Matematika A3 - Magasabbrendű differenciálegyenletek

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szikszayl (vitalap | szerkesztései) 2014. március 13., 18:50-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Lineáris, homogén, állandó együtthatós n-edrendű differenciálegyenletek

Definíció

A alakú egyenletek, ahol -k konstansok, lineáris, homogén, állandó együtthatós differenciálegyenletek.

A megoldás általános alakja

Írjuk fel a karakterisztikus polinomot, ami a következőképpen néz ki:

Ekkor a homogén, általános megoldásra a következő állítások igazak:

  1. Ha gyöke a karakterisztikus egyenletnek, akkor gyöke a differenciálegyenletnek.
  2. Ha az megoldások, akkor ezek a pontok, mint vektorok, kifeszítik a differenciálegyenlet magterét.
  3. A homogén, általános megoldás előáll a következő alakban:
    • Ha a karakterisztikus egyenletnek _n_ darab, különböző megoldása van, akkor
    • Ha a karakterisztikus egyenletnek m-szeres multiplicitású gyöke, akkor a homogén, általános megoldás kifejezésében mindenképpen szerepelnek a következő tagok:
    • Ha a karakterisztikus egyenletnek komplex gyöke, akkor a homogén, általános megoldás kifejezésében mindenképpen szerepel az tag, valamint szerepelnie kell továbbá a gyökök között komplex konjugáltjának is.

Lineáris, inhomogén, állandó együtthatós n-edrendű differenciálegyenletek

Definíció

A alakú egyenletek, ahol -k konstansok, lineáris, inhomogén, állandó együtthatós differenciálegyenletek.

A megoldás általános alakja

Az inhomogén differenciálegyenlet inhomogén, általános megoldása a homogén, általános megoldás és az inhomogén egyenlet egy partikuláris megoldásának összege, vagyis:

Az megtalálása helyettesítéssel, majd a keletkező homogén egyenlet megoldásával történik. Az pedig az (_"zavarófüggvény"_) alakjában keresendő. Ebben a következő táblázat segít ( -k és -k konstansok):

vagy

A táblázat alapján meghatározott -t helyettesítsük be az eredeti egyenletbe (értelem szerűen az _y_ helyébe), így nyerünk egy olyan egyenletet, amelyből a _C_ konstansok meghatározhatók. A következő példából világosabb lesz, hogy miről is van szó:

Példa

A homogén, általános megoldás

Karakterisztikus egyenlet:

Az inhomogén, partikuláris megoldás

Értelmezés sikertelen (SVG (a MathML egy böngészőkiegészítővel engedélyezhető): Érvénytelen válasz („Math extension cannot connect to Restbase.”) a(z) https://wikimedia.org/api/rest_v1/ szervertől:): {\displaystyle y_{ip}''(x) = 2A }

Behelyettesítve:

Értelmezés sikertelen (SVG (a MathML egy böngészőkiegészítővel engedélyezhető): Érvénytelen válasz („Math extension cannot connect to Restbase.”) a(z) https://wikimedia.org/api/rest_v1/ szervertől:): {\displaystyle 2A + 5(2A+B) + 4(Ax^2+Bx+C) = 3-2x-x^2 }

Rendezgetés után,

  • Értelmezés sikertelen (SVG (a MathML egy böngészőkiegészítővel engedélyezhető): Érvénytelen válasz („Math extension cannot connect to Restbase.”) a(z) https://wikimedia.org/api/rest_v1/ szervertől:): {\displaystyle x^2 } együtthatói: Értelmezés sikertelen (SVG (a MathML egy böngészőkiegészítővel engedélyezhető): Érvénytelen válasz („Math extension cannot connect to Restbase.”) a(z) https://wikimedia.org/api/rest_v1/ szervertől:): {\displaystyle 4A = -1 \Rightarrow A = -\frac{1}{4} }
  • Értelmezés sikertelen (SVG (a MathML egy böngészőkiegészítővel engedélyezhető): Érvénytelen válasz („Math extension cannot connect to Restbase.”) a(z) https://wikimedia.org/api/rest_v1/ szervertől:): {\displaystyle x } együtthatói: Értelmezés sikertelen (SVG (a MathML egy böngészőkiegészítővel engedélyezhető): Érvénytelen válasz („Math extension cannot connect to Restbase.”) a(z) https://wikimedia.org/api/rest_v1/ szervertől:): {\displaystyle 10A +4B = -2 \Rightarrow B = \frac{1}{8} }
  • Konstans tag: Értelmezés sikertelen (SVG (a MathML egy böngészőkiegészítővel engedélyezhető): Érvénytelen válasz („Math extension cannot connect to Restbase.”) a(z) https://wikimedia.org/api/rest_v1/ szervertől:): {\displaystyle 2A + 5B + 4C = 3 \Rightarrow C = \frac{23}{32} }

Tehát

Tehát, az inhomogén általános megoldás:


Példa

A homogén, általános megoldás

Karakterisztikus egyenlet:

Az inhomogén, partikuláris megoldás

A visszahelyettesítést követően . Az inhomogén, partikuláris megoldás tehát:

Tehát, az inhomogén általános megoldás:


Rezonancia

Definíció

Ha a homogén, általános megoldás egyik tagja megegyezik az inhomogén, partikuláris megoldás feltételezett alakjának egy tagjával.

A megoldás általános alakja

A próbafüggvény megfelelő tagját meg kell szorozni x-szel.

Példa

A homogén, általános megoldás

Karakterisztikus egyenlet:

Az inhomogén, partikuláris megoldás

Vegyük észre, hogy a homogén, általános megoldás és az inhomogén, partikuláris megoldás feltételezett alakjának első tagjai rezonálnak egymással! Mi történik, ha nem foglalkozunk a rezonanciával?

Behelyettesítve:

Láthatjuk, hogy a bal oldalon az utolsó tag kivételével mindegyik kiesik, így nincs megoldás. Az inhomogén, partikuláris megoldás meghatározása helyesen:

A visszahelyettesítést követően . Az inhomogén, partikuláris megoldás tehát:

Tehát, az inhomogén általános megoldás: