„Informatika 1 - Ellenőrző kérdések kidolgozása” változatai közötti eltérés
a (Alap befejezve. Kezdőlökés megadva. Csak lelkes segítők kellenek :D) |
a (autoedit v2: fájlhivatkozások egységesítése, az új közvetlenül az adott fájlra mutat) |
||
(12 közbenső módosítás, amit 4 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
+ | <div class="noautonum">{{RightTOC}}</div> | ||
+ | |||
+ | {{vissza|Informatika 1}} | ||
+ | |||
Ez az oldal az [[Informatika 1]] című tárgy keretei között, ''Dr. Móczár Géza'' oktató által kiadott ellenőrző kérdések kidolgozását tartalmazza. | Ez az oldal az [[Informatika 1]] című tárgy keretei között, ''Dr. Móczár Géza'' oktató által kiadott ellenőrző kérdések kidolgozását tartalmazza. | ||
5. sor: | 9. sor: | ||
Mivel a kiadott kérdéssor elég rendszertelen, így célszerű az adott kérdés PONTOS feltüntetése is, hogyha frissülne a kérdéssor, akkor is könnyen beazonosíthatóak legyenek a kérdések. Továbbá szerintem az lenne a legcélszerűbb, ha az eredeti kérdéssor oldalszámozása alapján csoportosítanánk a kérdéseket. | Mivel a kiadott kérdéssor elég rendszertelen, így célszerű az adott kérdés PONTOS feltüntetése is, hogyha frissülne a kérdéssor, akkor is könnyen beazonosíthatóak legyenek a kérdések. Továbbá szerintem az lenne a legcélszerűbb, ha az eredeti kérdéssor oldalszámozása alapján csoportosítanánk a kérdéseket. | ||
− | Az ellenőrző kérdések kidolgozását kellene a [[Media:Info1 archellkrd.doc|.doc fájlból]] átültetni ide. Ebben kérném a segítségeteket. Akinek van egy kis ideje és kedve, az nyugodtan átvihet néhány feladatot a wiki aloldalra. Hibák előfordulhatnak benne, így ha tudjátok, akkor javítsátok. Sokat segítenétek ezzel, ugyanis a vizsgán a számítógép architektúrák részből a kérdések nagyrészt ezek közül kerülnek ki. Így kulcsfontosságú, hogy ez a tudásanyag, normális formátumban, könnyen bárki által szerkeszthetően elérhető legyen. | + | Az ellenőrző kérdések kidolgozását kellene a [[Media:Info1 archellkrd.doc|.doc fájlból]] átültetni ide. 2012 őszén konzultáción megoldották az első 10 oldal feladatait: [[Media:Info1 konzi 20121003.pdf|Ellenőrzötten helyes megoldások]]. Ebben kérném a segítségeteket. Akinek van egy kis ideje és kedve, az nyugodtan átvihet néhány feladatot a wiki aloldalra. Hibák előfordulhatnak benne, így ha tudjátok, akkor javítsátok. Sokat segítenétek ezzel, ugyanis a vizsgán a számítógép architektúrák részből a kérdések nagyrészt ezek közül kerülnek ki. Így kulcsfontosságú, hogy ez a tudásanyag, normális formátumban, könnyen bárki által szerkeszthetően elérhető legyen. |
'''A táblázatokhoz egy kimásolható sablonkód:''' | '''A táblázatokhoz egy kimásolható sablonkód:''' | ||
43. sor: | 47. sor: | ||
# | # | ||
− | + | == 1. oldal kérdései == | |
− | |||
− | == | ||
==== 1. Kérdés: ==== | ==== 1. Kérdés: ==== | ||
Rajzolja fel a digitális számítógép Neumann-féle modelljének blokkvázlatát, sorolja fel a modell működését meghatározó '''alapelveket'''! | Rajzolja fel a digitális számítógép Neumann-féle modelljének blokkvázlatát, sorolja fel a modell működését meghatározó '''alapelveket'''! | ||
− | [[ | + | [[File:Info1 kérdések kép1.jpg|600px]] |
*Belső programtárolás, programvezérlés | *Belső programtárolás, programvezérlés | ||
60. sor: | 62. sor: | ||
==== 2. Kérdés: ==== | ==== 2. Kérdés: ==== | ||
+ | Mi '''különbözteti''' meg egymástól a memóriában tárolt '''utasításokat és adatokat''' egymástól? | ||
+ | |||
+ | *Semmi, ugyanabban a memóriában ugyanolyan formában (binárisan) van jelen mindkettő, DE: | ||
+ | **Az utasítások programmal módosíthatók. | ||
+ | **Az adattípusok műveletekhez rendeltek. | ||
+ | **A PC dönti el, hogy melyikről van szó (tehát az értelmezés az algoritmusba van beépítve). | ||
+ | **Szegmensszervezés esetén az utasítás a kódszegmensben, az adat az adat- és extraszegmensekben van. | ||
− | == | + | ==== 3. Kérdés: ==== |
+ | Sorolja fel milyen tényezőktől függ egy számítógép teljesítménye! | ||
− | == | + | *Az alkalmazott áramkörök sebességétől és a számítógép architektúrájától (szervezésétől). |
+ | *Funkcionális egységek belső felépítésétől (CPU, memória, IO): | ||
+ | **Adatszélesség. | ||
+ | **Utasítás párhuzamosítás (Queue) / Gépi ciklusok párhuzamosítása (Pipeline). | ||
+ | **Műveletvégzés sebessége (pl. speciális ALU (pl. kombinációs hálózat)). | ||
+ | **Memória sebessége, architektúrája (pl. hierarchikus memória alkalmazása (pl. cache alkalmazása)). | ||
+ | *Funkcionális egységek külső kapcsolódásától. | ||
+ | *Utasításkészlettől (RISC/CISC). | ||
+ | *Perifériáktól (DMA, Co-Processzor, stb.) | ||
+ | |||
+ | == 2. oldal kérdései == | ||
+ | |||
+ | ==== 1. Kérdés: ==== | ||
+ | |||
+ | ==== 2. Kérdés: ==== | ||
+ | |||
+ | == 3. oldal kérdései == | ||
+ | |||
+ | Neumann-alapelvnek megfelelő számítógépekre vonatkozó alábbi kijelentések közül jelölje x-szel az igaz állítás(oka)t és - jellel a hamis(ak)at! | ||
+ | |||
+ | ''A pontozásnál minden jó jelölés +0,5 pont, minden hibás jelölés -0,5 pont. Kihagyott kérdés 0 pont. Adott feladatnál az eredő pontszám >=0'' | ||
==== 1. Kérdés: ==== | ==== 1. Kérdés: ==== | ||
94. sor: | 124. sor: | ||
'''Magyarázat:''' | '''Magyarázat:''' | ||
− | #Pont az ellenkezőjére épül a Neumann-architektúra | + | #Pont az ellenkezőjére épül a Neumann-architektúra. |
#Csak RISC-nél jellemző. CISC-nél nem. | #Csak RISC-nél jellemző. CISC-nél nem. | ||
#Indirekt, amikor nem közvetlenül adjuk meg a címet, hanem egy regiszter/memóriarekesz tartalma a cím. Gyorsabb elérés, könnyebb címzés. | #Indirekt, amikor nem közvetlenül adjuk meg a címet, hanem egy regiszter/memóriarekesz tartalma a cím. Gyorsabb elérés, könnyebb címzés. | ||
100. sor: | 130. sor: | ||
#RISC esetén nincsenek összetett utasítások, és amúgy is többnyire huzalozott vezérlőegységet alkalmaznak. | #RISC esetén nincsenek összetett utasítások, és amúgy is többnyire huzalozott vezérlőegységet alkalmaznak. | ||
#Egy is elég. | #Egy is elég. | ||
+ | |||
+ | ==== 2. Kérdés: ==== | ||
+ | |||
+ | {|class="wikitable" | ||
+ | ! 1. | ||
+ | | style="text-align:left"|A be és kimenő adatokat a gyorsabb elérés érdekében az aritmetikai-logikai (ALU) egységben tárolja. | ||
+ | | style="text-align:center"|'''Hamis''' | ||
+ | |- | ||
+ | ! 2. | ||
+ | | style="text-align:left"|DMA vezérlő alkalmazása esetén a ki/bemenő adatok a ALU-n keresztül olvashatók be/írhatók ki a memóriába. | ||
+ | | style="text-align:center"|'''Hamis''' | ||
+ | |- | ||
+ | ! 3. | ||
+ | | style="text-align:left"|Multitask-os rendszereknél a fizikai és a virtuális processzor összerendelést a ko-processzor végzi. | ||
+ | | style="text-align:center"|'''Hamis''' | ||
+ | |- | ||
+ | ! 4. | ||
+ | | style="text-align:left"|Indirekt memóriacímzésnél az utasítás címrésze a következő utasítást tartalmazó memóriahelyre mutat. | ||
+ | | style="text-align:center"|'''Hamis''' | ||
+ | |- | ||
+ | ! 5. | ||
+ | | style="text-align:left"|A stack frame (verem keret) alkalmazásakor a bemenő paraméterek helyének felszabadítása (keret lebontása) mindig a függvényt hívó program feladata. | ||
+ | | style="text-align:center"|'''Hamis''' | ||
+ | |- | ||
+ | ! 6. | ||
+ | | style="text-align:left"|A stack frame a szubrutinokat (függvényeket) megvalósító algoritmusok elejét és végét jelöli ki a memóriában. | ||
+ | | style="text-align:center"|'''Hamis''' | ||
+ | |} | ||
+ | |||
+ | '''Magyarázat:''' | ||
+ | #Inkább regiszterekben. | ||
+ | #A DMA vezérlő közvetlen adatátviteli kapcsolatot teremt a periféria és a memória között. | ||
+ | #Az operációs rendszer végzi. | ||
+ | #Indirekt a címzés, amikor nem közvetlenül adjuk meg a címet, hanem egy regiszter/memóriarekesz tartalma a cím. | ||
+ | #Pascalnál a hívott program feladata | ||
+ | #A hívott szubrutin által használt lokális változóknak foglalt helyet jelöli ki. | ||
+ | |||
+ | ==== 3. Kérdés: ==== | ||
+ | |||
+ | {|class="wikitable" | ||
+ | ! 1. | ||
+ | | style="text-align:left"|Az eredeti Neumann modellnél a BE -és KI meneti egység különálló volt és a memóriával nem, csak az ALU-val tudott közvetlenül információt cserélni. | ||
+ | | style="text-align:center"|'''Igaz''' | ||
+ | |- | ||
+ | ! 2. | ||
+ | | style="text-align:left"|Az utasítást és az adatot külön memóriában tárolja, az utasítást és az adatot a memóriában a tárolás formátuma különbözteti meg. | ||
+ | | style="text-align:center"|'''Hamis''' | ||
+ | |- | ||
+ | ! 3. | ||
+ | | style="text-align:left"|A CISC elvű számítógépekben az utasítások nem azonos méretűek és rendszerint több óraciklus alatt hajthatók végre, s ez előnyös a pipe line alkalmazásánál. | ||
+ | | style="text-align:center"|'''Hamis''' | ||
+ | |- | ||
+ | ! 4. | ||
+ | | style="text-align:left"|Az ENTER és a LEAVE utasítás az x86-os processzornál a verem keret (stack frame) alkalmazását támogatja. | ||
+ | | style="text-align:center"|'''Igaz''' | ||
+ | |- | ||
+ | ! 5. | ||
+ | | style="text-align:left"|A RISC processzoroknál az aritmetikai utasítások operandusai vagy regiszterben, vagy a memóriában találhatók. | ||
+ | | style="text-align:center"|'''Hamis''' | ||
+ | |- | ||
+ | ! 6. | ||
+ | | style="text-align:left"|A térbeli és az időbeli lokalitási elvek miatt gyorsító tárakat (cache) csak az utasítások tárolására használhatnak. | ||
+ | | style="text-align:center"|'''Hamis''' | ||
+ | |} | ||
+ | |||
+ | '''Magyarázat:''' | ||
+ | #Lásd első oldal első feladat. | ||
+ | #Mindent egy közös memóriában tárol. | ||
+ | #A RISC előnyös a pipe-line alkalmazásához. | ||
+ | #ENTER x,y az y-adik szubrutinba (szintre) lép be, x Byte helyet foglal le (a globális veremből) a lokális változóknak. A LEAVE lebontja a lefoglalt helyet. | ||
+ | #RISC-nél kizárólag regiszterekben, memóriában sosem. | ||
+ | #Adat esetén is használnak. | ||
+ | |||
+ | ==== 4. Kérdés: ==== | ||
+ | |||
+ | {|class="wikitable" | ||
+ | ! 1. | ||
+ | | style="text-align:left"|Az utasításokat memóriában tárolja, az adatokat perifériából kapja. | ||
+ | | style="text-align:center"|'''Hamis''' | ||
+ | |- | ||
+ | ! 2. | ||
+ | | style="text-align:left"|Az utasításokat és az adatokat bináris formában tárolja. | ||
+ | | style="text-align:center"|'''Igaz''' | ||
+ | |- | ||
+ | ! 3. | ||
+ | | style="text-align:left"|Az utasításokat és az adatokat a memóriában csak a program algoritmusa különbözteti meg. | ||
+ | | style="text-align:center"|'''Igaz''' | ||
+ | |- | ||
+ | ! 4. | ||
+ | | style="text-align:left"|Az utasításhoz és az adathoz külön-külön cím- és adatbusz tartozik. | ||
+ | | style="text-align:center"|'''Hamis''' | ||
+ | |} | ||
+ | |||
+ | '''Magyarázat:''' | ||
+ | #Mindent egy közös memóriában tárol. | ||
+ | #Lásd első oldal első kérdés. | ||
+ | #Lásd első oldal első kérdés. | ||
+ | #Ez a harward architektúrára igaz, a Neumann-ra nem. | ||
+ | |||
+ | == 4. oldal kérdései == | ||
+ | |||
+ | '''34. Kérdés''' | ||
+ | |||
+ | C nyelvű függvény esetén a bemenő paraméterek helyének felszabadítása a hívó program feladata. Miért? | ||
+ | |||
+ | * A nem rögzített paraméterszámú függvények (pl. printf) miatt bizonyos esetekben csak a hívó program tudja hogy hány paramétert kell felszabadítani. | ||
+ | |||
+ | [[Kategória:Villamosmérnök]] |
A lap jelenlegi, 2017. július 12., 14:09-kori változata
Ez az oldal az Informatika 1 című tárgy keretei között, Dr. Móczár Géza oktató által kiadott ellenőrző kérdések kidolgozását tartalmazza.
A 2012/2013 tavaszi félévében kiadott kérdéssor megtalálható a wikin. Az aktuális legfrissebb kérdéssor pedig elérhető a tanszéki honlapon.
Mivel a kiadott kérdéssor elég rendszertelen, így célszerű az adott kérdés PONTOS feltüntetése is, hogyha frissülne a kérdéssor, akkor is könnyen beazonosíthatóak legyenek a kérdések. Továbbá szerintem az lenne a legcélszerűbb, ha az eredeti kérdéssor oldalszámozása alapján csoportosítanánk a kérdéseket.
Az ellenőrző kérdések kidolgozását kellene a .doc fájlból átültetni ide. 2012 őszén konzultáción megoldották az első 10 oldal feladatait: Ellenőrzötten helyes megoldások. Ebben kérném a segítségeteket. Akinek van egy kis ideje és kedve, az nyugodtan átvihet néhány feladatot a wiki aloldalra. Hibák előfordulhatnak benne, így ha tudjátok, akkor javítsátok. Sokat segítenétek ezzel, ugyanis a vizsgán a számítógép architektúrák részből a kérdések nagyrészt ezek közül kerülnek ki. Így kulcsfontosságú, hogy ez a tudásanyag, normális formátumban, könnyen bárki által szerkeszthetően elérhető legyen.
A táblázatokhoz egy kimásolható sablonkód:
1. | Kérdés.... | Hamis |
---|---|---|
2. | ||
3. | ||
4. | ||
5. | ||
6. |
Magyarázat:
Tartalomjegyzék
1. oldal kérdései
1. Kérdés:
Rajzolja fel a digitális számítógép Neumann-féle modelljének blokkvázlatát, sorolja fel a modell működését meghatározó alapelveket!
- Belső programtárolás, programvezérlés
- Utasítás és adat azonos közegen és formában (értelmezés algoritmus illetve PC szerint)
- Szekvenciális utasítás végrehajtás
- Egydimenziós lineáris címzésű memória
- Bináris számábrázolás
- ÁBRÁN: szaggatott: vezérlés, folytonos: adat
2. Kérdés:
Mi különbözteti meg egymástól a memóriában tárolt utasításokat és adatokat egymástól?
- Semmi, ugyanabban a memóriában ugyanolyan formában (binárisan) van jelen mindkettő, DE:
- Az utasítások programmal módosíthatók.
- Az adattípusok műveletekhez rendeltek.
- A PC dönti el, hogy melyikről van szó (tehát az értelmezés az algoritmusba van beépítve).
- Szegmensszervezés esetén az utasítás a kódszegmensben, az adat az adat- és extraszegmensekben van.
3. Kérdés:
Sorolja fel milyen tényezőktől függ egy számítógép teljesítménye!
- Az alkalmazott áramkörök sebességétől és a számítógép architektúrájától (szervezésétől).
- Funkcionális egységek belső felépítésétől (CPU, memória, IO):
- Adatszélesség.
- Utasítás párhuzamosítás (Queue) / Gépi ciklusok párhuzamosítása (Pipeline).
- Műveletvégzés sebessége (pl. speciális ALU (pl. kombinációs hálózat)).
- Memória sebessége, architektúrája (pl. hierarchikus memória alkalmazása (pl. cache alkalmazása)).
- Funkcionális egységek külső kapcsolódásától.
- Utasításkészlettől (RISC/CISC).
- Perifériáktól (DMA, Co-Processzor, stb.)
2. oldal kérdései
1. Kérdés:
2. Kérdés:
3. oldal kérdései
Neumann-alapelvnek megfelelő számítógépekre vonatkozó alábbi kijelentések közül jelölje x-szel az igaz állítás(oka)t és - jellel a hamis(ak)at!
A pontozásnál minden jó jelölés +0,5 pont, minden hibás jelölés -0,5 pont. Kihagyott kérdés 0 pont. Adott feladatnál az eredő pontszám >=0
1. Kérdés:
1. | Az utasítást és az adatot külön memóriában tárolja, így azok, külön sínen gyorsabb elérésűek, és a hely alapján egyértelműen azonosíthatók. | Hamis |
---|---|---|
2. | A CPU egy - már meglévő - utasításkészlet gyorsabb implementálása (emulálása), érdekében mindig huzalozott vezérlő egységet tartalmaz. | Hamis |
3. | Az indirekt és az indexelt címzés alkalmazása előnyösen alkalmazható összetett adatszerkezetek kezelésénél. | Igaz |
4. | Négycímes utasításkészletnél nincs szükség vezérlésátadó utasításra (pl.: feltétel nélküli ugró utasításra). | Igaz |
5. | A RISC elvű processzoroknál az összetett utasítások megvalósítására gyakran mikroprogramozott vezérlőegységet alkalmaznak. | Hamis |
6. | Pipe-line alkalmazásakor az egymás után következő fokozatok (elemi műveletvégzők) között négy átmeneti tárolót kell alkalmazni. | Hamis |
Magyarázat:
- Pont az ellenkezőjére épül a Neumann-architektúra.
- Csak RISC-nél jellemző. CISC-nél nem.
- Indirekt, amikor nem közvetlenül adjuk meg a címet, hanem egy regiszter/memóriarekesz tartalma a cím. Gyorsabb elérés, könnyebb címzés.
- Nincs mert minden utasítás tartalmazza a következő utasítás címét.
- RISC esetén nincsenek összetett utasítások, és amúgy is többnyire huzalozott vezérlőegységet alkalmaznak.
- Egy is elég.
2. Kérdés:
1. | A be és kimenő adatokat a gyorsabb elérés érdekében az aritmetikai-logikai (ALU) egységben tárolja. | Hamis |
---|---|---|
2. | DMA vezérlő alkalmazása esetén a ki/bemenő adatok a ALU-n keresztül olvashatók be/írhatók ki a memóriába. | Hamis |
3. | Multitask-os rendszereknél a fizikai és a virtuális processzor összerendelést a ko-processzor végzi. | Hamis |
4. | Indirekt memóriacímzésnél az utasítás címrésze a következő utasítást tartalmazó memóriahelyre mutat. | Hamis |
5. | A stack frame (verem keret) alkalmazásakor a bemenő paraméterek helyének felszabadítása (keret lebontása) mindig a függvényt hívó program feladata. | Hamis |
6. | A stack frame a szubrutinokat (függvényeket) megvalósító algoritmusok elejét és végét jelöli ki a memóriában. | Hamis |
Magyarázat:
- Inkább regiszterekben.
- A DMA vezérlő közvetlen adatátviteli kapcsolatot teremt a periféria és a memória között.
- Az operációs rendszer végzi.
- Indirekt a címzés, amikor nem közvetlenül adjuk meg a címet, hanem egy regiszter/memóriarekesz tartalma a cím.
- Pascalnál a hívott program feladata
- A hívott szubrutin által használt lokális változóknak foglalt helyet jelöli ki.
3. Kérdés:
1. | Az eredeti Neumann modellnél a BE -és KI meneti egység különálló volt és a memóriával nem, csak az ALU-val tudott közvetlenül információt cserélni. | Igaz |
---|---|---|
2. | Az utasítást és az adatot külön memóriában tárolja, az utasítást és az adatot a memóriában a tárolás formátuma különbözteti meg. | Hamis |
3. | A CISC elvű számítógépekben az utasítások nem azonos méretűek és rendszerint több óraciklus alatt hajthatók végre, s ez előnyös a pipe line alkalmazásánál. | Hamis |
4. | Az ENTER és a LEAVE utasítás az x86-os processzornál a verem keret (stack frame) alkalmazását támogatja. | Igaz |
5. | A RISC processzoroknál az aritmetikai utasítások operandusai vagy regiszterben, vagy a memóriában találhatók. | Hamis |
6. | A térbeli és az időbeli lokalitási elvek miatt gyorsító tárakat (cache) csak az utasítások tárolására használhatnak. | Hamis |
Magyarázat:
- Lásd első oldal első feladat.
- Mindent egy közös memóriában tárol.
- A RISC előnyös a pipe-line alkalmazásához.
- ENTER x,y az y-adik szubrutinba (szintre) lép be, x Byte helyet foglal le (a globális veremből) a lokális változóknak. A LEAVE lebontja a lefoglalt helyet.
- RISC-nél kizárólag regiszterekben, memóriában sosem.
- Adat esetén is használnak.
4. Kérdés:
1. | Az utasításokat memóriában tárolja, az adatokat perifériából kapja. | Hamis |
---|---|---|
2. | Az utasításokat és az adatokat bináris formában tárolja. | Igaz |
3. | Az utasításokat és az adatokat a memóriában csak a program algoritmusa különbözteti meg. | Igaz |
4. | Az utasításhoz és az adathoz külön-külön cím- és adatbusz tartozik. | Hamis |
Magyarázat:
- Mindent egy közös memóriában tárol.
- Lásd első oldal első kérdés.
- Lásd első oldal első kérdés.
- Ez a harward architektúrára igaz, a Neumann-ra nem.
4. oldal kérdései
34. Kérdés
C nyelvű függvény esetén a bemenő paraméterek helyének felszabadítása a hívó program feladata. Miért?
- A nem rögzített paraméterszámú függvények (pl. printf) miatt bizonyos esetekben csak a hívó program tudja hogy hány paramétert kell felszabadítani.