Hírközléselmélet
Követelmények
A tárgyból 4 ZH van, a két legjobb ZH átlagából alakul ki a jegy. Nem kell mindegyiknek meglennie, de a meg nem írt ZH, illetve a 0 és 4 pont közötti nullás eredménynek számít.
Nem pótolható egy ZH sem, már, mivel megváltozott a tárgy. A jegy ugyanígy alakul, mint régen,
A tárgyat Dr. Bitó János tartja.
Vélemények
A tárgy a régebbi számonkéréssel ellentétben - ahol elég nehéz volt a ZH - nagyon korrekt lett. Jegyzet ugyan nincsen de az előadások nagyon korrektek, és csak az ott elhangzott anyagot kérdezik vissza levezetések nélkül. (ráadásul az első 3 ZH-ra a fent lévő pdf-ből is fel lehet készülni)
ZH-k felépítése:
- nagyfeladat (szinte mindig nyilvánvaló mi lesz) 5 pont
- kiskérdések (6-8 definíciót kell leírni képlet vagy max 2 mondat formájában) 5 pont
- feleletválasztós kédések (több is jó, minden jó válasz kell a ponthoz) 10*0.5 pont
Segédanyagok
- Régebbi diasorok elérhetők itt
- HIT-es (RÉGI) diasorok elérhetők itt
- Hírközléselmélet jegyzet by M. 2015 tavaszi félév (Part 1)
- Hírközléselmélet jegyzet by M. 2015 tavaszi félév (Part 2)
- Veszprémi Egyetem - Információelmélet
- Széchenyi Egyetem - Információelmélet
- Hírközléselmélet 2012-es tavaszi jegyzet 1.-2. előadás
- Hírközléselmélet 2012-es tavaszi jegyzet 3.-4. előadás
- Hírközléselmélet 2012-es tavaszi jegyzet 5. előadás
- Hírközléselmélet 2010-es kézzel írt jegyzet
- Információelméleti alapok jegyzet
- Csatornakapacitás jegyzet
- Mintafeladatok a tesztes részből az első ZH-ra 2010
- Hírközléselmélet első 3. Zh anyaga 2012
ZH
2011/2012
Mindegyiket csak emlékezetből írtam, így előfordulhat, hogy valami nem teljes.
1. ZH
- tesztkérdések: kb entrópiával, információval, sztochasztikus folyamatokkal stb kapcsolatos kérdések
- számolás: adott két diszkrét eloszlás. Átlagos kódszóhossz, relatív entrópia + kérdés: mennyivel csökken az átlagos szóhossz, ha az egyik eloszlását a másikéval becsüljük.
p(x1) = 1/2 , p(x2) = 1/4 , p(x3) = 1/8 , p(x4) = 1/8
p(y1) = 1/4 , p(y2) = 1/2 , p(y3) = 1/8 , p(y4) = 1/8
- kifejtős: csatornakapacitás és csatornakódolás (hibajavító) "mindent, amit eddig tanultunk" BSC, AWGN, feltételes entrópiával is, Shannon II., kódolás célja, módszere
2. ZH
- lineáris és Hamming kód tulajdonságai
- Hamming kód és kódhatékonyság számítása
- Hamming korlát, Singleton korlát, perfekt kódm Hamming távolság
- Huffman kódolás, kódhatékonyság számítás, forráskiterjesztés hatása a kódhatékonyságra
3. ZH
- csatorna jellemzése (blokkvázlat), optimális vevő felépítése
- paritásmátrix, generátormátrix előállítása, beérkező kódszó legvalószínűbb értékének detektálása, ellenőrzés. Adott,hogy a kódszó eleje, vagy vége tartalmazza az üzenetet, így definiálja, hogy a paritásmátrix, végén vagy elején van az identitásmátrix.
4. ZH
- tesztnél: adott esetekben milyen modulációt használnánk
- tétel: dimenziótétel, sávszélesség (elméleti és gyakorlati)
- feladat: likelihood, Bayes számítás. Annak bizonyítása, hogy a becslés torzítatlan. Ha ML becslés helyett MS-t használunk akkor milyen adat kellene még, és azt hogy számolnánk ki? Adott volt egy exponenciális eloszlás.
Régi vizsgák
| 1. félév (tavasz) | |
|---|---|
| 2. félév (ősz) | |
| Egyéb | |
| Főspecializációk | |
