Jelek és rendszerek 2

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Kory (vitalap | szerkesztései) 2012. december 24., 00:03-kor történt szerkesztése után volt.

Sablon:Tantargy

A tantárgy a Jelek és rendszerek 1 tárgy folytatása. Célja megalapozni a folytonos idejű rendszerek vizsgálati módszereit a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban, továbbá a különböző rendszerleírások alapján megismertetni a rendszerjellemzőket és kapcsolatukat. A folytonos idejű rendszerek elméletét követően, a diszkrét idejű jelek és rendszerek vizsgálati módszereinek tárgyalása az idő-, frekvencia-, és z-tartományban. A tantárgy megadja a folytonos idejű jelek és rendszerek diszkrét közelítésének elvi alapjait, és tárgyalja a folytonos idejű nemlineáris rendszerek és hálózatok analízisének alapvető módszereit.

A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók felkészültek a folytonos idejű rendszerek legfontosabb számítási módszereinek alkalmazására a frekvencia- és komplex frekvencia tartományban, a diszkrét idejű rendszerek és hálózatok analízisére idő- frekvencia- és z-tartományban. Ismerik a folytonos- és diszkrét idejű jelek és rendszerek kapcsolatát, valamint a moduláció alapelméletét. – a tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról.

Követelmények

  • Jelenlét: Elméletileg az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, de gyakorlatilag senki sem tartja számon.
  • Házi feladat: A félév során két kötelező nagy házi feladatot kell megoldani:
    1. Folytonos idejű rendszer/hálózat vizsgálata a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban
    2. Diszkrét idejű rendszer analízise az idő-, frekvencia és a komplex frekvencia tartományban

Határidő elmulasztása esetén csak különeljárási díj befizetésével adható be otthoni feladat. A határidőre beadott, nem elfogadott feladat egyszer javítható, a késve beadott feladat nem javítható. Az aláírás megszerzéséhez a félév végére mindkét házinak ELFOGADOTT-nak kell lennie!

  • KisZH: A félév során 3 darab kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Az aláírás megszerzéséhez a két legjobban sikerült kisZH átlagpontszámának el kell érnie a 2,0-át!
  • NagyZH: Nincs a tárgyból.
  • Vizsga: Két részből áll: Egy írásbeliből és egy szóbeliből. Csak sikeres írásbeli után kezdhető meg a szóbeli, melyen javítható/rontható is az írásbeli érdemjegye, akár meg is lehet bukni!

Jegyzetek, segédanyagok

Fourier-transzformáció

Fourier-transzformáció a HIT tolmácsolásában

JAVA-alapú szimuláció a phet.colorado.edu oldalról

Számítógépen

MATLAB

A MATLAB-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program hivatalos weboldala.

MatLab útmutató, hivatalos (eredetileg a SzebTechhez)

Számítógéplabor-jegyzet

Wolfram Mathematica

„Ez a világ legjobb programja” -- Anonymous.

Tényleg nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például Fourier-sorfejtés vagy -transzformáció, állapotváltozós mátrixokból átviteli függvény meghatározása, stb. Érdemes megtanulni a használatát.

Fizetős program.

Hivatalos weboldal

Wolfram Alpha

Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)

Hivatalos honlap: Wolfram Alpha

MAPLE

Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)

Hivatalos weboldal

Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: MAPLE gyorstalpaló

Jegyzetek

  • Képletgyűjtemény - Egy jó kis összefoglaló, mely tartalmazza szinte az összes szükséges képletet!

Modulációs témakör

A tanév végén jellemzően 2-4 előadás van ebből a témakörből. A vizsgán szinte mindig van 2 modulációs kisfeladat. Továbbá a szóbelinél némelyik vizsgáztató nem szereti, ha semmit sem tudtok ebből a témakörből, szóval legalább egyszer azért érdemes átfutni.

  • A radarlab-os honlapról lementett "rövid" elméleti összefoglaló, mely teljes mértékben lefedi a vizsgához szükséges anyagrészt: Elméleti összefoglaló
  • Szintén a radarlab-os honlapról származó, modulációs feladatok, hivatalos megoldásokkal. Elvileg csak ezek a típuspéldák lehetnek a vizsgán: Gyakorló feladatok és megoldások

Házi feladatok

Első házi, folytonos időből

Második házi, diszkrét időből

Vizsgák

Régi vizsgafeladatsorok

Régi wikiről összegyűjtött, vágott, kicsit minőség javított, rendszerezett vizsgafeladatsorok. A többségéhez tartozik megoldás is, ám ezek 1-2 feladatsornál nem hivatalosak, így hibák előfordulhatnak. Az elmúlt években volt némi tematikai változás a jelek 1 és jelek 2 között, így a 2010 előtti vizsgákban lehetnek olyan kérdések amik igazából jelek 1-es témakörök, szóval ezek valószínűleg max csak egy kisfeladat erejéig, vagy egyáltalán nem is szerepelnek az újabb vizsgákban! (pl: nemlineáris építőelemek)

Hivatalos honlapról segédlet a szóbelihez

Veszely Gyula által 2008-ban tartott konzultáció anyaga, segít a háziban is.

Jó minőségű képek, "hivatalos" megoldásokkal

Célszerű időrendben hátrafelé haladni.

Kérlek, ha sikeresen abszolváltad a tárgyat és birtokodban van egy-egy friss ZH vagy vizsga, akkor gondolj az utánad következőkre és töltsd fel ide a az előzőekkel megegyező formátumban!

Gyengébb minőségű/hiányos képek, nem hivatalos megoldások

Ezeket csak akkor oldjátok, ha az előző kupacból már mindet átnéztetek!

Gondolatok a szóbeliről

Tapasztalatok a levlistáról: Nagyon változatos, attól függ kihez kerülsz. Van aki az írásbelibe kérdezget, van aki random témát dob fel. A többségnek sikerül tartania az írásbeli jegyét, sőt javítani is lehet 1 vagy nagyon ritkán max 2 jegyet. Viszont rontani is nagyon egyszerű. Ha egy témakörből nagyon gyengék vagytok és belekérdeznek, akkor szinte garantált az 1-2 jegy mínusz. Bukni viszont akár 5-ös írásbelivel is lehet, ha belekérdeznek egy fontos alaptémakörbe, és abszolút fogalmatok sincs róla, akkor garantált a bukás!

  • Barbarics: Leginkább a vizsgában lévő hibákra kérdez rá, meg egy-két bónusz kérdés.
  • Reichardt: Bele sem néz a vizsgába, random kérdést ad, jó hosszan kínoz aztán nekem pl rontott mert nem tudtam elég jól a FI-DI szimulációs témát....
  • Pávó: Kicsit innen kicsit onnan kérdez, tehát egy vizsga hibát kiveséz teljesen akár az egész elméletét a dolognak.
  • Horváth Zoltán: Írásbelivel elért jegyeddel bemész, megkérdezi stabilizáljunk (egyszerűbb kérdések, marad a jegy) vagy billentsük ki (nehezebb kérdések, javítasz-rontasz). Én stabilitásra szavaztam így egyszerűeket kérdezett viszont azt nagyon alaposan kellett tudni.
  • Gyimóthy: Róla nem tudok sokat mondani, szerintem korrekt, bár mintha nála lett volna, hogy 3-asról 1-esre korrigált...
  • Bilicz: Hallottam, hogy volt akivel jó arc volt és kérdezgetett, mikor én benn voltam akkor a srác elég sokat hibázott és csak annyit mondott neki, hogy szokj hozzá a szóbelihez, most elnézi, de volt akit a 4-es (!!!) írásbeli után megbuktatott, mert valami Fourier tétel levezetést nem tudott.
  • Bokor: Maximálisan jó arc, inkább javít mint ront, de volt akinek azt mondta, hogy mivel nem tudja a modulációs témát, ezért 3-asról indul.

Tehát függ erősen, hogy kihez jut az ember, szerintem Barbarics és HZ a legszerencsésebb szóbeliztető a mi szempontunkból. Ha jól emlékszem a szóbeli első 2 órájában 2 bukás volt össz, aztán fél óra alatt felugrott ez a szám vagy 10-re, közte a 4-esből karó meg hasonló dolgok, tehát én úgy látom, hogy attól is függ, hogy mikor kerül be az ember. Az átlagban viszont tartották magukat a + - 1 jegyhez.

Verseny

Van verseny a tárgyból, itt a 2012 őszi adatlapja: [1]

A lap eredeti címe: „https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_és_rendszerek_2&oldid=149516”