Kísérleti fizika
A VIK Wikiből
A valós fizikai világ törvényszerűségeinek megismerése az informatikai eszközök használatához és az alkalmazási területek problémáinak megértéséhez szükséges alapszinten.
Követelmények
Előtanulmányi rend
- A tárgy felvételéhez a Bevezető matematika B kreditje, és a Kalkulus előzetes vagy egyidejű felvétele szükséges.
Szorgalmi időszakban
- Előadások:
- Minden előadáson a részvétel 1 pluszpontot ér (de legfeljebb összesen 13-at), amit később hozzáadhatnak a vizsga pontszámaihoz.
- Gyakorlatok:
- Minden második gyakorlaton (2. gyakorlattól) 10 perces minitesztet kell írni, amelyen alkalmanként legfeljebb 5 pont érhető el. A félév során megírt minitesztekből a 3 legjobban sikerült kerül beszámításra, melyekkel így összesen legfeljebb 15 pont szerezhető, amit elégséges vizsga esetén hozzáadnak a pontszámokhoz.
- NagyZH-k:
- Két részből állnak, az igaz-hamis-ból (10x2 pont, hibás válasz esetén -2p), és teszt jellegű feladatokból (0/1,5/3 kapható pontok 10 feladathoz = max. 30p). 90 perc áll rendelkezésre.
- Az igaz-hamis kérdések listáját a tárgy honlapján találhatod, vagy lent a segédanyagok között. Az első ZH-n az első 3 oldal kérdései lesznek csak. (első 43 kérdés)
- Aláírás:
- Legalább egy zárthelyi elégséges szintű megírása, és 30%-ot meg nem haladó hiányzás a gyakorlatokról.
- Pótlási lehetőségek:
- A ZH-k nem pótolhatóak, ahogy a gyakorlati jelenlét sem.
Megajánlott jegy
- Megajánlott jegyet kaphat az a hallgató, aki 2 db nagyZH-ból legalább a 70%-ot eléri.
Vizsgaidőszakban
- Írásbeli (és opcionális szóbeli) vizsgarész teljesítése elégséges szinten.
- Lebonyolítása megegyezik a zárthelyikéval.
- Pontszám = vizsga (%-ban) + a miniteszt pluszpontok + az előadás részévételével szerzett pluszpontok.
- Előfeltétele az aláírás megléte.
Ponthatárok
Pont Jegy 0 - 40 1 41 - 55 2 56 - 69 3 70 - 84 4 85 - 5
Tematika
Előadás
- 1. hét: követelmények, alapok: mértékegységek (definíciók, etalonok), prefixumok, nevezetes mennyiségek
- 2. hét: alapok: értékes jegyek; kinematika: dimenzióanalízis, alapok (pálya, út, sebesség, elmozdulás, gyorsulás), egyenesvonalú egyenletes és egyenletesen változó mozgások tulajdonságai és helykoordinátái
- 3. hét: kinematika: háromdimenziós mozgások: sebességvektor, gyorsulásvektor, ferdehajítás (vektorok, pályaalak); egyenletes és egyenletesen gyorsuló körmozgások: szögsebesség, kerületi sebesség, szögvektor, frekvencia, periódusidő, centripetális gyorsulás; dinamika: Newton-törvények
- 4. hét: dinamika: Newton-törvények folytatása; erőtörvények: gravitációs, csúszási és tapadási súrlódási, rugóerő; kísérletek: tehetetlenség és szakítószilárdság, tehetetlenség és súrlódási erő, hatás-ellenhatás
- 5. hét: dinamika: közegellenállási erő, mechanikai munka, munkatétel (mozgási energia), konzervatív erőtér, helyzeti (potenciális) energia (nehézségi erőtérben), rugalmas helyzeti energia, impulzus
- 6. hét: szünet
- 7. hét: dinamika: mechanikai energia, impulzus (folytatás), tökéletesen rugalmatlan és rugalmas ütközés, rakéta tolóereje, tömegközéppont-tétel, perdülettétel, kísérletek: forgatónyomaték, tehetetlenségi nyomaték
- 8. hét: dinamika: forgatónyomaték, perdület(tétel), centrális erő, merev test rögzített tengely körüli forgása, tehetetlenségi nyomaték, szöggyorsulás; hőtan: extenzív és intenzív állapotjelzők, hőmérsékletskálák, ideális gáz
- 9. hét: hőtan: Maxwell–Boltzmann-eloszlás, kinetikus gázelmélet, ekvipartíció tétele, termodinamikai szabadsági fokok, ideális gázok állapotegyenlete, belső energia, a hőtan 1. főtétele, gázon végzett munka, izochor és izobár folyamat
- 10. hét: ZH1 az 1–8. (a hőtan előttig) hét anyagából; szünet
- 11. hét: hőtan: izoterm folyamat, mólhő és fajhő (izochor, izobár és izoterm folyamatnál), hőterjedés (hővezetés, hőáramlás, sugárzás, Stefan–Boltzmann-törvény), adiabatikus folyamat, Carnot-féle körfolyamat, hőerőgép hatásfoka, hőszivattyú, hűtőgép
- 12. hét: ZH2 a 4–11. hét anyagából; a termodinamika főtételei; elektrosztatika: Coulomb-törvény, elektromos térerősség, fluxus (Gauss-tétel), elektromos potenciál, feszültség, fémek statikus térben, csúcshatás, kapacitás és (henger)kondenzátor, párhuzamos és soros kapcsolás, polarizáció, dipólus és dipolnyomaték
- 13. hét
Gyakorlat
- 1. hét, megoldások: mértékegységek, dimenzióanalízis, értékes jegyek, nagyságrendi becslés
- 2. hét, megoldások: egyenesvonalú egyenletes és egyenletesen változó mozgások
- 3. hét: szünet
- 4. hét, megoldások: 1. kisZH: értékes jegyek, dimenzióanalízis; ferdehajítás, szögsebesség és kerületi sebesség, centripetális gyorsulás, egyenletes körmozgás
- 5. hét, megoldások: gravitációs erő, centripetális gyorsulás, rugóerő, fonálinga, (tapadási) súrlódási erő, közegellenállási erő
- 6. hét, megoldások: 2. kisZH: ferdehajítás; mechanikaienergia-megmaradás törvénye (helyzeti energia, mozgási energia), munkatétel (súrlódási erő, rugóerő)
- 7. hét: szünet
- 8. hét, megoldások: 3. kisZH: mechanikaienergia-megmaradás törvénye; tökéletesen rugalmatlan és rugalmas ütközések, mechanikaienergia-megmaradás törvénye, impulzusmegmaradás törvénye
- 9. hét, megoldások: tökéletesen rugalmas ütközések; hőtan: nyomás, ekvipartíció tétele, szabadsági fok, ideális gázok állapotegyenlete, belső energia
- 10. hét, megoldások: 4. kisZH: ideális gázok állapotegyenlete; hőtan: ideális gázok állapotegyenlete, belső energia, gázon végzett munka, izochor/izobár/izoterm folyamat, mólhő és fajhő
- 11. hét, megoldások: hővezetés és hősugárzás
- 12. hét, megoldások
- 13. hét, megoldások
- 14. hét, megoldások: 5. kisZH
Segédanyagok
Jegyzetek
- 2019-es, oktató által lektorált jegyzet – készítette: Pócz Gergő
- Ifj. Zátonyi Sándor folyamatosan frissülő online fizikakönyve
- Képletgyűjtemény – készítette: GitEgylet
Igaz-hamis kérdések
- Kiadott .pdf
- Kikérdező
- Google Forms-os teszt képes feladatokkal az utolsó oldalon
ZH
- 2019. tavasz
Vizsga
- 2019. tavasz
| 1. félév | |
|---|---|
| 2. félév | |
| 3. félév | |
| 4. félév | |
| 5. félév | |
| 6. félév | |
