Fizika 2 - Vizsgaképlettár

Ez az oldal a korábbi SCH wikiről lett áthozva.

Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor, kérlek, javíts rajta egy rövid szerkesztéssel!

Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót.

$\mathbf{F}=q(\mathbf{v}\times \mathbf{B})$ (mágneses térben mozgó töltésre ható erő 30.5)	{\bf{F}} = q({\bf{v}} \times {\bf{B}})
${\mathrm{\Phi }}_B=\int \mathbf{B}\cdot d\mathbf{A}$ (mágneses fluxus, 30.8)	\Phi _B = \int {\bf{B}} \cdot d{\bf{A}}
$L=\frac{N{\mathrm{\Phi }}_B}{I}$ (önindukció, 32.6)	L = \fracSablon:N\Phi B{I}
${\epsilon }_L=-L\frac{d{I}_{}}{dt}$ (L induktivitás ellenfesz, 32.6)	\varepsilon _L = - L\frac{{dI_{} }}Sablon:Dt
$M=\frac{N_2{\mathrm{\Phi }}_{B_2}}{I_1}$ (kölcsönös induktivitás, 32.7)	M = \frac{{N_2 \Phi _{B_2 } }}Sablon:I 1
${\epsilon }_1=-M\frac{d{I}_2}{dt}$ (kölcsönös indukció fesz, 32.7)	\varepsilon _1 = - M\fracSablon:DI 2Sablon:Dt
$I(t)=\frac{\epsilon }{R}(1-e^{-(R/L)t})$ (áramerősség növekedése tekercsel az áramkörben, 32.8,32-26)	I(t) = \frac{\varepsilon }{R}(1 - e^{ - (R/L)t} )
$U_L=\frac{1}{2}L{I}^2$ (tekercsben tárol energia, 32.9)	U_L = \frac{1}{2}LI^2
$u_B=\frac{B^2}{2{\mu }_0}$ (mágneses tér energiasűrűsége, 32.9)	u_B = \fracSablon:B^2Sablon:2\mu 0
$\mathbf{M}=(\sum _i^{}{\mathbf{m}}_i)/V$ eredő mágneses momentum, a mágnesezettség vektora	{\bf{M}} = (\sum\limits_i^{} {{\bf{m}}_i } )/V
$\mathbf{B}={\mu }_0(\mathbf{H}+\mathbf{M})$ (teljes fluxussűrűség, 33.3, H mágneses térerősség)	{\bf{B}} = \mu _0 ({\bf{H}} + {\bf{M}})
$\mathbf{M}=\chi \mathbf{H}$ (mágnesezettség = mágneses szuszceptibilitás * mágneses erőtér)	{\bf{M}} = \chi {\bf{H}}
$\mathbf{B}={\mu }_0(1+\chi )\mathbf{H}={\mu }_0{\mu }_r\mathbf{H}$ (mágneses fluxussűrűség = (1+mágneses szuszceptibilitás)*mágneses térerősség, 33.3, 33-2)	{\bf{B}} = \mu _0 (1 + \chi ){\bf{H}} = \mu _0 \mu _r {\bf{H}}
$\underset{L}{\oint }\mathbf{H}\cdot d\mathbf{s}=\underset{A}{\overset{}{\int }}\mathbf{j}\cdot d\mathbf{A}$ Gerjesztési törvény, mágneses térerősség zárt görbére vett integrálja = vezetési áramok	\oint\limits_L {{\bf{H}} \cdot d{\bf{s}} = \int\limits_A^{} {{\bf{j}} \cdot d{\bf{A}}} }
$\underset{L}{\oint }\mathbf{H}\cdot d\mathbf{s}=\sum _i^{}{I}_i$ Gerjesztési törvény, mágneses térerősség zárt görbére vett integrálja = vezetési áramok	\oint\limits_L {{\bf{H}} \cdot d{\bf{s}} = \sum\limits_i^{} {I_i } }
$\frac{\partial E_y}{\partial x}=-\frac{\partial B_z}{\partial t}$ (hullámegyenletrendszer egyik tagja, 35.3, 35-20)	\fracSablon:\partial E ySablon:\partial x = - \fracSablon:\partial B zSablon:\partial t
$\frac{\partial B_z}{\partial x}=-{\mu }_0{\epsilon }_0\frac{\partial E_y}{\partial t}$ (hullámegyenletrendszer második tagja, 35.3, 35-18	\fracSablon:\partial B zSablon:\partial x = - \mu _0 \varepsilon _0 \fracSablon:\partial E ySablon:\partial t
$E_y=E_{y_0}\sin (kx-\omega t)$ (elektromos térerősségenk síkhullámként terjedő Ey komponense, 35.3, 35-26)	E_y = E_{y0} \sin (kx - \omega t)
$\frac{E_y}{B_z}=\frac{\omega }{k}=c$ (terjedési sebesség, 35.3, 35-27,35-29)	\fracSablon:E ySablon:B z = \frac{\omega}{k} = c
$c=\frac{1}{\sqrt{{\mu }_0{\epsilon }_0}}=2,99792458\times 10^{8}m/s$ (a fénysebesség, mint állandó)	c = \frac{1}{{\sqrt {\mu _0 \varepsilon _0}}} = 2,99792458 \times 10^8 m/s
$u(t)=\frac{1}{2}{\epsilon }_0{E}^2(t)+\frac{1}{2{\mu }_0}{B}^2(t)$ (pillanatnyi energiasűrűség)	u(t) = \frac{1}{2}\varepsilon _0 E^2 (t) + \frac{1}Sablon:2\mu 0B^2 (t)
$\mathbf{S}=\frac{1}{{\mu }_0}\mathbf{E}\times \mathbf{B}$ (Poynting-vektor pillanatnyi értéke, 35.5, 35-41)	{\bf{S}} = \frac{1}Sablon:\mu 0{\bf{E}} \times {\bf{B}}
$\frac{1}{T}\underset{0}{\overset{T}{\int }}{\sin }^2(kx-\omega t)dt=\frac{1}{2}$ (a Poynting vektor átlagának kiszámításánál fontos, 35.5,35-43, egyébként $S_{atl}=\frac{1}{2{\mu }_0}{E}_{y0}{B}_{z0}$ 35-44)	\frac{1}{T}\int\limits_0^T {\sin ^2 (kx - \omega t)dt = \frac{1}{2}}
$I=S_{atl}=u_{atl}c$ (hullám intenzitása, 35.5)	I = S_{atl} = u_{atl} c
$E^2-(pc{)}^2=(m{c}^2{)}^2$ (Összefüggés a relativisztikus energia és az impulzus között, 41.12,41-22)	E^2 - (pc)^2 = - (mc)^2
$U=pc$ (U energiájú hullám p impulzust szállít, 35.6)	U = pc
$\frac{F}{A}=\frac{S_{atl}}{c}$ (sugárnyomás - teljes abszorció, 35.6)	\frac{F}{A} = \frac{{S_{atl}}}{c}
$\frac{F}{A}=\frac{2S_{atl}}{c}$ (sugárnyomás - teljes reflexió, 35.6)	\frac{F}{A} = \frac{{2S_{atl}}}{c}
$n=\frac{c}{v}=\frac{c}{\sqrt{{\epsilon }_r}}$ (törésmutató = fénysebesség vákuumban/fénysebesség közegben), 37.2, 37-1)	n = \frac{c}{v} = \frac{c}{{\sqrt {\varepsilon _r}}}
$\int n_{}ds=extremum$ (Az optika Fermat elve - lényegében azt fejezi ki, hogy az optikai útvonalra vett integrálja az n-nek (törésmutatónak) szélsőérték; annyit még tudni kell hozzá, hogy ez a szélsőérték a minimum, 36.4)	\int n _{} ds = extremum
$n_1\sin {\theta }_1=n_2\sin {\theta }_2$ (Snellius fénytörési törvénye, 37.2, 37-5)	n_1 \sin \theta _1 = n_2 \sin \theta _2
$D=\frac{1}{f}=(n-1)(\frac{1}{R_1}+\frac{1}{R_2})$ $D(dioptria-lencseerossege)=\frac{1}{fokusztavolsag}=$ $=(relativtor.mutato-1)(\frac{1}{Lencse1.gorbuletisugara}+\frac{1}{Lencse2.gorbuletisugara}$ (37.6,37.7, 37-18,37-21)	D = \frac{1}{f} = (n - 1)(\frac{1}Sablon:R 1 + \frac{1}Sablon:R 2)
$I=4I_0{\cos }^2\frac{\varphi }{2}$ Intenzitás eloszlás a kétréses interferenciánál	I = 4I_0 \cos ^2 \frac{\phi}{2}
$\varphi =k\mathrm{\Delta }r=\frac{2\pi }{\lambda }\mathrm{\Delta }r$ (fáziskülönbség a $\mathrm{\Delta }r$ útkülönbség miatt, 38.2,38-2)	\phi = k\Delta r = \fracSablon:2\pi{\lambda}\Delta r
${\lambda }_n=\frac{{\lambda }_a}{n}$ (hullámhossz n törésmutatójú közegben, 38.4)	\lambda _n = \fracSablon:\lambda a{n}
$I=I_0\frac{{\sin }^2(N\varphi /2)}{{\sin }^2(\varphi /2)}$ Intenzitáseloszlás diffrakciós rács esetén	I = I_0 \fracSablon:\sin ^2 (N\phi /2)Sablon:\sin ^2 (\phi /2)
$\varphi =kd\sin \theta$ az előző képletben a $\varphi$ definíciója	\phi = kd\sin \theta
$m\lambda =d\sin \theta$ (Két/többréses interferencia (fő)maximumok feltétele, 38.2,38-8,38.3,38-14)	m\lambda = d\sin \theta
$r_m=\sqrt{Rm\lambda }$ (Newton gyűrűk sugara, R - konvex lencse sugara, m = 1,2,3... (m-edik N.Gyűr.) 38.5, 38-18)	r_m = \sqrt {Rm\lambda}
$2d\cos \theta =m\lambda$ (Michelson féle interferométerben a körgyűrűk - maximumok - képződésének feltétele, 38.5)	2d\cos \theta = m\lambda
$I=I_0{\left(\frac{\sin \alpha }{\alpha }\right)}^2$ (Fraunhofer diffrakció intenzitáseloszlása (39.2,39-8)	I = I_0 \left( {\fracSablon:\sin \alpha{\alpha}} \right)^2
$\alpha =\frac{\varphi }{2}=\left(\frac{\pi }{\lambda }\right)a\sin \theta$ (az előző képletbeli $\alpha$ definíciója, 39.2,39-9, a a rés szélessége!	\alpha = \frac{\phi}{2} = \left( {\frac{\pi}{\lambda}} \right)a\sin \theta
$m\lambda =d\sin \theta$ (Egyréses Fraunhofer-diffrakció minimumai, 39.2,39-10)	m\lambda = d\sin \theta
$D\sin \theta =1,22\lambda$ (Fraunhofer-diffrakció minimuma köralakú nyílás esetén, 39.3,39-12)	D\sin \theta = 1,22\lambda
${\theta }_R=\frac{1,22\lambda }{D}$ (Rayleigh kritériuma, minimális felbontási szög, köralakú apertúránál, 39.3,39-13)	\theta _R = \fracSablon:1,22\lambda{D}
$D\equiv \frac{d\theta }{d\lambda }$ (diszperzió, "mennyire jól szór", 39.4, 39-17)	D \equiv \fracSablon:D\thetaSablon:D\lambda
$R\equiv \frac{\lambda }{\mathrm{\Delta }\lambda }$ (felbontóképesség, 39.4)	R \equiv \frac{\lambda}Sablon:\Delta \lambda
$R=Nm$ (rács felbontóképessége, N összes rések száma, m elhajlási kép rendszáma, 39.4,39-23)	R = Nm
$2d\sin \varphi =m\lambda$ (Bragg-féle szórási feltétel, $\varphi$ itt az atomsíkkal bezárt szög!, d atomsíkok távolsága 39.5,39-24)	2d\sin \phi = m\lambda
$\tan {\theta }_P=\frac{n2}{n1}=n$ (Brewster törvénye, dielektrikum határán visszaverődő fény 100%-os polarizáltságának feltétele 40.3,40-2)	\tan \theta _P = \fracSablon:N2Sablon:N1 = n
$I=I_0{\cos }^2\theta$ (Malus törvénye az egymás után helyezett polárszűrőkre, 40.2,40-1)	I = I_0 \cos ^2 \theta
$d{u}_{\lambda }=\frac{8\pi hc{\lambda }^{-5}}{e^{hc/\lambda kT}-1}d\lambda$ (Planck sugárzási törvénye, 42.4)	du_\lambda = \frac{{8\pi hc\lambda ^{ - 5}}}{{e^{hc/\lambda kT} - 1}}d\lambda
$d{u}_f=\frac{8\pi }{c^3}\frac{h{f}^3}{e^{hf/kT}-1}df$ (Planck törvény frekvenciával)	du_f = \fracSablon:8\pi{c^3}\fracSablon:Hf^3{{e^{hf/kT} - 1}}df
$E_n=-\frac{m{Z}^2{e}^4}{8{\epsilon }_0^2{h}^2{n}^2}$ (Hidrogén-atom Bohr féle energia állapotai, 43.3, 43-9)	E_n = - \fracSablon:MZ^2 e^4Sablon:8\varepsilon 0 ^2 h^2 n^2
$r_n=\frac{{\epsilon }_0{h}^2{n}^2}{\pi mZ{e}^2}$ (Bohr pályasugár a H atomban, 43.2, 43-6)	r_n = \fracSablon:\varepsilon 0 h^2 n^2Sablon:\pi mZe^2
$p=\frac{h}{\lambda }$ (foton impulzusa, 42.6, 42-16 vagy a p impulzusú részecske de Broglie féle hullámhossza, 43.4, 43-17)	p = \frac{h}{\lambda}
$hf=K_{\max }+W_0$ (Einstein fényelektr. egyenlete, 42.5, 42-13)	hf = K_{\max} + W_0
${\lambda }^{\prime }-{\lambda }_0=\frac{h}{mc}(1-\cos \theta )$ (Compton eltolódás, 42.6,42-18)	\lambda ' - \lambda _0 = \frac{h}Sablon:Mc(1 - \cos \theta )
$E_n=\frac{{\hslash }^2{\pi }^2}{2m{D}^2}{n}^2$ (dobozba zárt részecske energiaállapotai, 43.6, 43-27)	E_n = \fracSablon:\hbar^2 \pi ^2Sablon:2mD^2n^2
$\mathrm{\Psi }(x)=\sqrt{\frac{2}{D}}\sin \frac{n\pi }{D}x$ (dobozba zárt részecske normált hullámfüggvénye, 43.6,43-35)	\Psi (x) = \sqrt {\frac{2}{D}} \sin \fracSablon:N\pi{D}x
$\mathrm{\Delta }x=\sqrt{⟨{\left(x-⟨x⟩\right)}^2⟩}=\sqrt{⟨x^2⟩-{⟨x⟩}^2}$ (szórás négyzet négyzetgyöke (vagy simán csak szórás), OL 32.oldal)	\Delta x = \sqrt {\left\langle {\left( {x - \left\langle x \right\rangle} \right)^2} \right\rangle} = \sqrt {\left\langle {x^2} \right\rangle - \left\langle x \right\rangle ^2}
$\mathrm{\Delta }{p}_x\mathrm{\Delta }x\ge \frac{\hslash }{2}$ (határozatlansági reláció, 43.8)	\Delta p_x \Delta x \ge \frac{{}}{2}
$\mathrm{\Delta }E\mathrm{\Delta }t\ge \frac{\hslash }{2}$ (határozatlansági reláció, 43.8)	\Delta E\Delta t \ge \frac{{}}{2}
$n(E)=g(E)f(E,T)$	n(E) = g(E)f(E,T)
$f^{FD}(\epsilon ,T)=\frac{1}{\left[\exp \left\{\frac{\epsilon -{\epsilon }_F}{kT}\right\}+1\right]}$ Fermi-Dirac eloszlasfuggveny (1/2 spinu reszecskekre)	f^{FD} (\varepsilon ,T) = \frac{1}{{\left[ {\exp \left\{ {\fracSablon:\varepsilon - \varepsilon FSablon:KT} \right\} + 1} \right]}}
$f^{BE}(\epsilon ,T)=\frac{1}{\left[\exp \left\{\frac{\epsilon -{\epsilon }_F}{kT}\right\}-1\right]}$ Bose-Einstein eloszlasfuggveny (egesz spinu reszecskekre)	f^{BE} (\varepsilon ,T) = \frac{1}{{\left[ {\exp \left\{ {\fracSablon:\varepsilon - \varepsilon FSablon:KT} \right\} - 1} \right]}}
$E=E_0(n_x^2+n_y^2+n_z^2)$ a részecske energiaállapota térbeli potenciáldobozban, alapállapot $n_x=1n_y=1n_z=1$	E = E_0 (n_x^2 + n_y^2 + n_z^2 )
$n(\epsilon )d\epsilon =a\cdot \sqrt{\epsilon }\cdot f(\epsilon ,T)$	n(\varepsilon )d\varepsilon = a \cdot \sqrt \varepsilon \cdot f(\varepsilon ,T)
$L=\hslash \sqrt{l(l+1)}$ (pálya impulzusmomentuma, 44.2)	L = \hbar\sqrt {l(l + 1)}
$L_z=m_l\hslash$ (impulzusmomentum z-irányú kompon., 44.2)	L_z = m_l\hbar
$\mathrm{\Delta }{L}_z\mathrm{\Delta }\varphi \ge \hslash /2$ (határozatlansági reláció, 43.8)	\Delta L_z \Delta \phi \ge \hbar/2
$({\mu }_l{)}_z=-\left(\frac{e\hslash }{2m}\right)m_l$ (mágn.dip.moment. z kompon, 44.2)	(\mu _l )_z = - \left( {\fracSablon:E\hbarSablon:2m} \right)m_l
Értelmezés sikertelen (formai hiba): {\displaystyle S_z = m_s\hbar, m_s = \pm {\raise0.5ex\hbox{$\scriptstyle 1$}\kern-0.1em/\kern-0.15em\lower0.25ex\hbox{$\scriptstyle 2$}}} (spin-impulzusmom.z irány, 44.2)	S_z = m_s\hbar, m_s = \pm {\raise0.5ex\hbox{$\scriptstyle 1$}\kern-0.1em/\kern-0.15em\lower0.25ex\hbox{$\scriptstyle 2$}}
Értelmezés sikertelen (formai hiba): {\displaystyle S = \hbar\sqrt {s(s + 1)},s = {\raise0.5ex\hbox{$\scriptstyle 1$}\kern-0.1em/\kern-0.15em\lower0.25ex\hbox{$\scriptstyle 2$}}} (spin impulzusmom., 44.2)	S = \hbar\sqrt {s(s + 1)},s = {\raise0.5ex\hbox{$\scriptstyle 1$}\kern-0.1em/\kern-0.15em\lower0.25ex\hbox{$\scriptstyle 2$}}
$({\mu }_s{)}_z=-\left(\frac{e\hslash }{m}\right)m_s$ (spin-mágnesesmom. z komp, 44.2)	(\mu _s )_z = - \left( {\fracSablon:E\hbar{m}} \right)m_s
$J=\hslash \sqrt{j(j+1)}$ (teljes impulzusmomentum, 44.4)	J = \hbar\sqrt {j(j + 1)}
$J_Z=m_j\hslash$ (teljes impulzusmomentum z komp, 44.4)	J_Z = m_j\hbar
$R=R_0{A}^{1/3}$ (atommag R sugara, A a tömegszám, R0 egy állandó 45.2,45-2)	R = R_0 A^{1/3}
$N=N_0{e}^{-\lambda t}$ (radioaktív bomlás törvénye, $\lambda =\frac{ln2}{T_{1/2}}$ T1/2 felezési idő 45.4,45-9)	N = N_0 e^{ - \lambda t}
$N=N_0{e}^{-n\sigma x}$ (azoknak a részecskéknek a száma, amelyek a céltárgyba x mélységig kölcsönhatás nélkül hatolnak be, n - atommagok száma egységnyi térfogatban, $\sigma$ - hatáskeresztmetszet, $N_0$ - összes részecske (ami a céltárgy felé tart), 45.6,45-35)	N = N_0 e^{ - n\sigma x}
$KE=a_{1}A-a_2{A}^{2/3}-a_3\frac{Z^2}{A^{1/3}}-a_4\frac{(N-Z{)}^2}{A}\pm a_5{A}^{-3/4}$ (az atommagok kötési energiája a cseppmodell szerint - a tagok: (térfogati energia) + (felületi energia) + (Coulomb energia) + (Pauli energia) + (anti-Hund energia), ahol A (tömegszám) = Z (rendszám, protonszám) + N (neutronszám)	KE = a_1 A - a_2 A^{2/3} - a_3 \fracSablon:Z^2{{A^{1/3}}} - a_4 \fracSablon:(N - Z)^2{A} \pm a_5 A^{ - 3/4}

Latex példák wikin

-- Subi - 2007.01.14.

-- Cipka - 2010.01.12.