VIK Wiki

„Elektronika” változatai közötti eltérés

← Régebbi szerkesztés
VizuálisWikiszöveges
Kiskoza (vitalap | szerkesztései)
1 594 szerkesztés
a Kiskoza átnevezte a(z) Elektronika BMEVIEEA307 lapot a következő névre: Elektronika: Miért volt benne a nevében a tárgykód?
aNincs szerkesztési összefoglaló
 
(61 közbenső módosítás, amit 16 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{GlobalTemplate|Infoalap|ElEktro}}
{{Tantárgy
|nev=Elektronika
|tárgykód=VIEEA307
|szak=info
|kredit=4
|felev=5
|kereszt=nincs
|tanszék=EET
|kiszh=3 db
|nagyzh=2 db
|vizsga=nincs
|hf=nincs
|levlista=elektro{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIEEA307
|targyhonlap=http://edu.eet.bme.hu/course/view.php?id=79
}}


__TOC__
==Követelmények==
===Előtanulmányi rend===
A tárgy legkorábban a [[Fizika II.|Fizika 2i]] tárggyal vehető fel együtt.


==A tárgyról==
===A szorgalmi időszakban===
* [[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: elektro
*Az min. elégséges '''félévvégi jegy''' megszerzésének feltételei:
* [[ElektronikaKedvcsinalo|Kedvcsináló]]
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel.
* Tantárgyi oldal (moodle): http://edu.eet.bme.hu/login/index.php
**Az '''összes begyűjthető pont 40%-ának elérése''' a következő számonkérésekből:
* Tantárgyi adatlap: https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIEEA307
***'''KisZH-k''': 3 db van, egyenként 10 pontért, ezek közül a 2 legjobbat veszik figyelembe. Így összesen max. 20 pont szerezhető.
***'''NagyZH-k''': 2 db van, az egyik 30, a másik 50 pontért.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**Egy gyakorlat pótolható a pótlási héten.
**A kisZH-k nem pótolhatók.
**Mind a két zh pótolható/javítható, pótpót nincs


==2010/11 ősz==
=== A vizsgaidőszakban ===
===Információk===
*'''Vizsga:''' nincs.
A tárgyból két nagyzárthelyit iratunk, az ütemterv szerinti helyszínen és időpontban.


Nagyzárthelyi : október 12. kedd, 8.15. (60 perc , 30 pont )
===Félévvégi jegy===
Nagyzárthelyi : november 23. kedd, 8.15. (90 perc , 50 pont )
*A számonkérések összpontszáma adja ki a jegyet.
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!Pont!!Jegy
|-
| 0 - 39 || 1
|-
|40 - 54 || 2
|-
|55 - 69 || 3
|-
|70 - 84 || 4
|-
|85 - 100|| 5
|}


===A nagyzárthelyi felépítése:===
== Segédanyagok ==


Elméleti rész: 10 röviden megválaszolható elméleti kérdés, az egyes előadások után közzétett kérdésekből, 2pont/kérdés. Vigyázat: a kérdések sablonnak tekintendők , a zárthelyiben viszont konkrét kérdések lesznek! Erre a részre 30 perc áll rendelkezésre.
Moodle-ön levő diákból érdemes felkészülni, mert könnyen érthető és jó.
Számpéldák : 1. zh 2 db, 10 pont, 2. zh 3 vagy 4 db, összesen 30 pont.
A javítás során először az elméleti kérdéseket javítjuk. Ha ebből nincs meg a 10 pont, akkor a dolgozatot nem javítjuk tovább. A ZH TVSZ szerinti teljesítésének a 10 pont megszerzése számít.


===Kiszárthelyik===
* [[Média:Elektro_segedlet_2012_diak.pdf| 2012-es diák]]


A második, az ötödik és az utolsó gyakorlati foglalkozáson 10-15 perc időtartamú kis zárthelyi dolgozatot iratunk. A kis zárthelyi dolgozatokon egyenként 10 pont szerezhető. A kis zárthelyi dolgozat 5 rövid kérdésből áll (a kiadott kérdések, ill. 1-2 röviden megoldható példa). A kis zárthelyiken 10 pont szerezhető, a javítás módja: helyes megoldás 2pont, elfogadható megoldás (kis hiba...) 1pont, egyébként 0 pont. A kiszárthelyi anyaga általában a kiszárthelyit megelőző hétig tartott előadások és gyakorlatok anyaga - amennyiben előadáson mást nem közlünk.


===A félévközi jegy kialakítása===


A félévközi jegy kialakítása a két nagyzárthelyin és a két legjobb kiszárthelyin szerzett pontok összege alapján történik:
ZH kidolgozások:


0 - 39 pont - elégtelen
* [[Média:Elektro_segedlet_2014_zh2_kidolgozas_v9.pdf| 2014-es második zh kidolgozás]]
40 - 54 pont - elégséges
* [[Média:Elektro_segedlet_2011_zh1_kidolgozasv5.pdf| 2011-es első zh kidolgozás]]
55 - 69 pont - közepes
* [[Média:Elektro segedlet 2011 zh2 kidolgozas v6.pdf| 2011-es második zh kidolgozás]]
70 - 84 pont - jó
* [[Média:Elektro kerdes kidolgozas 2010 8db.pdf| 2010-es kérdéskidolgozás a 2. zh-hoz]] (8 db)
85 - 100 pont - jeles
Ezen túlmenően semmilyen más követelmény nincs. (Tehát nem szükséges minden egyes zárthelyin az elégséges szintet elérni, sőt megírni sem kell - amennyiben az elegendő pontszám már rendelkezésre áll.)


===Pótlási lehetőségek===


Mindkét nagyzárthelyi pótolható/javítható a TVSZ szerinti feltételekkel, az ütemterv szerinti helyszínen és időpontban.


Azaz:
Régi elméleti összefoglalók:


Nagyzárthelyi pótlása: 2010. október 26. kedd, 8.15
* [[Média:Elektro elmeleti osszefoglalo 2007 hosszu.pdf| 2007-es elméleti összefoglaló]] (a kelleténél részletesebb)
Nagyzárthelyi pótlása: 2010. december 13. hétfő, 10.15
* [[Média:Elektro osszefoglalo 2006 rovid.pdf| 2006-os rövid elméleti összefoglal.]]
Javítás esetén a javítani kívánt zárthelyi eredménye felülíródik.
A kis zárthelyi dolgozatok nem pótolhatók.


''Forrás:'' http://moodle.eet.bme.hu/mod/resource/view.php?id=680
== KisZH-k, beugrók ==


===2013-14 őszi félév===
*A 2., 3. és 4. gyakorlaton van kisZH, mindegyik 10 pontos. Ezek közül a kettő legjobb eredménye számít, egyiket sem kötelező megírni.
*A kisZH-k témái:


==Miből érdemes tanulni?==
'''1. kisZH'''
* fóliák
#A bipoláris tranzisztor rajzjele, az egyes kivezetések neve. (npn és pnp egyaránt)
* kidolgozott példák
#Az npn bipoláris tranzisztor felépítése.
* tippek a feladatokhoz rész
#A bipoláris tranzisztor üzemállapotai.
* ZH előtti konzultáció :-)
#A földelt bázisú áramerősítési tényező definíciója és jellemző értéke.
* {{InLineFileLink|Infoalap|ElEktro|elektro_QnA_1-5.pdf|elektro_QnA_1-5.pdf}}: Elektronika '''kiadott kérdések és kidolgozott válaszok''', 1-5. előadások
#A földelt emitteres áramerősítési tényező definíciója és jellemző értéke.
* {{InLineFileLink|Infoalap|ElEktro|elektro_QnA_6-10.pdf|elektro_QnA_6-10.pdf}}: Elektronika '''kiadott kérdések és válaszok''', 6. előadás
#A földelt emitteres bemeneti és kimeneti karakterisztika.
* Összefoglaló a fóliák alapján: {{InLineFileLink|Infoalap|ElEktro|ElektroOsszefoglalo2006QCa.pdf|ElektroOsszefoglalo2006QCa.pdf}}
#Bipoláris tranzisztor kételemes, földelt emitteres kisjelű helyettesítő képe.
* {{InLineFileLink|Infoalap|ElEktro|Elektronikakrdsek8.pdf|Elektronikakrdsek8.pdf}}: Elektronika kiadott kiskérdésekre a válaszok. 8. előadás, 2010 ősz
#Bipoláris tranzisztor munkapontjának közelítő számítása normál aktív üzemmódban.
* [[ElEktroElmKateg|Elméleti összefoglaló]] (doc-ban: {{InLineFileLink|Infoalap|ElEktro|elektroElmKateg.doc|elektroElmKateg.doc}})
#Bipoláris tranzisztor munkapontjának közelítő számítása telítéses üzemmódban.
* [[ElEktroIgazHamis|Igaz-Hamis]]
#Az emitterkövető kapcsolási rajza
* {{InLineFileLink|Infoalap|ElEktro|2.nagyzh.pdf|2.nagyzh.pdf}}: Teljes kiskérdés-kidolgozás a 2.nagyZH -hoz a 2010.őszi félév diái alapján(8. -14.). Egyes részekben lehetnek hiányosságok, '''NEM pótolja a diák alapos átolvasását'''.
* {{InLineFileLink|Infoalap|ElEktro|2.ZHfullextra.pdf|2.ZHfullextra.pdf}}: 2. ZH kérdések kidolgozva, minden egy helyen (béta verzió, valószínűleg vannak benne hibák)


==Régebbi Zh-k==
'''2. kisZH'''
* {{InLineFileLink|Infoalap|ElEktro|zh2_2010.pdf|zh2_2010.pdf}}: elvileg 2010-es 2. Zh
#Az ideális műveleti erősítő főbb tulajdonságai.
#Műveleti erősítő negatív visszacsatolása.
#Fázist nem fordító alapkapcsolás.
#Fázisfordító alapkapcsolás.
#Feszültségkövető.
#Összeadó erősítő.
#Kivonó erősítő.
#Integrátor.
#Valós műveleti erősítők paraméterei, offszet, kivezérelhetőség, slew-rate.
#Differenciális és közös módusú vezérlés, CMRR.


* {{InLineFileLink|Infoalap|ElEktro|zh2_2011.pdf|zh2_2011.pdf}}: 2011-es 2. zh
'''3. kisZH'''
==Archívum==
#MOS tranzisztor rajzjele és az egyes kivezetések neve. (nMOS, pMOS)
(mint fentebb is olvasható már nem vizsgás a tárgy BSC-n)
#MOS tranzisztor kimeneti és transzfer karakterisztikája.
Vizsga: A vizsga hasonló a ZH-hoz. 10 pont elmélet, 10 pont feladat. Ha le szeretnéd mondani a vizsgát, tedd személyesen, ne pedig emailben.
#A MOS tranzisztor telítéses karakterisztika egyenlete.
===[[ElEktroTipusfeladatok|Tipikus vizsgafeladatok kidolgozva]]===
#Inverter transzfer karakterisztikája, főbb tulajdonságai (zavarvédettség, komparálási feszültség, logikai szint tartományok.
===[[ElektroKisZH20081008|2008. október 8. - 1. kisZH és megoldása]]===
#CMOS inverter kapcsolási rajza.
#CMOS inverter transzfer karakterisztikája.
#CMOS inverter statikus és dinamikus fogyasztása.
#CMOS logikai alapkapuk.
#CMOS komplex kapuk kialakítása, méretezése.
#CMOS transzfer kapu.
 
{{Rejtett
|mutatott='''Korábbi félévekben'''
|szöveg=
2., 4. gyakorlaton, továbbá az utolsó előadáson van kisZH, mindegyik 10 pontos.
Ezek közül a kettő legjobb eredménye számít, egyiket sem kötelező megírni.
 
Minta kisZH-k:  
 
'''1. kisZH'''
 
1. Dióda rajzjele, anód és katód feltüntetésével
 
2. Földelt emitteres tranzisztor bemeneti karakterisztikája (másik
csoportnak kimeneti karakterisztikája) a tengelyek jelölésével
 
3. Földelt emitteres tranzisztor szaturációs kollektor feszültségének
(Uces) nagyságrendje (karikázni): 1 mV, 100 mV, 1 kV / másik
csoportnak a B/Bn/béta nagyságrendje
 
4. Volt egy egyszerű kapcsolás Vcc - R - LED - gnd, meg volt adva
mind, ebből a LED áramát kellett meghatározni.
 
5. Ellenállások soros kapcsolásából egyik ellenálláson eső feszültség
számítása: Vcc - R1 - R2 - gnd, meg volt adva mind, ebből kellett U1
 
 
1. dióda, tranzisztor rajzolása volt.
 
2. hullámforma és mi lesz belőle egyutas/kétutas irányítás után.
 
3. egy alap diódás feladat
 
4. 2 ellenállás párhuzamosan/sorosan kötve és milyen arányban folyik az áram rajtuk vagy eredő stb.
 
5. 3 közül választós: a dióda letörési feszültsége
 
 
 
'''2. kisZH'''
 
 
1. CMOS NOR vagy NAND kapu kapcsolasi rajz
 
2. Töltéspumpálás számolás
 
3. Órajel fele eseten hogyan véltozik a teljesítmény
 
4. mennyi idő alatt töltődik fel 3,3V-ra a kondi, ha a C 10 pikofarad, I 10 mikroamper.
 
5. Mit jelent az, hogy rail-to-rail?
 
 
 
1. Hány pMOS kell egy A+B*C logikai függvény megvalósításához?
 
2. Mit kell írni ide a transzfer-kapuk két oldalára, hogy D-FFet kapjunk? Hol a kimenete?
 
3. Valósítsd meg azt a logikai függvényt, hogy A+B*C!
 
4. ?
5. ?
 
'''3. kisZH'''
 
 
1. Egy 12 bites D/A átalakító referencia feszültsége 4V. Mekkora lesz a kimenet
feszültsége, ha a D/A regiszterében 0x0a00 érték van?
 
1. Egy 12 bites A/D átalakító referencia feszültsége 4,096V. Mekkora a bemenet feszültsége, ha az A/D regiszterében 0x2000 érték van?
 
}}
 
== 1. ZH ==
 
Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (10 pont)  -- 60 perc
 
* 2011
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh1_2011_ab.pdf|2011]] ZH1 megoldás nélkül
* 2012
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh1_2012_ab.pdf|2012]] ZH1 megoldás nélkül
* 2013
** A,B csoport - [[:Media:Elektro_zh1_20131015.pdf|2013.10.15]] ZH1 megoldás nélkül
*2014
** A,B csoport - [[:Media:Elektro_zh1_20141014.pdf|2014.10.14]] ZH1
 
== 2. ZH ==
 
Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (30 pont)  -- 90 perc
 
* 2010
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_2010_ab.pdf| 2010]] ZH2 megoldás nélkül
 
* 2011
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_2011_ab.pdf| 2011]] ZH2 megoldás nélkül
 
* 2012
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_2012_ab.pdf| 2012]] ZH2 megoldás nélkül
 
* 2013
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_20131126_ab.pdf| 2013.11.26]] ZH2 megoldás nélkül
 
== Tippek ==
 
 
'''Tippek a gyakorlatokhoz:'''
 
* Ne illetődj meg ha gyak közben újra kell indítani a gépet, ezt leszámítva a gyakorlatokkal hamar lehet végezni.
 
 
'''Tippek feladatokhoz:'''


===Tippek a feladatokhoz===
* Ohm-törvényt, Kirchoff törvényeket (másnéven hurok ill. csomóponti törvényeket) illik ismerni, nélkülük "elég" nehéz boldogulni. Érdemes minél több hurokra felírni huroktörvényt, előbb-utóbb lesz annyi egyenleted (persze az alapképletekkel együtt) ahány ismeretlened...:)
* Ohm-törvényt, Kirchoff törvényeket (másnéven hurok ill. csomóponti törvényeket) illik ismerni, nélkülük "elég" nehéz boldogulni. Érdemes minél több hurokra felírni huroktörvényt, előbb-utóbb lesz annyi egyenleted (persze az alapképletekkel együtt) ahány ismeretlened...:)
* A diódán mindig <math>0,7V</math> feszültség esik (néha mást adnak meg <math>U_d</math>-re, akkor az) nyitóirányban, záróirányban pedig szakadásként viselkedik, azaz kb. olyan, mintha el lenne vágva a vezeték.
* A diódán mindig <math>0,7V</math> feszültség esik (néha mást adnak meg <math>U_d</math>-re, akkor az) nyitóirányban, záróirányban pedig szakadásként viselkedik, azaz kb. olyan, mintha el lenne vágva a vezeték.
85. sor: 235. sor:
* A helyettesítő képeket is előszeretettel kérdezgetik mostanában erről viszont fogalmam sincs, ha valaki tudja, hogyan kell felrajzolni őket, írja be ide.
* A helyettesítő képeket is előszeretettel kérdezgetik mostanában erről viszont fogalmam sincs, ha valaki tudja, hogyan kell felrajzolni őket, írja be ide.
* És egy általános tanács: sokszor segíthet, ha az ábrára berajzolgatjátok, hogy hol mekkora a feszültség, az egyes ellenállásokon, diódákon és tranzisztorok átmenetein mekkora feszültség esik, illetve merre mekkora áram folyik. Könnyen feltűnhet, hogy hoppá hiszen minden megvan egy adott hurokban, vagy csomópontban és akkor a maradék áramnak merre kell folyni, vagy a hiányzó feszültségnek hol kell esnie.
* És egy általános tanács: sokszor segíthet, ha az ábrára berajzolgatjátok, hogy hol mekkora a feszültség, az egyes ellenállásokon, diódákon és tranzisztorok átmenetein mekkora feszültség esik, illetve merre mekkora áram folyik. Könnyen feltűnhet, hogy hoppá hiszen minden megvan egy adott hurokban, vagy csomópontban és akkor a maradék áramnak merre kell folyni, vagy a hiányzó feszültségnek hol kell esnie.
* Ha halálfejes hibát vétesz (Ohm törvénye, dióda rajzjele, stb.) 0 pontot kapsz a ZH-ra. Ezeket véletlenül se rontsd el!


== Kedvcsináló ==


[[Category:Infoalap]]
*Kis odafigyeléssel a tárgy könnyen teljesíthető négyesre-ötösre.
*A fenti becsapós. A kettes eléréséhez is jól fel kell készülni. (2014)
*[[Elektronika - Kedvcsináló|Régebbi kedvcsináló]]
A lap eredeti címe: „https://vik.wiki/Elektronika”