„Elektronika 1” változatai közötti eltérés
94. sor: | 94. sor: | ||
| style="vertical-align: top;" | | | style="vertical-align: top;" | | ||
*2007/ | *2007/08: | ||
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_05_30.pdf|2008.05.30]] | **[[Media:Elektro1_vizsga_2008_05_30.pdf|2008.05.30]] | ||
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_06_17.pdf|2008.06.17]] | **[[Media:Elektro1_vizsga_2008_06_17.pdf|2008.06.17]] | ||
*2008/ | *2008/09: | ||
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_25.pdf|2009.05.25]] | **[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_25.pdf|2009.05.25]] | ||
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_28.pdf|2009.05.28]] | **[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_28.pdf|2009.05.28]] | ||
106. sor: | 106. sor: | ||
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.15.pdf|2009.06.15]] | **[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.15.pdf|2009.06.15]] | ||
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.18.pdf|2009.06.18]] | **[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.18.pdf|2009.06.18]] | ||
*2009/ | *2009/10 - kereszt: | ||
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_07.pdf|2010.01.07]] | **[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_07.pdf|2010.01.07]] | ||
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_14.pdf|2010.01.14]] | **[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_14.pdf|2010.01.14]] | ||
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_28.pdf|2010.01.28]] | **[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_28.pdf|2010.01.28]] | ||
*2009/ | *2009/10: | ||
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_05_31.pdf|2010.05.31]] | **[[Media:Elektro1_vizsga_2010_05_31.pdf|2010.05.31]] | ||
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_02.pdf|2010.06.02]] | **[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_02.pdf|2010.06.02]] | ||
119. sor: | 119. sor: | ||
| style="vertical-align: top;" | | | style="vertical-align: top;" | | ||
*2010/ | *2010/11: | ||
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_05_25.pdf|2011.05.25]] | **[[Media:Elektro1_vizsga_2011_05_25.pdf|2011.05.25]] | ||
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_01.pdf|2011.06.01]] | **[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_01.pdf|2011.06.01]] | ||
125. sor: | 125. sor: | ||
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_15.pdf|2011.06.15]] | **[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_15.pdf|2011.06.15]] | ||
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_20.pdf|2011.06.20]] | **[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_20.pdf|2011.06.20]] | ||
*2011/ | *2011/12: | ||
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_23.pdf|2012.05.23]] | **[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_23.pdf|2012.05.23]] | ||
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_29.pdf|2012.05.29]] | **[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_29.pdf|2012.05.29]] | ||
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_06.pdf|2012.06.06]] | **[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_06.pdf|2012.06.06]] | ||
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_13.pdf|2012.06.13]] | **[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_13.pdf|2012.06.13]] | ||
*2012/ | *2012/13 - kereszt: | ||
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_12_19.pdf|2012.12.19]] | **[[Media:Elektro1_vizsga_2012_12_19.pdf|2012.12.19]] | ||
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_02.pdf|2013.01.02]] | **[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_02.pdf|2013.01.02]] | ||
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_07_m.pdf|2013.01.07]] | **[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_07_m.pdf|2013.01.07]] | ||
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_16.pdf|2013.01.16]] | **[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_16.pdf|2013.01.16]] | ||
*2012/ | *2012/13: | ||
**[[Media:Elektronika1_elővizsga_2013.05.24.PDF|2013.05.24]] | **[[Media:Elektronika1_elővizsga_2013.05.24.PDF|2013.05.24]] | ||
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013-05-29.pdf|2013.05.29]] | **[[Media:Elektro1_vizsga_2013-05-29.pdf|2013.05.29]] | ||
145. sor: | 145. sor: | ||
| style="vertical-align: top;" | | | style="vertical-align: top;" | | ||
*2013/ | *2013/14 - kereszt: | ||
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_12_21.pdf|2013.12.21]] | **[[Media:Elektro1_vizsga_2013_12_21.pdf|2013.12.21]] | ||
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_08.pdf|2014.01.08]] | **[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_08.pdf|2014.01.08]] |
A lap 2014. január 18., 17:37-kori változata
A két féléves tantárgy feladata az elektronikai áramkörökre vonatkozó alapismeretek megadása. Közelebbről a tantárgy első félévében ez: az elektronikai alkatrészek és aktív eszközök működésének, elektromos jellemzőinek fenomenológiai ismertetése, az analóg és digitális alapáramkörök felépítésének, működésének megismertetése, összetettebb elektronikai egységek ( mint pl. műveleti erősítők, A/D és D/A konverterek, stb.) felépítésének, működésének, tulajdonságaik számításának a bemutatása. A tantárgy jártasságot ad az elektronikai alkatrészek paramétereinek kezelésében, az ezen alkatrészekből felépített alapáramkörök, valamint összetettebb egységek elektromos tulajdonságai számításának módjában (erősítés, frekvenciamenet, impedanciák, sebesség, stb.) és tervezésük alapvető kérdéseiben.
A két féléves tantárgy megfelelő bázist nyújt az adott területen ahhoz, hogy a későbbi, specializálódó képzés tantárgyai az elektronikai alapfogalmak és módszerek biztos ismeretére támaszkodhassanak. A tantárgyhoz az egész évfolyamnak közösen tartott gyakorlatok tartoznak. Az Elektronika I. tárgy szervesen kapcsolódik az Elektronika 2 és a Mikroelektronika tárgyakhoz, azokkal egy 3 féléves, összefüggő tematikai vonulatot alkot.
Követelmények
- Előkövetelmény: A tárgy felvételének nincs előkövetelménye, azonban ajánlott a Jelek és rendszerek 1 című tárgy elvégzése.
- Jelenlét: A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
- NagyZH: 1 darab nagyzárthelyi megírása kötelező. Ez 1 elméleti és 4 számolós kérdésből áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az aláírás megszerzéséhez legalább 40 pontot kell elérni! A félév során két pótlási lehetőség van.
- Vizsga: A vizsga a zárthelyihez hasonlóan 1 elméleti és 4 számolós példából áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az elégséges vizsgajegyhez legalább 40 pontot kell elérni!
Segédanyagok
- Dr. Pap László előadó által írt jegyzet. Terjedelmes, de 100%-osan lefedi a tananyagot!
- Dr. Gaál József honlapja , az aktuális előadás- és gyakorlatanyagokkal. Érdemes tanulmányozni!
- Dr. Mihály Zsigmond honlapja szintén sok hasznos anyaggal.
- 50 részletesen kidolgozott elméleti kérdés.
- Feladatokhoz segítség - Hibák előfordulhatnak benne!
- Bode-diagram kézi rajzolása
Nagyzárthelyi
A zárthelyi 5 darab 20 pontos feladatból áll. Az első egy elméleti kérdés, általában valamelyik alapkapcsoláshoz (FB,FC,FE) és annak tulajdonságaihoz.
A második rész pedig 4, a gyakorlatokon is előforduló típuspéldából áll:
- Kivezérelhetőség egy kis csavarral - Telepredukcióval vagy kimeneti leosztással.
- A vagy B osztályú teljesítményfokozat. Ide elég pár képletet tudni és "ingyen" 20 pont.
- Munkapont és kisjelű paraméterek meghatározása - Esetleg munkaponti áram hőmérsékletfüggése.
- Kisjelű analízis.
Rendes ZH
- 2006/07 tavasz
- 2007/08 kereszt - megoldásokkal
- 2007/08 tavasz
- 2008/09 tavasz - megoldásokkal
- 2010/11 tavasz - megoldásokkal
- 2011/12 tavasz - megoldásokkal
- 2012/13 kereszt - megoldásokkal
- 2012/13 tavasz - megoldásokkal
- 2013/14 kereszt - megoldásokkal
Pót ZH
- 2006/07 tavasz
- 2007/07 tavasz
- 2008/09 tavasz - megoldásokkal
- 2009/10 kereszt - megoldások nélkül
- 2010/11 tavasz - megoldásokkal
- 2011/12 tavasz - megoldásokkal
- 2012/13 kereszt - megoldásokkal
- 2012/13 tavasz - megoldásokkal
- 2013/14 kereszt - megoldásokkal
Pótpót ZH
- 2006/07 tavasz
- 2010/11 tavasz - megoldásokkal
- 2011/12 tavasz - megoldásokkal
- 2012/13 kereszt - megoldásokkal
- 2012/13 tavasz - megoldásokkal
- 2013/14 kereszt - megoldásokkal
Vizsgák
A vizsgafeladatok elég jól begyakorolhatóak. Hasonlóan a zárthelyihez itt is 5 darab 20 pontos kérdés van, 1 elméleti és 4 számolós típuspélda. Érdemes végigoldani minél több vizsgasort, mert elég gyakran szemezgetnek a régebbi feladatok közül!
A vizsgára már kell némi rutint szerezni munkaponti áramok megállapításában és kisjelű modellekben. Bármilyen tranzisztor előfordulhat, tehát érdemes jól ismerni mindet. Általában 1-2 műveleti erősítős példa is van, amiknél az egyik csodafegyver a szuperpozíció - Az egyes (+,-) bemeneteken lévő jelekből, egyszerre csak egyet vizsgálj és nézd meg mit csinál vele az erősítő, majd a hatásokat összegezd. A frekvenciafüggő átvitel meghatározásához érdemes néhány magic képletet megtanulni.
Az előadó honlapjáról letöltött vizsgák hivatalos megoldókulcsokkal:
|
|
|