Mikro- és makroökonómia B
A VIK Wikiből
A tantárgy célja a valós életben tapasztalható néhány kiemelt egyéni gazdasági döntési helyzet, illetve átfogó gazdasági jelenség értelmezése. Az egyéni döntések esetében az alternatívákban való gondolkozásmódra, az árazás kérdéseire (rugalmasság; döntés aszimmetrikus információs helyzetekben; erkölcsi kockázat) az elemi pénzügyi döntésekre (pl.: THM számítás, tőzsde) helyezzük a hangsúlyt. Az átfogó gazdasági jelenségek esetében röviden áttekintjük a pénzrendszer működését, az államadósság kérdését, a válságokat, a gazdasági növekedés kérdését, a gazdasági ciklusokat és a valutaárfolyamok alakulásának néhány elméletét. Az egyéni döntések terén számos egyszerű döntési helyzet esetében alkalmazási szintű ismereteket céloz meg a tantárgy, az átfogó gazdasági jelenségek esetében a megértési szint a cél.
Követelmények
Előtanulmányi rend
- A tárgy felvételének nincs előkövetelménye.
A szorgalmi időszakban
- Jelenlét: Az előadásokon való részvétel nem kötelező, és ezt nem is ellenőrzik.
- NagyZH: A tárgyból az aláírás megszerzéséért egy kötelező zárthelyit kell legalább elégségesre (40%) teljesíteni.
- Van még egy nagyZH a félév végén, azoknak akiknek sikerült az első ZH. Ez lényegében egy elővizsga, és megajánlott jegyet lehet rajta szerezni.
- Pótlási lehetőségek:
- A nagyZH egyszer a félév közben, illetve egyszer a félév végén, különeljárási díj fejében pótolható.
A vizsgaidőszakban
- Vizsga: írásbeli, csak aláírással lehet menni.
- Ponthatárok:
| Pont | Jegy |
|---|---|
| 0 – 40 | 1 |
| 41 – 55 | 2 |
| 56 – 70 | 3 |
| 71 – 83 | 4 |
| 84 – 100 | 5 |
Tematika
A tárgy majdnem 1:1-ben ugyanaz, mint az "általános" mikmak. Az észrevehető minimális különbség kb. csak annyi, hogy a ZH-n / vizsgákon 1-2-vel kevesebb kérdés van. Ezek miatt érdemes a hagyományos mikmak oldalán nézni gyakorlóanyagokat.
Előadások
- 1. hét: követelmények; ((bevezetés: merkantilizmus (Jean Baptiste Colbert), politikai gazdaságtan, fiziokrácia (François Quesnay), közgazdaságtudomány, a láthatatlan kéz, érték- és értéktöbbletelmélet, kizsákmányolás (Adam Smith, David Ricardo); neoklasszikus iskola: marginalizmus, egyensúlyelmélet (Knut Wicksell, William Stanley Jevons, Alfred Marshall, John Maynard Keynes), bartergazdaság, Say-törvény és annak kritikája, monetarizmus (Milton Friedman); újklasszikus iskola, 2008-as válság))
- 2. hét: mikroökonómia: szűkösség, alternatív költség, Pareto-hatékonyság, termelési lehetőségek határa (TLH-görbe / korlátozófüggvény és célfüggvény: konkáv, lineáris, transzformációs); a piac: gazdasági szereplők és döntéseik, Marshall-kereszt, rezervációs ár, fogyasztói többlet, ((egyéni keresleti görbe)), piaci keresleti görbe
- 3. hét: szünet
- 4. hét: az előző óra folytatása: piaci kínálati görbe és egyensúly, a kereslet / kínálat csökkenése / növekedése; kormányzati beavatkozások: mennyiségi adó, értékadó, ((szubvenció)), árplafon, árminimum, adagolás, (export)támogatás, állami felvásárlás, minimálbér; következményeik: holtteherveszteség, fogyasztói / termelői reakciók, keresleti / ív- / pont- / jövedelem- / kereszt- / saját / változó árrugalmasság, feladatok
- 5. hét: szünet
- 6. hét: profitfüggvény, termelési tényezők, (parciális / homogén / Leontief-féle) termelési függvény (Cobb–Douglas-függvény), gazdasági időtávok, átlag- / határtermék, határtermelékenység, hosszútáv, (speciális / törtvonalú) isoquantok, gerincvonal, technikai helyettesítési határráta, költségkorlát, isocostegyenes, optimum, termelésmaximalizálás, költségminimalizálás, Gossen II. törvénye
- 7. hét: költségfüggvények: rövidtávú / hosszútávú, termelési függvény, növekedési út; piaci formák: profitmaximum, Stackelberg-séma, kompetitív piac, veszteségminimalizálás, üzemszüneti / fedezeti pont, egyéni kínálati görbe, iparági kínálat
- 8. hét: az előző óra folytatása: iparági egyensúly, (természetes) monopólium (határbevétel, teljes bevétel, jóléti következménye, okai), kompetitív vállalat, profitmaximum, kínálati függvény, fedezeti / üzemszüneti helyzet, Amoroso–Robinson-összefüggés; nem tökéletes verseny: monopolisztikus verseny (hosszútávú egyensúly), egyedi kereslet, új belépők, következtetések, érintési feltétel, (nem kooperatív) oligopólium (modellek típusai), ((fogolydilemma)), Cournot-duopólium (következménye)
- 9. hét:
- ZH1
- Piacgazdaságok működésének elmélete: Keynes (The General Theory of Employment, Interest and Money), a gazdaság monetáris elmélete, Say-törvény és annak kritikája, Arisztotelész, társadalmi gazdaság, számviteli megközelítés (mérleg), stock & flow, a pénz
- 10. hét: az előző óra folytatása: nemzeti számvitel: betétek és hitelek, mérlegfőösszeg, visszatartott nyereség, kamatrés, folyó- / tőkeszámlák, System of National Accounts és az SNA-mutatók, bruttó kibocsátás, amortizáció; GDP, GNI, GNDI; árindex, HDI
- 11. hét: makromodell: neoklasszikus és keynesi modell (AS–AD); (lineáris) fogyasztási és megtakarítási függvény, illetve a kettő kapcsolata; lineáris beruházási függvény és kereslet, árupiaci kereslet és egyensúly, multiplikátorhatás, egyszerű kiadási multiplikátor, állami saját kereslet, egyensúlyi jövedelem, háromszektoros gazdaság, Haavelmo-tétel, jövedelemfüggő adó
- 12. hét: pénzpiac: pénzkínálat és -kereslet(i motívumok), mennyiségi pénzelmélet, cambridge-i formula, keynesi pénzelmélet, pénzkeresleti függvény; az áru- és pénzpiac együttes egyensúlya: IS–LM modell (AD- és AS-görbe); gazdaságpolitika: restriktív / expanzív fiskális és monetáris politika; keynesiánus munkapiac: konstans munkakínálat, aggregált kínálat, termelési függvény
- 13. hét: pénzpiac: hitelpénz, pénzteremtés, jegybank; készpénz és számlapénz; jegybankpénz és kereskedelmi banki pénz; ügyfélkörön belüli és kívüli fizetés: refinanszírozási hitel, kötelező tartalékráta; jegybanki kamatpolitika, nyíltpiaci műveletek; ismétlés
- 14. hét: konzultáció; ZH2
ZH1
Itt a tananyagnak a mikroökönómia része van számonkérve.
- 2020. ősz
ZH2 és vizsga
Itt a tananyagnak a makroökönómia része van számonkérve.
- 2018. ősz
- 2020. ősz
| 1. félév | |
|---|---|
| 2. félév | |
| 3. félév | |
| 4. félév | |
| 5. félév | |
| 6. félév | |
