VIK Wiki

„Elektronika” változatai közötti eltérés

← Régebbi szerkesztés
Vizuális
Lt (vitalap | szerkesztései)
106 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
 
(52 közbenső módosítás, amit 16 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Elektronika}}
{{Tantárgy
|nev=Elektronika
|tárgykód=VIEEA307
|szak=info
|kredit=4
|felev=5
|kereszt=nincs
|tanszék=EET
|kiszh=3 db
|nagyzh=2 db
|vizsga=nincs
|hf=nincs
|levlista=elektro{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIEEA307
|targyhonlap=http://edu.eet.bme.hu/course/view.php?id=79
}}


{{Tantargy|nev=Elektronika|kredit=4|felev=5|kereszt=nincs|kiszh=2(+1)db|vizsga=nincs|nagyzh=2 db|hf=nincs|szak=info|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIEEA307|targyhonlap=http://www.eet.bme.hu/vieea307/|levlista=elektroATsch.bme.hu }}
==Követelmények==
===Előtanulmányi rend===
A tárgy legkorábban a [[Fizika II.|Fizika 2i]] tárggyal vehető fel együtt.


= Követelmények =
===A szorgalmi időszakban===
*Az min. elégséges '''félévvégi jegy''' megszerzésének feltételei:
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel.
**Az '''összes begyűjthető pont 40%-ának elérése''' a következő számonkérésekből:
***'''KisZH-k''': 3 db van, egyenként 10 pontért, ezek közül a 2 legjobbat veszik figyelembe. Így összesen max. 20 pont szerezhető.
***'''NagyZH-k''': 2 db van, az egyik 30, a másik 50 pontért.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**Egy gyakorlat pótolható a pótlási héten.
**A kisZH-k nem pótolhatók.
**Mind a két zh pótolható/javítható, pótpót nincs


A félévközi jegy kialakítása a két nagy zárthelyin és a két legjobb kis zárthelyin szerzett pontok összege alapján történik.
=== A vizsgaidőszakban ===
Továbbá 70%-os részvétel a gyakorlatokon, azaz 4 elfogadott gyakorlat.
*'''Vizsga:''' nincs.


= Segédanyagok =
===Félévvégi jegy===
*A számonkérések összpontszáma adja ki a jegyet.
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!Pont!!Jegy
|-
| 0 - 39 || 1
|-
|40 - 54 || 2
|-
|55 - 69 || 3
|-
|70 - 84 || 4
|-
|85 - 100|| 5
|}


[[Media:jegyzet1| megjelenítendő jegyzetnév]]
== Segédanyagok ==


[https://wiki.test.sch.bme.hu/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Felt%C3%B6lt%C3%A9s Feltöltés]
Moodle-ön levő diákból érdemes felkészülni, mert könnyen érthető és jó.


Értelmes néven töltsétek fel, így: tantárgyrövidítése_fájltípus_dátum_csoport
* [[Média:Elektro_segedlet_2012_diak.pdf| 2012-es diák]]
*tantárgy rövidítése: [https://wiki.test.sch.bme.hu/index.php?title=TargynevAjanlas itt] nézzétek meg, de ált. amilyen néven levlistája is van a tárgynak
*fájltípus: ZH, vizsga, jegyzet, beugró..
*dátum: értelemszerűen..pl:20100405
*csoport: zh-hoz, vizsgához..stb..ahol van, ez is evidens




= KisZH-k, beugrók =


ZH kidolgozások:
* [[Média:Elektro_segedlet_2014_zh2_kidolgozas_v9.pdf| 2014-es második zh kidolgozás]]
* [[Média:Elektro_segedlet_2011_zh1_kidolgozasv5.pdf| 2011-es első zh kidolgozás]]
* [[Média:Elektro segedlet 2011 zh2 kidolgozas v6.pdf| 2011-es második zh kidolgozás]]
* [[Média:Elektro kerdes kidolgozas 2010 8db.pdf| 2010-es kérdéskidolgozás a 2. zh-hoz]] (8 db)
Régi elméleti összefoglalók:
* [[Média:Elektro elmeleti osszefoglalo 2007 hosszu.pdf| 2007-es elméleti összefoglaló]] (a kelleténél részletesebb)
* [[Média:Elektro osszefoglalo 2006 rovid.pdf| 2006-os rövid elméleti összefoglal.]]
== KisZH-k, beugrók ==
===2013-14 őszi félév===
*A 2., 3. és 4. gyakorlaton van kisZH, mindegyik 10 pontos. Ezek közül a kettő legjobb eredménye számít, egyiket sem kötelező megírni.
*A kisZH-k témái:
'''1. kisZH'''
#A bipoláris tranzisztor rajzjele, az egyes kivezetések neve. (npn és pnp egyaránt)
#Az npn bipoláris tranzisztor felépítése.
#A bipoláris tranzisztor üzemállapotai.
#A földelt bázisú áramerősítési tényező definíciója és jellemző értéke.
#A földelt emitteres áramerősítési tényező definíciója és jellemző értéke.
#A földelt emitteres bemeneti és kimeneti karakterisztika.
#Bipoláris tranzisztor kételemes, földelt emitteres kisjelű helyettesítő képe.
#Bipoláris tranzisztor munkapontjának közelítő számítása normál aktív üzemmódban.
#Bipoláris tranzisztor munkapontjának közelítő számítása telítéses üzemmódban.
#Az emitterkövető kapcsolási rajza
'''2. kisZH'''
#Az ideális műveleti erősítő főbb tulajdonságai.
#Műveleti erősítő negatív visszacsatolása.
#Fázist nem fordító alapkapcsolás.
#Fázisfordító alapkapcsolás.
#Feszültségkövető.
#Összeadó erősítő.
#Kivonó erősítő.
#Integrátor.
#Valós műveleti erősítők paraméterei, offszet, kivezérelhetőség, slew-rate.
#Differenciális és közös módusú vezérlés, CMRR.
'''3. kisZH'''
#MOS tranzisztor rajzjele és az egyes kivezetések neve. (nMOS, pMOS)
#MOS tranzisztor kimeneti és transzfer karakterisztikája.
#A MOS tranzisztor telítéses karakterisztika egyenlete.
#Inverter transzfer karakterisztikája, főbb tulajdonságai (zavarvédettség, komparálási feszültség, logikai szint tartományok.
#CMOS inverter kapcsolási rajza.
#CMOS inverter transzfer karakterisztikája.
#CMOS inverter statikus és dinamikus fogyasztása.
#CMOS logikai alapkapuk.
#CMOS komplex kapuk kialakítása, méretezése.
#CMOS transzfer kapu.
{{Rejtett
|mutatott='''Korábbi félévekben'''
|szöveg=
2., 4. gyakorlaton, továbbá az utolsó előadáson van kisZH, mindegyik 10 pontos.
2., 4. gyakorlaton, továbbá az utolsó előadáson van kisZH, mindegyik 10 pontos.
Ezek közül a kettő legjobb eredménye számít, egyiket sem kötelező megírni.
Minta kisZH-k:
'''1. kisZH'''
1. Dióda rajzjele, anód és katód feltüntetésével
2. Földelt emitteres tranzisztor bemeneti karakterisztikája (másik
csoportnak kimeneti karakterisztikája) a tengelyek jelölésével
3. Földelt emitteres tranzisztor szaturációs kollektor feszültségének
(Uces) nagyságrendje (karikázni): 1 mV, 100 mV, 1 kV / másik
csoportnak a B/Bn/béta nagyságrendje
4. Volt egy egyszerű kapcsolás Vcc - R - LED - gnd, meg volt adva
mind, ebből a LED áramát kellett meghatározni.
5. Ellenállások soros kapcsolásából egyik ellenálláson eső feszültség
számítása: Vcc - R1 - R2 - gnd, meg volt adva mind, ebből kellett U1
1. dióda, tranzisztor rajzolása volt.
2. hullámforma és mi lesz belőle egyutas/kétutas irányítás után.
3. egy alap diódás feladat
4. 2 ellenállás párhuzamosan/sorosan kötve és milyen arányban folyik az áram rajtuk vagy eredő stb.
5. 3 közül választós: a dióda letörési feszültsége
'''2. kisZH'''
1. CMOS NOR vagy NAND kapu kapcsolasi rajz
2. Töltéspumpálás számolás
3. Órajel fele eseten hogyan véltozik a teljesítmény
4. mennyi idő alatt töltődik fel 3,3V-ra a kondi, ha a C 10 pikofarad, I 10 mikroamper.
5. Mit jelent az, hogy rail-to-rail?
1. Hány pMOS kell egy A+B*C logikai függvény megvalósításához?
2. Mit kell írni ide a transzfer-kapuk két oldalára, hogy D-FFet kapjunk? Hol a kimenete?
3. Valósítsd meg azt a logikai függvényt, hogy A+B*C!
4. ?
5. ?
'''3. kisZH'''


Ezek közül a kettő legjobb eredménye számít, egyiket sem kötelező megírni.


= 1. ZH =
1. Egy 12 bites D/A átalakító referencia feszültsége 4V. Mekkora lesz a kimenet
feszültsége, ha a D/A regiszterében 0x0a00 érték van?


Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (10 pont)  -- 60 perc
1. Egy 12 bites A/D átalakító referencia feszültsége 4,096V. Mekkora a bemenet feszültsége, ha az A/D regiszterében 0x2000 érték van?


* 2011
}}
** A,B csoport - [[Média:Elektro_2011_zh1_ab.pdf|2011 1.zh]] megoldás nélkül


= 2. ZH =
== 1. ZH ==


Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (30 pont)  -- 90 perc
Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (10 pont)  -- 60 perc


* 2011
* 2011
** A,B csoport - [[Média:Elektro_2011_zh2_ab.pdf|2011 2.zh]] megoldás nélkül
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh1_2011_ab.pdf|2011]] ZH1 megoldás nélkül
 
* 2012
* 2012
** A,B csoport - [[Média:Elektro_2012_zh2_ab.pdf|2012 2.zh]] megoldás nélkül
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh1_2012_ab.pdf|2012]] ZH1 megoldás nélkül
* 2013
** A,B csoport - [[:Media:Elektro_zh1_20131015.pdf|2013.10.15]] ZH1 megoldás nélkül
*2014
** A,B csoport - [[:Media:Elektro_zh1_20141014.pdf|2014.10.14]] ZH1


= Tippek =
== 2. ZH ==


Ne illetődj meg ha gyak közben újra kell indítani a gépet,
Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (30 pont)  -- 90 perc


ezt leszámítva a gyakorlatokkal hamar lehet végezni.
* 2010
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_2010_ab.pdf| 2010]] ZH2 megoldás nélkül


= Gyakvezérek =
* 2011
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_2011_ab.pdf| 2011]] ZH2 megoldás nélkül


Bein Márton, beinATeet.bme.hu
* 2012
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_2012_ab.pdf| 2012]] ZH2 megoldás nélkül


Czett Andor, czettATeet.bme.hu
* 2013
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_20131126_ab.pdf| 2013.11.26]] ZH2 megoldás nélkül


Horváth Péter, horvathpATeet.bme.hu
== Tippek ==


Jani Lázár, jcoleeATt-online.hu


Nagy Gergely, nagygATeet.bme.hu
'''Tippek a gyakorlatokhoz:'''


Ress Sándor, ressATeet.bme.hu
* Ne illetődj meg ha gyak közben újra kell indítani a gépet, ezt leszámítva a gyakorlatokkal hamar lehet végezni.


Riedl Tamás, tomessz89ATgmail.com


Takács Gábor, takacsATeet.bme.hu
'''Tippek feladatokhoz:'''


Végh Gerzson, veghATeet.bme.hu
* Ohm-törvényt, Kirchoff törvényeket (másnéven hurok ill. csomóponti törvényeket) illik ismerni, nélkülük "elég" nehéz boldogulni. Érdemes minél több hurokra felírni huroktörvényt, előbb-utóbb lesz annyi egyenleted (persze az alapképletekkel együtt) ahány ismeretlened...:)
* A diódán mindig <math>0,7V</math> feszültség esik (néha mást adnak meg <math>U_d</math>-re, akkor az) nyitóirányban, záróirányban pedig szakadásként viselkedik, azaz kb. olyan, mintha el lenne vágva a vezeték.
* Zener diódás feladatoknál a dióda mindig záróirányba van előfeszítve, ott a letörési feszültség esik a diódán, de amikor a diódán eső feszültséget kérdezik, mindig hozzá kell számolni a differenciális ellenállásán eső feszültséget. (ehhez általában meg van adva a diff. ellenállása, az áramot meg általában ki lehet számolni a másik ellenállás segítségével, ezek után <math>U=I*R</math>), tehát mondjuk egy <math>5V</math> letörési feszültségű Zener diódán ilyen <math>5,01-5,2 V</math> esik (kb.).
* A drain a pozitívabb feszültségű, a source a negatívabb. És az általunk vett egyszerű esetekben az áramkörökben a föld a legnegatívabb, a táp a legpozitívabb.
* A bipoláris tranzisztorra: <math>I_c=BI_b</math> és <math>I_e=(B+1)\cdot I_b</math>, ezekből kell kiindulni normál aktív állapotban (áltálában <math>I_b</math>-t adják meg vagy egyszerűen ki lehet számolni, <math>B</math>-t pedig mindig megadják), és miután megvan <math>I_c</math> és <math>I_e</math> így a kollektor és emitter ellenállásokon eső feszültséget egy Ohm-törvény alkalmazással meghatározhatjuk.
* MOS tranzisztorokról annyit érdemes tudni, hogy Isource=Idrain, azaz tulajdonképpen csak "egyféle" árama van. Az Igate mindig 0. Az <math>I=\frac K 2 \frac W L (U_{gs}-V_t)^2</math> képletből általában egyetlen dolog hiányzik.
* JFET-re: <math>I_d=I_{dss}\left(1-\left(\frac{U_{gs}}{V_p}\right)\right)^2</math>, ebből szintén általában csak 1 dolog hiányzik.
* A helyettesítő képeket is előszeretettel kérdezgetik mostanában erről viszont fogalmam sincs, ha valaki tudja, hogyan kell felrajzolni őket, írja be ide.
* És egy általános tanács: sokszor segíthet, ha az ábrára berajzolgatjátok, hogy hol mekkora a feszültség, az egyes ellenállásokon, diódákon és tranzisztorok átmenetein mekkora feszültség esik, illetve merre mekkora áram folyik. Könnyen feltűnhet, hogy hoppá hiszen minden megvan egy adott hurokban, vagy csomópontban és akkor a maradék áramnak merre kell folyni, vagy a hiányzó feszültségnek hol kell esnie.
* Ha halálfejes hibát vétesz (Ohm törvénye, dióda rajzjele, stb.) 0 pontot kapsz a ZH-ra. Ezeket véletlenül se rontsd el!


= Kedvcsináló =
== Kedvcsináló ==


Kis odafigyeléssel a tárgy könnyen teljesíthető négyesre-ötösre.
*Kis odafigyeléssel a tárgy könnyen teljesíthető négyesre-ötösre.
*A fenti becsapós. A kettes eléréséhez is jól fel kell készülni. (2014)
*[[Elektronika - Kedvcsináló|Régebbi kedvcsináló]]
A lap eredeti címe: „https://vik.wiki/Elektronika”