„Matematika A4 - Valószínűségszámítás” változatai közötti eltérés
bemutató objektív átírása |
→Vélemények: átemeltem és kiegészítettem a véleményeket |
||
| 41. sor: | 41. sor: | ||
A 2012/2013-as őszi félév gyakorlatain feladott feladatok részles, gyakvezérek által kidolgozott megoldásai! | A 2012/2013-as őszi félév gyakorlatain feladott feladatok részles, gyakvezérek által kidolgozott megoldásai! | ||
Minden témakörhöz található ezek között bőségesen gyakorló feladat, részletes megoldásokkal | Minden témakörhöz található ezek között bőségesen gyakorló feladat, részletes megoldásokkal, kezdve a lehető legkönnyebb példától a legdurvábbig. Mindegyik témakör egy rövid elméleti összefoglalóval kezdődik, melyből előszeretettel kérdeznek a kiszárthelyik elméleti részében is! A kiszárthelyikre való készüléshez is nagyon jól használhatóak az alábbi anyagok. | ||
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(1).pdf| 1. Gyakorlat]] - Kombinatorikus valószínűségek | *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(1).pdf| 1. Gyakorlat]] - Kombinatorikus valószínűségek | ||
| 62. sor: | 62. sor: | ||
== Első zárthelyi == | == Első zárthelyi == | ||
Az első zárthelyi anyaga nagyrészt a diszkrét eloszlású valószínűségi változók témakör, de általában van egy folytonos valváltozós példa is. | Az első zárthelyi anyaga nagyrészt a diszkrét eloszlású valószínűségi változók témakör, de általában van egy folytonos valváltozós példa is. Van aki ezt a ZH-t könnyebbnek tartja, lásd lentebb a véleményeket. | ||
=== Rendes ZH === | === Rendes ZH === | ||
| 83. sor: | 83. sor: | ||
== Második zárthelyi == | == Második zárthelyi == | ||
A második zárthelyi anyaga a folytonos egy és kétdimenziós valószínűségi változók témakörök. | A második zárthelyi anyaga a folytonos egy és kétdimenziós valószínűségi változók témakörök. Van aki, ezt a ZH-t nehezebbnek tartja, lásd lentebb a véleményeket. | ||
=== Rendes ZH === | === Rendes ZH === | ||
| 109. sor: | 109. sor: | ||
== Vélemények == | == Vélemények == | ||
Az első anyagrész jóval könnyebb, így célszerű abból mind jó kisZH-kat, mind jó nagyZH-t írni. Aki esetleg gimnáziumban matematika fakultációs volt, annak a diszkrét eloszlású valószínűség változók témakör nem sok újat tartogat. A folytonos eloszlású valószínűségi változók témakör viszont sokkal nehezebb. Éles a váltás a két anyagrész között és gyorsan sok, új és bonyolult számolás zúdul rátok. Főként a kétdimenziós eloszlások témakörnél. (E. D.) | |||
---- | |||
Én úgy tapasztaltam, hogy a diszkrét változók esetében több gondot jelentett az, hogy amikor egy feladatot "ki kellett logikázni", akkor sokszor egzaktul nehezebben megfogalmazható kombinatorikai "megérzésekre" kellett támaszkodni. Ezeknél a feladattípusoknál nem lehet egy jól bevált algoritmust alkalmazni a megoldásra, sok gyakorlással kell valami heurisztikát felállítani, amivel az ember előre látja, hogy milyen eredményt fog adni, ha így vagy úgy kezd neki a megoldásnak. A folytonos valószínűségi változók esetében (és a kombinatorikától eltekintve diszkrét esetben) csak egyszerű összefüggéseket kell megérteni (mi az a valószínűségi változó, miben különbözik egy "hagyományos" matematikai változótól, mi az a sűrűség- vagy eloszlásfüggvény, a feltételes valószínűség, feltételes sűrűségfüggvény, várható érték, stb.), és utána a legtöbb ZH-példa gond nélkül megoldható az ismert képletek alkalmazásával. ([[Szerkesztő:Palotasb|Boldi]] ([[Szerkesztővita:Palotasb|vita]]) 2013. január 15., 16:30 (CET)) | |||
=== Az első ZH-ról === | |||
A két zárthelyi közül ez a könnyebbik. Ez az anyagrész könnyen érthető, akár ki is logikázható. Érdemes ezt a ZH-t nagyon jól megírni, mert sokat dobhat az végső jegyen. Ha valaki járt középiskolában emelt matematika fakultációra, akkor ez a témakör nem sok újat tartogat számára. (E. D.) | |||
=== A második ZH-ról === | |||
Ez az anyagrész sokkal nehezebben emészthető mint az első, valamint komolyabb matematikai előismeretek szükségeltetnek hozzá. Főként a kétváltozós parciális deriválásra és integrálásra lesz nagy szükség. Ha megértitek a témakör alapjait, akkor viszonylag könnyebben emészthetőek majd a bonyolultabb dolgok is, viszont ha az alapok kiesnek, akkor utána már nagyon nehéz újra felvenni a fonalat! (E. D.) | |||
: Én is csak azt hangsúlyoznám ki, hogy az alapokat (azokat, amik fogalomként, általános definícióként elhangzanak előadáson) érdemes nagyon alaposan megérteni, utána gondolni, és akkor a legnehezebbnek mondott példák se okozhatnak gondot, mert ebben a részben már nem nagyon kell trükközni, minden képlet és definíció magától értetődően alkalmazható a példákra, legfeljebb számolgatni kell egy kicsit. ([[Szerkesztő:Palotasb|Boldi]] ([[Szerkesztővita:Palotasb|vita]]) 2013. január 15., 16:30 (CET)) | |||
[[Category:Villanyalap]] | [[Category:Villanyalap]] | ||