„Szerkesztő:Nagy Vilmos/Jelek Gyakorlatjegyzet - 2017 (ősz)” változatai közötti eltérés

@@ 11. sor: / 11. sor: @@
 Felírjuk az periodicitás definícióját, majd számolunk:
-<math>
+* <math>\cos(\varphi k) = \cos(\varphi \cdot (k + L))</math>
-\cos(\varphi k) = \cos(\varphi \cdot (k + L)) \newline
+* <math>\varphi k + 2n\pi = \varphi(k+L)</math>
-\varphi k + 2n\pi = \varphi(k+L) \newline
+* <math>2n\pi = \varphi L</math>
-n\pi = \varphi L \newline
+* <math>L = \frac{2n\pi}{\varphi}</math>
-L = \frac{2n\pi}{\varphi}
-</math>
 Az így kapott ''L'' értéknek definíció szerint egész számnak kell lennie. Három eset lehet a számolás végén:
@@ 32. sor: / 30. sor: @@
 <div class="mw-collapsible-content">
 Nem.
-<math>
+* <math>2n\pi = \varphi L</math>
-n\pi = \varphi L \newline
+* <math>\varphi = 3</math>
-\varphi = 3 \newline
+* <math>2n\pi = 3L</math>
-n\pi = 3L \newline
+* <math>L = \frac{2n\pi}{3}</math>
-L = \frac{2n\pi}{3}
-</math>
 Erre semmilyen olyan ''n''-t nem tudunk mondani, hogy ''L'' egész legyen.
@@ 48. sor: / 44. sor: @@
 <div class="mw-collapsible-content">
 Igen.
-<math>
+* <math>y[k] = \cos(k\frac{\pi}{17} + \frac{\pi}{3})</math>
-y[k] = \cos(k\frac{\pi}{17} + \frac{\pi}{3}) \newline
+* <math>2n\pi = \varphi L</math>
-n\pi = \varphi L \newline
+* <math>\varphi = \frac{\pi}{17}</math>
-\varphi = \frac{\pi}{17} \newline
+* <math>2n\pi = \frac{\pi}{17}L</math>
-n\pi = \frac{\pi}{17}L \newline
+* <math>2 = \frac{L}{17}</math>
-= \frac{L}{17} \newline
+* <math>L = 2 \cdot 17 = 34</math>
-L = 2 \cdot 17 = 34
-</math>
 </div>
 </div>