„Jelek és rendszerek 1” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
VizuálisWikiszöveges
Tiboo (vitalap | szerkesztései)
123 szerkesztés
Tiboo (vitalap | szerkesztései)
123 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{Tantárgy
{{Tantárgy
|nev=Jelek és rendszerek 1
|nev=Jelek és rendszerek 1
|targykod=VIHVA109
|targykod=VIHVAA00
|szak=villany
|szak=villany
|kredit=6
|kredit=6
8. sor: 8. sor:
|tanszék=HVT
|tanszék=HVT
|kiszh=3 db
|kiszh=3 db
|nagyzh=2 db
|nagyzh=nincs
|vizsga=nincs
|vizsga=írásbeli és szóbeli
|hf=3 db
|hf=2 db
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek1 jelek1{{kukac}}sch.bme.hu]
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek1 jelek1{{kukac}}sch.bme.hu]
|tad=http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA109/
|tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVAA00/
|targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=1:bsc-kepzes&id=512:jelek-es-rendszerek1-vihva109&Itemid=35&lang=hu
|targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=1:bsc-kepzes&id=512:jelek-es-rendszerek1-vihva109&Itemid=35&lang=hu
}}
}}


A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.
A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak ill. számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében (Jelek és rendszerek 1.) az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglakozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket ill. ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.


A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az idő- és a frekvenciatartományban, szinuszos és periodikus gerjesztés esetén. - ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról''
A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az időtartományban, valamint szinuszos gerjesztés esetén a frekvenciatartományban. - ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról''


== Követelmények ==
== Követelmények ==


*'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyból az aláírás megszerzése.
*'''Előkövetelmény:''' [[A számítástudomány alapjai 2014|A számítástudomány alapjai]] és a [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyakból a kredit megszerzése.
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok és előadások 70%-án kötelező részt venni.
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
*'''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az év végi jegybe a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.
*'''Házi feladat:''' A félév során minden hallgató 2 kötelezően megoldandó házi feladatot kap.  
 
Határidő elmulasztása esetén csak különeljárási díj befizetésével adható be otthoni feladat. A határidőre beadott, nem elfogadott feladat egyszer javítható, a késve beadott feladat nem javítható. Az aláírás megszerzéséhez a félév végére mindkét házinak ELFOGADOTT-nak kell lennie!
 
*# Kétkapuk analízise
*# Kétkapuk analízise
*# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise
*# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise
*# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise
*# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise
*'''KisZH:''' A félév során három darab kis zárthelyit kell megírni, melyek mindegyikét 0-5 ponttal értékelik. Ezek pórlásásra nincs lehetőség, a meg nem írt ZH-kat 0 pontszámúnak tekintik. A legjobb kettő eredménye beleszámít az év végi jegybe.
*'''KisZH:''' A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg. Az aláírás megszerzéséhez a két legjobban sikerült kisZH átlagpontszámának el kell érnie a 2,0-át!  
*'''NagyZH:''' A félév során két nagy zárthelyit kell megírni. Ezek értékelése 0-15 illetve 0-20 pont. Mindkettő egyszer pótolható, akár javító célzattal is, de rontani is lehet!
*'''NagyZH:''' Nincs
*'''Félévközi jegy:''' A legjobb két kis zárthelyi osztályzatát (kisZH1 és kisZH2), a házi feladat megoldására kapott két magasabb pontszámú részfeladat eredményének átlagát (HFátlag), továbbá a két nagy zárthelyi eredményét (ZH1 és ZH2) átlagolják: '''FJ = ( kisZH1 + kisZH2 + HFátlag + ZH1 + ZH2) / 10'''. Ha az eredmény 2,0-nál kisebb, a félévközi jegy elégtelen. Ha az eredmény nagyobb 2,0-nál, akkor az érdemjegy FJ egész számra kerekítésével kapható meg.
*'''Vizsga:''' Az írásbeli vizsgán 30 pontot lehet elérni, 14,5 ponttól sikeres. A sikeres írásbelit kötelező jelleggel szóbeli követi, az írásbelin elért eredményen lehet javítani és rontani is (akár elégtelenre is).


==Segédanyagok==
==Segédanyagok==
82. sor: 85. sor:
== Kis zárthelyik ==
== Kis zárthelyik ==


A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Ezek megírása nem kötelező, de a rájuk kapott pontszám erősen beleszámít az félévközi jegybe. A két legjobban sikerült kisZH összpontszáma a maximális pontszám 20%-át adja!  A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak!
A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Az aláírás megszerzésének egyik feltétele, hogy a két legjobban sikerült kisZH átlaga legalább 2,00 legyen. A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak!


===Első kisZH===
===Első kisZH===
94. sor: 97. sor:
*[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Palotás Boldizsár féle
*[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Palotás Boldizsár féle


== Első zárthelyi ==
== Régi zárthelyik ==


'''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az első zárthelyi már csak 15 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 5 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.
'''Fontos:''' Ugyan a tárgyból nincs nagyZH, de a vizsgára készülés során hasznosak lehetnek a 2014 ősz előtti feladatsorok is:
 
Az első zárthelyi anyaga döntően a kétkapu karakterisztikák és különböző helyettesítő kapcsolásaik meghatározása, továbbá ezeken keresztül kérik számon a ''Kirchhoff''-törvények alkalmazásait is (csomóponti potenciálok és hurokáramok módszere). Reciprocitás, szimmetria és passzivitás vizsgálat. Különböző hálózatok Thevenin és Norton helyettesítő képeinek meghatározása.


{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"
{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"
| style="vertical-align: top; width:50%;" |
| style="vertical-align: top; width:50%;" |
=== Rendes ZH ===
=== Rendes ZH ===


127. sor: 127. sor:
*[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/14 kereszt]]
*[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/14 kereszt]]
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2014tavasz.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2014tavasz.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
|}
|}
== Második zárthelyi ==
'''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az második zárthelyi csak 20 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 10 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.
A második zárthelyi anyaga nagyrészt a dinamikus építőelemeket tartalmazó hálózatok analízise, ugrás- és impulzusválasz meghatározása. Állapotegyenletek megoldása. Komplex számításmód alkalmazása. Teljesítményszámítás. Nemlineáris építőelemeket tartalmazó hálózatok munkapontjának meghatározása. Szinuszos gerjesztésű hálózatok számítása frekvenciatartományban.


{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"
{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"
167. sor: 159. sor:
== Házi feladat ==
== Házi feladat ==


A félév során három egyedileg generált házi feladatot adnak ki. Ezek megoldása nem kötelező, azonban erősen ajánlott. A leadási határidő dinamikusan változhat a gyakorlatvezetőtől függően! Pótbeadás nincs! Mindegyik házi értékelése 0-5 pont (be nem adott házi 0 pont) és a 2 legjobb házi átlagpontszáma beleszámít az év végi pontszámba.
A félév során két egyedileg generált házi feladatot adnak ki, az aláírás feltétele, hogy mindkettő elfogadott legyen. A leadási határidő dinamikusan változhat a gyakorlatvezetőtől függően!


Korábbi megoldások:
Régi házi feladatok:
*[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_szn.pdf‎|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Szabó Norbert)
*[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_szn.pdf‎|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Szabó Norbert)
*[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Seyler Lajos)
*[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Seyler Lajos)
*2013/14 ősz - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|I. rész]] és [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|II. rész]] (Kálmán Bence)
*2013/14 ősz - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|I. rész]] és [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|II. rész]] (Kálmán Bence)
*[[Media:JR1_HF_2013_segedlet.zip|HF segédlet (2013)]] - I. és II. rész 3 különböző feladaton bemutatva. '''VIGYÁZAT:''' Nem teljeskörű megoldások!!!
*[[Media:JR1_HF_2013_segedlet.zip|HF segédlet (2013)]] - I. és II. rész 3 különböző feladaton bemutatva. '''VIGYÁZAT:''' Nem teljeskörű megoldások!!!
== Vizsga ==


== Tippek ==
== Tippek ==


*A jelek tipikusan az a tárgy, amit nem szabad félvállról venni. Ha megnézed az előtanulmányi rendet, akkor hamar kiderül, hogy a jelek 1 vagy 2 bukása garantált fél éves csúszást eredményez, mivel Labor 1 és 2-ből nincs kereszt. Sajnos azt sem szabad elfelejteni, hogy a tárgy átlagosan 40-50%-os bukási rátát produkál.
*Járj gyakorlatra, figyelj, kérdezz és tanuld az anyagot rendszeresen hétről hétre. A jelek tipikusan az a tárgy, amit ha valaki egyszer jól elmagyaráz, akkor onnantól "pofonegyszerű", viszont ha magadtól akarsz rájönni a "trükkökre", akkor vért fogsz izzadni.
*A kulcs, hogy már az elejétől kezdve folyamatosan tanulj, ugyanis az első 1-3 hétben elhangzó anyagrészek (Kirchhoff-törvények, alapfogalmak és gimnáziumi fizika ismeretek) folyamatosan előkerülnek a félév során, és elvárt a készségszintű használatuk. Ha már az elején elveszíted a fonalat, akkor onnantól nem sok remény van. Ez sajnos nem az a tárgy, ahol ZH előtt 2 nappal leülök és megtanulom...
*Ha valamit nagyon nem értesz, akkor sürgősen keress valakit, aki elmagyarázza. Minél tovább halogatod a megértését, annál több anyag épül rá és a végén teljesen elveszel.
*A házik megoldása ugyan nem kötelező, de érdemes velük foglalkozni, ugyanis az a 4-5 pont életet menthet. A házi megírása nem 2 óra és az sem megy, hogy a házi írása közben próbálod megtanulni az anyagot is. Ha folyamatosan figyeltél és tanultál, akkor a házival nem lehet gond. A  gyakorlatvezetőknél érdemes burkoltan rákérdezni egy-egy problémás részre.
*Sokan esnek abba a hibába, hogy egy jól sikerült 1. ZH után visszaveszik a fordulatszámot. Egyrészt a 2. ZH anyaga sokkal terjedelmesebb és sokkal bonyolultabb. Nem egy diák volt már, aki egy ~10 pontos első ZH után elbízta magát és a második ZH-n alig kapart össze pár pontot. Másrészről a második ZH anyagára erőteljesen épít a jelek és rendszerek 2, ahol már úgy veszik, hogy ezeket az ismereteket már mindenki elsajátította és készségszinten használni is tudja. Egyszóval az anyag második felét is érdemes alaposan megtanulni, különben sokat lehet vele szívni a későbbi félévek során.
*A tárgy nagyon megtévesztő, mert ránézésre egyáltalán nem tűnik nehéznek, ha valaki figyel gyakorlaton. A számonkérések viszont elég nehezek, és folyamatos gyakorlás és rutin nélkül elég nehéz megszerezni a minimális 20 pontot, ami első hallásra ugyan nem tűnik soknak. A pontrendszer abból a szempontból hálás, hogy akár csak és kizárólag a második nagyZH-val is megszerezhető a kettes, így ha az ember összeszedi magát, a nehéz helyzetekben is van remény.


{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

A lap 2014. június 24., 11:58-kori változata

Jelek és rendszerek 1
Általános infók
Szak
villany
Kredit
6
Ajánlott félév
2
Keresztfélév
van
Tanszék
HVT
Követelmények
KisZH
3 db
NagyZH
nincs
Házi feladat
2 db
Vizsga
írásbeli és szóbeli
Elérhetőségek
Levlista

A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak ill. számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében (Jelek és rendszerek 1.) az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglakozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket ill. ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.

A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az időtartományban, valamint szinuszos gerjesztés esetén a frekvenciatartományban. - A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról

Követelmények

  • Előkövetelmény: A számítástudomány alapjai és a Matematika A1a - Analízis című tárgyakból a kredit megszerzése.
  • Jelenlét: A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
  • Házi feladat: A félév során minden hallgató 2 kötelezően megoldandó házi feladatot kap.

Határidő elmulasztása esetén csak különeljárási díj befizetésével adható be otthoni feladat. A határidőre beadott, nem elfogadott feladat egyszer javítható, a késve beadott feladat nem javítható. Az aláírás megszerzéséhez a félév végére mindkét házinak ELFOGADOTT-nak kell lennie!

    1. Kétkapuk analízise
    2. Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise
    3. Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise
  • KisZH: A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg. Az aláírás megszerzéséhez a két legjobban sikerült kisZH átlagpontszámának el kell érnie a 2,0-át!
  • NagyZH: Nincs
  • Vizsga: Az írásbeli vizsgán 30 pontot lehet elérni, 14,5 ponttól sikeres. A sikeres írásbelit kötelező jelleggel szóbeli követi, az írásbelin elért eredményen lehet javítani és rontani is (akár elégtelenre is).

Segédanyagok

Jegyzetek, könyvek

  • Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek
  • Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár
  • Előadásjegyzet - Még alpha verzió. Hibák előfordulhatnak benne! Pár héten belül elkészül a full extrás, szépen formázott és bővített végleges verzió!
  • Jelek és rendszerek tankönyv: Ez az informatikusok könyve. Nekünk a "Hálózatok és rendszerek" könyvre van szükségünk. Persze ez is relatíve jól használható, bár sok anyagrész van ebben, amire ebből a tárgyból még nincs szükségünk, szóval csak módjával forgassátok!
  • Dajer-Vamosz jegyzet - Szabó Zsolt 2013. őszi keresztféléves előadásai alapján.
    A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, de ennek ellenére hibák előfordulhatnak benne! Néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül.
    • 1. Hét - Bevezetés; jelek osztályozása, rendszerek osztályozása, hálózatok, Kirchoff-hálózatok jellemzői, feszültség-, áramosztás
    • 2. Hét - Reguláris hálózatok, Kirchoff törvények, csomóponti potenciálok módszere, hurokáramok módszere, helyettesítő generátorok, teljesítményillesztés
    • 3. Hét - Csatolt kétpólusok (Ideális transzformátor, girátor, vezérelt források, műveleti erősítő, ideális műveleti erősítő), példák ilyen elemeket tartalmazó hálózatokra, kétkapuk, kétkapukat leíró karakterisztikák
    • 4. Hét - Kétkapukat leíró karakterisztikák, példák ilyen hálózatokra, reciprok kétkapuk, szimmetrikus kétkapuk, reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, nem reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, (tranzisztoros hálózatok - kiegészítés), dinamikus hálózatok: kondenzátor tulajdonságai
    • 5. Hét - Tekercs tulajdonságai, állapotváltozós normálalak, elsőfokú dinamikus hálózatok analízise, szabad válasz, gerjesztett válasz, kezdeti feltételek
    • 6. Hét - Elsőfokú dinamikus hálózatok, példa nemstabilis hálózatra, állapotváltozós normálalak szisztematikus előállítása, másodfokú dinamikus hálózatok, a másodfokú differenciálegyenlet megoldása, az állapotváltozós normálalak két elsőfokú differenciálegyenletéből álló egyenletrendszer megoldása

Egyéb segédanyagok

  • Képletgyűjtemény - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét.
  • Reichardt András gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!
  • Bakró Nagy István gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!
  • Differenciál-egyenletrendszerek - Egy kidolgozott példa diffegyenletrendszerek megoldására. Vigyázat: A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk.

Számítógépes segédprogramok

Matlab

A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program hivatalos weboldala.
Hivatalos útmutató mely eredetileg a Szabályozástechnika című tárgyhoz készült - Matlab útmutató
Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - Matlab parancsok
Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - Matlab gyorstalpaló

Wolfram Mathematica

Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. Fizetős program!
Hivatalos weboldal

Wolfram Alpha

Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)
Hivatalos honlap: Wolfram Alpha

MAPLE

Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)
Hivatalos weboldal
Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: MAPLE gyorstalpaló - Házihoz nagyon hasznos!

Kis zárthelyik

A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Az aláírás megszerzésének egyik feltétele, hogy a két legjobban sikerült kisZH átlaga legalább 2,00 legyen. A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak!

Első kisZH

Második kisZH

Harmadik kisZH

Régi zárthelyik

Fontos: Ugyan a tárgyból nincs nagyZH, de a vizsgára készülés során hasznosak lehetnek a 2014 ősz előtti feladatsorok is:

Rendes ZH

Pót ZH

Rendes ZH

Pót ZH

Házi feladat

A félév során két egyedileg generált házi feladatot adnak ki, az aláírás feltétele, hogy mindkettő elfogadott legyen. A leadási határidő dinamikusan változhat a gyakorlatvezetőtől függően!

Régi házi feladatok:

Vizsga

Tippek
Bevezetők
1. félév
2. félév
3. félév
4. félév
5. félév
6. félév
7. félév
Megjegyzés:
A csillaggal jelölt négy szakirány-előkészítő tárgy közül egy a 6. félévben.


A lap eredeti címe: „https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_és_rendszerek_1&oldid=182370”