Gráfok és algoritmusok

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Csia Klaudia Kitti (vitalap | szerkesztései) 2022. február 14., 22:01-kor történt szerkesztése után volt. (Tárgy kibővítése.)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Gráfok és algoritmusok
Tárgykód
VISZA028
Általános infók
Szak
villany és infó
Kredit
4
Tanszék
SZIT (CS)
Követelmények
Jelenlét
gyakorlati jelenlét
Labor
nincs
KisZH
nincs
NagyZH
2 db
Házi feladat
nincs
Vizsga
szóbeli
Elérhetőségek

A tantárgy néhány olyan, a gráfelmélethez szorosan kapcsolódó területet igyekszik bemutatni, amelyekre egy bevezető kurzuson rendszerint nem jut idő. Az vizsgált problémák megoldásában az algoritmikus megközelítés kiemelt szerepet kap.

Követelmények

Előtanulmányi rend

A szorgalmi időszakban

  • Az aláírás feltételei:
    • A gyakorlatokon való részvétel.
    • ZH-k teljesítéséhez elérhető 50 pont 40%-át, tehát legalább 20 pontot kell elérni. 5 feladatból áll a ZH, és 90 perces.
  • Pótlási lehetőségek:
    • Mindkét ZH pótolható egyszer a félév közben, egyszer meg pótlási héten (pótpótzárthelyi), viszont a pótpótZH már különeljárási díj fejében írható meg. A pZH-t a ZH-val azonos anyagrészből van, és a ZH-val azonos nehézségű. A pZH-n elért eredmény felülírja az adott számonkérés korábbi eredményét, kivéve egy sikeresen megírt ZH sikertelen javításának esetét: ilyenkor az adott ZH pontszáma a sikeres számonkérés minimális pontszáma, azaz 20 lesz.

A vizsgadőszakban

  • Vizsga: szóbeli előre kiadott tételekből.

Félévvégi jegy

  • A ZH-ról hozott pontok 40%-ban, a vizsga 60%-ban számít bele az évvégi jegybe.
  • Ponthatárok:
Pont Jegy
0 - 39 1
40 - 54 2
55 - 69 3
70 - 84 4
85 - 100 5

Segédanyagok

  • Az előadások videói/diasorai megtalálhatóak itt bejelentkezést követően.

Előadás (2022)

Gyakorlat (2022)

Összefoglaló

Ajánlott könyvek

Zárthelyi

Vizsga

  • A vizsga megkezdésekor a vizsgázónak kisorsolunk egy tételt a tárgyhoz tartozó, a vizsgatételsorból. Ennek a kidolgozására (vagyis a szóbeli felelethez egy vázlat vagy bő jegyzet elkészítésére) legalább 45 percet biztosítunk. Negyvenöt perc felkészülési idő letelte után a vizsgáztató abban az esetben is elkezdheti a vizsgáztatást, ha a hallgató még nem jelezte, hogy elkészült. A felelet abból áll, hogy a vizsgázó egyrészt a jegyzeteire támaszkodva részletesen beszámol a húzott tételben található tananyagról, másrészt a vizsgáztató néhány szúrópróbaszerű, a tananyag további részével kapcsolatos kérdésére válaszol. (A vizsga sikerességéhez tehát nem elég a kihúzott tétel ismertetése, az fent említett további kérdésekre is kell tudni válaszolni.)
  • Az elégséges megszerzésének feltétele, hogy a vizsgázó az anyagban szereplő minden lényeges (a tételsorban félkövéren szedett) definíciót és tételt pontosan ki tudjon mondani, illetve tudjon értelmezni. Ugyancsak szükséges, hogy a nem vastagon szedett részek esetében is legfeljebb egy-két hiányossága legyen a vizsgázónak.
  • A tételsorban szereplő tételek bizonyításainak ismerete csak a közepes vagy jobb jegy megszerzéséhez szükséges. Ha valaki az egyszerűbb bizonyításokat is tudja, akkor jók az esélyei a hármas szóbeli feleletre.
  • A négyes vagy ötös felelethez (esetleg kisebb-nagyobb segítséggel) már a nehéz bizonyításokat is el kell tudni mondani (és persze érteni is kell azokat). A vizsgán számítani kell arra is, hogy a zárthelyik által le nem fedett anyagrészből bizonyosan kap kérdést a vizsgázó.