Digitális életmód

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen David14 (vitalap | szerkesztései) 2013. január 25., 18:20-kor történt szerkesztése után volt. (→‎2012/2013 őszi félév)
A nyomtatható változat már nem támogatott, és hibásan jelenhet meg. Kérjük, frissítsd a böngésződ könyvjelzőit, és használd a böngésző alapértelmezett nyomtatás funkcióját.

Sablon:Szabvál

A tantárgy célkitűzése: A hallgatók megismertetése a digitális technológiára épülő - infokommunikációs, információtechnológiai eszközöket, információs társadalmi technológiákat használó - életmód jellegzetességeivel, várható változásaival, annak érdekében, hogy olyan új információtechnológiai termékeket és szolgáltatásokat tudjanak fejleszteni, amelyek elérik a társadalom megfelelő rétegeit, és a felhasználók megelégedésére szolgálnak.

A tantárgy nagyobb témakörei:

  • A digitális életmód sajátosságai, vizsgálati lehetőségei
  • A digitális életmód terepei
  • A digitális életmód sajátos aspektusai
  • Hatások, változások, várható trendek

Követelmények

  • Jelenlét: Nem kötelező az órák látogatása.
  • NagyZH: A félév során 2 nagyzárthelyit kell megírni. Mindkettő 10 pontos és legalább 4 pontot el kell érni mindkettőn. Lehet tesztes és lehet kifejtős is a ZH!
  • Házi feladat: A félév során kiadnak néhány témakört, melyekből egyet kiválasztva otthoni munkaként készíthető egy esszé/tanulmány. Erre maximum 10 pontot lehet kapni, és felül lehet íratni vele a rosszabban sikerült ZH pontszámát. ettől függetlenül mindkét ZH-t legalább 4 pontosra meg kel írni!
  • Félévközi jegy: A félévközi jegy a két ZH összpontszámából számítódik:
    • Elégtelen: 0-7 pont
    • Elégséges: 8-10 pont
    • Közepes: 11-14 pont
    • Jó: 15-17 pont
    • Jeles: 18-20 pont

Tapasztalatok

2012/2013

  • Én 2012 őszén, azaz az első meghirdetés alkalmával hallgattam a tárgyat. Az előadásokra nem kötelező bejárni, nem is ellenőrzik. Minden előadáshoz van egy rövid diasor, de azon inkább csak kérdések vannak, mint válaszok :D Ezenkívül egy csomó érthetetlen statisztika. Ekkor még nem volt kiforrott a számonkérés. Az első ZH 10 tesztkérdésből állt, 3 alternatívával, pontlevonás nélkül. Simán ki lehetett logikázni, mert a három alternatíva közül kettő mindig full hülyeség volt. 200 emberből csak az bukott rajta, aki nem ment el megírni. A második ZH azonban már 5 rövid esszéjellegű kérdésből állt. Ezen már ezért buktak páran, de igazából a kettest simán össze lehetett szedni, ha le tudtál írni néhány értelmes magyar mondatot, aminek volt bármi köze a témához. Ha egy kicsit rizsázni is tudtál és volt pár jó gondolatod, akkor simán lehetett négyest/ötöst is szerezni. A végén nem jöttem rá, hogy mi is volt a tárgy igazi értelme, de körülbelül 1 óra készüléssel (ami a diasorok elolvasása volt, és + annyi idő hogy rájöjjek hogy a diák semmit sem érnek) kis szerencsével ötöst kaptam. Valószínűleg későbbi félévekben azért kicsit szigorítanak a számonkérésen, de akkor is ingyenkötválkredit marad. - ED, 2012 ősz