„Informatika 1 (régi)” változatai közötti eltérés
A VIK Wikiből
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| (20 közbenső módosítás, amit 11 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Régi_tárgy|Informatika 1}} | |||
{{Tantárgy | {{Tantárgy | ||
|nev=Informatika 1 | |nev=Informatika 1 | ||
| | |tárgykód=VIIIA202 | ||
|kredit=5 | |kredit=5 | ||
|felev=3 | |felev=3 | ||
| 19. sor: | 22. sor: | ||
A tárgy által nyújtott ismeretek birtokában a hallgatók képessé válnak konkrét számítógép-rendszerek és operációs rendszerek dokumentációinak gyors megértésére, üzemeltetési, konfigurálási, karbantartási feladatok gyors megtanulására. | A tárgy által nyújtott ismeretek birtokában a hallgatók képessé válnak konkrét számítógép-rendszerek és operációs rendszerek dokumentációinak gyors megértésére, üzemeltetési, konfigurálási, karbantartási feladatok gyors megtanulására. | ||
A [[Digitális technika 2]] előkövetelménye ezen tárgynak, az ott megtanultak tulajdonképpen megfeleltethetők az itt tanult módszerek, eljárások egy konkrét realizációjaként ([http://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_8085 Intel 8085] mikroprocesszor és perifériái). Az Informatika 1-ben tanultak rendszerezik ezen ismereteket, és betekintést adnak a későbbi termékek működésébe is | A [[Digitális technika 2 (régi)|Digitális technika 2]] előkövetelménye ezen tárgynak, az ott megtanultak tulajdonképpen megfeleltethetők az itt tanult módszerek, eljárások egy konkrét realizációjaként ([http://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_8085 Intel 8085] mikroprocesszor és perifériái). Az Informatika 1-ben tanultak rendszerezik ezen ismereteket, és betekintést adnak a későbbi termékek működésébe is | ||
(pl: [http://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_80386 Intel 80386] mikroprocesszor). | (pl: [http://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_80386 Intel 80386] mikroprocesszor). | ||
== Követelmények == | == Követelmények == | ||
*'''Előkövetelmény:''' A [[Digitális technika 2]] című tárgy teljesítése. | *'''Előkövetelmény:''' A [[Digitális technika 2 (régi)|Digitális technika 2]] című tárgy teljesítése. | ||
*'''Jelenlét:''' A tárgyból igazából nincs "rendes" gyakorlat. Az előadók a félév során pár alkalommal össznépileg a táblánál megoldanak néhány hasznos feladatot, melyek a számonkérésekben is gyakran előfordulnak. Az órák látogatása és a figyelés mindenképpen hasznos, de csak akkor ha az ember folyamatosan tanulgatja az anyagot, különben hamar elveszítheti a fonalat. | *'''Jelenlét:''' A tárgyból igazából nincs "rendes" gyakorlat. Az előadók a félév során pár alkalommal össznépileg a táblánál megoldanak néhány hasznos feladatot, melyek a számonkérésekben is gyakran előfordulnak. Az órák látogatása és a figyelés mindenképpen hasznos, de csak akkor ha az ember folyamatosan tanulgatja az anyagot, különben hamar elveszítheti a fonalat. | ||
*'''NagyZH:''' A félév közepén 1 darab nagy zárthelyi teljesítése szükséges az aláírás megszerzéséhez. A ZH mind a számítógép architechtúrák, mind az operációs rendszerek témakörből tartalmaz kérdéseket (bár előbbiből nagyobb részben). Mindkét témakörből vannak az elméletre rákérdező igaz-hamis kérdések, melyekre jó válasz esetén +0,5 rossz válasz esetén -0,5 pont kapható. Szóval nem éri meg tippelgetni, viszont alább található rengeteg segédanyag, melyekből megtanulható ez a rész. Továbbá a ZH tartalmaz még 2-3 egyszerű számítási feladatot, melyekhez szintén számos segédanyag található lentebb. Az összesen 20 pontos zárthelyin legalább 7,5 pontot kell elérni. A félév során két pótlási lehetőség van. | *'''NagyZH:''' A félév közepén 1 darab nagy zárthelyi teljesítése szükséges az aláírás megszerzéséhez. A ZH mind a számítógép architechtúrák, mind az operációs rendszerek témakörből tartalmaz kérdéseket (bár előbbiből nagyobb részben). Mindkét témakörből vannak az elméletre rákérdező igaz-hamis kérdések, melyekre jó válasz esetén +0,5 rossz válasz esetén -0,5 pont kapható. Szóval nem éri meg tippelgetni, viszont alább található rengeteg segédanyag, melyekből megtanulható ez a rész. Továbbá a ZH tartalmaz még 2-3 egyszerű számítási feladatot, melyekhez szintén számos segédanyag található lentebb. Az összesen 20 pontos zárthelyin legalább 7,5 pontot kell elérni. A félév során két pótlási lehetőség van. | ||
*'''Vizsga:''' A tárgy egy írásbeli vizsgával zárul. Ez 24 pontos és legalább 37,5%-ot kell teljesíteni az elégségeshez. A vizsga egyenlő arányban tartalmaz feladatokat mindkét témakörből. Itt azonban már nincsenek igaz-hamis kérdések, hanem az elméletre kifejtős/fogalommagyarázós formában kérdeznek rá. | *'''Vizsga:''' A tárgy egy írásbeli vizsgával zárul. Ez 24 pontos és legalább 37,5%-ot kell teljesíteni az elégségeshez. A vizsga egyenlő arányban tartalmaz feladatokat mindkét témakörből. Itt azonban már nincsenek igaz-hamis kérdések, hanem az elméletre kifejtős/fogalommagyarázós formában kérdeznek rá. | ||
== | ==Segédanyagok== | ||
===Könyvek=== | ===Könyvek=== | ||
| 40. sor: | 43. sor: | ||
* [[Media:Info1 vizsgafeladatok.pdf |Teljes elméleti összefoglaló]] - '''Nagyon hasznos!''' | * [[Media:Info1 vizsgafeladatok.pdf |Teljes elméleti összefoglaló]] - '''Nagyon hasznos!''' | ||
* [[Media:Info1 jegyzet tom65.PDF|Számítógép architektúrák jegyzet]] - Kézzel írt, scannelt. | * [[Media:Info1 jegyzet tom65.PDF|Számítógép architektúrák jegyzet]] - Kézzel írt, scannelt. | ||
* [[Media:Info1 jegyzet holtpontig.pdf|Operációs rendszerek jegyzet]] - Gépelt és elég részletes, de csak a holtpont-kezelésig! | |||
* [[Media:Info1 opre jegyzet btamas.PDF|Operációs rendszerek jegyzet]] - Kézzel írt, scannelt. | * [[Media:Info1 opre jegyzet btamas.PDF|Operációs rendszerek jegyzet]] - Kézzel írt, scannelt. | ||
* [[Media:Info1 opre jegyzet kosztya.PDF|Operációs rendszerek jegyzet]] - Kézzel írt, scannelt. | * [[Media:Info1 opre jegyzet kosztya.PDF|Operációs rendszerek jegyzet]] - Kézzel írt, scannelt. | ||
===[http://www.kobakbt.hu/index.php?p=j4 Operációs rendszerek algoritmusok] .ppt formátumban=== | ===[http://www.kobakbt.hu/index.php?p=j4 Operációs rendszerek algoritmusok] .ppt formátumban=== | ||
| 56. sor: | 56. sor: | ||
===ZH/vizsga segédanyagok=== | ===ZH/vizsga segédanyagok=== | ||
* [[Media:Info1_ultimateHandbook_1.pdf|Ultimate Handbook 1.]] - A tárgyból előforduló típusfeladatok megoldásmenete összefoglaló. K.K. | |||
* [[Informatika 1 - Ellenőrző kérdések kidolgozása|Ellenőrző kérdések kidolgozása]] - Az alant lévő .doc-ból kellene ide átültetni a kidolgozást. '''''Kérlek segítsetek! Szerkesszétek és bővítsétek!''''' | * [[Informatika 1 - Ellenőrző kérdések kidolgozása|Ellenőrző kérdések kidolgozása]] - Az alant lévő .doc-ból kellene ide átültetni a kidolgozást. '''''Kérlek segítsetek! Szerkesszétek és bővítsétek!''''' | ||
* [[Media:Info1 archellkrd.doc|Ellenőrző kérdések kidolgozása]] - Sajnos nem teljes, és hibák is vannak benne. Kérlek javítsátok, bővítsétek. '''''Az új anyagokat már közvetlenül a fentebb linkelt aloldalra töltsétek fel!''''' | * [[Media:Info1 archellkrd.doc|Ellenőrző kérdések kidolgozása]] - Sajnos nem teljes, és hibák is vannak benne. Kérlek javítsátok, bővítsétek. '''''Az új anyagokat már közvetlenül a fentebb linkelt aloldalra töltsétek fel!''''' | ||
* [[Media:Info1 vizsgafeladatok.pdf |Teljes elméleti összefoglaló]] a vizsgához. '''Nagyon hasznos!''' | |||
* [[Media:Info1 Feladatok.doc|Néhány hasznos vizsgafeladat]] - Érdemes ezeket jól begyakorolni, mert a vizsgán mindig van néhány ezekhez nagyon hasonló típusfeladat. | * [[Media:Info1 Feladatok.doc|Néhány hasznos vizsgafeladat]] - Érdemes ezeket jól begyakorolni, mert a vizsgán mindig van néhány ezekhez nagyon hasonló típusfeladat. | ||
* [[Media:Info 1 teszt feladatok .pdf|ZH tesztkérdések]] és a hozzájuk tartozó [[Media:Info1 teszt feladatok megoldas.pdf|megoldások]]. | * [[Media:Info 1 teszt feladatok .pdf|ZH tesztkérdések]] tematikusan szétválogatva és a hozzájuk tartozó [[Media:Info1 teszt feladatok megoldas.pdf|megoldások]]. | ||
* [[Media:Info1_konzi_20121003.pdf|Konzultáció (2012)]] - Kiadott ellenőrző kérdések első harmada végigoldva. ZH igaz-hamis feladataihoz nélkülözhetetlen! | |||
* [[Media:Info1_konzi_20121003.pdf|2012 | |||
* [[Media:Info1 arch eloadas kiegeszites.pdf|PIPE-LINE összefoglaló]] | * [[Media:Info1 arch eloadas kiegeszites.pdf|PIPE-LINE összefoglaló]] | ||
* [http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth/verifikacio/peterson.swf Peterson algoritmus modellező program] | |||
* [[Media:Info_1_full.pdf|SzArch Vizsgafeladatok-megoldásokkal]] Tanszék által kiadott vizsgafeladatok, a megoldásokban hibák előfordulhatnak.Vizsga architektúrás részéből elég sok pontot össze lehet szedni ezek ismeretében. | |||
* [[Media:Info1_zh_2014.pdf|SzArch ellenőrző kérdések megoldásokkal]] SzArch témakor ellenőrző kérdései kidolgozva pdf formátumban. | |||
==Nagyzárthelyi== | ==Nagyzárthelyi== | ||
| 80. sor: | 79. sor: | ||
* [[Media:Info1_2013tavasz_PZH.PDF|2012/13 kereszt]] - rossz minőségű pótZH | * [[Media:Info1_2013tavasz_PZH.PDF|2012/13 kereszt]] - rossz minőségű pótZH | ||
* [[Media:Info1_zh_2013_osz.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal | * [[Media:Info1_zh_2013_osz.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal | ||
* [[Media:Info1_ZH_2014ősz.pdf|2014/15 ősz]] - ZH opre igaz-hamis, pótZH feladatok | |||
==Vizsgák== | ==Vizsgák== | ||
{| style="border-spacing: 1em;" | {| style="border-spacing: 1em; width: 60%;" | ||
| style="vertical-align: top;" | | | style="vertical-align: top; width: 50%;" | | ||
* 2003/04: | * 2003/04: | ||
| 102. sor: | 102. sor: | ||
** [[Media:Info1_vizsga_2010-01-12.pdf|2010.01.12]] - emlékezetből | ** [[Media:Info1_vizsga_2010-01-12.pdf|2010.01.12]] - emlékezetből | ||
| style="vertical-align: top;" | | | style="vertical-align: top; width: 50%;" | | ||
* 2010/11: | * 2010/11: | ||
| 117. sor: | 117. sor: | ||
== Tippek == | == Tippek == | ||
[[Kategória: | * A tárgy elég nehéz tud lenni, ha az ember nem figyel oda. Fontos, hogy a számonkérések erőteljesen nehezednek, tehát kiemelten fontos, hogy már az első ZH-ra illetve vizsgára alaposan felkészülj és ott átmenj, különben sokkal nehezebb dolgod lesz. | ||
* A ZH elég jól begyakorolható. Az igaz-hamis kérdések jó részét adják a pontszámnak és szerencsére csak az ellenőrző kérdések közül kerülnek ki, vagy azoktól minimálisan különbözőek. A számítógép architektúrák rész egyéb feladatai között vannak rövidebb elméleti jellegű kérdések, melyek kilogikázhatóak, ha alaposan felkészültél az igaz-hamisra. A maradék pedig egyszerű típuspéldák közül kerül ki, azonban nagyon sok fajta típus van. Érdemes alaposan utánunk nézni. Az operációs rendszerek részből csak az anyag nagyon eleje szerepel a ZH-ban, mégis a pontszám közel harmadát adja. Ajánlott jól felkészülni ebből a kevéske anyagrészből, mert ezzel már majdnem megvan az elégséges. | |||
* A vizsgára hatványozottan igaz, hogy az első a legkönnyebb és utána erőteljesen nehezedik. Ide már mindenképpen utána kell nézni minden számítógép architektúrás feladatnak, mert jópár előkerül és nagyon sok fajta, de szerencsére egyszerű típuspélda van. A kulcs az elmélet alapos és pontos ismerete, mert azzal egyrészt megválaszolhatók a cseles elméleti kérdések, valamint a feladatok megoldása is kilogikázható vele. az operációs rendszerek részből mindig van a főbb algoritmuscsoportokból egy-egy példa, így érdemes jól begyakorolni mindet, mert nagyon változó hogy épp melyiket adják. | |||
* ZH/vizsga konzultációra szinte kötelező elmenni és megkérdezni minden algoritmusra/feladattípusra, amit nem értesz egy-egy példát, illetve azon fogalmakat tisztázni, amikkel nem vagy maximálisan tisztában. Az előadók készséggel segítenek és nagyon sokat lehet tanulni abban az 1-2 órában. | |||
[[Kategória:Archive]] | |||
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}} | |||
A lap jelenlegi, 2019. április 17., 18:17-kori változata
Ez egy régi tárgy oldala. Ha 2014-ben vagy utána kezdtél, lásd: Informatika 1
A tantárgy célja átfogó ismeretek nyújtása és szakmai alapozás a szakirányok számára a számítógépek felépítése, működése, számítógép-architektúrák, operációs rendszerek funkciói, belső szerkezete, működési elvei területén. A tárgy által nyújtott ismeretek birtokában a hallgatók képessé válnak konkrét számítógép-rendszerek és operációs rendszerek dokumentációinak gyors megértésére, üzemeltetési, konfigurálási, karbantartási feladatok gyors megtanulására.
A Digitális technika 2 előkövetelménye ezen tárgynak, az ott megtanultak tulajdonképpen megfeleltethetők az itt tanult módszerek, eljárások egy konkrét realizációjaként (Intel 8085 mikroprocesszor és perifériái). Az Informatika 1-ben tanultak rendszerezik ezen ismereteket, és betekintést adnak a későbbi termékek működésébe is (pl: Intel 80386 mikroprocesszor).
Követelmények
- Előkövetelmény: A Digitális technika 2 című tárgy teljesítése.
- Jelenlét: A tárgyból igazából nincs "rendes" gyakorlat. Az előadók a félév során pár alkalommal össznépileg a táblánál megoldanak néhány hasznos feladatot, melyek a számonkérésekben is gyakran előfordulnak. Az órák látogatása és a figyelés mindenképpen hasznos, de csak akkor ha az ember folyamatosan tanulgatja az anyagot, különben hamar elveszítheti a fonalat.
- NagyZH: A félév közepén 1 darab nagy zárthelyi teljesítése szükséges az aláírás megszerzéséhez. A ZH mind a számítógép architechtúrák, mind az operációs rendszerek témakörből tartalmaz kérdéseket (bár előbbiből nagyobb részben). Mindkét témakörből vannak az elméletre rákérdező igaz-hamis kérdések, melyekre jó válasz esetén +0,5 rossz válasz esetén -0,5 pont kapható. Szóval nem éri meg tippelgetni, viszont alább található rengeteg segédanyag, melyekből megtanulható ez a rész. Továbbá a ZH tartalmaz még 2-3 egyszerű számítási feladatot, melyekhez szintén számos segédanyag található lentebb. Az összesen 20 pontos zárthelyin legalább 7,5 pontot kell elérni. A félév során két pótlási lehetőség van.
- Vizsga: A tárgy egy írásbeli vizsgával zárul. Ez 24 pontos és legalább 37,5%-ot kell teljesíteni az elégségeshez. A vizsga egyenlő arányban tartalmaz feladatokat mindkét témakörből. Itt azonban már nincsenek igaz-hamis kérdések, hanem az elméletre kifejtős/fogalommagyarázós formában kérdeznek rá.
Segédanyagok
Könyvek
- Kondorosi Károly - Operációs rendszerek mérnöki megközelítésben - Az operációs rendszerek részhez ajánlott irodalom. Elég terjedelmes, de a kiadott fejezetek jól lefedik a tananyagot.
- Knapp Gábor - Dr. Adamis Gusztáv: Operációs rendszerek
Jegyzetek
- Teljes elméleti összefoglaló - Nagyon hasznos!
- Számítógép architektúrák jegyzet - Kézzel írt, scannelt.
- Operációs rendszerek jegyzet - Gépelt és elég részletes, de csak a holtpont-kezelésig!
- Operációs rendszerek jegyzet - Kézzel írt, scannelt.
- Operációs rendszerek jegyzet - Kézzel írt, scannelt.
Operációs rendszerek algoritmusok .ppt formátumban
- Bankár algoritmus
- Lapcsere stratégiák
- Kölcsönös kizárás
- Feladatütemezések
- Párhuzamos programozás - 2012 ősztől nem tananyag!
ZH/vizsga segédanyagok
- Ultimate Handbook 1. - A tárgyból előforduló típusfeladatok megoldásmenete összefoglaló. K.K.
- Ellenőrző kérdések kidolgozása - Az alant lévő .doc-ból kellene ide átültetni a kidolgozást. Kérlek segítsetek! Szerkesszétek és bővítsétek!
- Ellenőrző kérdések kidolgozása - Sajnos nem teljes, és hibák is vannak benne. Kérlek javítsátok, bővítsétek. Az új anyagokat már közvetlenül a fentebb linkelt aloldalra töltsétek fel!
- Teljes elméleti összefoglaló a vizsgához. Nagyon hasznos!
- Néhány hasznos vizsgafeladat - Érdemes ezeket jól begyakorolni, mert a vizsgán mindig van néhány ezekhez nagyon hasonló típusfeladat.
- ZH tesztkérdések tematikusan szétválogatva és a hozzájuk tartozó megoldások.
- Konzultáció (2012) - Kiadott ellenőrző kérdések első harmada végigoldva. ZH igaz-hamis feladataihoz nélkülözhetetlen!
- PIPE-LINE összefoglaló
- Peterson algoritmus modellező program
- SzArch Vizsgafeladatok-megoldásokkal Tanszék által kiadott vizsgafeladatok, a megoldásokban hibák előfordulhatnak.Vizsga architektúrás részéből elég sok pontot össze lehet szedni ezek ismeretében.
- SzArch ellenőrző kérdések megoldásokkal SzArch témakor ellenőrző kérdései kidolgozva pdf formátumban.
Nagyzárthelyi
- 2002 előtti zárthelyik - Ezekben vannak olyan kérdések is, amik már kikerültek a tanagyagból!
- 2004/05 ősz - pótZH
- 2006/07 ősz - megoldásokkal
- 2007/08 ősz
- 2007/08 ősz - pótpótZH
- 2010/11 kereszt - pótpótZH, megoldásokkal
- 2011/12 kereszt - rossz minőségű pótZH, részben megoldásokkal
- 2012/13 kereszt - rossz minőségű pótZH
- 2013/14 ősz - megoldásokkal
- 2014/15 ősz - ZH opre igaz-hamis, pótZH feladatok
Vizsgák
|
|
Tippek
- A tárgy elég nehéz tud lenni, ha az ember nem figyel oda. Fontos, hogy a számonkérések erőteljesen nehezednek, tehát kiemelten fontos, hogy már az első ZH-ra illetve vizsgára alaposan felkészülj és ott átmenj, különben sokkal nehezebb dolgod lesz.
- A ZH elég jól begyakorolható. Az igaz-hamis kérdések jó részét adják a pontszámnak és szerencsére csak az ellenőrző kérdések közül kerülnek ki, vagy azoktól minimálisan különbözőek. A számítógép architektúrák rész egyéb feladatai között vannak rövidebb elméleti jellegű kérdések, melyek kilogikázhatóak, ha alaposan felkészültél az igaz-hamisra. A maradék pedig egyszerű típuspéldák közül kerül ki, azonban nagyon sok fajta típus van. Érdemes alaposan utánunk nézni. Az operációs rendszerek részből csak az anyag nagyon eleje szerepel a ZH-ban, mégis a pontszám közel harmadát adja. Ajánlott jól felkészülni ebből a kevéske anyagrészből, mert ezzel már majdnem megvan az elégséges.
- A vizsgára hatványozottan igaz, hogy az első a legkönnyebb és utána erőteljesen nehezedik. Ide már mindenképpen utána kell nézni minden számítógép architektúrás feladatnak, mert jópár előkerül és nagyon sok fajta, de szerencsére egyszerű típuspélda van. A kulcs az elmélet alapos és pontos ismerete, mert azzal egyrészt megválaszolhatók a cseles elméleti kérdések, valamint a feladatok megoldása is kilogikázható vele. az operációs rendszerek részből mindig van a főbb algoritmuscsoportokból egy-egy példa, így érdemes jól begyakorolni mindet, mert nagyon változó hogy épp melyiket adják.
- ZH/vizsga konzultációra szinte kötelező elmenni és megkérdezni minden algoritmusra/feladattípusra, amit nem értesz egy-egy példát, illetve azon fogalmakat tisztázni, amikkel nem vagy maximálisan tisztában. Az előadók készséggel segítenek és nagyon sokat lehet tanulni abban az 1-2 órában.
| Bevezetők | |
|---|---|
| 1. félév | |
| 2. félév | |
| 3. félév | |
| 4. félév | |
| 5. félév | |
| 6. félév | |
| 7. félév | |
