Pszichológia - Munkahelyi stressz és kiégés

A VIK Wikiből
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
← Vissza az előző oldalra – Pszichológia


Mi jellemzi az egyén stresszállapotát?

az ember életben maradásához alapvetően szükség van egy optimális feszültségi szint fenntartására = optimális ingerlés állapotok: 2 dimenzió (understressz- overstressz, eustressz - distressz) és 4 pólus mentén változhat

  • understressz: szervezetet érő ingerlés túl alacsony  ingermentes állapot
  • overstressz: szervezetet érő ingerlés túl magas  ingergazdag állapot

túl alacsony, túl magas ingerlés is stressznövekedést okoz, amely distresszt is okozhat

  • eustressz: stresszhatás kellemes
  • distressz: stresszhatás kellemetlen

Mi a különbség az emóciófókuszú és a problémafókuszú megküzdés között?

általában megküzdünk a stresszel (coping)

  • emóciófókuszú megküzdés: alapvető célja az, hogy csökkentsük a stressz hatása által kialakult negatív érzelmek keltette feszültségeket  különböző megküzdési mechanizmusok: viselkedéses technikák (pl. túlzott evés – ivás) vagy kognitív módok (pl. halogatás, töprengés)
  • problémafókuszú megküzdés: problémaként értelmezve a helyzetet a konfliktus feloldásának módjait megtervezzük, megoldási változatokat dolgozunk ki

Milyen fiziológiai reakciókat vált ki a stressz?

általános adaptációs szindróma

  • alarm reakció - ellenállóképesség csökken -> riadókészültség
  • rezisztencia - ellenállás időszaka
  • kimerülés - ha a stresszor nem múlik el, szervezet nem képes alkalmazkodni, győz a stressz

stressz befolyásolja az immunrendszert krónikus stressz: jelentős terhelés, immunrendszer befolyásolása  fertőzéses, daganatos betegségek, szív- és koszorúér-betegségek gyakoribb előfordulásában szerepet játszhat

Melyek a munkahelyi stressz formái és forrásai?

Forrásai

  • szerep-kétértelműség
  • nyomás
  • munkatársak elszigetelése
  • státusz elvesztésétől való félelem
  • nem megfelelő munkakörnyezet

terhelő tényezők a munkában:

  • munka mennyiségéből, nem egyenletes eloszlásából eredő nyomás (vezető számára)
  • egyes munkatársak elszigetelése
  • rivalizálás
  • kényszerű politikai nyomás elfogadása
  • munkatársak támogatásának hiánya
  • státusz elvesztésétől való félelem


Milyen egyéni tényezők játszanak szerepet a stressz kialakulásában?

megküzdési stratégiák használata különböző módon jellemzi az egyes embert

  • "gyenge megküzdő": nehezen gyűjt erőt, hogy szembeszálljon a stresszel vagy hosszan elhúzódó küzdelem jellemzi; ez a típus származhat pesszimizmusból is; küzdelem feladása

stressz ellen jól kialakított problémafókuszú megküzdés, optimista személy

  • kontrollhely: az ember hogyan ítéli meg életének eseményeit
  • belső kontroll: életének eseményeit ő is befolyásolja, kontroll helye önmagában van
  • külső kontroll: életének eseményeit többségében külső hatások irányítják

"A" vagy "B" típusú magatartás

  • "A" típusú: a személy állandó időnyomást érez, mindig siet  türelmetlen, "versengő, őrült menedzser"
  • "B" típusú: nyugalom, feszültségmentesség, nem siet, békében él önmagával

keménység/szívósság: olyan attitűd, mely szerint a személy a stresszt kihívásként értelmezi, jellemzői:

  • magas elkötelezettség (munkához)
  • belső kontroll
  • változásokat kihívásként értelmezi

A kiégést mely tünetek jelzik?

kiégés: hosszantartó stresszel kapcsolatos küzdelmet feladjuk. Tünetei:

  • érzelmi kimerülés
  • elszemélytelenedés
  • egyéni teljesítmény csökkenése

A fejlődési modell szerint milyen lépések vezetnek el a kiégés kialakulásáig?

  • stressz észlelése
  • stressz fizikai elfáradáshoz, kimerüléshez v. szorongáshoz vezet
  • védekező megküzdés => cinizmus, visszahúzódás

Milyen munkahelyi tényezőkkel mutat összefüggést a kiégés?

  • távolmaradás a munkahelytől
  • munkahely elhagyásának szándéka
  • teljesítmény csökkenése
  • szerepkonfliktus
  • munka környezete

Melyek azok az egyéni tényezők, amelyek befolyásolják a kiégés kialakulását?

veszélyeztető tényezők:

  • introverzió (különösen magas kockázat)
  • szenzitivitás (érzékenység)
  • idealizmus
  • túlzott lelkesedés
  • empátia
  • túlzott szorongásra való hajlam
  • kényszeresség, a pontosság igénye

ha nem párosulnak a problémaérzékenységgel, a megoldásra törekvő problémamegoldással veszélyeztetést csökkentő tényezők = demográfiai faktorok:

  • házasság/tartós társkapcsolat
  • nem (a nők kisebb százalékban mutatják a kiégés jeleit, ok: gyakrabban jellemző a feszültség „kibeszélése”, mint a férfiaknál)
  • életkor (előrehaladtával a kiégés gyakorisága csökken)
  • munkatapasztalat (növekedésével a kiégés gyakorisága csökken)

A csoport

Csoport általános jellemzői

  • Tartósság az emberi kapcsolatokban
  • Folytonosság, ami a közösen végzett tevékenységre jellemző
  • Csoporttagok elképzelései a csoportról
  • Szervezettség

Csoporttípusok

  • elsődleges, primer: kis létszámú (3-25 fő), közvetlen érintkezés van
  • másodlagos, szekunder: nagy létszámú, nincs szervezeti kapcsolat, nehéz a szemtől-szembe kommunikáció

Csoport alakulásának szakaszai

  • Alakulás
  • Viharzás
  • Normaalakítás
  • Működés

Csoport belső szerkezete

ez a szociometria

  • formális csoportokon belül informális csoportok jönnek létre (rejtett hálózat)

formák

  • pár
  • hármas
  • zárt négyzet
  • csillag - középpont: sztárhelyzet
  • lánc - nem lezárt párok
  • sztár
  • perem - legsúlyosabb esete a magány

Egyén szerepei a csoport életében

konstruktív

  • kezdeményező
  • éleményező
  • kérdező
  • informátor
  • szabályalkotó
  • általánosító

destruktív

  • akadékoskodó
  • mindentudó
  • hírharang

Csoportviszonyok, csoportdinamika

Csoportnorma: az emberek közös (közeledő) normája

Csoportkohézió jelentése

csoportot összetartó erő.

  • személyközi kohézió
  • feladatalapú kohézió

Team sajátságai

Csoportlégkört befolyásoló tényezők

Csoportvezetői stílusok fajtái

  • feladatorientált
  • folyamatorientált
  • tranzakcionális vezető
  • átszervező vezető

Szocializáció

Mit nevezünk szocializációnak?

Tanulási folyamat, mely során az egyén elsajátítja a társadalom normáit, szokásait, a társadalmi együttélés szabályait ill. a személy viselkedése úgy módosul, hogy megfeleljen a társadalom tagjai által vele szemben támasztott elvárásoknak.

Melyek a szocializáció fontos környezeti tényezői?

Elsődleges szocializációs környezet a család, másodlagos az iskola.

Jellemezze a szocializációt, mint tanulási folyamatot!

3 fő összetevő:

  • direkt instrukciók: mit (nem) kell / szabad tenni és mondani, ill. mikor
  • formálás: elvárt viselkedésforma erősítése (jutalmazás és büntetés, következmények fontossága)
  • megfigyelésen alapuló tanulás: modellkövetés (utánzás), azonosulás (modellkövetés magasabb szintje); felnőttkorban tudatos, gyermekkorban csak részben

Milyen fontos szocializációs fogalmakat ismer? Jellemezze azokat!

  • szerepek, szerepkonfliktusok: rokonsági, családi, kivívott, spontán, társadalmi + az ezekkel kapcsolatos konfliktusok
  • munkahelyi szocializáció: taggá válás az adott körben, foglalkozási szerep elsajátítása

Mikor léphet fel szerepkonfliktus az egyén életében, és hogyan oldható fel?

Ha az adott szereppel ellentétes elvárást közvetítenek (ekkor a személy ellentmondásba kerül önmagával). feloldása:

  • kompromisszumképzés
  • kibúvókeresés
  • morális kibúvó
  • figyelemmegosztás
  • kábítás
  • menekülés

Melyek a szocializáció munkahelyhez köthető formái?

  • munkahelyi csoportba való beilleszkedés
  • szervezet működéséhez, elvásásaihoz való alkalmazkodás
  • szervezeten belüli társas kapcsolatok kialakítása
  • kommunikációs csatornák megismerése és alkalmazása

munkaszocializáció eredménye: „munkaszemélyiség” kialakulása

Hogyan alakulnak ki a foglalkozási munkaszerepek?

3 szocializációs stratégia:

  • gondnokság: szerep követelményeinek adottságként való felfogása, erős alkalmazkodás jellemzi az adott szerephez
  • tartalmi fejlesztés: szerep céljainak elfogadása, de a célok elérésének módját az egyén határozza meg
  • szerepmódosítás: a munka céljainak újradefiniálása, ehhez legegyszerűbb módszerek választása

Milyen információkkal látja el a szervezet az új belépőket?

  • kollektív-egyéni információ (formális / informális tájékoztatás): szervezet által előírt módon történik (mindenki számára azonos tartalmú tájékoztató a szervezetről, a munkavégzésről, az elvárásokról) / a szervezet tagjai egyéni motiváció alapján (nem szervezett formában történik)
  • mentorok kiválasztása: bevezetik az új munkatársat a szervezetbe, elvárások ismertetése, minta a szocializációhoz

Mi a különbség a felavatás és a megfosztás között?

  • felavatás: munkatársak meglévő tapasztalatainak, készségeinek, munkával kapcsolatos magatartásának megerősítése
  • megfosztás: leépítik az egyén én-identitását, majd a szervezet preferált imázsának megfelelően építik fel, elfojtják a személyiséget a munkaszerepben

-- NovakAron - 2006.12.12.