„Matematika A4 - Valószínűségszámítás” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
David14 (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
David14 (vitalap | szerkesztései)
82. sor: 82. sor:
== Segédanyagok ==
== Segédanyagok ==


=== 2012/2013 őszi félév gyakorlatai ===
A 2012/2013-as őszi félév gyakorlatain feladott feladatok részles, gyakvezérek által kidolgozott megoldásai!
Minden témakörhöz található ezek között bőségesen gyakorló feladat, részletes megoldásokkal. A legalapabb bevezető példáktól az előfordulható legdurvább példákig. A kisZK-ra való készüléshez is nagyon jól használható. Mindegyik témakör egy-egy rövid elméleti összefoglalóval kezdődik, melyből előszeretettel kérdeznek a kisZH-k elméleti részében is!
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(1).pdf| 1. Gyakorlat]] - Kombinatorikus valószínűségek
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(2).pdf‎| 2. Gyakorlat]] - Feltételes valószínűség
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(3).pdf‎| 3. Gyakorlat]] - Nevezetes diszkrét eloszlások
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(4).pdf‎| 4. Gyakorlat]] - Várható érték, szórás, módusz
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(5).pdf‎| 5. Gyakorlat]] - Eloszlásfüggvény, sűrűségfüggvény
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(6).pdf‎| 6. Gyakorlat]] - Exponenciális és gamma eloszlás
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(7).pdf‎| 7. Gyakorlat]] - Normális eloszlás és tulajdonságai
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(8).pdf| 8. Gyakorlat]] - Kétdimenziós valószínűségi változók
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(9).pdf‎| 9. Gyakorlat]] - Várható érték és szórás tulajdonságai
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(10).pdf| 10. Gyakorlat]] - Regressziók


[[Category:Villanyalap]]
[[Category:Villanyalap]]

A lap 2013. január 9., 11:52-kori változata

Sablon:Tantargy

A tantárgy nagymértékben épít a Matematika A1 - Analízis és a Matematika A2 - Vektorfüggvények című tárgyakra. Főként az egy- és többváltozós deriválásra és integrálásra lesz majd nagy szükség a félév második felében.

A tananyag két fő részből áll:

  • Diszkrét eloszlású valószínűségi változók
  • Folytonos eloszlású valószínűségi változók

Az első anyagrész jóval könnyebb, így célszerű abból mind jó kisZH-kat, mind jó nagyZH-t írni. Aki esetleg gimnáziumban matematika fakultációs volt, annak a diszkrét eloszlású valószínűség változók témakör nem sok újat tartogat. A folytonos eloszlású valószínűségi változók témakör viszont sokkal nehezebb, tehát egy jól sikerült első nagy zárthelyi után nem tanácsos alábbhagyni a tanulást, mert éles a váltás a két anyagrész között és gyorsan sok, új és bonyolult számolás zúdul rátok. Főként akkor, amikor belekezdtek a kétdimenziós eloszlások témakörbe.

Követelmények

  • Jelenlét: A gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, és ezt ellenőrzik is.
  • KisZH: A félév során a második gyakorlattól kezdve minden gyakorlat elején rövid 10-15 perces röpZH-t kell írni. (tehát összesen 10-11 darabot) Ezek értékelése 0-5 pont, és nem pótolhatóak. Mindegyik röpZH két részből áll: Egy 2 pontos rövid elméleti kérdésből (definíció, képlet, tulajdonság) és egy 3 pontos rövid számpéldából, mely az előző gyakorlaton kiadott néhány házi feladat egyikéhez nagyon hasonló. Az első néhány röpZH nagyon egyszerű, minimális készüléssel jól megírható, így célszerű ezekre rákoncentrálni.
  • NagyZH: A félév során 2 darab 30 pontos nagy zárthelyit kell megírni. Mindkettőt legalább 50%-osra kell teljesíteni! Vetier András előadó feladatsoraiban általában van egy 5 pontos bónuszfeladat, ami mindig egy excel szimuláció elkészítése. Így akár 35 pontot is el lehet érni! A félév végén mindkét zárthelyi pótolható (javító célzattal is, de rontani is lehet). Csak az egyikből írható pótpót-ZH.
  • Házi feladat: Vetier András előadó minden évben kiad néhány otthoni szorgalmi feladatot valamilyen excel szimuláció elkészítésére. Ezekre a feladat nehézségétől függően akár +5 pont is kapható, mely hozzáadódva az egyik ZH eredményéhez, akár 1 jeggyel is emelheti az év végi osztályzatot.
  • Félévközi jegy: A félévközi jegy három részből tevődik össze:
    • Első NagyZH százalékos eredménye
    • Második NagyZH százalékos eredménye
    • A legjobban sikerült 7 kisZH átlagának százalékos eredménye

Ezt a három eredményt átlagolják, és legalább 50%-os eredmény esetén kapható meg az elégséges jegy

Első zárthelyi

Az első zárthelyi anyaga nagyrészt a diszkrét eloszlású valószínűségi változók témakör, de általában van egy folytonos valváltozós példa is. A két zárthelyi közül ez a könnyebbik. Ez az anyagrész könnyen érthető, akár ki is logikázható. Érdemes ezt a ZH-t nagyon jól megírni, mert sokat dobhat az végső jegyen. Ha valaki járt középiskolában emelt matematika fakultációra, akkor ez a témakör nem sok újat tartogat számára.

Rendes ZH

Pót ZH

Második zárthelyi

A második zárthelyi anyaga a folytonos egy és kétdimenziós valószínűségi változók témakörök. Ez az anyagrész sokkal nehezebben emészthető mint az első, valamint komolyabb matematikai előismeretek szükségeltetnek hozzá. Főként a kétváltozós parciális deriválásra és integrálásra lesz nagy szükség. Az első zárthelyi után nem célszerű alábbhagyni a tanulást! Ha megértitek a témakör alapjait, akkor viszonylag könnyebben emészthetőek majd a bonyolultabb dolgok is, viszont ha az alapok kiesnek, akkor utána már nagyon nehéz újra felvenni a fonalat!

Rendes ZH

Pót ZH

Segédanyagok

2012/2013 őszi félév gyakorlatai

A 2012/2013-as őszi félév gyakorlatain feladott feladatok részles, gyakvezérek által kidolgozott megoldásai!

Minden témakörhöz található ezek között bőségesen gyakorló feladat, részletes megoldásokkal. A legalapabb bevezető példáktól az előfordulható legdurvább példákig. A kisZK-ra való készüléshez is nagyon jól használható. Mindegyik témakör egy-egy rövid elméleti összefoglalóval kezdődik, melyből előszeretettel kérdeznek a kisZH-k elméleti részében is!