„Elektronika” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
Lt (vitalap | szerkesztései)
Madbence (vitalap | szerkesztései)
→‎Követelmények: előtanulmányi rend
17. sor: 17. sor:
}}
}}


= Követelmények =
=Követelmények=
 
===Előtanulmányi rend===
A félévközi jegy kialakítása a két nagy zárthelyin és a két legjobb kis zárthelyin szerzett pontok összege alapján történik.
A tárgy legkorábban a [[Fizika II.]] tárggyal együtt vehető fel.
===Szorgalmi időszakban===
A félévközi jegy kialakítása a két nagy zárthelyin és a két legjobb kis zárthelyin szerzett pontok összege alapján történik, a jegyszerzéshez az összes megszerezhető pont 40%-a kell, tehát nem kötelező minden ZH-t külön külön elégségesre megírni.


Továbbá kötelező a 70%-os részvétel a gyakorlatokon, azaz 4 elfogadott gyakorlat.
Továbbá kötelező a 70%-os részvétel a gyakorlatokon, azaz 4 elfogadott gyakorlat.

A lap 2013. január 20., 16:42-kori változata

Sablon:Tantargy

Követelmények

Előtanulmányi rend

A tárgy legkorábban a Fizika II. tárggyal együtt vehető fel.

Szorgalmi időszakban

A félévközi jegy kialakítása a két nagy zárthelyin és a két legjobb kis zárthelyin szerzett pontok összege alapján történik, a jegyszerzéshez az összes megszerezhető pont 40%-a kell, tehát nem kötelező minden ZH-t külön külön elégségesre megírni.

Továbbá kötelező a 70%-os részvétel a gyakorlatokon, azaz 4 elfogadott gyakorlat.

Segédanyagok

Moodle-ön levő diákból érdemes felkészülni, mert könnyen érthető és jó.


Zh kidolgozások:


Régi elméleti összefoglalók:

KisZH-k, beugrók

2., 4. gyakorlaton, továbbá az utolsó előadáson van kisZH, mindegyik 10 pontos.

Ezek közül a kettő legjobb eredménye számít, egyiket sem kötelező megírni.

1. ZH

Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (10 pont) -- 60 perc

  • 2011

2. ZH

Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (30 pont) -- 90 perc

Tippek

Tippek a gyakorlatokhoz:

  • Ne illetődj meg ha gyak közben újra kell indítani a gépet, ezt leszámítva a gyakorlatokkal hamar lehet végezni.


Tippek feladatokhoz:

  • Ohm-törvényt, Kirchoff törvényeket (másnéven hurok ill. csomóponti törvényeket) illik ismerni, nélkülük "elég" nehéz boldogulni. Érdemes minél több hurokra felírni huroktörvényt, előbb-utóbb lesz annyi egyenleted (persze az alapképletekkel együtt) ahány ismeretlened...:)
  • A diódán mindig feszültség esik (néha mást adnak meg -re, akkor az) nyitóirányban, záróirányban pedig szakadásként viselkedik, azaz kb. olyan, mintha el lenne vágva a vezeték.
  • Zener diódás feladatoknál a dióda mindig záróirányba van előfeszítve, ott a letörési feszültség esik a diódán, de amikor a diódán eső feszültséget kérdezik, mindig hozzá kell számolni a differenciális ellenállásán eső feszültséget. (ehhez általában meg van adva a diff. ellenállása, az áramot meg általában ki lehet számolni a másik ellenállás segítségével, ezek után ), tehát mondjuk egy letörési feszültségű Zener diódán ilyen esik (kb.).
  • A drain a pozitívabb feszültségű, a source a negatívabb. És az általunk vett egyszerű esetekben az áramkörökben a föld a legnegatívabb, a táp a legpozitívabb.
  • A bipoláris tranzisztorra: és , ezekből kell kiindulni normál aktív állapotban (áltálában -t adják meg vagy egyszerűen ki lehet számolni, -t pedig mindig megadják), és miután megvan és így a kollektor és emitter ellenállásokon eső feszültséget egy Ohm-törvény alkalmazással meghatározhatjuk.
  • MOS tranzisztorokról annyit érdemes tudni, hogy Isource=Idrain, azaz tulajdonképpen csak "egyféle" árama van. Az Igate mindig 0. Az képletből általában egyetlen dolog hiányzik.
  • JFET-re: , ebből szintén általában csak 1 dolog hiányzik.
  • A helyettesítő képeket is előszeretettel kérdezgetik mostanában erről viszont fogalmam sincs, ha valaki tudja, hogyan kell felrajzolni őket, írja be ide.
  • És egy általános tanács: sokszor segíthet, ha az ábrára berajzolgatjátok, hogy hol mekkora a feszültség, az egyes ellenállásokon, diódákon és tranzisztorok átmenetein mekkora feszültség esik, illetve merre mekkora áram folyik. Könnyen feltűnhet, hogy hoppá hiszen minden megvan egy adott hurokban, vagy csomópontban és akkor a maradék áramnak merre kell folyni, vagy a hiányzó feszültségnek hol kell esnie.

Gyakvezérek

Bein Márton, beinATeet.bme.hu

Czett Andor, czettATeet.bme.hu

Horváth Péter, horvathpATeet.bme.hu

Jani Lázár, jcoleeATt-online.hu

Nagy Gergely, nagygATeet.bme.hu

Ress Sándor, ressATeet.bme.hu

Riedl Tamás, tomessz89ATgmail.com

Takács Gábor, takacsATeet.bme.hu

Végh Gerzson, veghATeet.bme.hu

Kedvcsináló

Kis odafigyeléssel a tárgy könnyen teljesíthető négyesre-ötösre.