]] - Feltételes valószínűség
== Zárthelyi és vizsgák ==
<p style="color:green;">
2017. szeptember 1-je után a tárgyból csak 1db zárthelyi dolgozatot iratnak (10.hét környékén)!
</p>
* [[Media:A4 villany 2021-22 zh.pdf|2021/22]]
* [[Media:A4_villany_2021-22_pzh|2021/22 pót]]
{{Rejtett
|mutatott='''Régi zárthelyik'''
|szöveg=
* [[Media:Valoszinusegszamitas_2018_osz_6.pdf|2016/17 ősz - 2019/20 tavasz összes ZH-ja és Vizsgája]]


=== 2014/2015 őszi félév kisZH-k ===
=== 2014/2015 őszi félév kisZH-k ===
122. sor: 137. sor:
==== Harmadik kisZH ====
==== Harmadik kisZH ====
*[[:Media:Mata4_kisZH3_201819osz.jpg|3. kisZH]]
*[[:Media:Mata4_kisZH3_201819osz.jpg|3. kisZH]]
== Zárthelyi és vizsgák ==
<p style="color:green;">
2017. szeptember 1-je után a tárgyból csak 1db zárthelyi dolgozatot iratnak (10.hét környékén)!
</p>
[[Media:Valoszinusegszamitas_2018_osz_6.pdf|2016/17 ősz - 2019/20 tavasz összes ZH-ja és Vizsgája]]
== Régi ZH-k ==
{{Rejtett
|mutatott='''2017 ősz előtti ZH-k'''
|szöveg=


=== Első zárthelyi ===
=== Első zárthelyi ===
211. sor: 214. sor:


== Vizsga ==
== Vizsga ==
{{Rejtett
|mutatott='''Régi vizsgák'''
|szöveg=


*2015/2016 ősz
*2015/2016 ősz
229. sor: 236. sor:
*2018/19 ősz
*2018/19 ősz
**[[Media:A4vizsga_20181217_elso_result.jpg|2018-12-17]]
**[[Media:A4vizsga_20181217_elso_result.jpg|2018-12-17]]
}}


== Tippek ==
== Tippek ==


*Az első ZH a "könnyebbik". Ez az anyagrész könnyebben érthető, akinek van hozzá érzéke, az ki is logikázhatja mindenféle matematikai magic nélkül. Érdemes ezt a ZH-t nagyon jól megírni, mert sokat dobhat a végső jegyen. Ha valaki járt középiskolában emelt matematika fakultációra, akkor ez a témakör nem sok újat tartogat számára.
* Gimnáziumban valószínűleg az maradt meg az emlékedben hogy a valószínűségszámítás kevésbé számolós, hanem inkább kilogikázós témakör. Ez itt változik, az eloszlások, melyek a félév legnagyobb részét kiteszik sokkal inkább számolós matek.
*A diszkrét változók esetében talán csak az jelenthet gondot, hogy amikor egy feladatot "ki kellett logikázni", akkor sokszor egzaktul nehezebben megfogalmazható kombinatorikai "megérzésekre" kell támaszkodni. Ezeknél a feladattípusoknál nem lehet egy jól bevált algoritmust alkalmazni a megoldásra, sok gyakorlással kell valami heurisztikát felállítani, amivel az ember előre látja, hogy milyen eredményt fog adni, ha így vagy úgy kezd neki a megoldásnak. Ha azonban már ráéreztél a dologra, akkor nem lehetnek nagy problémák.
* A félév végén tanultakhoz nem árt, ha Jelek2-ből a Fourier és Laplace transzformációkat egyszer már megtanultad, mert akkor nem kell mégegyszer.
*A második ZH a "nehezebbik". Ez az anyagrész sokkal nehezebben emészthető mint az első, valamint komolyabb matematikai előismeretek szükségeltetnek hozzá. Főként a kétváltozós parciális deriválásra és integrálásra lesz nagy szükség. Ha megértitek a témakör alapjait, akkor viszonylag könnyebben emészthetőek majd a bonyolultabb dolgok is, viszont ha az alapok kiesnek, akkor utána már nagyon nehéz újra felvenni a fonalat. Ebben a részben a kulcs a definíciók pontos ismerete és készségszintű alkalmazásuk. Ha sikerül megfelelőképpen felírni az odavágó képletet, akkor onnét már csak favágó számolgatás az egész.
* A számonkéréseken nincs túl sok fajta fealdat, amit kérdezni tudnak úgyhogy az összes típus begyarkolása sem túl megeröltető feladat.
*A ''Vetier''-féle ZH extra feladatokra érdemes rákészülni, mert általában tényleg csak valami nagyon alap Excel-es dolgot kér vissza. Ha tisztában vagy azzal a pár függvénnyel, hogy melyik mit csinál és konyítasz valamicskét az Excel használatához akkor könnyen szerezhető ajándék 5-5 pont a két zárthelyin.
* Ugyan előtanulmányi rend szerint nem épül semmi a tárgyra, [[méréstechnika|méréstechnikából]] hivatkoznak rá.


{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

A lap 2021. december 21., 22:36-kori változata

Matematika A4 -
Valószínűségszámítás
Tárgykód
TE90AX51
Általános infók
Szak
villany
Kredit
4
Ajánlott félév
3
Keresztfélév
van
Tanszék
Sztochasztikai Tanszék
Követelmények
KisZH
gyakorlatokon
NagyZH
1 db
Házi feladat
nincs
Vizsga
írásbeli
Elérhetőségek
Levlista
matek4@sch.bme.hu

A tantárgy nagymértékben épít a Matematika A1 - Analízis és a Matematika A2 - Vektorfüggvények című tárgyakra. Főként az egy- és többváltozós deriválásra és integrálásra lesz majd nagy szükség a félév második felében.

A tananyag két fő részből áll:

  • Diszkrét eloszlású valószínűségi változók
  • Folytonos eloszlású valószínűségi változók

A tananyag könnyebb az informatikusok által tanult Valószínűségszámítás tárgynál, de ott az óraszám is nagyobb (heti másfél előadás egy helyett). A legfontosabb, ami a villamosmérnöki oktatásból ezen a szinten kimarad, az több valószínűségi változó kapcsolatának mélyebb vizsgálata. Többek szerint a tananyag első része, a diszkrét változók sokkal egyszerűbbek (nem utolsó sorban azért, mert középiskolában is tanulhatták az alapokat), bár a két anyagrész felépítése és számonkérésének módja nagyjából megegyezik.


Követelmények

  • Előkövetelmény: A Matematika A2a - Vektorfüggvények című tárgy teljesítése.
  • Jelenlét: A gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, de valójában senkit se érdekelt.
  • NagyZH: A félév során 1 darab 32 pontos nagy zárthelyit kell megírni, amit legalább 13 pontosra (40%-ra) kell teljesíteni.
  • KisZH: A három darab kisZH midnegyike 4 pontos, abiből a két legjobbnak az összege lesz a továbbiakban figyelmebe véve. Ennek minimum 3-nak kell lenni.
  • Vizsga: A vizsga írásbeli. Az elégségeshez legalább 24 pontot el kell érni a 60-ból.
  • Ha mind a három minimumfeltétel teljesül, akkor a kisZh, nagyZH és vizsga pontokat összeadják
Pont Jegy
0 - 39,5 1
40 - 55 2
55,5 - 70 3
70,5 - 85 4
85,5 - 100 5

Segédanyagok

Könyvek, jegyzetek

2019/20 őszi félév előadásai

2012/2013 őszi félév gyakorlatai

A 2012/2013-as őszi félév gyakorlatain feladott feladatok részletes, gyakvezérek által kidolgozott megoldásai!

Minden témakörhöz található ezek között bőségesen gyakorló feladat, részletes megoldásokkal, kezdve a lehető legkönnyebb példától a legdurvábbig. Mindegyik témakör egy rövid elméleti összefoglalóval kezdődik, melyből előszeretettel kérdeznek a kiszárthelyik elméleti részében is! A kiszárthelyikre való készüléshez is nagyon jól használhatóak az alábbi anyagok.

2013/2014 tavaszi félév gyakorlatai

A 2013/2014-es tavaszi félév gyakorlatain feladott feladatok részletes, Prőhle Péter által kidolgozott megoldásai!


Zárthelyi és vizsgák

2017. szeptember 1-je után a tárgyból csak 1db zárthelyi dolgozatot iratnak (10.hét környékén)!

Régi zárthelyik

2014/2015 őszi félév kisZH-k

A 2014/2015-ös őszi félév kisZH-i,szigorúan példa jelleggel.

2018/2019 őszi félév kisZh-k

A kisZH-t a gyakorlatvezető állítja össze, ezért előfordulhatnak nehézségben eltérő feladatsorok.

Első kisZH

Második kisZH

Harmadik kisZH

Első zárthelyi

Az első zárthelyi anyaga nagyrészt a diszkrét eloszlású valószínűségi változók témakör, de általában van egy folytonos valváltozós példa is.

További ZH feladatsorok találhatóak még Vetier András előadó honlapján.

Rendes ZH

Pót ZH

Pótpót ZH

Második zárthelyi

A második zárthelyi anyaga a folytonos egy és kétdimenziós valószínűségi változók témakörök.

További ZH feladatsorok találhatóak még Vetier András előadó honlapján.

Rendes ZH

Pót ZH

Pótpót ZH

Vizsga

Régi vizsgák

Tippek

  • Gimnáziumban valószínűleg az maradt meg az emlékedben hogy a valószínűségszámítás kevésbé számolós, hanem inkább kilogikázós témakör. Ez itt változik, az eloszlások, melyek a félév legnagyobb részét kiteszik sokkal inkább számolós matek.
  • A félév végén tanultakhoz nem árt, ha Jelek2-ből a Fourier és Laplace transzformációkat egyszer már megtanultad, mert akkor nem kell mégegyszer.
  • A számonkéréseken nincs túl sok fajta fealdat, amit kérdezni tudnak úgyhogy az összes típus begyarkolása sem túl megeröltető feladat.
  • Ugyan előtanulmányi rend szerint nem épül semmi a tárgyra, méréstechnikából hivatkoznak rá.


Bevezetők
1. félév
2. félév
3. félév
4. félév
5. félév
6. félév
7. félév
Megjegyzés:
A csillaggal jelölt négy szakirány-előkészítő tárgy közül egy a 6. félévben.


Bevezetők
1. félév
2. félév
3. félév
4. félév
5. félév
6. félév
7. félév