„Fizika 2 (régi)” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
aNincs szerkesztési összefoglaló
44. sor: 44. sor:
* A tantárgy hivatalos könyve: '''''Alvin Hudson – Rex Nelson: Útban a modern fizikához'''''
* A tantárgy hivatalos könyve: '''''Alvin Hudson – Rex Nelson: Útban a modern fizikához'''''
* [[Media:Fizika1_Elektrodinamika_optika.pdf| Dr. Takács Csaba (Miskolci Egyetem): Elektrodinamika, optika]] - 84 oldalas vázlatos jegyzet,  egész tanulható. Vannak benne kidolgozott példák, ábrák, differenciális és integrális alakok is.
* [[Media:Fizika1_Elektrodinamika_optika.pdf| Dr. Takács Csaba (Miskolci Egyetem): Elektrodinamika, optika]] - 84 oldalas vázlatos jegyzet,  egész tanulható. Vannak benne kidolgozott példák, ábrák, differenciális és integrális alakok is.
*[[:File:Fizika 1_v2.pdf]]-2014-es oktató által lektorált jegyzet
* [[Media:Fizika 1_v2.pdf]]-2014-es oktató által lektorált jegyzet
* [[Fizika 2 - Ellenőrző kérdések és válaszok| Ellenőrző kérdések és válaszok]] - Az előadók által megoldásra javasolt elméleti kérdések gyűjteménye. '''''Bővítsétek!'''''
* [[Fizika 2 - Ellenőrző kérdések és válaszok| Ellenőrző kérdések és válaszok]] - Az előadók által megoldásra javasolt elméleti kérdések gyűjteménye. '''''Bővítsétek!'''''



A lap 2014. november 11., 20:17-kori változata

Fizika 2
Általános infók
Szak
villany
Kredit
5
Ajánlott félév
3
Keresztfélév
van
Tanszék
Fizika Tanszék
Követelmények
KisZH
6 db
NagyZH
1 db
Házi feladat
nincs
Vizsga
írásbeli és opcionális szóbeli
Elérhetőségek
Levlista
vfizika2@sch.bme.hu

A Fizika 2 a második féléves Fizika 1 folytatása, az előző féléves mechanika, hőtan után az elektromosságtant és az ehhez kapcsolódó modern fizikai ismereteket (kvantummechanika elemei) tárgyalja. A tananyag szorosan követi az Alvin Hudson – Rex Nelson: Útban a modern fizikához ("Hudson-Nelson") tankönyv fejezeteit, kezdve a Coulomb-erő tárgyalásától egészen a kvantumeffektusokig. A tárgy elméleti anyaga így a könyv alapján egyéni úton is elsajátítható (a tantárgy részletes követelményrendszerében is ezt írja a bőséges és részletes írásos segédanyagra hivatkozva). Az előadásokon így hivatalosan is csak a tankönyvbeli fogalmak, levezetések részletesebb tárgyalása történik, de nem feltétlenül a tankönyvben leírttal egyező módon. Néhol olyan matematikai ismeretekre támaszkodik az előadó, melyek Matematika A3-ból csak a félév végén kerülnek elő.

A gyakorlatokon példafeladatokat oldanak meg, és a második alkalomtól kezdve mindig van egy kisZH az előző gyakorlat anyagából, melyek teljesítése része az aláírás feltételeinek. Gyakorlatvezetőtől függően az adott téma elméleti része is újra átbeszélésre kerülhet. A vizsga számítási példái általában ugyanolyan jellegűek, mint a gyakorlatokon is megoldott példák, így ajánlott azoknak a mélyebb megértése.

Követelmények

  • Előkövetelmény: A Fizika 1 című tárgy teljesítése.
  • Jelenlét: A félév során 7 darab gyakorlat van, ezek közül legalább 5 alkalommal kötelező megjelenni, és ezt ellenőrzik is!
  • KisZH: A második gyakorlattól kezdve minden gyakorlaton (összesen hatszor) kiszárthelyit kell írni, ami az előző gyakorlat feladataihoz, házi feladataihoz hasonló. Ezek közül ötöt legalább kettesre teljesíteni kell. A bukott kisZH-k kétszer pótolhatóak, azonban a pótpót-alkalmon az ÖSSZES témakörből újra írni kell! Fontos: Pótpótolni vagy csak kisZH-t, vagy csak NagyZH-t lehet!
  • NagyZH: Egy nagyzárthelyi van, 6 számpéldából (6*3=18 pont) és 12 elméleti mondatkiegészítős kérdésből (12 pont) áll. Összesen legalább 12 pontot kell elérni. Két pótlási lehetőség van, azonban pótpót-nagyzárthelyit csak azok írhatnak, akiknek legalább a pótkisZH íráson meglett az 5 darab elégséges kiszárthelyi.
  • Vizsga: A tárgyból írásbeli vizsgát kötelező tenni. Amennyiben az írásbeli eredménye legalább elégséges, úgy tehető javító célú szóbeli, de akár rontani is lehet vele. A szóbelihez ajánlatos az előadások látogatása, mert durván az ott elhangzottakba kérdeznek bele. Az írásbeli három nagy részből áll, melyeken összesen legalább 20 pontot (40%) kell elérni:
    • 4 darab 5 pontos számítási feladat (részmegoldásokra is jár pont)
    • 15 darab egypontos kiegészítős elméleti kérdés
    • 5 darab hárompontos rövid, esszéjellegű kérdés (részmegoldásokra is jár pont)
  • Bónusz pontok: A tárgyból többféle módon is lehet bónuszpontokat szerezni, melyek hozzáadódnak a legalább elégséges vizsga pontszámához. FONTOS azonban, hogy csakis az első próbálkozás alkalmával érvényesíthetőek a bónuszpontok. Aki megbukik az első vizsgáján, az elveszíti a bónuszpontjait.
    Bónuszpontszerzési módok:
    • A jó kisZH eredményekért (csak az 5 legjobb számít) - A pótlással szerzett pontszám NEM számít:
      • 17-19 pont között +1 pont
      • 20-22 pont között +2 pont
      • 23-25 pont között +3 pont
    • Gyakorlatokon való aktív részvételért a gyakorlatvezető is adhat bónuszpontokat, azonban az erre és a kiszárthelyikre kapott összes bónuszpont maximum 5 pont lehet!
    • A nagyzárthelyin elért pontszám 25%-a (minimum 3, maximum 7.5) további bónuszpontként hozzáadódik a vizsga számolós feladatokat tartalmazó részéhez. A nagyZH-ra csakis akkor jár bónuszpont, ha az elsőre meglett. A pót és pótpótZH-ra semmilyen körülmények között nem szerezhető bónuszpont.

Segédanyagok

Könyvek, jegyzetek

Egyéb segédanyagok

Zárthelyi dolgozatok

A zárthelyi dolgozat két részből áll és összesen 30 pontos, melyből legalább 12 pontot kell elérni az elégségeshez. Az első rész 6 darab 3 pontos egyszerű számpéldát tartalmaz. A számolás menetére kapható részpontszám is. A második rész 12 darab 1 pontos mondatkiegészítős elméleti kérdésből áll. Ezekhez itt található egy gyűjtemény: Fizika 2 - Elméleti kérdések

Rendes ZH

Pót ZH

Vizsgák

Fontos: Keresztféléven kicsit más a számonkérések módja! Ott előszeretettel van a mondatkiegészítős feladatok helyett igaz-hamis feladat, melynél a rossz válasz pontlevonással jár.

A kiegészítős mondatokhoz a Fizika 2 - Elméleti kérdések címen található egy gyűjtemény. Kéretik frissíteni, akár emlékezetből is, de csak akkor írjátok az ellenőrzötten helyes megoldások közé, ha az tényleg 100%-osan jó is! Amennyiben nem vagytok teljesen biztosak a válaszban akkor a nem ellenőrzötten helyes megoldások közé írjátok csak be!

Továbbá a "Hudson-Nelson" tankönyv fejezeteinek végén található elméleti kérdésekhez az Ellenőrző kérdések és válaszok címen található egy oldal, ahol a többségét már megválaszolták. Szintén kéretik frissíteni, de csak ellenőrzötten helyes megoldásokkal!

Rendes vizsgák

  • 2007/08:
    • 2008.01.04 - régi típusú vizsga, megoldásokkal
    • 2008.01.11 - régi típusú vizsga, megoldásokkal

Keresztféléves vizsgák

Tippek

  • Szerencsére a feladatok jó része meglehetősen sablonos, így kellő mennyiségű gyakorlás után nem jelenthet gondot sem a ZH sem a vizsga.
  • A vizsgára érdemes átbogarászni a Hudson-Nelson idevágó részeit, mert az elméleti kérdések szinte egy az egyben abból kerülnek ki. Az sem ritka továbbá, hogy a könyvben kidolgozott számpéldákat kérnek vissza.
  • A mondatkiegészítős feladathoz érdemes átbújni a régi vizsgákat/zárthelyiket, mert viszonylag gyakran ismétlődnek. Ezenkívül a könyv ide is nagyon hasznos.
  • Érdemes a kisZH-kat és a nagyZH-t jól megírni és nemcsak az aláírásra hajtani, mert az ezekkel gyűjthető extra vizsga pontok akár egy teljes jegyet is jelenthetnek.
  • Ajánlott a gyakorlatokon előkerült feladatokat alaposan áttanulmányozni, mert a ZH/vizsga számolós részében elég gyakran visszaköszönnek egy az egyben ugyanezek, minimális változtatással.
  • Az MIT egyetemről fizika előadások felvételei, jegyzetei stb : http://ocw.mit.edu/courses/audio-video-courses/#physics

Verseny

A tantárgyból rendeznek tanulmányi versenyt.

A Fizika II. versenyen a VIK bármely hallgatója részt vehet, bár főként azoknak javasolt, akik az aktuális a félévben vették fel a Fizika II. tárgyat. A feladatok megoldásához nem szükséges "különleges tudás", modellszintű gondolkodás viszont igen. Nem csak a teljes megoldásokat fogadják el! A jó ötleteket is pontozzák. Az első díj megszerzéséhez nem kell minden feladatot megoldani. Néhány probléma alapos végiggondolása és a feladat "tökéletes" megoldása több pontot érhet, mint sok "félmegoldás". A versenyzőknek 4 óra áll rendelkezésre a feladatok megoldására.


Bevezetők
1. félév
2. félév
3. félév
4. félév
5. félév
6. félév
7. félév