Hálózatok alapjai és üzemeltetése

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Gyöngyösi Máté (vitalap | szerkesztései) 2023. március 24., 08:49-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Tematika: Előadás és labor anyagának hozzáadása)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hálózatok alapjai és üzemeltetése
Tárgykód
VIHIBA01
Általános infók
Szak
üzemmérnök
Kredit
6
Ajánlott félév
2
Tanszék
HIT
Követelmények
Labor
14 db
KisZH
5 db + beugrók
NagyZH
nincs
Házi feladat
nincs
Vizsga
írásbeli
Elérhetőségek


Minden hallgató számára megadja a hálózatos és üzemeltetési alapokat, és megalapozza a részletesebb, mélyebb hálózatos ismereteket oktató specializációtárgyakat. Célja, hogy a hallgatók a működést és a beállítások hatásait a gyakorlatban is lássák, illetve a kurzus végére egyszerűbb beállítási, hibakeresési feladatokat önállóan is el tudjanak végezni. A megismert eszközökre támaszkodva kisebb hálózatok egyes alapszintű üzemeltetői feladatainak ellátására is képesek lesznek.


Követelmények

Előtanulmányi rend

A szorgalmi időszakban

  • A laboratóriumi gyakorlatok (vezetett és önálló feladatmegoldó összesen) minimum 70%-án kötelező a részvétel. A 14 laboratóriumi gyakorlat esetén legalább 10-en, ha a szorgalmi időszakban hétközi munkaszüneti nap, vagy oktatási szünet miatt laboratóriumi gyakorlat elmarad, akkor 13 laboratóriumi gyakorlat esetén legalább 10-en, 12 laboratóriumi gyakorlat esetén 9-en kötelező részt venni.
  • Vezetett laborok vagy nem ellenőrző laborok elején és végén beugró és kiugró van, ami nem kötelező, viszont plusz pontot ér a félévi jegyben.
  • Az 5 önálló feladatmegoldó laborból minimum 3 sikeresen teljesítendő. Az önálló feladatmegoldó laborokon írt 5 kisZH-ból (részteljesítmény értékelés) legalább 3 sikeresen teljesítendő, tehát 3 kisZH-nak és 3 önálló labornak kell meglennie.
  • Pótlási lehetőségek:
    • Se az önálló laborok, se az önálló laboros kisZH-k, se a vezett laborok nem pótolhatóak.

A vizsgáról

  • Az vizsga kritériuma az aláírás, amely minden esetben mindenből 40%-os szint elérése.
  • A vizsga első része egy gyakorlati Packet Tracer-es feladat. (20p)
  • Ezt követi egy elméleti rész, ahol a 10db beugrószerű kérdés várható. (10p)
  • Majd végül némi szünet után egy nem kötelező szóbeli rész (40p), aminek az elején egy egyszerű beugrókérdés lesz.
  • A szóbeli témái az oldal alján megtalálhatóak.

A 3 legjobb kisZH pontjai + gyakorlati rész + elméleti rész pontszámát el lehet fogadni jegyként szóbeli vizsga nélkül.

Tematika

Előadások

A hetek sorszámai szemeszterenként változhatnak.

  • 1. hét
    • 1. előadás: bevezetés; alapfogalmak, áramkörkapcsolás, csomagkapcsolás, késleltetés, packet loss, jitter, QoS
    • 2. előadás: az internet felépítése, protokollrétegek; hálózati alkalmazások, ezek QoS-e; transzportszolgáltatások
  • 2. hét
    • 3. előadás: alkalmazási réteg: web, HTTP (nem perzisztens és perzisztens, requests, response, változatok, cookies, cache), fájlátvitel (FTP, SFTP, SMB), email (MTP, SMTP, POP, IMAP), DNS (root szerverek, TLD-k, RR-ek)
  • 3. hét
    • 4. előadás: socketek (TCP és UDP a szerver és kliens szempontjából), transport layer, network layer, (de)multiplexálás (UDP és TCP), UDP (ellenőrzőösszeg számítása)
    • 5. előadás: TCP: jellemzői, szegmensszerkezete, timeout, ACK, forgalomszabályozás, kapcsolatkezelés (felépítés és lezárás)
  • 4. hét
    • 6. előadás: TCP-torlódáskezelés: congestion window, slow start, AIMD, MSS, fairness; UDP-fairness; SACK; QUIC

Laborok

  • 1. hét: cloud.bme.hu, ipconfig
  • 2. hét: ping, traceroute, Wireshark
  • 3. hét: telnet, SSH, SMTP, HTTP, DNS
  • 4. hét: kisZH az 1–4. előadások anyagából; ellenőrző mérés az 1–3. laborok anyagából

Labor anyagok

Segédanyagok

Tippek

  • Az ellenőrző laborok teljesíthetők, a kisZH-kra viszont tanulni kell.
  • Érdekes és hasznos tárgy, az előadó és a labvezek is jófejek. A laborok is jók, de a virtuális gépek nagyon lassúak.


1. félév
2. félév
3. félév
4. félév
5. félév
6. félév