Matematika A3 - Magasabbrendű differenciálegyenletek

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szikszayl (vitalap | szerkesztései) 2014. március 13., 19:50-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Lineáris, homogén, állandó együtthatós n-edrendű differenciálegyenletek

Definíció

A i=0naiy(i)(x)=any(n)(x)+an1y(n1)(x)+...+a1y(x)+a0y(x)=0 alakú egyenletek, ahol ai-k konstansok, lineáris, homogén, állandó együtthatós differenciálegyenletek.

A megoldás általános alakja

Írjuk fel a karakterisztikus polinomot, ami a következőképpen néz ki:

i=0naiλi=anλn+an1λn1+...+a1λ+a0=0

Ekkor a homogén, általános megoldásra a következő állítások igazak:

  1. Ha λi gyöke a karakterisztikus egyenletnek, akkor eλix gyöke a differenciálegyenletnek.
  2. Ha az eλ1x;eλ2x;...;eλnx megoldások, akkor ezek a pontok, mint vektorok, kifeszítik a differenciálegyenlet magterét.
  3. A homogén, általános megoldás előáll a következő alakban:
    • Ha a karakterisztikus egyenletnek _n_ darab, különböző λi megoldása van, akkor yha(x)=i=1ncieλix=c1eλ1x+c2eλ2x+...+cneλnx
    • Ha a karakterisztikus egyenletnek λi m-szeres multiplicitású gyöke, akkor a homogén, általános megoldás kifejezésében mindenképpen szerepelnek a következő tagok: eλix;xeλix;x2eλix;...;xm1eλnx
    • Ha a karakterisztikus egyenletnek λi=a+jb komplex gyöke, akkor a homogén, általános megoldás kifejezésében mindenképpen szerepel az eax(c1cos(bx)+c2sin(bx)) tag, valamint szerepelnie kell továbbá a gyökök között λi komplex konjugáltjának is.

Lineáris, inhomogén, állandó együtthatós n-edrendű differenciálegyenletek

Definíció

A i=0naiy(i)(x)=any(n)(x)+an1y(n1)(x)+...+a0y(x)=f(x) alakú egyenletek, ahol ai-k konstansok, lineáris, inhomogén, állandó együtthatós differenciálegyenletek.

A megoldás általános alakja

Az inhomogén differenciálegyenlet inhomogén, általános megoldása a homogén, általános megoldás és az inhomogén egyenlet egy partikuláris megoldásának összege, vagyis:

yia(x)=yha(x)+yip(x)

Az yha megtalálása f(x)=0 helyettesítéssel, majd a keletkező homogén egyenlet megoldásával történik. Az yip pedig az f(x) (_"zavarófüggvény"_) alakjában keresendő. Ebben a következő táblázat segít (K -k és C -k konstansok):

f(x) yip
Keαx Ceαx
Kxn i=0nCixi
K1cos(ax) vagy K2sin(bx) C1cos(ax)+C2sin(bx)
xneαx eαxi=0nCixi

A táblázat alapján meghatározott yip -t helyettesítsük be az eredeti egyenletbe (értelem szerűen az _y_ helyébe), így nyerünk egy olyan egyenletet, amelyből a _C_ konstansok meghatározhatók. A következő példából világosabb lesz, hogy miről is van szó:

Példa

y+5y+4y=32xx2

A homogén, általános megoldás

Karakterisztikus egyenlet: λ2+5λ+4=0 λ1=4 λ2=1 yha(x)=c1e4x+c2ex

Az inhomogén, partikuláris megoldás

yip(x)=Ax2+Bx+C yip(x)=2Ax+B yip(x)=2A

Behelyettesítve:

2A+5(2A+B)+4(Ax2+Bx+C)=32xx2

Rendezgetés után,

  • x2 együtthatói: 4A=1A=14
  • x együtthatói: 10A+4B=2B=18
  • Konstans tag: 2A+5B+4C=3C=2332

Tehát yip(x)=14x2+18x+2332

Tehát, az inhomogén általános megoldás:

yia(x)=c1e4x+c2ex14x2+18x+2332


Példa

y6y+13y=x+sin(3x)

A homogén, általános megoldás

Karakterisztikus egyenlet: λ26λ+13=0 λ1=3+j2 λ2=3j2 yha(x)=e3x(c1cos(2x)+c2sin(2x))

Az inhomogén, partikuláris megoldás

yip(x)=Ax+B+Csin(3x)+Dcos(3x) yip(x)=A+3Ccos(3x)3Dsin(3x) yip(x)=9Csin(3x)9Dcos(3x)

A visszahelyettesítést követően A=113;B=6169;C=185;D=9170. Az inhomogén, partikuláris megoldás tehát:

yip(x)=x13+6169+sin(3x)85+9cos(3x)170

Tehát, az inhomogén általános megoldás:

yia(x)=e3x(c1cos(2x)+c2sin(2x))+x13+6169+sin(3x)85+9cos(3x)170


Rezonancia

Definíció

Ha a homogén, általános megoldás egyik tagja megegyezik az inhomogén, partikuláris megoldás feltételezett alakjának egy tagjával.

A megoldás általános alakja

A próbafüggvény megfelelő tagját meg kell szorozni x-szel.

Példa

y+3y+2y=ex+2e3x

A homogén, általános megoldás

Karakterisztikus egyenlet: λ2+3λ+2=0 λ1=1 λ2=2 yha(x)=c1ex+c2e2x

Az inhomogén, partikuláris megoldás

yip(x)=Aex+Be3x

Vegyük észre, hogy a homogén, általános megoldás és az inhomogén, partikuláris megoldás feltételezett alakjának első tagjai rezonálnak egymással! Mi történik, ha nem foglalkozunk a rezonanciával?

yip(x)=Aex+Be3x yip(x)=Aex+3Be3x yip(x)=Aex+9Be3x

Behelyettesítve:

Aex+9Be3x3Aex9Be3x+2Aex+29Be3x=ex+2e3x

Láthatjuk, hogy a bal oldalon az utolsó tag kivételével mindegyik kiesik, így nincs megoldás. Az inhomogén, partikuláris megoldás meghatározása helyesen:

yip(x)=Axex+Be3x yip(x)=A(xex+ex)+3Be3x yip(x)=2Aex+Axex+9Be3x

A visszahelyettesítést követően A=1;B=1. Az inhomogén, partikuláris megoldás tehát:

yip(x)=xex+e3x

Tehát, az inhomogén általános megoldás:

yia(x)=c1ex+c2e2xxex+e3x