Kísérleti fizika

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Gyöngyösi Máté (vitalap | szerkesztései) 2023. május 14., 09:57-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Előadás: Formázás javítása)
Kísérleti fizika
Tárgykód
TE15AX00
Általános infók
Szak
üzemmérnök
Kredit
5
Ajánlott félév
2
Tanszék
TTK Elméleti Fizika Tanszék
Követelmények
KisZH
6 db
NagyZH
2 db
Házi feladat
nincs
Vizsga
írásbeli (opcionális szóbeli)
Elérhetőségek

A valós fizikai világ törvényszerűségeinek megismerése az informatikai eszközök használatához és az alkalmazási területek problémáinak megértéséhez szükséges alapszinten.


Követelmények

Előtanulmányi rend

Szorgalmi időszakban

  • Előadások:
    • Minden előadáson a részvétel 1 pluszpontot ér (de legfeljebb összesen 13-at), amit később hozzáadhatnak a vizsga pontszámaihoz.
  • Gyakorlatok:
    • Minden második gyakorlaton (2. gyakorlattól) 10 perces minitesztet kell írni, amelyen alkalmanként legfeljebb 5 pont érhető el. A félév során megírt minitesztekből a 3 legjobban sikerült kerül beszámításra, melyekkel így összesen legfeljebb 15 pont szerezhető, amit elégséges vizsga esetén hozzáadnak a pontszámokhoz.
  • NagyZH-k:
    • Két részből állnak, az igaz-hamis-ból (10x2 pont, hibás válasz esetén -2p), és teszt jellegű feladatokból (0/1,5/3 kapható pontok 10 feladathoz = max. 30p). 90 perc áll rendelkezésre.
    • Az igaz-hamis kérdések listáját a tárgy honlapján találhatod, vagy lent a segédanyagok között. Az első ZH-n az első 3 oldal kérdései lesznek csak. (első 43 kérdés)
  • Aláírás:
    • Legalább egy zárthelyi elégséges szintű megírása, és 30%-ot meg nem haladó hiányzás a gyakorlatokról.
  • Pótlási lehetőségek:
    • A ZH-k nem pótolhatóak, ahogy a gyakorlati jelenlét sem.

Megajánlott jegy

  • Megajánlott jegyet kaphat az a hallgató, aki 2 db nagyZH-ból legalább a 70%-ot eléri.

Vizsgaidőszakban

  • Írásbeli (és opcionális szóbeli) vizsgarész teljesítése elégséges szinten.
  • Lebonyolítása megegyezik a zárthelyikéval.
  • Pontszám = vizsga (%-ban) + a miniteszt pluszpontok + az előadás részévételével szerzett pluszpontok.
  • Előfeltétele az aláírás megléte.

Ponthatárok

Pont Jegy
0 - 40 1
41 - 55 2
56 - 69 3
70 - 84 4
85 - 5

Tematika

Előadás

  • 1. hét: követelmények, alapok: mértékegységek (definíciók, etalonok), prefixumok, nevezetes mennyiségek
  • 2. hét: alapok: értékes jegyek; kinematika: dimenzióanalízis, alapok (pálya, út, sebesség, elmozdulás, gyorsulás), egyenesvonalú egyenletes és egyenletesen változó mozgások tulajdonságai és helykoordinátái
  • 3. hét: kinematika: háromdimenziós mozgások: sebességvektor, gyorsulásvektor, ferdehajítás (vektorok, pályaalak); egyenletes és egyenletesen gyorsuló körmozgások: szögsebesség, kerületi sebesség, szögvektor, frekvencia, periódusidő, centripetális gyorsulás; dinamika: Newton-törvények
  • 4. hét: dinamika: Newton-törvények folytatása; erőtörvények: gravitációs, csúszási és tapadási súrlódási, rugóerő; kísérletek: tehetetlenség és szakítószilárdság, tehetetlenség és súrlódási erő, hatás-ellenhatás
  • 5. hét: dinamika: közegellenállási erő, mechanikai munka, munkatétel (mozgási energia), konzervatív erőtér, helyzeti (potenciális) energia (nehézségi erőtérben), rugalmas helyzeti energia, impulzus
  • 6. hét: szünet
  • 7. hét: dinamika: mechanikai energia, impulzus (folytatás), tökéletesen rugalmatlan és rugalmas ütközés, rakéta tolóereje, tömegközéppont-tétel, perdülettétel, kísérletek: forgatónyomaték, tehetetlenségi nyomaték
  • 8. hét: dinamika: forgatónyomaték, perdület(tétel), centrális erő, merev test rögzített tengely körüli forgása, tehetetlenségi nyomaték, szöggyorsulás; hőtan: extenzív és intenzív állapotjelzők, hőmérsékletskálák, ideális gáz
  • 9. hét: hőtan: Maxwell–Boltzmann-eloszlás, kinetikus gázelmélet, ekvipartíció tétele, termodinamikai szabadsági fokok, ideális gázok állapotegyenlete, belső energia, a hőtan 1. főtétele, gázon végzett munka, izochor és izobár folyamat
  • 10. hét: ZH1 az 1–8. (a hőtan előttig) hét anyagából; szünet
  • 11. hét: hőtan: izoterm folyamat, mólhő és fajhő (izochor, izobár és izoterm folyamatnál), hőterjedés (hővezetés, hőáramlás, sugárzás, Stefan–Boltzmann-állandó), adiabatikus folyamat, Carnot-féle körfolyamat, hőerőgép hatásfoka, hőszivattyú, hűtőgép
  • 12. hét: ZH2 a 4–11. hét anyagából
  • 13. hét

Gyakorlat

  • 1. hét, megoldások: mértékegységek, dimenzióanalízis, értékes jegyek, nagyságrendi becslés
  • 2. hét, megoldások: egyenesvonalú egyenletes és egyenletesen változó mozgások
  • 3. hét: szünet
  • 4. hét, megoldások: 1. kisZH: értékes jegyek, dimenzióanalízis; ferdehajítás, szögsebesség és kerületi sebesség, centripetális gyorsulás, egyenletes körmozgás
  • 5. hét, megoldások: gravitációs erő, centripetális gyorsulás, rugóerő, fonálinga, (tapadási) súrlódási erő, közegellenállási erő
  • 6. hét, megoldások: 2. kisZH: ferdehajítás; mechanikaienergia-megmaradás törvénye (helyzeti energia, mozgási energia), munkatétel (súrlódási erő, rugóerő)
  • 7. hét: szünet
  • 8. hét, megoldások: 3. kisZH: mechanikaienergia-megmaradás törvénye; tökéletesen rugalmatlan és rugalmas ütközések, mechanikaienergia-megmaradás törvénye, impulzusmegmaradás törvénye
  • 9. hét, megoldások: tökéletesen rugalmas ütközések; hőtan: nyomás, ekvipartíció tétele, szabadsági fok, ideális gázok állapotegyenlete, belső energia
  • 10. hét, megoldások: 4. kisZH: ideális gázok állapotegyenlete; hőtan: ideális gázok állapotegyenlete, belső energia, gázon végzett munka, izochor/izobár/izoterm folyamat, mólhő és fajhő
  • 11. hét, megoldások: hővezetés és hősugárzás

Segédanyagok

Jegyzetek

Igaz-hamis kérdések

ZH

Vizsga


1. félév
2. félév
3. félév
4. félév
5. félév
6. félév