A számítástudomány alapjai (régi)

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Nagy Marcell (vitalap | szerkesztései) 2019. június 11., 19:59-kor történt szerkesztése után volt. (Vizsgakurzus minden vizsgás tárgyból van, a keresztfélév fogalma nem arra vonatkozik.)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A számítástudomány alapjai
Tárgykód
VISZA105
Általános infók
Szak
villany
Kredit
6
Ajánlott félév
1
Keresztfélév
nincs
Tanszék
SZIT
Követelmények
KisZH
nincs
NagyZH
2 db
Házi feladat
nincs
Vizsga
szóbeli
Elérhetőségek
Levlista
szamtud@sch.bme.hu


A számítástudomány alapjai fő célja az algebra és diszkrét matematika szemléletmódjának kialakítása. A tantárgy első féléves, alapvetően szemléletformáló jellegű. Az itt tárgyalt elvek, módszerek később több tárgy elméleti anyagrészeinél is hasznosak lesznek. Bár a tárgy aláírására és kreditjére nem épül semmi más, mivel mintatanterv szerint az első félévre van előírva, a szakirányválasztáshoz szükséges a teljesítése. Az anyag nem könnyű, a sikeres teljesítéshez, különösen a vizsgához a feladatmegoldásban szerzett rutin és az elmélet alapos ismerete is elvárt.

A 2014/15-ös tanévtől kezdve a tárgyból csak vizsgakurzus indul, aki nem szerzett aláírást a tárgyból, annak a 2014-es tantervben szereplő ekvivalens A számítástudomány alapjai tárgyat kell teljesíteni.

Követelmények

  • Vizsga: A tárgyból kötelező szóbeli vizsga van. 19 előre kiadott részletesen specifikált tétel van. A vizsgán ezek közül kell egyet körülbelül fél óra alatt egy papíron kidolgozni. A tárgyból az elégséges megszerzéséhez alapkövetelmény minden fogalom és tétel pontos ismerete! A vizsgán nemcsak a kapott tételből kérdeznek, hanem random más tételek alapfogalmaira és alaptételeire is rákérdeznek. FONTOS: Ha a vizsgán kiderül, hogy akárcsak egyetlen alapfogalmat/tételt nem tudsz rendesen, akkor függetlenül az eddigi teljesítménytől automatikusan megbuktatnak. A bizonyítások ismerete csak a jobb jegyért elvárt. Minél több és nehezebb bizonyítást tud és ért valaki, annál jobb jegyre számíthat.

Segédanyagok

ZH/Vizsga jegyzetek és segédanyagok

A tantárgyból szóbeli vizsga van. A tanszék minden évben kijelöl egy tételsort, amelyben a legfontosabb fogalmak (definíciók, tételek, bizonyítások) szerepelnek. Az aktuális tételsor mindig elérhető a tanszéki honlapon! FONTOS: A vizsga sikeres teljesítéséhez elengedhetetlen a tételsorban szereplő összes fogalom, tétel és definíció pontos ismerete!

  • Katona-Recski-Szabó: A számítástudomány alapjai - A tárgy hivatalos könyve, ami teljes mértékben lefedi a tananyagot.
  • Fleiner Tamás jegyzete - Nem csak ehhez a tárgyhoz készült, így kicsit keresgélni kell benne az anyagrészeket, de mindent lefed, amire a vizsgán szükséged lehet.
  • Animációk gyűjteménye - Számos algoritmus és fogalom bemutatása animációval. Érdemes áttanulmányozni!
  • Tételkidolgozás (2009) - Kondor Máté András munkája. VIGYÁZAT: Több dolog is van benne, ami hibás vagy nem elfogadott a tanszék részéről - Például: prím szám vs. felbonthatatlan szám
  • Tételkidolgozás (2013) - Eke Máté munkája, hibák előfordulhatnak benne. FIGYELEM: Ez csak egy célirányos vázlat, amit akkor célszerű használni, ha már elsajátították az anyagot. Számos rész a Fleiner-jegyzetből van véve csak egyszerűbben, rövidebben megfogalmazva. Ha csak pusztán ebből készültök, az nem biztos, hogy elég lesz a vizsgára.
  • Szerkeszthető tételsor - Tételek, fogalmas, definíciók és algoritmusok a tételsor szerint csoportosítva. Hibák előfordulhatnak benne! Szerkesszétek, bővítsétek!

Tippek

  • Jó eséllyel ebből a tárgyból írjátok életetek első zárthelyiét. Nagyon sokan esnek abba a hibába, hogy gimiben elég volt doga előtti este átfutni az anyagot, mert úgyis csont nélkül 5-öst írok... Sajnos az ilyen hozzáállás szokott általában egyenes út lenni a 0 pontos bukáshoz. A számtud önmagában is egy nehéz tárgy, szóval a ZH-ra tényleg kell jópár nap alapos felkészülés, hogy magabiztosan meg lehessen írni.
  • A gyakorlatvezetők nagyon segítőkészek. Érdemes hétről-hétre tanulni és mindig rákérdezni azokra a részekre, amiket nem értesz.
  • A vizsgán sajnos tényleg komolyan veszik, hogyha belefutsz egy olyan alapdefinícióba, fogalomba vagy algoritmus leírásába, amit nem tudsz 100%-osan egzaktul hibátlanul kimondani (nem szó szerint, hanem hibátlanul), akkor kapásból megbuktatnak. A magolás sem megoldás, ugyanis gyakran tesznek fel nagyon egyszerű példakérdéseket, hogy "nah akkor mutasd be ezt és ezt ezen a gráfon", így nagyon hamar kiderül, ha mégsem érted az adott fogalmat/tételt/algoritmust.
  • A tételek bizonyítása nem szükséges feltétele az elégségesnek. Ha úgy érzed, hogy amúgy is nehezen döcög a tárgy, akkor inkább a fogalmakra/definíciókra/algoritmusokra fordítsd az idődet és ne a bizonyításokkal vesződj. Érdemes azonban megjegyezni, hogy már tételenként 1-2 alap bizonyítás simán dobhat 1-2 jegyet az elégséges vizsgán. A jeleshez, azonban az anyag ténylegesen beható ismerete szükséges és elvárt az összes, előadáson bemutatott bizonyítás ismerete.
  • A vizsgáról ajánlott időben lejelentkezni, ha tudod hogy úgysem mész el. Nagyon kevés férőhely van és a TOP időpontok sajnos nagyon hamar betelnek. Ne vedd el mástól a lehetőséget, mert elég kellemetlen, amikor valaki 2 nappal a vizsga előtt áll neki készülni és 1 nappal előtte jön rá, hogy ezt bizony tényleg nem lehet megtanulni 2 nap alatt. Úgy kalkulálj, hogy erre a vizsgára minimum 4-5 napot készülni kell.


Bevezetők
1. félév
2. félév
3. félév
4. félév
5. félév
6. félév
7. félév