„Operációs rendszerek B” változatai közötti eltérés
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
| 15. sor: | 15. sor: | ||
|targyhonlap=https://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiba01 | |targyhonlap=https://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiba01 | ||
|levlista= }} | |levlista= }} | ||
| − | |||
| − | |||
Az operációs rendszerek felépítésének, valamint alapvető működési mechanizmusainak megismerése (rendszerindulás, feladatkezelés, eseménykezelés, kommunikáció, fájl- és tárolórendszerek, virtualizáció és felhasználói felületek), valamint a menedzselésük alapvető eszközeinek és módszereinek gyakorlati szintű bemutatása. | Az operációs rendszerek felépítésének, valamint alapvető működési mechanizmusainak megismerése (rendszerindulás, feladatkezelés, eseménykezelés, kommunikáció, fájl- és tárolórendszerek, virtualizáció és felhasználói felületek), valamint a menedzselésük alapvető eszközeinek és módszereinek gyakorlati szintű bemutatása. | ||
| 28. sor: | 26. sor: | ||
=== A szorgalmi időszakban === | === A szorgalmi időszakban === | ||
*A '''labor'''on megjelenés kötelező. Lesznek beugrók, ezeknek a 2/3-ának (kb. 70%) teljesülnie kell legalább "megfelelt" szintre. Elérhető szintek: "nem felelt meg", "megfelelt", "kiválóan megfelelt". A beugrót nem teljesítő hallgató nem vehet részt a laborfoglalkozáson. | *A '''labor'''on megjelenés kötelező. Lesznek beugrók, ezeknek a 2/3-ának (kb. 70%) teljesülnie kell legalább "megfelelt" szintre. Elérhető szintek: "nem felelt meg", "megfelelt", "kiválóan megfelelt". A beugrót nem teljesítő hallgató nem vehet részt a laborfoglalkozáson. | ||
| − | *A '''ZH''' legalább elégséges szintű (40%) teljesítése. | + | *A '''ZH''' legalább elégséges szintű (40%) teljesítése. A zárthelyin összesen 50 pont szerezhető. Az elégséges ponthatára 20 pont, a megajánlott jegyhez 33 pont szükséges. A pontszám az aláírás megszerzésének félévében beszámít a vizsgaeredménybe. |
| + | A zárthelyi a TVSZ előírásai szerint pótolható. A pótZH anyaga megegyezik a ZH anyagával. | ||
| + | A pótZH-n javító jelleggel is részt lehet venni. Ez érvényteleníti a zárthelyin elért eredményt. | ||
*A '''házi feladatok''' teljesítése nem szükséges az aláírás megszerzéséhez, de pluszpontnak megfelelő, illetve hozzá tud járulni a megajánlott jegyhez is. | *A '''házi feladatok''' teljesítése nem szükséges az aláírás megszerzéséhez, de pluszpontnak megfelelő, illetve hozzá tud járulni a megajánlott jegyhez is. | ||
*'''Pótlási lehetőségek:''' | *'''Pótlási lehetőségek:''' | ||
| 44. sor: | 44. sor: | ||
**vizsga pontszám 2/3-a | **vizsga pontszám 2/3-a | ||
**+ fakultatív házikra kapott pontszám (enélkül is megszerezhető az ötös) | **+ fakultatív házikra kapott pontszám (enélkül is megszerezhető az ötös) | ||
| + | *Ponthatárok: | ||
| + | :{| class="wikitable" style="text-align: center; width: 110px; height: 40px;" | ||
| + | !Pont!!Jegy | ||
| + | |- | ||
| + | |0 - 29|| 1 | ||
| + | |- | ||
| + | |30 - 39|| 2 | ||
| + | |- | ||
| + | |40 - 49|| 3 | ||
| + | |- | ||
| + | |50 - 59|| 4 | ||
| + | |- | ||
| + | |65 - || 5 | ||
| + | |} | ||
== Tematika == | == Tematika == | ||
| − | + | Előadások tematikája | |
| + | * Bevezetés: az operációs rendszer meghatározása, feladata, kialakulása, a hardverkörnyezet áttekintése. Az elterjedt operációs rendszerek áttekintése. A terület legfontosabb szabványai. | ||
| + | * Az operációs rendszer felépítése és működése: a kernel mint vezérlőprogram és erőforrás-allokátor, a felépítés alapelvei, moduláris és mikrokernelek, rendszerhívások működése, az operációs rendszer indulása és alapvető rendszerfolyamatai. | ||
| + | * Beágyazott operációs rendszerek: felépítésük, a rendszerindulás folyamata, valósidejű rendszerek, hardverkörnyezetek és alkalmazási példák, a beágyazott laborkörnyezet részletes bemutatása. | ||
| + | * Felhasználói felületek: grafikus és parancssori felületek felépítése és működése, shell programozás. | ||
| + | * Feladatkezelés: elvárások és jellemzők, a taszk fogalma és megvalósításai (folyamat és szál), életciklus és futási állapotok, programok adatterületei. | ||
| + | * Ütemezés: alapvető ütemezési algoritmusok, a Linux és a Windows ütemezője | ||
| + | * Memóriakezelés: a taszkok memóriatérképe, lapszervezésű virtuális memóriakezelés, hardver és szoftver címleképezés, teljesítménynövelő technikák, programozási példák. | ||
| + | * Kommunikáció: a taszkok közötti alapvető adatcsere és kooperációs megoldások ismertetése. Közös memórián (PRAM) alapuló módszerek, üzenetalapú kommunikáció. Gyakorlati példák: POSIX shmem, jelzések, üzenetsorok, csővezetékek, távoli eljáráshívás stb. | ||
| + | * Szinkronizáció: az operációs rendszerek szolgáltatásai együttműködő alkalmazások fejlesztésére, kölcsönös kizárás megvalósítása szemaforokkal, a holtpont fogalma és kezelése. Gyakorlati példák: POSIX szemaforok, test-and-set és compare-and-swap. | ||
| + | * Fájlrendszerek: alapfogalmak, létrehozás és hangolás, biztonsági mentés, Windows, Linux és Android könyvtárstruktúra, fájlok tulajdonságai, fájlok zárolása | ||
| + | * Tárolórendszerek: fájlrendszerek szervezése fizikai és virtuális tárolórendszerekben, LVM és RAID, elosztott tárolórendszerek: SAN, NAS és Ceph. | ||
| + | * Virtualizáció: alapfogalmak, hardver, szoftver és adatvirtualizáció, főbb fajtái (rendszer, folyamat és infrastruktúra), hosted és bare metal virtualizáció, IaaS, PaaS, SaaS, konténervirtualizáció és Docker. | ||
== Segédanyagok == | == Segédanyagok == | ||
| − | + | * Érdemes átnézni a mérnökinformatikusnak indított Operációs rendszerek nevű tárgy adatlapját, de nem ajánlott csak abból készülni, mert vannak különbségek a két tárgy között. | |
== Házi feladat == | == Házi feladat == | ||
| − | Vannak fakultatív házi feladatok, amivel plusz pontok szerezhetőek. | + | * Vannak fakultatív házi feladatok, amivel plusz pontok szerezhetőek. |
| + | * További részletek: [https://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiba01/hazi-feladat Fakultatív házi feladatok] | ||
== Labor == | == Labor == | ||
| − | Linux 1.<br /> | + | * Linux laborok |
| − | + | ** 1. labor <br /> | |
| − | + | ** 2. labor <br /> | |
| + | ** 3. labor - [[:File:opre_linux_3_labor_2019.pdf|Linux labor 3.]]<br /> | ||
| − | Windows 1.<br /> | + | * Windows laborok |
| − | + | ** 1. labor <br /> | |
| − | + | ** 2. labor - [[:File:opre_labor_2019_tavasz.pdf|Windows labor 2.]]<br /> | |
| + | ** 3. labor - [[:File:opre_labor_3_2019_tavasz.pdf|Windows labor 3.]] | ||
== ZH == | == ZH == | ||
| − | + | * Fontos: | |
| + | ** A ZH 60 percig tart. Semmilyen segédeszköz nem használható (számológép sem). Üres lapot sem kell hozni. | ||
| + | ** A ZH-n előre meghatározott ülésrend van. Amikor a névsor szerint megfelelő terembe érkeznek, az ott kiírt ülésrend szerint foglalják el a helyüket. | ||
== Vizsga == | == Vizsga == | ||
| − | + | * [[Media:beugrokerdesek.BProf_.pdf | Ellenőrző kérdések beugróra]] | |
| + | * [[Media:minta_vizsga_beugro_BProf.pdf | Beugrókérdések minta]] | ||
== Tippek == | == Tippek == | ||
| − | + | * Érdemes az előadásokra bejárni, mert az előadó nagyon érdekesen ad elő, és érdemes az elhangzottakat otthon is kipróbálni, úgy sokkal könnyebben meg lehet érteni a dolgokat. | |
| − | |||
| − | |||
| − | |||
{{Lábléc_-_Üzemmérnök-informatikus_alapszak}} | {{Lábléc_-_Üzemmérnök-informatikus_alapszak}} | ||
A lap 2019. augusztus 4., 21:41-kori változata
Az operációs rendszerek felépítésének, valamint alapvető működési mechanizmusainak megismerése (rendszerindulás, feladatkezelés, eseménykezelés, kommunikáció, fájl- és tárolórendszerek, virtualizáció és felhasználói felületek), valamint a menedzselésük alapvető eszközeinek és módszereinek gyakorlati szintű bemutatása.
Tartalomjegyzék
Követelmények
Előtanulmányi rend
- A tárgy felvételéhez a Hardver alapok előzetes vagy egyidejű felvétele szükséges.
A szorgalmi időszakban
- A laboron megjelenés kötelező. Lesznek beugrók, ezeknek a 2/3-ának (kb. 70%) teljesülnie kell legalább "megfelelt" szintre. Elérhető szintek: "nem felelt meg", "megfelelt", "kiválóan megfelelt". A beugrót nem teljesítő hallgató nem vehet részt a laborfoglalkozáson.
- A ZH legalább elégséges szintű (40%) teljesítése. A zárthelyin összesen 50 pont szerezhető. Az elégséges ponthatára 20 pont, a megajánlott jegyhez 33 pont szükséges. A pontszám az aláírás megszerzésének félévében beszámít a vizsgaeredménybe.
A zárthelyi a TVSZ előírásai szerint pótolható. A pótZH anyaga megegyezik a ZH anyagával. A pótZH-n javító jelleggel is részt lehet venni. Ez érvényteleníti a zárthelyin elért eredményt.
- A házi feladatok teljesítése nem szükséges az aláírás megszerzéséhez, de pluszpontnak megfelelő, illetve hozzá tud járulni a megajánlott jegyhez is.
- Pótlási lehetőségek:
- A ZH egyszer pótolható.
- A laborok nem pótolhatóak.
- Megajánlott jegy: kiváló teljesítményt nyújtó hallgató számára megajánlott vizsgajegy van a laborok, ZH, fakultatív házik összegéből.
A vizsgaidőszakban
- A vizsga legalább elégséges (40%) teljesítése szükséges. Három részből áll a vizsga: teszt, kis kérdések, számításos feladatok.
- Elővizsga: nincs.
Félévvégi jegy
- Beleszámít:
- ZH pontszám 1/3-a
- vizsga pontszám 2/3-a
- + fakultatív házikra kapott pontszám (enélkül is megszerezhető az ötös)
- Ponthatárok:
Pont Jegy 0 - 29 1 30 - 39 2 40 - 49 3 50 - 59 4 65 - 5
Tematika
Előadások tematikája
- Bevezetés: az operációs rendszer meghatározása, feladata, kialakulása, a hardverkörnyezet áttekintése. Az elterjedt operációs rendszerek áttekintése. A terület legfontosabb szabványai.
- Az operációs rendszer felépítése és működése: a kernel mint vezérlőprogram és erőforrás-allokátor, a felépítés alapelvei, moduláris és mikrokernelek, rendszerhívások működése, az operációs rendszer indulása és alapvető rendszerfolyamatai.
- Beágyazott operációs rendszerek: felépítésük, a rendszerindulás folyamata, valósidejű rendszerek, hardverkörnyezetek és alkalmazási példák, a beágyazott laborkörnyezet részletes bemutatása.
- Felhasználói felületek: grafikus és parancssori felületek felépítése és működése, shell programozás.
- Feladatkezelés: elvárások és jellemzők, a taszk fogalma és megvalósításai (folyamat és szál), életciklus és futási állapotok, programok adatterületei.
- Ütemezés: alapvető ütemezési algoritmusok, a Linux és a Windows ütemezője
- Memóriakezelés: a taszkok memóriatérképe, lapszervezésű virtuális memóriakezelés, hardver és szoftver címleképezés, teljesítménynövelő technikák, programozási példák.
- Kommunikáció: a taszkok közötti alapvető adatcsere és kooperációs megoldások ismertetése. Közös memórián (PRAM) alapuló módszerek, üzenetalapú kommunikáció. Gyakorlati példák: POSIX shmem, jelzések, üzenetsorok, csővezetékek, távoli eljáráshívás stb.
- Szinkronizáció: az operációs rendszerek szolgáltatásai együttműködő alkalmazások fejlesztésére, kölcsönös kizárás megvalósítása szemaforokkal, a holtpont fogalma és kezelése. Gyakorlati példák: POSIX szemaforok, test-and-set és compare-and-swap.
- Fájlrendszerek: alapfogalmak, létrehozás és hangolás, biztonsági mentés, Windows, Linux és Android könyvtárstruktúra, fájlok tulajdonságai, fájlok zárolása
- Tárolórendszerek: fájlrendszerek szervezése fizikai és virtuális tárolórendszerekben, LVM és RAID, elosztott tárolórendszerek: SAN, NAS és Ceph.
- Virtualizáció: alapfogalmak, hardver, szoftver és adatvirtualizáció, főbb fajtái (rendszer, folyamat és infrastruktúra), hosted és bare metal virtualizáció, IaaS, PaaS, SaaS, konténervirtualizáció és Docker.
Segédanyagok
- Érdemes átnézni a mérnökinformatikusnak indított Operációs rendszerek nevű tárgy adatlapját, de nem ajánlott csak abból készülni, mert vannak különbségek a két tárgy között.
Házi feladat
- Vannak fakultatív házi feladatok, amivel plusz pontok szerezhetőek.
- További részletek: Fakultatív házi feladatok
Labor
- Linux laborok
- 1. labor
- 2. labor
- 3. labor - Linux labor 3.
- 1. labor
- Windows laborok
- 1. labor
- 2. labor - Windows labor 2.
- 3. labor - Windows labor 3.
- 1. labor
ZH
- Fontos:
- A ZH 60 percig tart. Semmilyen segédeszköz nem használható (számológép sem). Üres lapot sem kell hozni.
- A ZH-n előre meghatározott ülésrend van. Amikor a névsor szerint megfelelő terembe érkeznek, az ott kiírt ülésrend szerint foglalják el a helyüket.
Vizsga
Tippek
- Érdemes az előadásokra bejárni, mert az előadó nagyon érdekesen ad elő, és érdemes az elhangzottakat otthon is kipróbálni, úgy sokkal könnyebben meg lehet érteni a dolgokat.
| 1. félév | |
|---|---|
| 2. félév | |
| 3. félév | |
| 4. félév | |
| 5. félév | |
| 6. félév | |
