Elektronika
Követelmények
Előtanulmányi rend
A tárgy legkorábban a Fizika 2i tárggyal vehető fel együtt.
A szorgalmi időszakban
- Az min. elégséges félévvégi jegy megszerzésének feltételei:
- A gyakorlatok legalább 70%-án való részvétel.
- Az összes begyűjthető pont 40%-ának elérése a következő számonkérésekből:
- KisZH-k: 3 db van, egyenként 10 pontért, ezek közül a 2 legjobbat veszik figyelembe. Így összesen max. 20 pont szerezhető.
- NagyZH-k: 2 db van, az egyik 30, a másik 50 pontért.
- Pótlási lehetőségek:
- Egy gyakorlat pótolható a pótlási héten.
- A kisZH-k nem pótolhatók.
- Mind a két zh pótolható/javítható, pótpót nincs
A vizsgaidőszakban
- Vizsga: nincs.
Félévvégi jegy
- A számonkérések összpontszáma adja ki a jegyet.
- Ponthatárok:
Pont Jegy 0 - 39 1 40 - 54 2 55 - 69 3 70 - 84 4 85 - 100 5
Segédanyagok
Moodle-ön levő diákból érdemes felkészülni, mert könnyen érthető és jó.
ZH kidolgozások:
- 2014-es második zh kidolgozás
- 2011-es első zh kidolgozás
- 2011-es második zh kidolgozás
- 2010-es kérdéskidolgozás a 2. zh-hoz (8 db)
Régi elméleti összefoglalók:
- 2007-es elméleti összefoglaló (a kelleténél részletesebb)
- 2006-os rövid elméleti összefoglal.
KisZH-k, beugrók
2013-14 őszi félév
- A 2., 3. és 4. gyakorlaton van kisZH, mindegyik 10 pontos. Ezek közül a kettő legjobb eredménye számít, egyiket sem kötelező megírni.
- A kisZH-k témái:
1. kisZH
- A bipoláris tranzisztor rajzjele, az egyes kivezetések neve. (npn és pnp egyaránt)
- Az npn bipoláris tranzisztor felépítése.
- A bipoláris tranzisztor üzemállapotai.
- A földelt bázisú áramerősítési tényező definíciója és jellemző értéke.
- A földelt emitteres áramerősítési tényező definíciója és jellemző értéke.
- A földelt emitteres bemeneti és kimeneti karakterisztika.
- Bipoláris tranzisztor kételemes, földelt emitteres kisjelű helyettesítő képe.
- Bipoláris tranzisztor munkapontjának közelítő számítása normál aktív üzemmódban.
- Bipoláris tranzisztor munkapontjának közelítő számítása telítéses üzemmódban.
- Az emitterkövető kapcsolási rajza
2. kisZH
- Az ideális műveleti erősítő főbb tulajdonságai.
- Műveleti erősítő negatív visszacsatolása.
- Fázist nem fordító alapkapcsolás.
- Fázisfordító alapkapcsolás.
- Feszültségkövető.
- Összeadó erősítő.
- Kivonó erősítő.
- Integrátor.
- Valós műveleti erősítők paraméterei, offszet, kivezérelhetőség, slew-rate.
- Differenciális és közös módusú vezérlés, CMRR.
3. kisZH
- MOS tranzisztor rajzjele és az egyes kivezetések neve. (nMOS, pMOS)
- MOS tranzisztor kimeneti és transzfer karakterisztikája.
- A MOS tranzisztor telítéses karakterisztika egyenlete.
- Inverter transzfer karakterisztikája, főbb tulajdonságai (zavarvédettség, komparálási feszültség, logikai szint tartományok.
- CMOS inverter kapcsolási rajza.
- CMOS inverter transzfer karakterisztikája.
- CMOS inverter statikus és dinamikus fogyasztása.
- CMOS logikai alapkapuk.
- CMOS komplex kapuk kialakítása, méretezése.
- CMOS transzfer kapu.
2., 4. gyakorlaton, továbbá az utolsó előadáson van kisZH, mindegyik 10 pontos. Ezek közül a kettő legjobb eredménye számít, egyiket sem kötelező megírni.
Minta kisZH-k:
1. kisZH
1. Dióda rajzjele, anód és katód feltüntetésével
2. Földelt emitteres tranzisztor bemeneti karakterisztikája (másik csoportnak kimeneti karakterisztikája) a tengelyek jelölésével
3. Földelt emitteres tranzisztor szaturációs kollektor feszültségének (Uces) nagyságrendje (karikázni): 1 mV, 100 mV, 1 kV / másik csoportnak a B/Bn/béta nagyságrendje
4. Volt egy egyszerű kapcsolás Vcc - R - LED - gnd, meg volt adva mind, ebből a LED áramát kellett meghatározni.
5. Ellenállások soros kapcsolásából egyik ellenálláson eső feszültség számítása: Vcc - R1 - R2 - gnd, meg volt adva mind, ebből kellett U1
1. dióda, tranzisztor rajzolása volt.
2. hullámforma és mi lesz belőle egyutas/kétutas irányítás után.
3. egy alap diódás feladat
4. 2 ellenállás párhuzamosan/sorosan kötve és milyen arányban folyik az áram rajtuk vagy eredő stb.
5. 3 közül választós: a dióda letörési feszültsége
2. kisZH
1. CMOS NOR vagy NAND kapu kapcsolasi rajz
2. Töltéspumpálás számolás
3. Órajel fele eseten hogyan véltozik a teljesítmény
4. mennyi idő alatt töltődik fel 3,3V-ra a kondi, ha a C 10 pikofarad, I 10 mikroamper.
5. Mit jelent az, hogy rail-to-rail?
1. Hány pMOS kell egy A+B*C logikai függvény megvalósításához?
2. Mit kell írni ide a transzfer-kapuk két oldalára, hogy D-FFet kapjunk? Hol a kimenete?
3. Valósítsd meg azt a logikai függvényt, hogy A+B*C!
4. ? 5. ?
3. kisZH
1. Egy 12 bites D/A átalakító referencia feszültsége 4V. Mekkora lesz a kimenet
feszültsége, ha a D/A regiszterében 0x0a00 érték van?
1. ZH
Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (10 pont) -- 60 perc
- 2011
- A,B csoport - 2011 ZH1 megoldás nélkül
- 2012
- A,B csoport - 2012 ZH1 megoldás nélkül
- 2013
- A,B csoport - 2013.10.15 ZH1 megoldás nélkül
- 2014
- A,B csoport - 2014.10.14 ZH1
2. ZH
Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (30 pont) -- 90 perc
- 2010
- A,B csoport - 2010 ZH2 megoldás nélkül
- 2011
- A,B csoport - 2011 ZH2 megoldás nélkül
- 2012
- A,B csoport - 2012 ZH2 megoldás nélkül
- 2013
- A,B csoport - 2013.11.26 ZH2 megoldás nélkül
Tippek
Tippek a gyakorlatokhoz:
- Ne illetődj meg ha gyak közben újra kell indítani a gépet, ezt leszámítva a gyakorlatokkal hamar lehet végezni.
Tippek feladatokhoz:
- Ohm-törvényt, Kirchoff törvényeket (másnéven hurok ill. csomóponti törvényeket) illik ismerni, nélkülük "elég" nehéz boldogulni. Érdemes minél több hurokra felírni huroktörvényt, előbb-utóbb lesz annyi egyenleted (persze az alapképletekkel együtt) ahány ismeretlened...:)
- A diódán mindig feszültség esik (néha mást adnak meg -re, akkor az) nyitóirányban, záróirányban pedig szakadásként viselkedik, azaz kb. olyan, mintha el lenne vágva a vezeték.
- Zener diódás feladatoknál a dióda mindig záróirányba van előfeszítve, ott a letörési feszültség esik a diódán, de amikor a diódán eső feszültséget kérdezik, mindig hozzá kell számolni a differenciális ellenállásán eső feszültséget. (ehhez általában meg van adva a diff. ellenállása, az áramot meg általában ki lehet számolni a másik ellenállás segítségével, ezek után ), tehát mondjuk egy letörési feszültségű Zener diódán ilyen esik (kb.).
- A drain a pozitívabb feszültségű, a source a negatívabb. És az általunk vett egyszerű esetekben az áramkörökben a föld a legnegatívabb, a táp a legpozitívabb.
- A bipoláris tranzisztorra: és , ezekből kell kiindulni normál aktív állapotban (áltálában -t adják meg vagy egyszerűen ki lehet számolni, -t pedig mindig megadják), és miután megvan és így a kollektor és emitter ellenállásokon eső feszültséget egy Ohm-törvény alkalmazással meghatározhatjuk.
- MOS tranzisztorokról annyit érdemes tudni, hogy Isource=Idrain, azaz tulajdonképpen csak "egyféle" árama van. Az Igate mindig 0. Az képletből általában egyetlen dolog hiányzik.
- JFET-re: , ebből szintén általában csak 1 dolog hiányzik.
- A helyettesítő képeket is előszeretettel kérdezgetik mostanában erről viszont fogalmam sincs, ha valaki tudja, hogyan kell felrajzolni őket, írja be ide.
- És egy általános tanács: sokszor segíthet, ha az ábrára berajzolgatjátok, hogy hol mekkora a feszültség, az egyes ellenállásokon, diódákon és tranzisztorok átmenetein mekkora feszültség esik, illetve merre mekkora áram folyik. Könnyen feltűnhet, hogy hoppá hiszen minden megvan egy adott hurokban, vagy csomópontban és akkor a maradék áramnak merre kell folyni, vagy a hiányzó feszültségnek hol kell esnie.
- Ha halálfejes hibát vétesz (Ohm törvénye, dióda rajzjele, stb.) 0 pontot kapsz a ZH-ra. Ezeket véletlenül se rontsd el!
Kedvcsináló
- Kis odafigyeléssel a tárgy könnyen teljesíthető négyesre-ötösre.
- A fenti becsapós. A kettes eléréséhez is jól fel kell készülni. (2014)
- Régebbi kedvcsináló