Pszichológia - Munkahelyi stressz és kiégés

Mi jellemzi az egyén stresszállapotát?

az ember életben maradásához alapvetően szükség van egy optimális feszültségi szint fenntartására = optimális ingerlés állapotok: 2 dimenzió (understressz- overstressz, eustressz - distressz) és 4 pólus mentén változhat

• understressz: szervezetet érő ingerlés túl alacsony  ingermentes állapot
• overstressz: szervezetet érő ingerlés túl magas  ingergazdag állapot

túl alacsony, túl magas ingerlés is stressznövekedést okoz, amely distresszt is okozhat

• eustressz: stresszhatás kellemes
• distressz: stresszhatás kellemetlen

Mi a különbség az emóciófókuszú és a problémafókuszú megküzdés között?

általában megküzdünk a stresszel (coping)

• emóciófókuszú megküzdés: alapvető célja az, hogy csökkentsük a stressz hatása által kialakult negatív érzelmek keltette feszültségeket  különböző megküzdési mechanizmusok: viselkedéses technikák (pl. túlzott evés – ivás) vagy kognitív módok (pl. halogatás, töprengés)
• problémafókuszú megküzdés: problémaként értelmezve a helyzetet a konfliktus feloldásának módjait megtervezzük, megoldási változatokat dolgozunk ki

Milyen fiziológiai reakciókat vált ki a stressz?

általános adaptációs szindróma

• alarm reakció - ellenállóképesség csökken -> riadókészültség
• rezisztencia - ellenállás időszaka
• kimerülés - ha a stresszor nem múlik el, szervezet nem képes alkalmazkodni, győz a stressz

stressz befolyásolja az immunrendszert krónikus stressz: jelentős terhelés, immunrendszer befolyásolása  fertőzéses, daganatos betegségek, szív- és koszorúér-betegségek gyakoribb előfordulásában szerepet játszhat

Melyek a munkahelyi stressz formái és forrásai?

Forrásai

• szerep-kétértelműség
• nyomás
• munkatársak elszigetelése
• státusz elvesztésétől való félelem
• nem megfelelő munkakörnyezet

terhelő tényezők a munkában:

• munka mennyiségéből, nem egyenletes eloszlásából eredő nyomás (vezető számára)
• egyes munkatársak elszigetelése
• rivalizálás
• kényszerű politikai nyomás elfogadása
• munkatársak támogatásának hiánya
• státusz elvesztésétől való félelem

Milyen egyéni tényezők játszanak szerepet a stressz kialakulásában?

megküzdési stratégiák használata különböző módon jellemzi az egyes embert

• "gyenge megküzdő": nehezen gyűjt erőt, hogy szembeszálljon a stresszel vagy hosszan elhúzódó küzdelem jellemzi; ez a típus származhat pesszimizmusból is; küzdelem feladása

stressz ellen jól kialakított problémafókuszú megküzdés, optimista személy

• kontrollhely: az ember hogyan ítéli meg életének eseményeit
• belső kontroll: életének eseményeit ő is befolyásolja, kontroll helye önmagában van
• külső kontroll: életének eseményeit többségében külső hatások irányítják

"A" vagy "B" típusú magatartás

• "A" típusú: a személy állandó időnyomást érez, mindig siet  türelmetlen, "versengő, őrült menedzser"
• "B" típusú: nyugalom, feszültségmentesség, nem siet, békében él önmagával

keménység/szívósság: olyan attitűd, mely szerint a személy a stresszt kihívásként értelmezi, jellemzői:

• magas elkötelezettség (munkához)
• belső kontroll
• változásokat kihívásként értelmezi

A kiégést mely tünetek jelzik?

kiégés: hosszantartó stresszel kapcsolatos küzdelmet feladjuk. Tünetei:

• érzelmi kimerülés
• elszemélytelenedés
• egyéni teljesítmény csökkenése

A fejlődési modell szerint milyen lépések vezetnek el a kiégés kialakulásáig?

• stressz észlelése
• stressz fizikai elfáradáshoz, kimerüléshez v. szorongáshoz vezet
• védekező megküzdés => cinizmus, visszahúzódás

Milyen munkahelyi tényezőkkel mutat összefüggést a kiégés?

• távolmaradás a munkahelytől
• munkahely elhagyásának szándéka
• teljesítmény csökkenése
• szerepkonfliktus
• munka környezete

Melyek azok az egyéni tényezők, amelyek befolyásolják a kiégés kialakulását?

veszélyeztető tényezők:

• introverzió (különösen magas kockázat)
• szenzitivitás (érzékenység)
• idealizmus
• túlzott lelkesedés
• empátia
• túlzott szorongásra való hajlam
• kényszeresség, a pontosság igénye

ha nem párosulnak a problémaérzékenységgel, a megoldásra törekvő problémamegoldással veszélyeztetést csökkentő tényezők = demográfiai faktorok:

• házasság/tartós társkapcsolat
• nem (a nők kisebb százalékban mutatják a kiégés jeleit, ok: gyakrabban jellemző a feszültség „kibeszélése”, mint a férfiaknál)
• életkor (előrehaladtával a kiégés gyakorisága csökken)
• munkatapasztalat (növekedésével a kiégés gyakorisága csökken)

A csoport

Csoport általános jellemzői

• Tartósság az emberi kapcsolatokban
• Folytonosság, ami a közösen végzett tevékenységre jellemző
• Csoporttagok elképzelései a csoportról
• Szervezettség

Csoporttípusok

• elsődleges, primer: kis létszámú (3-25 fő), közvetlen érintkezés van
• másodlagos, szekunder: nagy létszámú, nincs szervezeti kapcsolat, nehéz a szemtől-szembe kommunikáció

Csoport alakulásának szakaszai

• Alakulás
• Viharzás
• Normaalakítás
• Működés

Csoport belső szerkezete

ez a szociometria

• formális csoportokon belül informális csoportok jönnek létre (rejtett hálózat)

formák

• pár
• hármas
• zárt négyzet
• csillag - középpont: sztárhelyzet
• lánc - nem lezárt párok
• sztár
• perem - legsúlyosabb esete a magány

Egyén szerepei a csoport életében

konstruktív

• kezdeményező
• éleményező
• kérdező
• informátor
• szabályalkotó
• általánosító

destruktív

• akadékoskodó
• mindentudó
• hírharang

Csoportviszonyok, csoportdinamika

Csoportnorma: az emberek közös (közeledő) normája

Csoportkohézió jelentése

csoportot összetartó erő.

• személyközi kohézió
• feladatalapú kohézió

Csoportvezetői stílusok fajtái

• feladatorientált
• folyamatorientált
• tranzakcionális vezető
• átszervező vezető

Szocializáció

Mit nevezünk szocializációnak?

Tanulási folyamat, mely során az egyén elsajátítja a társadalom normáit, szokásait, a társadalmi együttélés szabályait ill. a személy viselkedése úgy módosul, hogy megfeleljen a társadalom tagjai által vele szemben támasztott elvárásoknak.

Melyek a szocializáció fontos környezeti tényezői?

Elsődleges szocializációs környezet a család, másodlagos az iskola.

Jellemezze a szocializációt, mint tanulási folyamatot!

3 fő összetevő:

• direkt instrukciók: mit (nem) kell / szabad tenni és mondani, ill. mikor
• formálás: elvárt viselkedésforma erősítése (jutalmazás és büntetés, következmények fontossága)
• megfigyelésen alapuló tanulás: modellkövetés (utánzás), azonosulás (modellkövetés magasabb szintje); felnőttkorban tudatos, gyermekkorban csak részben

Milyen fontos szocializációs fogalmakat ismer? Jellemezze azokat!

• szerepek, szerepkonfliktusok: rokonsági, családi, kivívott, spontán, társadalmi + az ezekkel kapcsolatos konfliktusok
• munkahelyi szocializáció: taggá válás az adott körben, foglalkozási szerep elsajátítása

Mikor léphet fel szerepkonfliktus az egyén életében, és hogyan oldható fel?

Ha az adott szereppel ellentétes elvárást közvetítenek (ekkor a személy ellentmondásba kerül önmagával). feloldása:

• kompromisszumképzés
• kibúvókeresés
• morális kibúvó
• figyelemmegosztás
• kábítás
• menekülés

Melyek a szocializáció munkahelyhez köthető formái?

• munkahelyi csoportba való beilleszkedés
• szervezet működéséhez, elvásásaihoz való alkalmazkodás
• szervezeten belüli társas kapcsolatok kialakítása
• kommunikációs csatornák megismerése és alkalmazása

munkaszocializáció eredménye: „munkaszemélyiség” kialakulása

Hogyan alakulnak ki a foglalkozási munkaszerepek?

3 szocializációs stratégia:

• gondnokság: szerep követelményeinek adottságként való felfogása, erős alkalmazkodás jellemzi az adott szerephez
• tartalmi fejlesztés: szerep céljainak elfogadása, de a célok elérésének módját az egyén határozza meg
• szerepmódosítás: a munka céljainak újradefiniálása, ehhez legegyszerűbb módszerek választása

Milyen információkkal látja el a szervezet az új belépőket?

• kollektív-egyéni információ (formális / informális tájékoztatás): szervezet által előírt módon történik (mindenki számára azonos tartalmú tájékoztató a szervezetről, a munkavégzésről, az elvárásokról) / a szervezet tagjai egyéni motiváció alapján (nem szervezett formában történik)
• mentorok kiválasztása: bevezetik az új munkatársat a szervezetbe, elvárások ismertetése, minta a szocializációhoz

Mi a különbség a felavatás és a megfosztás között?

• felavatás: munkatársak meglévő tapasztalatainak, készségeinek, munkával kapcsolatos magatartásának megerősítése
• megfosztás: leépítik az egyén én-identitását, majd a szervezet preferált imázsának megfelelően építik fel, elfojtják a személyiséget a munkaszerepben

-- NovakAron - 2006.12.12.