Kooperatív és tanuló rendszerek - vizsga 2008-06-16

← Vissza az előző oldalra – Kooperatív és tanuló rendszerek

1. Adjon számot nyílt és zárt ágens szervezetek előnyös és hátrányos oldalairól! (5 pont)

• Zárt szervezetek előnyei: kiszámíthatóság, tervezésnél általában ismertek a lehetséges kölcsönhatások, tisztázottak a felelősségek (melyik ágens kié, kinek az érdekeit képviseli), behatárolható, milyen nyelvekre, protokollokra van szükség, emiatt egyszerűbbek lehetnek az ágensek.
• Nyílt szervezetek előnyei: sokoldalúság, rugalmasság.
• Gyakran nem tisztán alkalmazzák a kettőt, hanem félig nyílt (csak normák, korlátok felvállalásával lehet csatlakozni), illetve félig zárt (betervezett ágens, ami külső ágensek érdekeit képviseli) szervezetekkel dolgoznak. Ezek egyesíthetik a két megközelítés előnyeit.

2. Jellemezze röviden, hogy az ágensek technológiai világában megtalálható fogalmak közül FIPA szabvány mit fed le és miért? (5 pont)

• Ágens/szoftver integráció, üzenetküldés (átviteli protokollok, üzenetreprezentációk), ágensmenedzsment (platform, kötelező ágensek), kommunikációs nyelvek (Semantic Language, KIF, CCL, RDF), beszédaktusok, ontológia és üzenettovábbítási szolgáltatások. A hangsúly a kommunikáción, üzenetküldésen van, és bizonyos dolgok (pl. biztonság, mobilitás) teljesen kimaradtak, mivel nehezen formalizálhatók.

3. Milyen ágens reaktív, és milyen proaktív? Milyen ágens szociális? És milyen ágens O-autonóm (szervezet-autonóm)? (5 pont)

• Reaktív: reagál a környezet változásaira. Proaktív: ha nem kap feladatot, akkor maga találja ki, mit csináljon. Szociális: képes emberekkel, ágensekkel kommunikálni.

4. Magyarázza meg, hogy FIPA szabvány hogyan írja elő egy beszédaktus szabványos megadását? Természetes nyelvből válasszon egy beszéd aktust, adja meg informálisan az illokuciós erejét és kísérelje meg azt minél FIPA-hűen leírni! (5 pont)

5. Egy ágens hiedelmeinek kifejezésére miért alkalmazunk modális operátorokat? (5 pont)

• Mert a predikátumkalkulusban nincs jó mód a hiedelmek leírására. Ugyanis pl. a Hiszi(Ágens, P) állítás értéke csak P értékétől függhet, pedig a hiedelmek az állítás értékétől függetlenek, egy újabb szabadságfokot jelentenek a rendszerben.
• Kommunikáló, együttműködő ágensek esetén ráadásul szükség van arra, hogy az ágensek egymás tudását, hiedelmeit is le tudják írni (pl. akkor küldök neki el egy adatot, ha tudom, hogy nincs még meg neki). Az "A azt hiszi, hogy B azt hiszi, hogy C..." típusú állítások leírására az egyéb alternatívák (pl. metanyelv) kevésbé alkalmasak.

6. Konfliktusok kezelésénél a konfliktusfeloldás 4 módja ágensek közötti milyen kölcsönhatásokat takar? (5 pont)

7. Mit nevezünk a tanulás korai leállításának, és milyen célból alkalmazzuk a korai leállítást? A korai leállításnak milyen háló(k)nál van szerepe és miért? (4 pont)

8. Approximációs feladatot kell megoldania neuronhálóval. A közelítendő függvény sima (pl. szinusz), de a mintapontokon viszonylag nagy zaj ül (pl. Gauss zaj $\sigma =0.15$ szórással). Az approximációt a bemenet $[0,2\pi ]$ tartományában kell elvégeznie és a tanítópontok egyenletesen, egymástól 0.25 távolságban helyezkednek el. Az alábbi hálózatok közül melyiket (melyeket) MLP, RBF Gauss bázisfüggvénnyel, CMAC, SVM választaná és miért? Ha adott hálózatot választ, adja meg, hogy kb. milyen paraméterekkel rendelkezne a hálózat (Gauss RBF-nél mekkora $\sigma$-t, CMAC-nál mekkora C-t, SVM-nél milyen kernelfüggvényt és milyen paraméterrel) és miért? (8 pont)

9. Egy CMAC tanítását az alábbi kritériumfüggvény alapján végezzük

$C(w)={\frac {1}{2}}(d(k)-y(k))^{2}+{\frac {\lambda }{2}}\sum _{i\;a_{i}(k)=1}\left({\frac {d(k)}{C}}-w_{i}(k)\right)^{2}$ ahol i azon indexeken fut végig, mely indexű súlyokat a k-adik bemenet x(k) kiválasztja. Feltételezve, hogy ezt a kritériumfüggvényt alkalmazza, határozza meg egy egykimenetű hálózat tanító összefüggését. (6 pont)

10. Adja meg röviden a BackPropagation Through Time (BPTT) eljárás működését! Milyen hálónál alkalmazható, és mik az előnyei, illetve hátrányai az eljárásnak? (5 pont)

11. Szupport vektor gépeknél osztályozási feladat esetén mi biztosítja, hogy az elválasztandó osztályok között egy biztonsági sáv alakuljon ki? Adja meg azt a matematikai összefüggést, ami biztosítja a biztonsági sávot. Hogyan biztosítható, hogy a biztonsági sáv maximális értéket vegyen fel? Mit lehet tenni, ha a tanítópontok elhelyezkedése olyan, hogy a két osztály pontjai között nem lehet biztonsági sávot kialakítani? (7 pont)