„Kódolástechnika” változatai közötti eltérés
| 116. sor: | 116. sor: | ||
**[[Media:Kodtech_pzh_2013_megoldas.pdf |2013. 12. 13. pótZH ]] megoldás | **[[Media:Kodtech_pzh_2013_megoldas.pdf |2013. 12. 13. pótZH ]] megoldás | ||
***5/c megoldása: deg(g(x))=n-k -> n-k=6 és t=(n-k)/2 -> t=3 | ***5/c megoldása: deg(g(x))=n-k -> n-k=6 és t=(n-k)/2 -> t=3 | ||
* 2017 | |||
**[[Media:kodtech_pzh_2017_.PNG|2017. 11. 17. pótZH]] | |||
== Vizsga == | == Vizsga == | ||
A lap 2018. január 5., 14:01-kori változata
A tárgy 2015-től vizsgás.
Követelmények
Előtanulmányi rend
Bevezetés a számításelméletbe 1 tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.
A szorgalmi időszakban
- Az aláírás megszerzésének feltétele:
- A ZH sikeres (min. 40%) megírása.
- Pótlási lehetőségek:
- A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.
A vizsgaidőszakban
- Vizsga: van.
Jegy
- Az érdemjegy a zárthelyire és a vizsgára kapott jegy átlaga (felfelé kerekítve).
Segédanyagok
- Jegyzetek
- Buttyán Levente - Györfi László - Győri Sándor - Vajda István: Kódolástechnika jegyzet (2006)
- 2008-as órai jegyzet feladatmegoldásokkal
- 2010-es hiánytalan kézzel írt órai jegyzet (pdf változat)
- 2011-es kézzel írt órai jegyzet
- Balogh Péter 2013-as előadásjegyzete
- Előadás és gyakorlat jegyzet 14/15 1.félév
- 2013-as ZH kivonat
- Segédanyagok a régi tárgyoldalról
- Ciklikus kódok
- Konvolúciós kódok
- Egy komplex példa RS és BCH kódolásra
- Konvolúciós kódolásnál a kiterjesztett transzfer-függvény általános alakja
- Példa: Lineáris kódok
- Példa: RS kódok
- Példa: Ciklikus kódok
- Moduláció, konstellációs diagram (1.fejezet)
- Moduláció, konstellációs diagram (2.8. fejezet)
- Előadás alatti gyakorlat anyaga
- Egyéb
ZH
- 2006
- 2006. 12. 14. ZH megoldással
- 2007
- 2007. 11. 30. ZH megoldással
- 2008
- 2008. 12. 04. ZH megoldás nélkül
- 2008. 12. 04. ZH megoldás
- Hiba az 1. feladatban 6. kódszó: 10110, így a hibacsoport 6. tagja az e feladatban: (10010)
- 2009
- 2009. 12. 03. ZH megoldás nélkül
- 2009. 12. 03. ZH megoldás
- 2010
- 2010. 12. 03. ZH megoldás nélkül
- 2010. 12. 03. ZH megoldás
- Hiba: a 4/e-ben annyi a hiba, hogy a két elem az az e és m, de nincs kedvem újra bescannelni, továbbá a b)-nél azért ldN, mert egyenletes eloszlású (azaz entrópia max.), és ldN = 1, mert bináris.
- 4/d-re a megoldás: 3-szor
- 2011
- 2011. 11. 28. ZH megoldás nélkül
- 2011. 11. 28. ZH megoldással
- Hiba: az 1. feladat e) részének megoldásában az .
- 2013
- 2013. 11. 25. ZH megoldás nélkül
- 2013. 11. 25. ZH megoldás nélkül begépelve
- Hiba: az 1. feladatban helyett van. A 4. feladat e) részében van begépelve helyett. Ezen kívül két helyen van pontozási hiba.
- 2013. 11. 25. ZH megoldás
- 2014
- 2014. 11. 24. ZH megoldással
- Hiba: az 1. feladatban a hibacsoport 3. tagja: 101101 továbbá dmin=3
- 2014. 11. 24. ZH 5ös feladat hosszabb megoldással
- 2014. 11. 24. ZH megoldással
- 2016
- 2016. 11. 16. ZH megoldás nélkül
- 2016. 11. 16. ZH hivatalos megoldással
PZH
- 2006
- 2006. 12. 18. pótZH megoldással
- 2008
- 2008. 12. 16. pótZH megoldás nélkül
- 2008. 12. 16. pótZH megoldással
- 2011
- 2011. 12. 12. pótZH
- 2011. 12. 12. pótZH megoldás
- Hiba: az 1.feladatban annyi, hogy a BCH nem Hamminget jelent, szóval nem Hamming de a megoldás alapvetően jó. A kód paraméterei is és az is, hogy nem MDS
- 2013
- 2013. 12. 13. pótZH
- 2013. 12. 13. pótZH megoldás
- 5/c megoldása: deg(g(x))=n-k -> n-k=6 és t=(n-k)/2 -> t=3
- 2017
Vizsga
- 2016
- 2016/2017 tanév
- 2016.12.19 megoldással
Tippek
Érdemes felkészültnek lenni az előadáson, mert néha tesz fel az előadó plusz pontért, jobb jegyért kérdéseket.
Érdemes bemenni a ZH előtti konzultációs órára, ahol szinte az összes ZH-n előforduló konkrét feladat előkerül, de érdemes gyorsan jegyzetelni és nagyon figyelni, mert van amit csak épp csak egy-két szóval van megemlítve, mégis pontosan olyan feladat lesz a ZH-ban. (megjegyzés: 2013-ban nem sok köze volt a konzinak a ZHhoz, érdemesebb az előző ZHkból készülni, ellenben a pótzh sokkal könnyebb volt és köze is volt a konzihoz)
Kedvcsináló
Mindenképpen megéri bejárni az előadásokra, mert élőben lehet hallani Levendovszky aranyköpéseit.
Az anyag néhol a BSZ-re és a Digitben megtanult forráskódolásokra épít. Ha valakit érdekel a kriptográfia, a különböző tömörítések, akkor az anyag egyes részeit kimondottan érdekesnek fogja találni.
Az alap Zh elég könnyű, a korábbi évek feladatai jó alapnak számítanak általában, a pótZHk viszont soha nem látott feladatokat és exponenciálisan nehezedő kérdéseket tartalmaznak.
Azt hittem, hogy a félév egyik legnehezebb tárgya lesz, ezzel szemben viszonylag egyszerű volt szerintem. Ha az ember minden órára beül és ott sikeresen követi az anyagot, akkor szerintem ZH-n nagy meglepetés nem érheti. Az előadáson néha nehezebben emészthető témák is elő kerülnek (vagy éppen olyan, ami a valszám későbbi fejezeteire épül), de az elmélet csak minimálisan kéri számon, a gyakorlati feladaotk pedig szerintem egyszerűek. Érdemes persze gyakorolni rá, főleg a kis kérdésekre (hisz azon nagyon könnyen lehet 20 pontot instant bukni.)
Kedvelvevő
A hallgatók tényleges tudása és a kapott jegyük között jellemző bármelyik irányban 2-3 jegynyi különbség. Amiről nem esett szó előadáson, az ZH-ban nem létezik. Még akkor sem, ha egyébként de.
| Bevezetők | |
|---|---|
| 1. félév | |
| 2. félév | |
| 3. félév | |
| 4. félév | |
| 5. félév | |
| 6. félév | |
| 7. félév | |
