„Jelek és rendszerek 1 2014” változatai közötti eltérés
Eltávolította a lap teljes tartalmát |
Visszavontam Tiboo (vita | szerkesztései) szerkesztését (oldid: 182349) |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Tantárgy | |||
|nev=Jelek és rendszerek 1 | |||
|targykod=VIHVAA00 | |||
|szak=villany | |||
|kredit=6 | |||
|felev=2 | |||
|kereszt=van | |||
|tanszék=HVT | |||
|kiszh=3 db | |||
|nagyzh=nincs | |||
|vizsga=írásbeli és szóbeli | |||
|hf=2 db | |||
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek1 jelek1{{kukac}}sch.bme.hu] | |||
|tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVAA00/ | |||
|targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=1:bsc-kepzes&id=512:jelek-es-rendszerek1-vihva109&Itemid=35&lang=hu | |||
}} | |||
A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak ill. számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében (Jelek és rendszerek 1.) az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglakozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket ill. ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk. | |||
A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az időtartományban, valamint szinuszos gerjesztés esetén a frekvenciatartományban. - ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról'' | |||
== Követelmények == | |||
*'''Előkövetelmény:''' [[A számítástudomány alapjai 2014|A számítástudomány alapjai]] és a [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyakból a kredit megszerzése. | |||
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni. | |||
*'''Házi feladat:''' A félév során minden hallgató 2 kötelezően megoldandó házi feladatot kap. | |||
Határidő elmulasztása esetén csak különeljárási díj befizetésével adható be otthoni feladat. A határidőre beadott, nem elfogadott feladat egyszer javítható, a késve beadott feladat nem javítható. Az aláírás megszerzéséhez a félév végére mindkét házinak ELFOGADOTT-nak kell lennie! | |||
*# Kétkapuk analízise | |||
*# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise | |||
*# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise | |||
*'''KisZH:''' A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg. Az aláírás megszerzéséhez a két legjobban sikerült kisZH átlagpontszámának el kell érnie a 2,0-át! | |||
*'''NagyZH:''' Nincs | |||
*'''Vizsga:''' Az írásbeli vizsgán 30 pontot lehet elérni, 14,5 ponttól sikeres. A sikeres írásbelit kötelező jelleggel szóbeli követi, az írásbelin elért eredményen lehet javítani és rontani is (akár elégtelenre is). | |||
==Segédanyagok== | |||
===Jegyzetek, könyvek === | |||
*'''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek''''' | |||
*'''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár''''' | |||
*[[Media:Jelek1_Előadásjegyzet_DM.pdf|Előadásjegyzet]] - Még alpha verzió. '''Hibák előfordulhatnak benne!''' Pár héten belül elkészül a full extrás, szépen formázott és bővített végleges verzió! | |||
*'''Jelek és rendszerek tankönyv:''' Ez az informatikusok könyve. Nekünk a "Hálózatok és rendszerek" könyvre van szükségünk. Persze ez is relatíve jól használható, bár sok anyagrész van ebben, amire ebből a tárgyból még nincs szükségünk, szóval csak módjával forgassátok! | |||
** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék | |||
** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak | |||
** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban | |||
** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban | |||
** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban | |||
** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása | |||
** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató | |||
*'''Dajer-Vamosz jegyzet''' - ''Szabó Zsolt'' 2013. őszi keresztféléves előadásai alapján.<br/>A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, de ennek ellenére '''hibák előfordulhatnak benne!''' Néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül. | |||
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_elso_het2.pdf | 1. Hét]] - Bevezetés; jelek osztályozása, rendszerek osztályozása, hálózatok, Kirchoff-hálózatok jellemzői, feszültség-, áramosztás | |||
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_masodik_het2.pdf | 2. Hét]] - Reguláris hálózatok, Kirchoff törvények, csomóponti potenciálok módszere, hurokáramok módszere, helyettesítő generátorok, teljesítményillesztés | |||
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_harmadik_het.pdf | 3. Hét]] - Csatolt kétpólusok (Ideális transzformátor, girátor, vezérelt források, műveleti erősítő, ideális műveleti erősítő), példák ilyen elemeket tartalmazó hálózatokra, kétkapuk, kétkapukat leíró karakterisztikák | |||
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_negyedik_het.pdf | 4. Hét]] - Kétkapukat leíró karakterisztikák, példák ilyen hálózatokra, reciprok kétkapuk, szimmetrikus kétkapuk, reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, nem reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, (tranzisztoros hálózatok - kiegészítés), dinamikus hálózatok: kondenzátor tulajdonságai | |||
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_otodik_het.pdf | 5. Hét]] - Tekercs tulajdonságai, állapotváltozós normálalak, elsőfokú dinamikus hálózatok analízise, szabad válasz, gerjesztett válasz, kezdeti feltételek | |||
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_hatodik_het.pdf | 6. Hét]] - Elsőfokú dinamikus hálózatok, példa nemstabilis hálózatra, állapotváltozós normálalak szisztematikus előállítása, másodfokú dinamikus hálózatok, a másodfokú differenciálegyenlet megoldása, az állapotváltozós normálalak két elsőfokú differenciálegyenletéből álló egyenletrendszer megoldása | |||
=== Egyéb segédanyagok === | |||
*[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét. | |||
*[http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=8%3Amunkatarsak&id=66%3Areichardt-andras&lang=hu Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt! | |||
*[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt! | |||
*[[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciál-egyenletrendszerek]] - Egy kidolgozott példa diffegyenletrendszerek megoldására. '''Vigyázat:''' A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk. | |||
== Számítógépes segédprogramok == | |||
=== Matlab === | |||
A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].<br />Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]]<br />Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf| Matlab parancsok]]<br />Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf| Matlab gyorstalpaló]] | |||
=== Wolfram Mathematica === | |||
Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!'''<br />[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal] | |||
=== Wolfram Alpha === | |||
Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)<br />Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha] | |||
=== MAPLE === | |||
Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)<br />[http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal]<br />Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos! | |||
== Kis zárthelyik == | |||
A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Az aláírás megszerzésének egyik feltétele, hogy a két legjobban sikerült kisZH átlaga legalább 2,00 legyen. A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak! | |||
===Első kisZH=== | |||
*[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]] | |||
*[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz - Erdei Bence féle | |||
*[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Barbarics Tamás féle | |||
===Második kisZH=== | |||
*[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]] | |||
===Harmadik kisZH=== | |||
*[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]] | |||
*[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Palotás Boldizsár féle | |||
== Régi zárthelyik == | |||
'''Fontos:''' Ugyan a tárgyból nincs nagyZH, de a vizsgára készülés során hasznosak lehetnek a 2014 ősz előtti feladatsorok is: | |||
{| style="border-spacing: 1em; width:70%;" | |||
| style="vertical-align: top; width:50%;" | | |||
=== Rendes ZH === | |||
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF|2006/07 tavasz]] - A csoport | |||
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal | |||
*[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/09 tavasz]] - A csoport | |||
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport | |||
*[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf|2010/11 kereszt]] - A csoport | |||
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal | |||
*[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_AB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal | |||
*[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf|2011/12 tavasz]] - A csoport | |||
*[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal | |||
*[[Média:Jelek1_2014_tavasz_1_ZH_A-B.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal | |||
| style="vertical-align: top; width:50%;" | | |||
=== Pót ZH === | |||
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport | |||
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport | |||
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal | |||
*[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf|2011/12 kereszt]] - A csoport, megoldásokkal | |||
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal | |||
*[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/14 kereszt]] | |||
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2014tavasz.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal | |||
|} | |||
{| style="border-spacing: 1em; width:70%;" | |||
| style="vertical-align: top; width:50%;" | | |||
=== Rendes ZH === | |||
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHAB.pdf|2006/07 tavasz]] - A és B csoport | |||
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport | |||
*[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport | |||
*[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHAB.pdf|2010/11 kereszt]] - A és B csoport | |||
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHAB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal | |||
*[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHAB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal | |||
*[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/12 tavasz]] - A csoport, részben megoldásokkal | |||
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal | |||
*[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal | |||
*[[Media:Jelek1_2013ősz_2ZH.pdf|2013/14 kereszt]] | |||
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_2ZH_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal | |||
| style="vertical-align: top; width:50%;" | | |||
=== Pót ZH === | |||
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/08 tavasz]] - B csoport | |||
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF|2010/11 tavasz]] - B csoport | |||
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal | |||
*[[Media:Jelek1_PZH2_20131220_megoldassal.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal | |||
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_PZH2_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal | |||
|} | |||
== Házi feladat == | |||
A félév során két egyedileg generált házi feladatot adnak ki, az aláírás feltétele, hogy mindkettő elfogadott legyen. A leadási határidő dinamikusan változhat a gyakorlatvezetőtől függően! | |||
Régi házi feladatok: | |||
*[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_szn.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Szabó Norbert) | |||
*[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Seyler Lajos) | |||
*2013/14 ősz - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|I. rész]] és [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|II. rész]] (Kálmán Bence) | |||
*[[Media:JR1_HF_2013_segedlet.zip|HF segédlet (2013)]] - I. és II. rész 3 különböző feladaton bemutatva. '''VIGYÁZAT:''' Nem teljeskörű megoldások!!! | |||
== Vizsga == | |||
== Tippek == | |||
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}} |
A lap 2014. június 24., 11:58-kori változata
A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak ill. számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében (Jelek és rendszerek 1.) az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglakozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket ill. ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.
A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az időtartományban, valamint szinuszos gerjesztés esetén a frekvenciatartományban. - A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról
Követelmények
- Előkövetelmény: A számítástudomány alapjai és a Matematika A1a - Analízis című tárgyakból a kredit megszerzése.
- Jelenlét: A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
- Házi feladat: A félév során minden hallgató 2 kötelezően megoldandó házi feladatot kap.
Határidő elmulasztása esetén csak különeljárási díj befizetésével adható be otthoni feladat. A határidőre beadott, nem elfogadott feladat egyszer javítható, a késve beadott feladat nem javítható. Az aláírás megszerzéséhez a félév végére mindkét házinak ELFOGADOTT-nak kell lennie!
- Kétkapuk analízise
- Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise
- Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise
- KisZH: A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg. Az aláírás megszerzéséhez a két legjobban sikerült kisZH átlagpontszámának el kell érnie a 2,0-át!
- NagyZH: Nincs
- Vizsga: Az írásbeli vizsgán 30 pontot lehet elérni, 14,5 ponttól sikeres. A sikeres írásbelit kötelező jelleggel szóbeli követi, az írásbelin elért eredményen lehet javítani és rontani is (akár elégtelenre is).
Segédanyagok
Jegyzetek, könyvek
- Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek
- Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár
- Előadásjegyzet - Még alpha verzió. Hibák előfordulhatnak benne! Pár héten belül elkészül a full extrás, szépen formázott és bővített végleges verzió!
- Jelek és rendszerek tankönyv: Ez az informatikusok könyve. Nekünk a "Hálózatok és rendszerek" könyvre van szükségünk. Persze ez is relatíve jól használható, bár sok anyagrész van ebben, amire ebből a tárgyból még nincs szükségünk, szóval csak módjával forgassátok!
- 0. Fejezet - Tartalomjegyzék
- 1. Fejezet - Alapfogalmak
- 2. Fejezet - Analízis időtartományban
- 3. Fejezet - Analízis frekvenciatartományban
- 4. Fejezet - Analízis komplex frekvenciatartományban
- 5. Fejezet - A MATLAB néhány alkalmazása
- 6. Fejezet - Tárgymutató
- Dajer-Vamosz jegyzet - Szabó Zsolt 2013. őszi keresztféléves előadásai alapján.
A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, de ennek ellenére hibák előfordulhatnak benne! Néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül.- 1. Hét - Bevezetés; jelek osztályozása, rendszerek osztályozása, hálózatok, Kirchoff-hálózatok jellemzői, feszültség-, áramosztás
- 2. Hét - Reguláris hálózatok, Kirchoff törvények, csomóponti potenciálok módszere, hurokáramok módszere, helyettesítő generátorok, teljesítményillesztés
- 3. Hét - Csatolt kétpólusok (Ideális transzformátor, girátor, vezérelt források, műveleti erősítő, ideális műveleti erősítő), példák ilyen elemeket tartalmazó hálózatokra, kétkapuk, kétkapukat leíró karakterisztikák
- 4. Hét - Kétkapukat leíró karakterisztikák, példák ilyen hálózatokra, reciprok kétkapuk, szimmetrikus kétkapuk, reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, nem reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, (tranzisztoros hálózatok - kiegészítés), dinamikus hálózatok: kondenzátor tulajdonságai
- 5. Hét - Tekercs tulajdonságai, állapotváltozós normálalak, elsőfokú dinamikus hálózatok analízise, szabad válasz, gerjesztett válasz, kezdeti feltételek
- 6. Hét - Elsőfokú dinamikus hálózatok, példa nemstabilis hálózatra, állapotváltozós normálalak szisztematikus előállítása, másodfokú dinamikus hálózatok, a másodfokú differenciálegyenlet megoldása, az állapotváltozós normálalak két elsőfokú differenciálegyenletéből álló egyenletrendszer megoldása
Egyéb segédanyagok
- Képletgyűjtemény - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét.
- Reichardt András gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!
- Bakró Nagy István gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!
- Differenciál-egyenletrendszerek - Egy kidolgozott példa diffegyenletrendszerek megoldására. Vigyázat: A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk.
Számítógépes segédprogramok
Matlab
A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program hivatalos weboldala.
Hivatalos útmutató mely eredetileg a Szabályozástechnika című tárgyhoz készült - Matlab útmutató
Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - Matlab parancsok
Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - Matlab gyorstalpaló
Wolfram Mathematica
Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. Fizetős program!
Hivatalos weboldal
Wolfram Alpha
Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)
Hivatalos honlap: Wolfram Alpha
MAPLE
Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)
Hivatalos weboldal
Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: MAPLE gyorstalpaló - Házihoz nagyon hasznos!
Kis zárthelyik
A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Az aláírás megszerzésének egyik feltétele, hogy a két legjobban sikerült kisZH átlaga legalább 2,00 legyen. A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak!
Első kisZH
- Első kisZH
- Első kisZH - 2013 tavasz - Erdei Bence féle
- Első kisZH - 2013 ősz, keresztfélév - Barbarics Tamás féle
Második kisZH
Harmadik kisZH
- Harmadik kisZH
- Harmadik kisZH - 2013 ősz, keresztfélév - Palotás Boldizsár féle
Régi zárthelyik
Fontos: Ugyan a tárgyból nincs nagyZH, de a vizsgára készülés során hasznosak lehetnek a 2014 ősz előtti feladatsorok is:
Rendes ZH
|
Pót ZH
|
Rendes ZH
|
Pót ZH
|
Házi feladat
A félév során két egyedileg generált házi feladatot adnak ki, az aláírás feltétele, hogy mindkettő elfogadott legyen. A leadási határidő dinamikusan változhat a gyakorlatvezetőtől függően!
Régi házi feladatok:
- 2012/13 tavasz - I. és II. rész (Szabó Norbert)
- 2012/13 tavasz - I. és II. rész (Seyler Lajos)
- 2013/14 ősz - I. rész és II. rész (Kálmán Bence)
- HF segédlet (2013) - I. és II. rész 3 különböző feladaton bemutatva. VIGYÁZAT: Nem teljeskörű megoldások!!!
Vizsga
Tippek
Bevezetők | |
---|---|
1. félév | |
2. félév | |
3. félév | |
4. félév | |
5. félév | |
6. félév | |
7. félév | |
Megjegyzés: | A csillaggal jelölt négy szakirány-előkészítő tárgy közül egy a 6. félévben.
|