Operációs rendszerek

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Ferrero (vitalap | szerkesztései) 2013. január 25., 18:00-kor történt szerkesztése után volt.

Sablon:Tantargy

Ajánlott rövidítés: opre

Követelmények

  • Előtanulmányi rend: A tárgy felvételéhez Számítógép architektúrák aláírás szükséges.
  • Szorgalmi időszakban: Heti 2 előadás van, kötelező jelenléti ív nincs.
  • Aláíráshoz egy darab ZH elégséges teljesítése szükséges.
  • Vizsgaidőszakban: írásbeli vizsga, beugróval.

Segédanyagok

Könyv

  • Kóczy A., Kondorosi K. (szerkesztők): Operációs rendszerek mérnöki megközelítésben, Panem Kiadó, Budapest, 2000.
    • a tárgy általános részét részben lefedi a könyv 17. és 211.. oldalak közti része
  • Silberschatz, Peterson: Operating System Concepts vagy Operating Systems Concept with JAVA (7. vagy későbbi kiadás)

A tárgy tematikája folyamatosan változik, így mára elég elavultak a segédanyagok. A magyar nyelvű könyvvel is ez a helyzet, régi kiadású, elavult, de még az általános részeket jól leírja. Érdemes az angol nyelvű könyveket beszerezni, mivel ezek évek óta frissülnek, így közelebb állnak az anyaghoz.

Opre nemhivatalos jegyzet

Legfrissebb változat: OpreJegyzet

  • NEM HIVATALOS JEGYZET: nincs benne minden, vannak benne hibák/elírások
  • 2011-es anyagot tartalmazza
  • utolsó szerkesztés dátuma: 2011 nyár
  • Továbbfejlesztési lehetőségek:
    • Minden évben szükséges lenne frissíteni az aktuális anyagokkal és kiegészíteni, újabb "kiadásban" feltölteni!
    • a készítő elérhetősége, vele egyeztetve lehet elkérni a forrást és továbbfejlesztésről érdeklődni (mely mindenki számára nyitott, csak pár tanácsot adna)

Diák

1. Bevezető előadás
2. UNIX bevezető előadás
3. Windows bevezető előadás
4. Windows hibakeresés
5. Windows ütemezés
6. Feladatok közötti kommunikáció ellenőrzése
7. Ütemezés
8. Összetett prioritásos és többprocesszoros ütemezés
9. Feladatok implementációja, folyamatok és szálak
10. Kölcsönös kizárás, szinkronizáció, kommunikáció
11. Üzenet alapú kommunikáció
12. Holtpont és kezelése
13. UNIX folyamatkezelés
14. UNIX ütemezés
15. UNIX kommunikáció
16. Memóriakezelés
17. uC/OS
18. Windows memóriakezelés
19. Virtualizáció
20. UNIX Dtrace
21. A permanens tár kezelése
22. UNIX fájlrendszerek
23. Hitelesítés és engedélyezés
24. Windows biztonság

Egyéb segédanyagok

Videó

2011. őszén az EHK felvette a tárgy előadásait. A videók innen letőlthetöek

ZH

2011-ben a ZH szerkezete megváltozott kicsit:

  • 10 kiskérdés (vizsga beugró jellegű)
  • 20 pontos teszt (korábbi ZH és vizsga teszt)
  • 2 nagy feladat, feladatonként 10 pontért (összesen 20 pont)

A ZH 50 pontos, 20 ponttól van meg. A szerzett pontokat az aláírást szerzőknél 30%-ban veszik figyelembe a végső vizsgajegy megállapításában (hogy megérje jól felkészülni a ZH-ra is).

Számolós példára lehetőségek

  • Alap ütemezési algoritmusok: (FIFO, RR, SJF, SRTF ütemezéssel kapcsolatos mértékek számolása, lásd: Harmadik hét diasora )
  • Klasszikus UNIX ütemezés: (lásd: könyv)
  • Holtpont bankár algoritmus: (lásd: Ötödik hét diasora)
  • Memória foglalás: (lásd: Hatodik hét diasora)
  • Lapcsere algoritmusok: (lásd: Hatodik hét diasora) 2011-ben nem kell

Zárthelyi feladatsorok

Vizsga

A tárgyból írásbeli vizsga van, ami két részből áll. Beugró és nagyfeladat. A beugrót csak a nagyfeladat megírása után tudják kijavítani. Aki a beugró alapján reménytelennek tartja a helyzetét, a beugró után elmehet. Eredmények a tárgyhonlapra kerülnek fel, ott olvashattok a megtekintések időpontjáról is.

Beugró

  • A 12 elméleti kérdésböl 7-et kell megválaszolni (60%), 15 perc van rá.
  • Elméleti kérdéseket tartalmaz, tehát a beugró teljesítéséhez tudni kell az anyagot részletesen.
  • A korábbi években létezett "++"-os és "+++"-os beugró is. Ha valakinek jól ill. nagyon jól sikerült a beugrója, akkor az felfelé húzta a vizsgajegyet. Két pluszos körülbelül fél jegyet számított, három plusz esetén pedig akár egy jeggyel is jobbat kaphatott az illető, de ez más körülményektől is függött (vizsga nehézsége, milyen jegyek születtek stb.) Továbbá volt "?"-os beugró is, ha valaki egy-két ponttal kevesebbet ért el a szükségesnél. Ekkor kijavították neki a második részt is, de csak egy jegy levonással kaphatott érvényes vizsgajegyet. A pluszos, mínuszos beugró nincs kőbe vésve, de látszik belőle hogy érdemes minden kérdést (jól) kidolgozni és nem csak a szükséges hét pontra hajtani.

Beurgó kidolgozások

Beurgó feladatsorok

Nagyfeladatlap

  • A beugrót követi a nagyfeladatlap kitöltése. A nagyfeladatlap 30 tesztkérdést (8 kérdéscsoport), és 2 nagyfeladaot tartalmaz. A vizsgában nagyobb arányban szerepelnek benne Windows, UNIX/Linux, virtualizáció, biztonság, stb. kérdések a ZH-hoz képest.

Nagyfeladatlap feladatsorok és kidolgozások

Kedvcsináló

Kedvcsináló

Egyéb anyagok/linkek

Észrevételek

Több probléma is akad a tárgy wiki adatlapjával ill. a felkészüléssel kapcsolatban:

  • Hiányos, hibás kidolgozások. Arról van szó, hogy hibás/téves információkat tanulunk meg belőlük.
  • Magolás, beugrókérdések betanulása. Amikor nem az anyagrész megértése, hanem a "beseggelése" történik. Vizsgán gyakran szokott olyan történni, hogy felteszik a kérdés ellenkezőjét, vagy kicsit változtatnak rajta. Az a tapasztalat, hogy az emberek ilyenkor is a standard (wikis bemagolt) választ adják vissza, ami természetesen nem jó.
  • A wikin található tartalomért, az esetlegesen hiányzó anyagrészekért és az előforduló hibákért nem vállalunk felelősséget. Konzultáltunk az oktatókkal: szerintük minden előadáson elhangzott anyag szerepel, a jelenlegi állapot már alkalmas lehet egy sikeres zh/vizsga felkészüléshez. Ha hibát / hiányosságot találtál az oldalon található anyagokban, vagy esetleg téves információt közöltünk, kérlek írj a tárgy levelezési listájára, vagy a vitalapra.