VIK Wiki

„Matematika A4 - Valószínűségszámítás” változatai közötti eltérés

← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
'''A tárgy az új tantervben vizsgás lett, így a követelmények jelentősen megváltoztak 2015/16 őszétől!'''
{{Tantárgy
{{Tantárgy
|nev=Matematika A4 -<br/>Valószínűségszámítás
|nev=Matematika A4 -<br/>Valószínűségszámítás
|targykod=TE90AX08
|targykod=TE90AX51
|szak=villany
|szak=villany
|kredit=4
|kredit=4
7. sor: 8. sor:
|kereszt=van
|kereszt=van
|tanszék=Sztochasztikai Tanszék
|tanszék=Sztochasztikai Tanszék
|kiszh=10-11 db
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db
|nagyzh=2 db
|vizsga=nincs
|vizsga=írásbeli
|hf=opcionális
|hf=opcionális
|levlista=matek4{{kukac}}sch.bme.hu
|levlista=matek4{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX08/
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX51/
|targyhonlap=http://www.math.bme.hu/~vetier/A4_vill.html
|targyhonlap=http://www.math.bme.hu/~vetier/A4_vill.html
}}
}}
28. sor: 29. sor:
*'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]] című tárgy teljesítése.
*'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]] című tárgy teljesítése.
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, és ezt ellenőrzik is.
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, és ezt ellenőrzik is.
*'''KisZH:''' A félév során a második gyakorlattól kezdve minden gyakorlat elején rövid 10-15 perces röpZH-t kell írni. (tehát összesen 10-11 darabot) Ezek értékelése 0-5 pont, és nem pótolhatóak. Mindegyik röpZH két részből áll: Egy 2 pontos rövid elméleti kérdésből (definíció, képlet, tulajdonság) és egy 3 pontos rövid számpéldából, mely az előző gyakorlaton kiadott néhány házi feladat egyikéhez nagyon hasonló. Az első néhány röpZH nagyon egyszerű, minimális készüléssel jól megírható, így célszerű ezekre rákoncentrálni.
*'''NagyZH:''' A félév során 2 darab 20 pontos nagy zárthelyit kell megírni. Mindkettőt '''legalább 10 pontosra (50%-ra)''' kell teljesíteni! Mindkét ZH pótolható, illetve az egyik pótpótolható.
*'''NagyZH:''' A félév során 2 darab 30 pontos nagy zárthelyit kell megírni. Mindkettőt '''legalább 50%-osra''' kell teljesíteni! ''Vetier András'' előadó feladatsoraiban általában van egy 5 pontos bónuszfeladat, ami mindig egy excel szimuláció elkészítése. Így akár 35 pontot is el lehet érni! A félév végén mindkét zárthelyi pótolható (javító célzattal is, de rontani is lehet). Csak az egyikből írható pótpót-ZH.
*'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli.
*'''Házi feladat:''' ''Vetier András'' előadó minden évben kiad néhány otthoni szorgalmi feladatot valamilyen excel szimuláció elkészítésére. Ezekre a feladat nehézségétől függően akár +5 pont is kapható, mely hozzáadódva az egyik ZH eredményéhez, akár 1 jeggyel is emelheti az év végi osztályzatot.
*'''Félévközi jegy:''' A félévközi jegy három részből tevődik össze:
** Első NagyZH százalékos eredménye
** Második NagyZH százalékos eredménye
** A legjobban sikerült 7 kisZH átlagának százalékos eredménye
:Ezt a három eredményt átlagolják, és legalább 50%-os eredmény esetén kapható meg az elégséges jegy
 
== Segédanyagok ==
== Segédanyagok ==


65. sor: 59. sor:


=== 2013/2014 tavaszi félév gyakorlatai ===
=== 2013/2014 tavaszi félév gyakorlatai ===
A 2013/2014-gyes tavaszi félév gyakorlatain feladott feladatok részletes, [http://www.math.bme.hu/~prohlep/a4/ Prőhle Péter] által kidolgozott megoldásai!
A 2013/2014-es tavaszi félév gyakorlatain feladott feladatok részletes, [http://www.math.bme.hu/~prohlep/a4/ Prőhle Péter] által kidolgozott megoldásai!
*[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_01.pdf| 1. Gyakorlat]] - Kombinatorikus valószínűségek
*[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_01.pdf| 1. Gyakorlat]] - Kombinatorikus valószínűségek
*[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_02.pdf| 2. Gyakorlat]] - Feltételes valószínűség
*[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_02.pdf| 2. Gyakorlat]] - Feltételes valószínűség
83. sor: 77. sor:
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 10.jpg| 10. kisZH]]
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 10.jpg| 10. kisZH]]


== Első zárthelyi ==
== Zárthelyik ==
 
== Régi ZH-k ==
A tárgy követelményei jelentősen megváltoztak, így a korábbi ZH-k nem mérvadóak a mostani ZH-k nehézsége illetve felépítése szempontjából, de feladatok gyakorlására még jól jöhetnek.
 
=== Első zárthelyi ===


Az első zárthelyi anyaga nagyrészt a diszkrét eloszlású valószínűségi változók témakör, de általában van egy folytonos valváltozós példa is.
Az első zárthelyi anyaga nagyrészt a diszkrét eloszlású valószínűségi változók témakör, de általában van egy folytonos valváltozós példa is.
92. sor: 91. sor:
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |


=== Rendes ZH ===
==== Rendes ZH ====


*[[Media:MatekA4_2007ősz_1Zh.pdf‎| 2007/08 ősz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:MatekA4_2007ősz_1Zh.pdf‎| 2007/08 ősz]] - A és B csoport, megoldásokkal
104. sor: 103. sor:
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |


=== Pót ZH ===
==== Pót ZH ====


*[[Media:MatekA4_2007ősz_1ZHpót.pdf| 2007/08 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4_2007ősz_1ZHpót.pdf| 2007/08 ősz]] - megoldásokkal
113. sor: 112. sor:
|}
|}


== Második zárthelyi ==
=== Második zárthelyi ===


A második zárthelyi anyaga a folytonos egy és kétdimenziós valószínűségi változók témakörök.
A második zárthelyi anyaga a folytonos egy és kétdimenziós valószínűségi változók témakörök.
122. sor: 121. sor:
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |


=== Rendes ZH ===
==== Rendes ZH ====


*[[Matematika A4 - 2003/04 ősz 2. ZH|2003/04 ősz]] - megoldásokkal
*[[Matematika A4 - 2003/04 ősz 2. ZH|2003/04 ősz]] - megoldásokkal
140. sor: 139. sor:
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |


=== Pót ZH ===
==== Pót ZH ====


*[[Media:MatekA4-2010-2ZHpót.PDF| 2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4-2010-2ZHpót.PDF| 2010/11 ősz]] - megoldásokkal
156. sor: 155. sor:
*A diszkrét változók esetében talán csak az jelenthet gondot, hogy amikor egy feladatot "ki kellett logikázni", akkor sokszor egzaktul nehezebben megfogalmazható kombinatorikai "megérzésekre" kell támaszkodni. Ezeknél a feladattípusoknál nem lehet egy jól bevált algoritmust alkalmazni a megoldásra, sok gyakorlással kell valami heurisztikát felállítani, amivel az ember előre látja, hogy milyen eredményt fog adni, ha így vagy úgy kezd neki a megoldásnak. Ha azonban már ráéreztél a dologra, akkor nem lehetnek nagy problémák.
*A diszkrét változók esetében talán csak az jelenthet gondot, hogy amikor egy feladatot "ki kellett logikázni", akkor sokszor egzaktul nehezebben megfogalmazható kombinatorikai "megérzésekre" kell támaszkodni. Ezeknél a feladattípusoknál nem lehet egy jól bevált algoritmust alkalmazni a megoldásra, sok gyakorlással kell valami heurisztikát felállítani, amivel az ember előre látja, hogy milyen eredményt fog adni, ha így vagy úgy kezd neki a megoldásnak. Ha azonban már ráéreztél a dologra, akkor nem lehetnek nagy problémák.
*A második ZH a "nehezebbik". Ez az anyagrész sokkal nehezebben emészthető mint az első, valamint komolyabb matematikai előismeretek szükségeltetnek hozzá. Főként a kétváltozós parciális deriválásra és integrálásra lesz nagy szükség. Ha megértitek a témakör alapjait, akkor viszonylag könnyebben emészthetőek majd a bonyolultabb dolgok is, viszont ha az alapok kiesnek, akkor utána már nagyon nehéz újra felvenni a fonalat. Ebben a részben a kulcs a definíciók pontos ismerete és készségszintű alkalmazásuk. Ha sikerül megfelelőképpen felírni az odavágó képletet, akkor onnét már csak favágó számolgatás az egész.
*A második ZH a "nehezebbik". Ez az anyagrész sokkal nehezebben emészthető mint az első, valamint komolyabb matematikai előismeretek szükségeltetnek hozzá. Főként a kétváltozós parciális deriválásra és integrálásra lesz nagy szükség. Ha megértitek a témakör alapjait, akkor viszonylag könnyebben emészthetőek majd a bonyolultabb dolgok is, viszont ha az alapok kiesnek, akkor utána már nagyon nehéz újra felvenni a fonalat. Ebben a részben a kulcs a definíciók pontos ismerete és készségszintű alkalmazásuk. Ha sikerül megfelelőképpen felírni az odavágó képletet, akkor onnét már csak favágó számolgatás az egész.
*A gyakorlatok elején írandó röpzárthelyiket ajánlott komolyan venni, ugyanis komolyan veszik, hogy legalább 7 elégséges kisZH szükségeltetik az elégségeshez. Az első pár gyakorlat anyaga még nem olyan vészes, kis gyakorlással könnyen hozhatóak. Érdemes már itt minél több legalább elégségest begyűjteni, mert a félév vége felé eredőben konstans nehezedést mutatnak a feladatsorok.
*Mindegyik röpZH elején van egy kis elméleti kérdés, ami általában egy képletre, tételre vagy definícióra kérdez rá. Ezek lényegében ingyen pontok, mivel gondolkodni sem kell hozzájuk. A második részben lévő feladatok sem okozhatnak nagy gondot, ha előtte végigoldottad az előző gyakorlati feladatsor ajánlott részét.
*A ''Vetier''-féle ZH extra feladatokra érdemes rákészülni, mert általában tényleg csak valami nagyon alap Excel-es dolgot kér vissza. Ha tisztában vagy azzal a pár függvénnyel, hogy melyik mit csinál és konyítasz valamicskét az Excel használatához akkor könnyen szerezhető ajándék 5-5 pont a két zárthelyin.
*A ''Vetier''-féle ZH extra feladatokra érdemes rákészülni, mert általában tényleg csak valami nagyon alap Excel-es dolgot kér vissza. Ha tisztában vagy azzal a pár függvénnyel, hogy melyik mit csinál és konyítasz valamicskét az Excel használatához akkor könnyen szerezhető ajándék 5-5 pont a két zárthelyin.


{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}
A lap eredeti címe: „https://vik.wiki/Matematika_A4_-_Valószínűségszámítás”