Fizika 2 - Vizsgaképlettár

${\bf {F}}=q({\bf {v}}\times {\bf {B}})$ (mágneses térben mozgó töltésre ható erő 30.5)

$\Phi _{B}=\int {\bf {B}}\cdot d{\bf {A}}$ (mágneses fluxus, 30.8)

$L={\frac {N\Phi _{B}}{I}}$ (önindukció, 32.6)

$\varepsilon _{L}=-L{\frac {dI_{}}{dt}}$ (L induktivitás ellenfesz, 32.6)

$M={\frac {N_{2}\Phi _{B_{2}}}{I_{1}}}$ (kölcsönös induktivitás, 32.7)

$\varepsilon _{1}=-M{\frac {dI_{2}}{dt}}$ (kölcsönös indukció fesz, 32.7)

$I(t)={\frac {\varepsilon }{R}}(1-e^{-(R/L)t})$ (áramerősség növekedése tekercsel az áramkörben, 32.8,32-26)

$U_{L}={\frac {1}{2}}LI^{2}$ (tekercsben tárol energia, 32.9)

$u_{B}={\frac {B^{2}}{2\mu _{0}}}$ (mágneses tér energiasűrűsége, 32.9)

${\bf {M}}=(\sum \limits _{i}^{}{{\bf {m}}_{i}})/V$ eredő mágneses momentum, a mágnesezettség vektora

${\bf {B}}=\mu _{0}({\bf {H}}+{\bf {M}})$ (teljes fluxussűrűség, 33.3, H mágneses térerősség)

${\bf {M}}=\chi {\bf {H}}$ (mágnesezettség = mágneses szuszceptibilitás * mágneses erőtér)

${\bf {B}}=\mu _{0}(1+\chi ){\bf {H}}=\mu _{0}\mu _{r}{\bf {H}}$ (mágneses fluxussűrűség = (1+mágneses szuszceptibilitás)*mágneses térerősség, 33.3, 33-2)

$\oint \limits _{L}{{\bf {H}}\cdot d{\bf {s}}=\int \limits _{A}^{}{{\bf {j}}\cdot d{\bf {A}}}}$ Gerjesztési törvény, mágneses térerősség zárt görbére vett integrálja = vezetési áramok

$\oint \limits _{L}{{\bf {H}}\cdot d{\bf {s}}=\sum \limits _{i}^{}{I_{i}}}$ Gerjesztési törvény, mágneses térerősség zárt görbére vett integrálja = vezetési áramok

${\frac {\partial E_{y}}{\partial x}}=-{\frac {\partial B_{z}}{\partial t}}$ (hullámegyenletrendszer egyik tagja, 35.3, 35-20)

${\frac {\partial B_{z}}{\partial x}}=-\mu _{0}\varepsilon _{0}{\frac {\partial E_{y}}{\partial t}}$ (hullámegyenletrendszer második tagja, 35.3, 35-18

$E_{y}=E_{y_{0}}\sin(kx-\omega t)$ (elektromos térerősségenk síkhullámként terjedő Ey komponense, 35.3, 35-26)

${\frac {E_{y}}{B_{z}}}={\frac {\omega }{k}}=c$ (terjedési sebesség, 35.3, 35-27,35-29)

$c={\frac {1}{\sqrt {\mu _{0}\varepsilon _{0}}}}=2,99792458\times 10^{8}m/s$ (a fénysebesség, mint állandó)

$u(t)={\frac {1}{2}}\varepsilon _{0}E^{2}(t)+{\frac {1}{2\mu _{0}}}B^{2}(t)$ (pillanatnyi energiasűrűség)

${\bf {S}}={\frac {1}{\mu _{0}}}{\bf {E}}\times {\bf {B}}$ (Poynting-vektor pillanatnyi értéke, 35.5, 35-41)

${\frac {1}{T}}\int \limits _{0}^{T}{\sin ^{2}(kx-\omega t)dt={\frac {1}{2}}}$ (a Poynting vektor átlagának kiszámításánál fontos, 35.5,35-43, egyébként $S_{atl}={\frac {1}{2\mu _{0}}}E_{y0}B_{z0}$ 35-44)

$I=S_{atl}=u_{atl}c$ (hullám intenzitása, 35.5)

$E^{2}-(pc)^{2}=(mc^{2})^{2}$ (Összefüggés a relativisztikus energia és az impulzus között, 41.12,41-22)

$U=pc$ (U energiájú hullám p impulzust szállít, 35.6)

${\frac {F}{A}}={\frac {S_{atl}}{c}}$ (sugárnyomás - teljes abszorció, 35.6)

${\frac {F}{A}}={\frac {2S_{atl}}{c}}$ (sugárnyomás - teljes reflexió, 35.6)

$n={\frac {c}{v}}={\frac {c}{\sqrt {\varepsilon _{r}}}}$ (törésmutató = fénysebesség vákuumban/fénysebesség közegben), 37.2, 37-1)

$\int n_{}ds=extremum$ (Az optika Fermat elve - lényegében azt fejezi ki, hogy az optikai útvonalra vett integrálja az n-nek (törésmutatónak) szélsőérték; annyit még tudni kell hozzá, hogy ez a szélsőérték a minimum, 36.4)

$n_{1}\sin \theta _{1}=n_{2}\sin \theta _{2}$ (Snellius fénytörési törvénye, 37.2, 37-5)

$D={\frac {1}{f}}=(n-1)({\frac {1}{R_{1}}}+{\frac {1}{R_{2}}})$ $D(dioptria-lencseerossege)={\frac {1}{fokusztavolsag}}=$ $=(relativtor.mutato-1)({\frac {1}{Lencse1.gorbuletisugara}}+{\frac {1}{Lencse2.gorbuletisugara}}$ (37.6,37.7, 37-18,37-21)

$I=4I_{0}\cos ^{2}{\frac {\phi }{2}}$ Intenzitás eloszlás a kétréses interferenciánál

$\phi =k\Delta r={\frac {2\pi }{\lambda }}\Delta r$ (fáziskülönbség a $\Delta r$ útkülönbség miatt, 38.2,38-2)

$\lambda _{n}={\frac {\lambda _{a}}{n}}$ (hullámhossz n törésmutatójú közegben, 38.4)

$I=I_{0}{\frac {\sin ^{2}(N\phi /2)}{\sin ^{2}(\phi /2)}}$ Intenzitáseloszlás diffrakciós rács esetén

$\phi =kd\sin \theta$ az előző képletben a $\phi$ definíciója

$m\lambda =d\sin \theta$ (Két/többréses interferencia (fő)maximumok feltétele, 38.2,38-8,38.3,38-14)

$r_{m}={\sqrt {Rm\lambda }}$ (Newton gyűrűk sugara, R - konvex lencse sugara, m = 1,2,3... (m-edik N.Gyűr.) 38.5, 38-18)

$2d\cos \theta =m\lambda$ (Michelson féle interferométerben a körgyűrűk - maximumok - képződésének feltétele, 38.5)

$I=I_{0}\left({\frac {\sin \alpha }{\alpha }}\right)^{2}$ (Fraunhofer diffrakció intenzitáseloszlása (39.2,39-8)

$\alpha ={\frac {\phi }{2}}=\left({\frac {\pi }{\lambda }}\right)a\sin \theta$ (az előző képletbeli $\alpha$ definíciója, 39.2,39-9, a a rés szélessége!

$m\lambda =d\sin \theta$ (Egyréses Fraunhofer-diffrakció minimumai, 39.2,39-10)

$D\sin \theta =1,22\lambda$ (Fraunhofer-diffrakció minimuma köralakú nyílás esetén, 39.3,39-12)

$\theta _{R}={\frac {1,22\lambda }{D}}$ (Rayleigh kritériuma, minimális felbontási szög, köralakú apertúránál, 39.3,39-13)

$D\equiv {\frac {d\theta }{d\lambda }}$ (diszperzió, "mennyire jól szór", 39.4, 39-17)

$R\equiv {\frac {\lambda }{\Delta \lambda }}$ (felbontóképesség, 39.4)

$R=Nm$ (rács felbontóképessége, N összes rések száma, m elhajlási kép rendszáma, 39.4,39-23)

$2d\sin \phi =m\lambda$ (Bragg-féle szórási feltétel, $\phi$ itt az atomsíkkal bezárt szög!, d atomsíkok távolsága 39.5,39-24)

$\tan \theta _{P}={\frac {n2}{n1}}=n$ (Brewster törvénye, dielektrikum határán visszaverődő fény 100%-os polarizáltságának feltétele 40.3,40-2)

$I=I_{0}\cos ^{2}\theta$ (Malus törvénye az egymás után helyezett polárszűrőkre, 40.2,40-1)

$du_{\lambda }={\frac {8\pi hc\lambda ^{-5}}{e^{hc/\lambda kT}-1}}d\lambda$ (Planck sugárzási törvénye, 42.4)

$du_{f}={\frac {8\pi }{c^{3}}}{\frac {hf^{3}}{e^{hf/kT}-1}}df$ (Planck törvény frekvenciával)

$E_{n}=-{\frac {mZ^{2}e^{4}}{8\varepsilon _{0}^{2}h^{2}n^{2}}}$ (Hidrogén-atom Bohr féle energia állapotai, 43.3, 43-9)

$r_{n}={\frac {\varepsilon _{0}h^{2}n^{2}}{\pi mZe^{2}}}$ (Bohr pályasugár a H atomban, 43.2, 43-6)

$p={\frac {h}{\lambda }}$ (foton impulzusa, 42.6, 42-16 vagy a p impulzusú részecske de Broglie féle hullámhossza, 43.4, 43-17)

$hf=K_{\max }+W_{0}$ (Einstein fényelektr. egyenlete, 42.5, 42-13)

$\lambda '-\lambda _{0}={\frac {h}{mc}}(1-\cos \theta )$ (Compton eltolódás, 42.6,42-18)

$E_{n}={\frac {\hbar ^{2}\pi ^{2}}{2mD^{2}}}n^{2}$ (dobozba zárt részecske energiaállapotai, 43.6, 43-27)

$\Psi (x)={\sqrt {\frac {2}{D}}}\sin {\frac {n\pi }{D}}x$ (dobozba zárt részecske normált hullámfüggvénye, 43.6,43-35)

$\Delta x={\sqrt {\left\langle {\left({x-\left\langle x\right\rangle }\right)^{2}}\right\rangle }}={\sqrt {\left\langle {x^{2}}\right\rangle -\left\langle x\right\rangle ^{2}}}$ (szórás négyzet négyzetgyöke (vagy simán csak szórás), OL 32.oldal)

$\Delta p_{x}\Delta x\geq {\frac {\hbar }{2}}$ (határozatlansági reláció, 43.8)

$\Delta E\Delta t\geq {\frac {\hbar }{2}}$ (határozatlansági reláció, 43.8)

$n(E)=g(E)f(E,T)$

$f^{FD}(\varepsilon ,T)={\frac {1}{\left[{\exp \left\{{\frac {\varepsilon -\varepsilon _{F}}{kT}}\right\}+1}\right]}}$ Fermi-Dirac eloszlasfuggveny (1/2 spinu reszecskekre)

$f^{BE}(\varepsilon ,T)={\frac {1}{\left[{\exp \left\{{\frac {\varepsilon -\varepsilon _{F}}{kT}}\right\}-1}\right]}}$ Bose-Einstein eloszlasfuggveny (egesz spinu reszecskekre)

$E=E_{0}(n_{x}^{2}+n_{y}^{2}+n_{z}^{2})$ a részecske energiaállapota térbeli potenciáldobozban, alapállapot $n_{x}=1n_{y}=1n_{z}=1$

$n(\varepsilon )d\varepsilon =a\cdot {\sqrt {\varepsilon }}\cdot f(\varepsilon ,T)$

$L=\hbar {\sqrt {l(l+1)}}$ (pálya impulzusmomentuma, 44.2)

$L_{z}=m_{l}\hbar$ (impulzusmomentum z-irányú kompon., 44.2)

$\Delta L_{z}\Delta \phi \geq \hbar /2$ (határozatlansági reláció, 43.8)

$(\mu _{l})_{z}=-\left({\frac {e\hbar }{2m}}\right)m_{l}$ (mágn.dip.moment. z kompon, 44.2)

Értelmezés sikertelen (SVG (a MathML egy böngészőkiegészítővel engedélyezhető): Érvénytelen válasz („Math extension cannot connect to Restbase.”) a(z) https://wikimedia.org/api/rest_v1/ szervertől:): {\displaystyle S_z = m_s\hbar, m_s = \pm {\raise0.5ex\hbox{$\scriptstyle 1$}\kern-0.1em/\kern-0.15em\lower0.25ex\hbox{$\scriptstyle 2$}}} (spin-impulzusmom.z irány, 44.2)

Értelmezés sikertelen (ismeretlen „\raise” függvény): {\displaystyle S = \hbar\sqrt {s(s + 1)},s = {\raise0.5ex\hbox{$\scriptstyle 1$}\kern-0.1em/\kern-0.15em\lower0.25ex\hbox{$\scriptstyle 2$}}} (spin impulzusmom., 44.2)

$(\mu _{s})_{z}=-\left({\frac {e\hbar }{m}}\right)m_{s}$ (spin-mágnesesmom. z komp, 44.2)

$J=\hbar {\sqrt {j(j+1)}}$ (teljes impulzusmomentum, 44.4)

$J_{Z}=m_{j}\hbar$ (teljes impulzusmomentum z komp, 44.4)

$R=R_{0}A^{1/3}$ (atommag R sugara, A a tömegszám, R0 egy állandó 45.2,45-2)

$N=N_{0}e^{-\lambda t}$ (radioaktív bomlás törvénye, $\lambda ={\frac {ln{2}}{T_{1/2}}}$ T1/2 felezési idő 45.4,45-9)

$N=N_{0}e^{-n\sigma x}$ (azoknak a részecskéknek a száma, amelyek a céltárgyba x mélységig kölcsönhatás nélkül hatolnak be, n - atommagok száma egységnyi térfogatban, $\sigma$ - hatáskeresztmetszet, $N_{0}$ - összes részecske (ami a céltárgy felé tart), 45.6,45-35)

$KE=a_{1}A-a_{2}A^{2/3}-a_{3}{\frac {Z^{2}}{A^{1/3}}}-a_{4}{\frac {(N-Z)^{2}}{A}}\pm a_{5}A^{-3/4}$ (az atommagok kötési energiája a cseppmodell szerint - a tagok: (térfogati energia) + (felületi energia) + (Coulomb energia) + (Pauli energia) + (anti-Hund energia), ahol A (tömegszám) = Z (rendszám, protonszám) + N (neutronszám)

Latex példák wikin

-- Subi - 2007.01.14.

-- Cipka - 2010.01.12.