Kódolástechnika

Kódolástechnika

Tárgykód	VIHIAB00
Régi tárgykód	VIHIA209
Általános infók
Szak	info
Kredit	4
Ajánlott félév	3
Keresztfélév	nincs
Tanszék	HIT
Követelmények
KisZH	nincs
NagyZH	1 db
Házi feladat	nincs
Vizsga	írásbeli
Elérhetőségek
Levlista	kodtech@NO-SPAM.sch.bme.hu
Tantárgyi adatlap
Tárgyhonlap
Facebook tanulmányi csoport

A tárgy 2015-től vizsgás.

Követelmények

Előtanulmányi rend

Bevezetés a számításelméletbe 1 tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

A szorgalmi időszakban

• Az aláírás megszerzésének feltétele:
  • A ZH sikeres (min. 40%) megírása.
• Pótlási lehetőségek:
  • A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.

A vizsgaidőszakban

• Vizsga: van.

Jegy

• Az érdemjegy a zárthelyire és a vizsgára kapott jegy átlaga (felfelé kerekítve).

Segédanyagok

• Jegyzetek
  • Buttyán Levente - Györfi László - Győri Sándor - Vajda István: Kódolástechnika jegyzet (2006)
  • Buttyán Levente - Vajda István: A kriptográfia és alkalmazásai (a data security-s diasorok erre a könyvre hivatkoznak Tk.-ként)
  • 2008-as órai jegyzet feladatmegoldásokkal
  • 2010-es hiánytalan kézzel írt órai jegyzet (pdf változat)
  • 2011-es kézzel írt órai jegyzet
  • Balogh Péter 2013-as előadásjegyzete
  • Előadás és gyakorlat jegyzet 14/15 1.félév
  • 2013-as ZH kivonat

• Segédanyagok a régi tárgyoldalról
  • Ciklikus kódok
  • Konvolúciós kódok
  • Egy komplex példa RS és BCH kódolásra
  • Konvolúciós kódolásnál a kiterjesztett transzfer-függvény általános alakja
  • Példa: Lineáris kódok
  • Példa: RS kódok
  • Példa: Ciklikus kódok
  • Moduláció, konstellációs diagram (1.fejezet)
  • Moduláció, konstellációs diagram (2.8. fejezet)
  • Előadás alatti gyakorlat anyaga

• Egyéb
  • Kérdések-válaszok pótZH-ra levlistáról
  • A 2013.11.21-i ZH felkészítő konzultáción elhangzott feladatok megoldással.
  • Tesztkérdések összesítése
  • IgazHamis kikérdező, hiba lehet benne
  • Elméleti kérdések
  • Összefoglaló jegyzet
  • Kódolástechnika alapfogalmak

ZH

• 2006
  • 2006. 12. 14. ZH megoldással
• 2007
  • 2007. 11. 30. ZH megoldással
• 2008
  • 2008. 12. 04. ZH megoldás nélkül
  • 2008. 12. 04. ZH megoldás
    • Hiba az 1. feladatban 6. kódszó: 10110, így a hibacsoport 6. tagja az e feladatban: (10010)
• 2009
  • 2009. 12. 03. ZH megoldás nélkül
  • 2009. 12. 03. ZH megoldás
• 2010
  • 2010. 12. 03. ZH megoldás nélkül
  • 2010. 12. 03. ZH megoldás
    • Hiba: a 4/e-ben annyi a hiba, hogy a két elem az az e és m, de nincs kedvem újra bescannelni, továbbá a b)-nél azért ldN, mert egyenletes eloszlású (azaz entrópia max.), és ldN = 1, mert bináris.
    • 4/d-re a megoldás: 3-szor
• 2011
  • 2011. 11. 28. ZH megoldás nélkül
  • 2011. 11. 28. ZH megoldással
    • Hiba: az 1. feladat e) részének megoldásában az $s^{t}={\begin{pmatrix}1\\1\\0\end{pmatrix}}$.
• 2013
  • 2013. 11. 25. ZH megoldás nélkül
  • 2013. 11. 25. ZH megoldás nélkül begépelve
    • Hiba: az 1. feladatban $y^{4}=y^{2}+1$ helyett $y^{4}=y^{2}+y$ van. A 4. feladat e) részében $5x^{2}$ van begépelve $5x^{3}$ helyett. Ezen kívül két helyen van pontozási hiba.
  • 2013. 11. 25. ZH megoldás
• 2014
  • 2014. 11. 24. ZH megoldással
    • Hiba: az 1. feladatban a hibacsoport 3. tagja: 101101 továbbá dmin=3
  • 2014. 11. 24. ZH 5ös feladat hosszabb megoldással
• 2016
  • 2016. 11. 16. ZH megoldás nélkül
  • 2016. 11. 16. ZH hivatalos megoldással
• 2017
  • 2017. 10. 27. ZHhivatalos megoldással
    • Hiba: az 3. feladat b) részének megoldásában: nem megy a0-ba vonal

PZH

• 2006
  • 2006. 12. 18. pótZH megoldással
• 2008
  • 2008. 12. 16. pótZH megoldás nélkül
  • 2008. 12. 16. pótZH megoldással
• 2011
  • 2011. 12. 12. pótZH
  • 2011. 12. 12. pótZH megoldás
    • Hiba: az 1.feladatban annyi, hogy a BCH nem Hamminget jelent, szóval nem Hamming de a megoldás alapvetően jó. A kód paraméterei is és az is, hogy nem MDS
• 2013
  • 2013. 12. 13. pótZH
  • 2013. 12. 13. pótZH megoldás
    • 5/c megoldása: deg(g(x))=n-k -> n-k=6 és t=(n-k)/2 -> t=3
• 2017
  • 2017. 11. 17. pótZH

Vizsga

• 2016
  • Közösen szerkeszthető doksi a 2016.01.05-ei vizsga konzi feladatairól
  • 2016.01.06 vizsga kidolgozás
  • 2016.01.20 vizsga
    • 2016.01.20 vizsga megoldás
  • 2016.01.13 vizsga
    • 2016.01.13 kidolgozás
• 2016/2017 tanév
  • 2016.12.19 megoldással

Tippek

Érdemes felkészültnek lenni az előadáson, mert néha tesz fel az előadó plusz pontért, jobb jegyért kérdéseket.

Érdemes bemenni a ZH előtti konzultációs órára, ahol szinte az összes ZH-n előforduló konkrét feladat előkerül, de érdemes gyorsan jegyzetelni és nagyon figyelni, mert van amit csak épp csak egy-két szóval van megemlítve, mégis pontosan olyan feladat lesz a ZH-ban. (megjegyzés: 2013-ban nem sok köze volt a konzinak a ZHhoz, érdemesebb az előző ZHkból készülni, ellenben a pótzh sokkal könnyebb volt és köze is volt a konzihoz)

Kedvcsináló

Nyilvános kulcsó titkosítás magyarázata IKEA módra

Mindenképpen megéri bejárni az előadásokra, mert élőben lehet hallani Levendovszky aranyköpéseit.

Az anyag néhol a BSZ-re és a Digitben megtanult forráskódolásokra épít. Ha valakit érdekel a kriptográfia, a különböző tömörítések, akkor az anyag egyes részeit kimondottan érdekesnek fogja találni.

Az alap Zh elég könnyű, a korábbi évek feladatai jó alapnak számítanak általában, a pótZHk viszont soha nem látott feladatokat és exponenciálisan nehezedő kérdéseket tartalmaznak.

Azt hittem, hogy a félév egyik legnehezebb tárgya lesz, ezzel szemben viszonylag egyszerű volt szerintem. Ha az ember minden órára beül és ott sikeresen követi az anyagot, akkor szerintem ZH-n nagy meglepetés nem érheti. Az előadáson néha nehezebben emészthető témák is elő kerülnek (vagy éppen olyan, ami a valszám későbbi fejezeteire épül), de az elmélet csak minimálisan kéri számon, a gyakorlati feladaotk pedig szerintem egyszerűek. Érdemes persze gyakorolni rá, főleg a kis kérdésekre (hisz azon nagyon könnyen lehet 20 pontot instant bukni.)

Kedvelvevő

A hallgatók tényleges tudása és a kapott jegyük között jellemző bármelyik irányban 2-3 jegynyi különbség. Amiről nem esett szó előadáson, az ZH-ban nem létezik. Még akkor sem, ha egyébként de.

Mérnökinformatikus 2014
Bevezetők	Bevezető fizika  •  Bevezető matematika
1. félév	Analízis 1  •  A programozás alapjai 1  •  Bevezetés a számításelméletbe 1  •  Digitális technika  •  Fizika 1i  •  Mérnök leszek
2. félév	Analízis 2  •  Analízis szigorlat informatikusoknak  • A programozás alapjai 2  •  Bevezetés a számításelméletbe 2  •  Fizika 2i  •  Rendszermodellezés  •  Számítógép-architektúrák
3. félév	Adatbázisok  •  A programozás alapjai 3  •  Kódolástechnika  •  Kommunikációs hálózatok 1  •  Rendszerelmélet  •  Szoftvertechnológia  •  Valószínűségszámítás
4. félév	Adatbázisok laboratórium  •  Algoritmuselmélet  •  Kommunikációs hálózatok 2  •  Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan  •  Operációs rendszerek  •  Számítógépes grafika  •  Szoftver projekt laboratórium  •  Szoftvertechnikák
5. félév	IT eszközök technológiája  •  Mesterséges intelligencia  •  Mikro- és makroökonómia  •  Mobil- és webes szoftverek  •  Üzleti jog
6. félév	Információs rendszerek üzemeltetése  •  IT biztonság
7. félév	Záróvizsga

Sablon:Lábléc - Mérnök informatikus alapszak