„Matematika A4 - Valószínűségszámítás” változatai közötti eltérés

David14 (vitalap | szerkesztései)
David14 (vitalap | szerkesztései)
126. sor: 126. sor:
|}
|}


== Vélemények ==
== Tippek ==


Az első anyagrész jóval könnyebb, így célszerű abból mind jó kisZH-kat, mind jó nagyZH-t írni. Aki esetleg gimnáziumban matematika fakultációs volt, annak a diszkrét eloszlású valószínűség változók témakör nem sok újat tartogat. A folytonos eloszlású valószínűségi változók témakör viszont sokkal nehezebb. Éles a váltás a két anyagrész között és gyorsan sok, új és bonyolult számolás zúdul rátok. Főként a kétdimenziós eloszlások témakörnél. - [[Szerkesztő:David14|ED]], 2012 ősz
*Az első ZH a "könnyebbik". Ez az anyagrész könnyebben érthető, akinek van hozzá érzéke, az ki is logikázhatja mindenféle matematikai magic nélkül. Érdemes ezt a ZH-t nagyon jól megírni, mert sokat dobhat a végső jegyen. Ha valaki járt középiskolában emelt matematika fakultációra, akkor ez a témakör nem sok újat tartogat számára.
 
*A diszkrét változók esetében talán csak az jelenthet gondot, hogy amikor egy feladatot "ki kellett logikázni", akkor sokszor egzaktul nehezebben megfogalmazható kombinatorikai "megérzésekre" kell támaszkodni. Ezeknél a feladattípusoknál nem lehet egy jól bevált algoritmust alkalmazni a megoldásra, sok gyakorlással kell valami heurisztikát felállítani, amivel az ember előre látja, hogy milyen eredményt fog adni, ha így vagy úgy kezd neki a megoldásnak. Ha azonban már ráéreztél a dologra, akkor nem lehetnek nagy problémák.
Én úgy tapasztaltam, hogy a diszkrét változók esetében több gondot jelentett az, hogy amikor egy feladatot "ki kellett logikázni", akkor sokszor egzaktul nehezebben megfogalmazható kombinatorikai "megérzésekre" kellett támaszkodni. Ezeknél a feladattípusoknál nem lehet egy jól bevált algoritmust alkalmazni a megoldásra, sok gyakorlással kell valami heurisztikát felállítani, amivel az ember előre látja, hogy milyen eredményt fog adni, ha így vagy úgy kezd neki a megoldásnak. A folytonos valószínűségi változók esetében (és a kombinatorikától eltekintve diszkrét esetben) csak egyszerű összefüggéseket kell megérteni (mi az a valószínűségi változó, miben különbözik egy "hagyományos" matematikai változótól, mi az a sűrűség- vagy eloszlásfüggvény, a feltételes valószínűség, feltételes sűrűségfüggvény, várható érték, stb.), és utána a legtöbb ZH-példa gond nélkül megoldható az ismert képletek alkalmazásával. ([[Szerkesztő:Palotasb|Boldi]] ([[Szerkesztővita:Palotasb|vita]]) 2013. január 15., 16:30 (CET))
*A második ZH a "nehezebbik". Ez az anyagrész sokkal nehezebben emészthető mint az első, valamint komolyabb matematikai előismeretek szükségeltetnek hozzá. Főként a kétváltozós parciális deriválásra és integrálásra lesz nagy szükség. Ha megértitek a témakör alapjait, akkor viszonylag könnyebben emészthetőek majd a bonyolultabb dolgok is, viszont ha az alapok kiesnek, akkor utána már nagyon nehéz újra felvenni a fonalat. Ebben a részben a kulcs a definíciók pontos ismerete és készségszintű alkalmazásuk. Ha sikerül megfelelőképpen felírni az odavágó képletet, akkor onnét már csak favágó számolgatás az egész.
 
*A gyakorlatok elején írandó röpzárthelyiket ajánlott komolyan venni, ugyanis komolyan veszik, hogy legalább 7 elégséges kisZH szükségeltetik az elégségeshez. Az első pár gyakorlat anyaga még nem olyan vészes, kis gyakorlással könnyen hozhatóak. Érdemes már itt minél több legalább elégségest begyűjteni, mert a félév vége felé eredőben konstans nehezedést mutatnak a feladatsorok.
=== Az első ZH-ról ===
*Mindegyik röpZH elején van egy kis elméleti kérdés, ami általában egy képletre, tételre vagy definícióra kérdez rá. Ezek lényegében ingyen pontok, mivel gondolkodni sem kell hozzájuk. A második részben lévő feladatok sem okozhatnak nagy gondot, ha előtte végigoldottad az előző gyakorlati feladatsor ajánlott részét.
 
*A ''Vetier''-féle ZH extra feladatokra érdemes rákészülni, mert általában tényleg csak valami nagyon alap Excel-es dolgot kér vissza. Ha tisztában vagy azzal a pár függvénnyel, hogy melyik mit csinál és konyítasz valamicskét az Excel használatához akkor könnyen szerezhető ajándék 5-5 pont a két zárthelyin.
A két zárthelyi közül ez a könnyebbik. Ez az anyagrész könnyen érthető, akár ki is logikázható. Érdemes ezt a ZH-t nagyon jól megírni, mert sokat dobhat a végső jegyen. Ha valaki járt középiskolában emelt matematika fakultációra, akkor ez a témakör nem sok újat tartogat számára. - [[Szerkesztő:David14|ED]], 2012 ősz
 
=== A második ZH-ról ===
 
Ez az anyagrész sokkal nehezebben emészthető mint az első, valamint komolyabb matematikai előismeretek szükségeltetnek hozzá. Főként a kétváltozós parciális deriválásra és integrálásra lesz nagy szükség. Ha megértitek a témakör alapjait, akkor viszonylag könnyebben emészthetőek majd a bonyolultabb dolgok is, viszont ha az alapok kiesnek, akkor utána már nagyon nehéz újra felvenni a fonalat! - [[Szerkesztő:David14|ED]], 2012 ősz
 
: Én is csak azt hangsúlyoznám ki, hogy az alapokat (azokat, amik fogalomként, általános definícióként elhangzanak előadáson) érdemes nagyon alaposan megérteni, utána gondolni, és akkor a legnehezebbnek mondott példák se okozhatnak gondot, mert ebben a részben már nem nagyon kell trükközni, minden képlet és definíció magától értetődően alkalmazható a példákra, legfeljebb számolgatni kell egy kicsit. ([[Szerkesztő:Palotasb|Boldi]] ([[Szerkesztővita:Palotasb|vita]]) 2013. január 15., 16:30 (CET))


[[Category:Villanyalap]]
[[Category:Villanyalap]]