Szerkesztő:Nagy Vilmos/Jelek Gyakorlatjegyzet - 2017 (ősz)
A félévben tervezem letisztázni ide a Jelek (Rendszerelmélet) jegyzeteimet - lehetőleg valami olyan formában, ami az első ZH előtt segít rendesen összefoglalni az anyagot, s egy ponthatáros kettest összehoz.
Ha a félév végéig sikerül rendesen csinálnom (igyekszem :-)), s legalább az első ZHig (~hetedeik hét) le van tisztázva az anyag, akkor közkincsé teszem, s mehet a Rendszerelmélet lap alá. Addig viszont szeretném a személyes játszóteremnek meghagyni (nemhiába szerkesztői subpage ez), s bármit hezitálás nélkül visszavonok, ami nem tetszik. Ha hibát találsz, vagy kérdésed van, a Vitalapon állok rendelkezésre. (vagy a vilmos.nagy@outlook.com email címen)
Ez az oldal a gyakorlaton elhangzott feladatokat, s azok megoldásait tartalmazza - már, amit felfogtam belőle. Az előadásjegyzetemet erre találod: Szerkesztő:Nagy_Vilmos/Jelek_Előadásjegyzet_-_2017_(ősz)
1. Gyakorlat
Periodicitás vizsgálata
Diszkrét idejű jelek
Adott . Hogyan számoljuk ki, hogy periodikus-e?
Felírjuk az periodicitás definícióját, majd számolunk:
Az így kapott L értéknek definíció szerint egész számnak kell lennie. Három eset lehet a számolás végén:
- Az L egész. Örülünk, a jel periodikus.
- Az L racionális tört. Szorozzuk fel, hogy egész legyen (erre van a képletben az n), s örülünk, a jel periodikus.
- Az L irracionális tört. Ebből sehogy nem lesz egész, a jel nem periodikus.
Általánosságban a összefüggést érdemes megjegyezni, majd abból számolni.
Feladatok
Peridokusak-e az alábbi jelek? Amennyiben igen, mi a periódusideje?
Nem.
Erre semmilyen olyan n-t nem tudunk mondani, hogy L egész legyen.
Kis számolással beláthatjuk, hogy a diszkrét idejű jelek csak akkor lesznek periodikusak, ha a k racionális többszöröse.
Igen.
Nem.
Igen.
Nem.
Igen.