„Elektronika” változatai közötti eltérés
Lt (vitalap | szerkesztései) a (→Kedvcsináló) |
|||
(51 közbenső módosítás, amit 14 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | {{Elektronika}} | + | {{Tantárgy |
+ | |nev=Elektronika | ||
+ | |tárgykód=VIEEA307 | ||
+ | |szak=info | ||
+ | |kredit=4 | ||
+ | |felev=5 | ||
+ | |kereszt=nincs | ||
+ | |tanszék=EET | ||
+ | |kiszh=3 db | ||
+ | |nagyzh=2 db | ||
+ | |vizsga=nincs | ||
+ | |hf=nincs | ||
+ | |levlista=elektro{{kukac}}sch.bme.hu | ||
+ | |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIEEA307 | ||
+ | |targyhonlap=http://edu.eet.bme.hu/course/view.php?id=79 | ||
+ | }} | ||
− | + | ==Követelmények== | |
+ | ===Előtanulmányi rend=== | ||
+ | A tárgy legkorábban a [[Fizika II.|Fizika 2i]] tárggyal vehető fel együtt. | ||
− | = | + | ===A szorgalmi időszakban=== |
+ | *Az min. elégséges '''félévvégi jegy''' megszerzésének feltételei: | ||
+ | **A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. | ||
+ | **Az '''összes begyűjthető pont 40%-ának elérése''' a következő számonkérésekből: | ||
+ | ***'''KisZH-k''': 3 db van, egyenként 10 pontért, ezek közül a 2 legjobbat veszik figyelembe. Így összesen max. 20 pont szerezhető. | ||
+ | ***'''NagyZH-k''': 2 db van, az egyik 30, a másik 50 pontért. | ||
+ | *'''Pótlási lehetőségek:''' | ||
+ | **Egy gyakorlat pótolható a pótlási héten. | ||
+ | **A kisZH-k nem pótolhatók. | ||
+ | **Mind a két zh pótolható/javítható, pótpót nincs | ||
− | A | + | === A vizsgaidőszakban === |
− | + | *'''Vizsga:''' nincs. | |
− | = | + | ===Félévvégi jegy=== |
+ | *A számonkérések összpontszáma adja ki a jegyet. | ||
+ | *Ponthatárok: | ||
+ | :{| class="wikitable" align="center" | ||
+ | !Pont!!Jegy | ||
+ | |- | ||
+ | | 0 - 39 || 1 | ||
+ | |- | ||
+ | |40 - 54 || 2 | ||
+ | |- | ||
+ | |55 - 69 || 3 | ||
+ | |- | ||
+ | |70 - 84 || 4 | ||
+ | |- | ||
+ | |85 - 100|| 5 | ||
+ | |} | ||
− | + | == Segédanyagok == | |
− | + | Moodle-ön levő diákból érdemes felkészülni, mert könnyen érthető és jó. | |
− | + | * [[Média:Elektro_segedlet_2012_diak.pdf| 2012-es diák]] | |
− | * | ||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
+ | ZH kidolgozások: | ||
+ | |||
+ | * [[Média:Elektro_segedlet_2014_zh2_kidolgozas_v9.pdf| 2014-es második zh kidolgozás]] | ||
+ | * [[Média:Elektro_segedlet_2011_zh1_kidolgozasv5.pdf| 2011-es első zh kidolgozás]] | ||
+ | * [[Média:Elektro segedlet 2011 zh2 kidolgozas v6.pdf| 2011-es második zh kidolgozás]] | ||
+ | * [[Média:Elektro kerdes kidolgozas 2010 8db.pdf| 2010-es kérdéskidolgozás a 2. zh-hoz]] (8 db) | ||
+ | |||
+ | |||
+ | |||
+ | Régi elméleti összefoglalók: | ||
+ | |||
+ | * [[Média:Elektro elmeleti osszefoglalo 2007 hosszu.pdf| 2007-es elméleti összefoglaló]] (a kelleténél részletesebb) | ||
+ | * [[Média:Elektro osszefoglalo 2006 rovid.pdf| 2006-os rövid elméleti összefoglal.]] | ||
+ | |||
+ | == KisZH-k, beugrók == | ||
+ | |||
+ | ===2013-14 őszi félév=== | ||
+ | *A 2., 3. és 4. gyakorlaton van kisZH, mindegyik 10 pontos. Ezek közül a kettő legjobb eredménye számít, egyiket sem kötelező megírni. | ||
+ | *A kisZH-k témái: | ||
+ | |||
+ | '''1. kisZH''' | ||
+ | #A bipoláris tranzisztor rajzjele, az egyes kivezetések neve. (npn és pnp egyaránt) | ||
+ | #Az npn bipoláris tranzisztor felépítése. | ||
+ | #A bipoláris tranzisztor üzemállapotai. | ||
+ | #A földelt bázisú áramerősítési tényező definíciója és jellemző értéke. | ||
+ | #A földelt emitteres áramerősítési tényező definíciója és jellemző értéke. | ||
+ | #A földelt emitteres bemeneti és kimeneti karakterisztika. | ||
+ | #Bipoláris tranzisztor kételemes, földelt emitteres kisjelű helyettesítő képe. | ||
+ | #Bipoláris tranzisztor munkapontjának közelítő számítása normál aktív üzemmódban. | ||
+ | #Bipoláris tranzisztor munkapontjának közelítő számítása telítéses üzemmódban. | ||
+ | #Az emitterkövető kapcsolási rajza | ||
+ | |||
+ | '''2. kisZH''' | ||
+ | #Az ideális műveleti erősítő főbb tulajdonságai. | ||
+ | #Műveleti erősítő negatív visszacsatolása. | ||
+ | #Fázist nem fordító alapkapcsolás. | ||
+ | #Fázisfordító alapkapcsolás. | ||
+ | #Feszültségkövető. | ||
+ | #Összeadó erősítő. | ||
+ | #Kivonó erősítő. | ||
+ | #Integrátor. | ||
+ | #Valós műveleti erősítők paraméterei, offszet, kivezérelhetőség, slew-rate. | ||
+ | #Differenciális és közös módusú vezérlés, CMRR. | ||
+ | |||
+ | '''3. kisZH''' | ||
+ | #MOS tranzisztor rajzjele és az egyes kivezetések neve. (nMOS, pMOS) | ||
+ | #MOS tranzisztor kimeneti és transzfer karakterisztikája. | ||
+ | #A MOS tranzisztor telítéses karakterisztika egyenlete. | ||
+ | #Inverter transzfer karakterisztikája, főbb tulajdonságai (zavarvédettség, komparálási feszültség, logikai szint tartományok. | ||
+ | #CMOS inverter kapcsolási rajza. | ||
+ | #CMOS inverter transzfer karakterisztikája. | ||
+ | #CMOS inverter statikus és dinamikus fogyasztása. | ||
+ | #CMOS logikai alapkapuk. | ||
+ | #CMOS komplex kapuk kialakítása, méretezése. | ||
+ | #CMOS transzfer kapu. | ||
+ | |||
+ | {{Rejtett | ||
+ | |mutatott='''Korábbi félévekben''' | ||
+ | |szöveg= | ||
2., 4. gyakorlaton, továbbá az utolsó előadáson van kisZH, mindegyik 10 pontos. | 2., 4. gyakorlaton, továbbá az utolsó előadáson van kisZH, mindegyik 10 pontos. | ||
+ | Ezek közül a kettő legjobb eredménye számít, egyiket sem kötelező megírni. | ||
+ | |||
+ | Minta kisZH-k: | ||
+ | |||
+ | '''1. kisZH''' | ||
+ | |||
+ | 1. Dióda rajzjele, anód és katód feltüntetésével | ||
+ | |||
+ | 2. Földelt emitteres tranzisztor bemeneti karakterisztikája (másik | ||
+ | csoportnak kimeneti karakterisztikája) a tengelyek jelölésével | ||
− | + | 3. Földelt emitteres tranzisztor szaturációs kollektor feszültségének | |
+ | (Uces) nagyságrendje (karikázni): 1 mV, 100 mV, 1 kV / másik | ||
+ | csoportnak a B/Bn/béta nagyságrendje | ||
+ | |||
+ | 4. Volt egy egyszerű kapcsolás Vcc - R - LED - gnd, meg volt adva | ||
+ | mind, ebből a LED áramát kellett meghatározni. | ||
+ | |||
+ | 5. Ellenállások soros kapcsolásából egyik ellenálláson eső feszültség | ||
+ | számítása: Vcc - R1 - R2 - gnd, meg volt adva mind, ebből kellett U1 | ||
+ | |||
+ | |||
+ | 1. dióda, tranzisztor rajzolása volt. | ||
+ | |||
+ | 2. hullámforma és mi lesz belőle egyutas/kétutas irányítás után. | ||
+ | |||
+ | 3. egy alap diódás feladat | ||
+ | |||
+ | 4. 2 ellenállás párhuzamosan/sorosan kötve és milyen arányban folyik az áram rajtuk vagy eredő stb. | ||
+ | |||
+ | 5. 3 közül választós: a dióda letörési feszültsége | ||
+ | |||
+ | |||
+ | |||
+ | '''2. kisZH''' | ||
+ | |||
+ | |||
+ | 1. CMOS NOR vagy NAND kapu kapcsolasi rajz | ||
+ | |||
+ | 2. Töltéspumpálás számolás | ||
+ | |||
+ | 3. Órajel fele eseten hogyan véltozik a teljesítmény | ||
+ | |||
+ | 4. mennyi idő alatt töltődik fel 3,3V-ra a kondi, ha a C 10 pikofarad, I 10 mikroamper. | ||
+ | |||
+ | 5. Mit jelent az, hogy rail-to-rail? | ||
+ | |||
+ | |||
+ | |||
+ | 1. Hány pMOS kell egy A+B*C logikai függvény megvalósításához? | ||
+ | |||
+ | 2. Mit kell írni ide a transzfer-kapuk két oldalára, hogy D-FFet kapjunk? Hol a kimenete? | ||
+ | |||
+ | 3. Valósítsd meg azt a logikai függvényt, hogy A+B*C! | ||
+ | |||
+ | 4. ? | ||
+ | 5. ? | ||
+ | |||
+ | '''3. kisZH''' | ||
+ | |||
+ | |||
+ | 1. Egy 12 bites D/A átalakító referencia feszültsége 4V. Mekkora lesz a kimenet | ||
+ | feszültsége, ha a D/A regiszterében 0x0a00 érték van? | ||
− | + | 1. Egy 12 bites A/D átalakító referencia feszültsége 4,096V. Mekkora a bemenet feszültsége, ha az A/D regiszterében 0x2000 érték van? | |
− | + | }} | |
− | |||
− | |||
− | |||
− | = | + | == 1. ZH == |
− | Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák ( | + | Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (10 pont) -- 60 perc |
* 2011 | * 2011 | ||
− | ** A,B csoport - [[Média: | + | ** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh1_2011_ab.pdf|2011]] ZH1 megoldás nélkül |
+ | * 2012 | ||
+ | ** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh1_2012_ab.pdf|2012]] ZH1 megoldás nélkül | ||
+ | * 2013 | ||
+ | ** A,B csoport - [[:Media:Elektro_zh1_20131015.pdf|2013.10.15]] ZH1 megoldás nélkül | ||
+ | *2014 | ||
+ | ** A,B csoport - [[:Media:Elektro_zh1_20141014.pdf|2014.10.14]] ZH1 | ||
− | + | == 2. ZH == | |
− | |||
− | + | Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (30 pont) -- 90 perc | |
− | + | * 2010 | |
+ | ** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_2010_ab.pdf| 2010]] ZH2 megoldás nélkül | ||
− | + | * 2011 | |
+ | ** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_2011_ab.pdf| 2011]] ZH2 megoldás nélkül | ||
− | + | * 2012 | |
+ | ** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_2012_ab.pdf| 2012]] ZH2 megoldás nélkül | ||
− | + | * 2013 | |
+ | ** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_20131126_ab.pdf| 2013.11.26]] ZH2 megoldás nélkül | ||
− | + | == Tippek == | |
− | |||
− | + | '''Tippek a gyakorlatokhoz:''' | |
− | + | * Ne illetődj meg ha gyak közben újra kell indítani a gépet, ezt leszámítva a gyakorlatokkal hamar lehet végezni. | |
− | |||
− | + | '''Tippek feladatokhoz:''' | |
− | + | * Ohm-törvényt, Kirchoff törvényeket (másnéven hurok ill. csomóponti törvényeket) illik ismerni, nélkülük "elég" nehéz boldogulni. Érdemes minél több hurokra felírni huroktörvényt, előbb-utóbb lesz annyi egyenleted (persze az alapképletekkel együtt) ahány ismeretlened...:) | |
+ | * A diódán mindig <math>0,7V</math> feszültség esik (néha mást adnak meg <math>U_d</math>-re, akkor az) nyitóirányban, záróirányban pedig szakadásként viselkedik, azaz kb. olyan, mintha el lenne vágva a vezeték. | ||
+ | * Zener diódás feladatoknál a dióda mindig záróirányba van előfeszítve, ott a letörési feszültség esik a diódán, de amikor a diódán eső feszültséget kérdezik, mindig hozzá kell számolni a differenciális ellenállásán eső feszültséget. (ehhez általában meg van adva a diff. ellenállása, az áramot meg általában ki lehet számolni a másik ellenállás segítségével, ezek után <math>U=I*R</math>), tehát mondjuk egy <math>5V</math> letörési feszültségű Zener diódán ilyen <math>5,01-5,2 V</math> esik (kb.). | ||
+ | * A drain a pozitívabb feszültségű, a source a negatívabb. És az általunk vett egyszerű esetekben az áramkörökben a föld a legnegatívabb, a táp a legpozitívabb. | ||
+ | * A bipoláris tranzisztorra: <math>I_c=BI_b</math> és <math>I_e=(B+1)\cdot I_b</math>, ezekből kell kiindulni normál aktív állapotban (áltálában <math>I_b</math>-t adják meg vagy egyszerűen ki lehet számolni, <math>B</math>-t pedig mindig megadják), és miután megvan <math>I_c</math> és <math>I_e</math> így a kollektor és emitter ellenállásokon eső feszültséget egy Ohm-törvény alkalmazással meghatározhatjuk. | ||
+ | * MOS tranzisztorokról annyit érdemes tudni, hogy Isource=Idrain, azaz tulajdonképpen csak "egyféle" árama van. Az Igate mindig 0. Az <math>I=\frac K 2 \frac W L (U_{gs}-V_t)^2</math> képletből általában egyetlen dolog hiányzik. | ||
+ | * JFET-re: <math>I_d=I_{dss}\left(1-\left(\frac{U_{gs}}{V_p}\right)\right)^2</math>, ebből szintén általában csak 1 dolog hiányzik. | ||
+ | * A helyettesítő képeket is előszeretettel kérdezgetik mostanában erről viszont fogalmam sincs, ha valaki tudja, hogyan kell felrajzolni őket, írja be ide. | ||
+ | * És egy általános tanács: sokszor segíthet, ha az ábrára berajzolgatjátok, hogy hol mekkora a feszültség, az egyes ellenállásokon, diódákon és tranzisztorok átmenetein mekkora feszültség esik, illetve merre mekkora áram folyik. Könnyen feltűnhet, hogy hoppá hiszen minden megvan egy adott hurokban, vagy csomópontban és akkor a maradék áramnak merre kell folyni, vagy a hiányzó feszültségnek hol kell esnie. | ||
+ | * Ha halálfejes hibát vétesz (Ohm törvénye, dióda rajzjele, stb.) 0 pontot kapsz a ZH-ra. Ezeket véletlenül se rontsd el! | ||
− | + | == Kedvcsináló == | |
− | + | *Kis odafigyeléssel a tárgy könnyen teljesíthető négyesre-ötösre. | |
+ | *A fenti becsapós. A kettes eléréséhez is jól fel kell készülni. (2014) | ||
+ | *[[Elektronika - Kedvcsináló|Régebbi kedvcsináló]] | ||
− | + | {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}} |
A lap jelenlegi, 2015. november 7., 23:25-kori változata
Tartalomjegyzék
Követelmények
Előtanulmányi rend
A tárgy legkorábban a Fizika 2i tárggyal vehető fel együtt.
A szorgalmi időszakban
- Az min. elégséges félévvégi jegy megszerzésének feltételei:
- A gyakorlatok legalább 70%-án való részvétel.
- Az összes begyűjthető pont 40%-ának elérése a következő számonkérésekből:
- KisZH-k: 3 db van, egyenként 10 pontért, ezek közül a 2 legjobbat veszik figyelembe. Így összesen max. 20 pont szerezhető.
- NagyZH-k: 2 db van, az egyik 30, a másik 50 pontért.
- Pótlási lehetőségek:
- Egy gyakorlat pótolható a pótlási héten.
- A kisZH-k nem pótolhatók.
- Mind a két zh pótolható/javítható, pótpót nincs
A vizsgaidőszakban
- Vizsga: nincs.
Félévvégi jegy
- A számonkérések összpontszáma adja ki a jegyet.
- Ponthatárok:
Pont Jegy 0 - 39 1 40 - 54 2 55 - 69 3 70 - 84 4 85 - 100 5
Segédanyagok
Moodle-ön levő diákból érdemes felkészülni, mert könnyen érthető és jó.
ZH kidolgozások:
- 2014-es második zh kidolgozás
- 2011-es első zh kidolgozás
- 2011-es második zh kidolgozás
- 2010-es kérdéskidolgozás a 2. zh-hoz (8 db)
Régi elméleti összefoglalók:
- 2007-es elméleti összefoglaló (a kelleténél részletesebb)
- 2006-os rövid elméleti összefoglal.
KisZH-k, beugrók
2013-14 őszi félév
- A 2., 3. és 4. gyakorlaton van kisZH, mindegyik 10 pontos. Ezek közül a kettő legjobb eredménye számít, egyiket sem kötelező megírni.
- A kisZH-k témái:
1. kisZH
- A bipoláris tranzisztor rajzjele, az egyes kivezetések neve. (npn és pnp egyaránt)
- Az npn bipoláris tranzisztor felépítése.
- A bipoláris tranzisztor üzemállapotai.
- A földelt bázisú áramerősítési tényező definíciója és jellemző értéke.
- A földelt emitteres áramerősítési tényező definíciója és jellemző értéke.
- A földelt emitteres bemeneti és kimeneti karakterisztika.
- Bipoláris tranzisztor kételemes, földelt emitteres kisjelű helyettesítő képe.
- Bipoláris tranzisztor munkapontjának közelítő számítása normál aktív üzemmódban.
- Bipoláris tranzisztor munkapontjának közelítő számítása telítéses üzemmódban.
- Az emitterkövető kapcsolási rajza
2. kisZH
- Az ideális műveleti erősítő főbb tulajdonságai.
- Műveleti erősítő negatív visszacsatolása.
- Fázist nem fordító alapkapcsolás.
- Fázisfordító alapkapcsolás.
- Feszültségkövető.
- Összeadó erősítő.
- Kivonó erősítő.
- Integrátor.
- Valós műveleti erősítők paraméterei, offszet, kivezérelhetőség, slew-rate.
- Differenciális és közös módusú vezérlés, CMRR.
3. kisZH
- MOS tranzisztor rajzjele és az egyes kivezetések neve. (nMOS, pMOS)
- MOS tranzisztor kimeneti és transzfer karakterisztikája.
- A MOS tranzisztor telítéses karakterisztika egyenlete.
- Inverter transzfer karakterisztikája, főbb tulajdonságai (zavarvédettség, komparálási feszültség, logikai szint tartományok.
- CMOS inverter kapcsolási rajza.
- CMOS inverter transzfer karakterisztikája.
- CMOS inverter statikus és dinamikus fogyasztása.
- CMOS logikai alapkapuk.
- CMOS komplex kapuk kialakítása, méretezése.
- CMOS transzfer kapu.
2., 4. gyakorlaton, továbbá az utolsó előadáson van kisZH, mindegyik 10 pontos. Ezek közül a kettő legjobb eredménye számít, egyiket sem kötelező megírni.
Minta kisZH-k:
1. kisZH
1. Dióda rajzjele, anód és katód feltüntetésével
2. Földelt emitteres tranzisztor bemeneti karakterisztikája (másik csoportnak kimeneti karakterisztikája) a tengelyek jelölésével
3. Földelt emitteres tranzisztor szaturációs kollektor feszültségének (Uces) nagyságrendje (karikázni): 1 mV, 100 mV, 1 kV / másik csoportnak a B/Bn/béta nagyságrendje
4. Volt egy egyszerű kapcsolás Vcc - R - LED - gnd, meg volt adva mind, ebből a LED áramát kellett meghatározni.
5. Ellenállások soros kapcsolásából egyik ellenálláson eső feszültség számítása: Vcc - R1 - R2 - gnd, meg volt adva mind, ebből kellett U1
1. dióda, tranzisztor rajzolása volt.
2. hullámforma és mi lesz belőle egyutas/kétutas irányítás után.
3. egy alap diódás feladat
4. 2 ellenállás párhuzamosan/sorosan kötve és milyen arányban folyik az áram rajtuk vagy eredő stb.
5. 3 közül választós: a dióda letörési feszültsége
2. kisZH
1. CMOS NOR vagy NAND kapu kapcsolasi rajz
2. Töltéspumpálás számolás
3. Órajel fele eseten hogyan véltozik a teljesítmény
4. mennyi idő alatt töltődik fel 3,3V-ra a kondi, ha a C 10 pikofarad, I 10 mikroamper.
5. Mit jelent az, hogy rail-to-rail?
1. Hány pMOS kell egy A+B*C logikai függvény megvalósításához?
2. Mit kell írni ide a transzfer-kapuk két oldalára, hogy D-FFet kapjunk? Hol a kimenete?
3. Valósítsd meg azt a logikai függvényt, hogy A+B*C!
4. ? 5. ?
3. kisZH
1. Egy 12 bites D/A átalakító referencia feszültsége 4V. Mekkora lesz a kimenet
feszültsége, ha a D/A regiszterében 0x0a00 érték van?
1. ZH
Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (10 pont) -- 60 perc
- 2011
- A,B csoport - 2011 ZH1 megoldás nélkül
- 2012
- A,B csoport - 2012 ZH1 megoldás nélkül
- 2013
- A,B csoport - 2013.10.15 ZH1 megoldás nélkül
- 2014
- A,B csoport - 2014.10.14 ZH1
2. ZH
Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (30 pont) -- 90 perc
- 2010
- A,B csoport - 2010 ZH2 megoldás nélkül
- 2011
- A,B csoport - 2011 ZH2 megoldás nélkül
- 2012
- A,B csoport - 2012 ZH2 megoldás nélkül
- 2013
- A,B csoport - 2013.11.26 ZH2 megoldás nélkül
Tippek
Tippek a gyakorlatokhoz:
- Ne illetődj meg ha gyak közben újra kell indítani a gépet, ezt leszámítva a gyakorlatokkal hamar lehet végezni.
Tippek feladatokhoz:
- Ohm-törvényt, Kirchoff törvényeket (másnéven hurok ill. csomóponti törvényeket) illik ismerni, nélkülük "elég" nehéz boldogulni. Érdemes minél több hurokra felírni huroktörvényt, előbb-utóbb lesz annyi egyenleted (persze az alapképletekkel együtt) ahány ismeretlened...:)
- A diódán mindig [math]0,7V[/math] feszültség esik (néha mást adnak meg [math]U_d[/math]-re, akkor az) nyitóirányban, záróirányban pedig szakadásként viselkedik, azaz kb. olyan, mintha el lenne vágva a vezeték.
- Zener diódás feladatoknál a dióda mindig záróirányba van előfeszítve, ott a letörési feszültség esik a diódán, de amikor a diódán eső feszültséget kérdezik, mindig hozzá kell számolni a differenciális ellenállásán eső feszültséget. (ehhez általában meg van adva a diff. ellenállása, az áramot meg általában ki lehet számolni a másik ellenállás segítségével, ezek után [math]U=I*R[/math]), tehát mondjuk egy [math]5V[/math] letörési feszültségű Zener diódán ilyen [math]5,01-5,2 V[/math] esik (kb.).
- A drain a pozitívabb feszültségű, a source a negatívabb. És az általunk vett egyszerű esetekben az áramkörökben a föld a legnegatívabb, a táp a legpozitívabb.
- A bipoláris tranzisztorra: [math]I_c=BI_b[/math] és [math]I_e=(B+1)\cdot I_b[/math], ezekből kell kiindulni normál aktív állapotban (áltálában [math]I_b[/math]-t adják meg vagy egyszerűen ki lehet számolni, [math]B[/math]-t pedig mindig megadják), és miután megvan [math]I_c[/math] és [math]I_e[/math] így a kollektor és emitter ellenállásokon eső feszültséget egy Ohm-törvény alkalmazással meghatározhatjuk.
- MOS tranzisztorokról annyit érdemes tudni, hogy Isource=Idrain, azaz tulajdonképpen csak "egyféle" árama van. Az Igate mindig 0. Az [math]I=\frac K 2 \frac W L (U_{gs}-V_t)^2[/math] képletből általában egyetlen dolog hiányzik.
- JFET-re: [math]I_d=I_{dss}\left(1-\left(\frac{U_{gs}}{V_p}\right)\right)^2[/math], ebből szintén általában csak 1 dolog hiányzik.
- A helyettesítő képeket is előszeretettel kérdezgetik mostanában erről viszont fogalmam sincs, ha valaki tudja, hogyan kell felrajzolni őket, írja be ide.
- És egy általános tanács: sokszor segíthet, ha az ábrára berajzolgatjátok, hogy hol mekkora a feszültség, az egyes ellenállásokon, diódákon és tranzisztorok átmenetein mekkora feszültség esik, illetve merre mekkora áram folyik. Könnyen feltűnhet, hogy hoppá hiszen minden megvan egy adott hurokban, vagy csomópontban és akkor a maradék áramnak merre kell folyni, vagy a hiányzó feszültségnek hol kell esnie.
- Ha halálfejes hibát vétesz (Ohm törvénye, dióda rajzjele, stb.) 0 pontot kapsz a ZH-ra. Ezeket véletlenül se rontsd el!
Kedvcsináló
- Kis odafigyeléssel a tárgy könnyen teljesíthető négyesre-ötösre.
- A fenti becsapós. A kettes eléréséhez is jól fel kell készülni. (2014)
- Régebbi kedvcsináló
Bevezetők | |
---|---|
1. félév | |
2. félév | |
3. félév | |
4. félév | |
5. félév | |
6. félév | |
7. félév |