„Kódolástechnika” változatai közötti eltérés
→Vizsga: 20160120 |
a →Vizsga |
||
109. sor: | 109. sor: | ||
*[https://docs.google.com/document/d/1XRKAmMFNlcI__SNQU_al9VwnMMwEhZmiZzjvJcr3eqY/edit 2016.01.06 vizsga kidolgozás] | *[https://docs.google.com/document/d/1XRKAmMFNlcI__SNQU_al9VwnMMwEhZmiZzjvJcr3eqY/edit 2016.01.06 vizsga kidolgozás] | ||
[[:File:Kodolastechnika_vizsga_20160120.jpg 2016.01.20 vizsga]] | *[[:File:Kodolastechnika_vizsga_20160120.jpg | 2016.01.20 vizsga]] | ||
== Tippek == | == Tippek == |
A lap 2016. január 31., 15:26-kori változata
A tárgy 2015-től vizsgás.
Követelmények
Előtanulmányi rend
Bevezetés a számításelméletbe 1 tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.
A szorgalmi időszakban
- Az aláírás megszerzésének feltétele:
- A ZH sikeres (min. 40%) megírása.
- Pótlási lehetőségek:
- A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.
A vizsgaidőszakban
- Vizsga: van.
Jegy
- Az érdemjegy a zárthelyire és a vizsgára kapott jegy átlaga.
Segédanyagok
- Jegyzetek
- Buttyán Levente - Györfi László - Győri Sándor - Vajda István: Kódolástechnika jegyzet (2006)
- 2008-as órai jegyzet feladatmegoldásokkal
- 2010-es hiánytalan kézzel írt órai jegyzet (pdf változat)
- 2011-es kézzel írt órai jegyzet
- Balogh Péter 2013-as előadásjegyzete
- Előadás és gyakorlat jegyzet 14/15 1.félév
- 2013-as ZH kivonat
- Segédanyagok a régi tárgyoldalról
- Ciklikus kódok
- Konvolúciós kódok
- Egy komplex példa RS és BCH kódolásra
- Konvolúciós kódolásnál a kiterjesztett transzfer-függvény általános alakja
- Példa: Lineáris kódok
- Példa: RS kódok
- Példa: Ciklikus kódok
- Moduláció, konstellációs diagram (1.fejezet)
- Moduláció, konstellációs diagram (2.8. fejezet)
- Előadás alatti gyakorlat anyaga
- Egyéb
ZH
- 2006
- 2006. 12. 14. ZH megoldással
- 2007
- 2007. 11. 30. ZH megoldással
- 2008
- 2008. 12. 04. ZH megoldás nélkül
- 2008. 12. 04. ZH megoldás
- 2009
- 2009. 12. 03. ZH megoldás nélkül
- 2009. 12. 03. ZH megoldás
- 2010
- 2010. 12. 03. ZH megoldás nélkül
- 2011
- 2011. 11. 28. ZH megoldás nélkül
- 2011. 11. 28. ZH megoldással
- Hiba: az 1. feladat e) részének megoldásában az .
- 2013
- 2013. 11. 25. ZH megoldás nélkül
- 2013. 11. 25. ZH megoldás nélkül begépelve
- Hiba: az 1. feladatban helyett van. A 4. feladat e) részében van begépelve helyett. Ezen kívül két helyen van pontozási hiba.
- 2014
- 2014. 11. 24. ZH megoldással
- Hiba: az 1. feladatban a hibacsoport 3. tagja: 101101 továbbá dmin=3
- 2014. 11. 24. ZH megoldással
PZH
- 2006
- 2006. 12. 18. pótZH megoldással
- 2008
- 2008. 12. 16. pótZH megoldás nélkül
- 2008. 12. 16. pótZH megoldással
- 2011
- 2011. 12. 12. pótZH megoldás nélkül
- 2013
- 2013. 12. 13. pótZH megoldás nélkül
Vizsga
Tippek
Érdemes felkészültnek lenni az előadáson, mert néha tesz fel az előadó plusz pontért, jobb jegyért kérdéseket.
Érdemes bemenni a ZH előtti konzultációs órára, ahol szinte az összes ZH-n előforduló konkrét feladat előkerül, de érdemes gyorsan jegyzetelni és nagyon figyelni, mert van amit csak épp csak egy-két szóval van megemlítve, mégis pontosan olyan feladat lesz a ZH-ban. (megjegyzés: 2013-ban nem sok köze volt a konzinak a ZHhoz, érdemesebb az előző ZHkból készülni, ellenben a pótzh sokkal könnyebb volt és köze is volt a konzihoz)
Kedvcsináló
Mindenképpen megéri bejárni az előadásokra, mert élőben lehet hallani Levendovszky aranyköpéseit.
Az anyag néhol a BSZ-re és a Digitben megtanult forráskódolásokra épít. Ha valakit érdekel a kriptográfia, a különböző tömörítések, akkor az anyag egyes részeit kimondottan érdekesnek fogja találni.
Az alap Zh elég könnyű, a korábbi évek feladatai jó alapnak számítanak általában, a pótZHk viszont soha nem látott feladatokat és exponenciálisan nehezedő kérdéseket tartalmaznak.
Azt hittem, hogy a félév egyik legnehezebb tárgya lesz, ezzel szemben viszonylag egyszerű volt szerintem. Ha az ember minden órára beül és ott sikeresen követi az anyagot, akkor szerintem ZH-n nagy meglepetés nem érheti. Az előadáson néha nehezebben emészthető témák is elő kerülnek (vagy éppen olyan, ami a valszám későbbi fejezeteire épül), de az elmélet csak minimálisan kéri számon, a gyakorlati feladaotk pedig szerintem egyszerűek. Érdemes persze gyakorolni rá, főleg a kis kérdésekre (hisz azon nagyon könnyen lehet 20 pontot instant bukni.)
Kedvelvevő
A hallgatók tényleges tudása és a kapott jegyük között jellemző bármelyik irányban 2-3 jegynyi különbség. Amiről nem esett szó előadáson, az ZH-ban nem létezik. Még akkor sem, ha egyébként de.
Bevezetők | |
---|---|
1. félév | |
2. félév | |
3. félév | |
4. félév | |
5. félév | |
6. félév | |
7. félév |