„Matematika A3 - Magasabbrendű differenciálegyenletek” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Villanyalap|MatB3Peldak8}} %TOC{depth="2"}% ==Lineáris, homogén, állandó együtthatós n-edrendű differenciálegyenletek== ====Definíció====…”
 
David14 (vitalap | szerkesztései)
(Nincs különbség)

A lap 2013. február 24., 00:42-kori változata

Ez az oldal a korábbi SCH wikiről lett áthozva.

Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor, kérlek, javíts rajta egy rövid szerkesztéssel!

Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót.


%TOC{depth="2"}%

Lineáris, homogén, állandó együtthatós n-edrendű differenciálegyenletek

Definíció

A i=0naiy(i)(x)=any(n)(x)+an1y(n1)(x)+...+a1y(x)+a0y(x)=0 alakú egyenletek, ahol ai-k konstansok, lineáris, homogén, állandó együtthatós differenciálegyenletek.

A megoldás általános alakja

Írjuk fel a karakterisztikus polinomot, ami a következőképpen néz ki:

i=0naiλi=anλn+an1λn1+...+a1λ+a0=0

Ekkor a homogén, általános megoldásra a következő állítások igazak:

  1. Ha λi gyöke a karakterisztikus egyenletnek, akkor eλix gyöke a differenciálegyenletnek.
  2. Ha az eλ1x;eλ2x;...;eλnx megoldások, akkor ezek a pontok, mint vektorok, kifeszítik a differenciálegyenlet magterét.
  3. A homogén, általános megoldás előáll a következő alakban:
    • Ha a karakterisztikus egyenletnek _n_ darab, különböző λi megoldása van, akkor yha(x)=i=1ncieλix=c1eλ1x+c2eλ2x+...+cneλnx
    • Ha a karakterisztikus egyenletnek λi m-szeres multiplicitású gyöke, akkor a homogén, általános megoldás kifejezésében mindenképpen szerepelnek a következő tagok: eλix;xeλix;x2eλix;...;xm1eλnx
    • Ha a karakterisztikus egyenletnek λi=a+jb komplex gyöke, akkor a homogén, általános megoldás kifejezésében mindenképpen szerepel az eax(c1cos(bx)+c2sin(bx)) tag, valamint szerepelnie kell továbbá a gyökök között λi komplex konjugáltjának is.

Lineáris, inhomogén, állandó együtthatós n-edrendű differenciálegyenletek

Definíció

A i=0naiy(i)(x)=any(n)(x)+an1y(n1)(x)+...+a0y(x)=f(x) alakú egyenletek, ahol ai-k konstansok, lineáris, inhomogén, állandó együtthatós differenciálegyenletek.

A megoldás általános alakja

Az inhomogén differenciálegyenlet inhomogén, általános megoldása a homogén, általános megoldás és az inhomogén egyenlet egy partikuláris megoldásának összege, vagyis:

yia(x)=yha(x)+yip(x)

Az yha megtalálása f(x)=0 helyettesítéssel, majd a keletkező homogén egyenlet megoldásával történik. Az yip pedig az f(x) (_"zavarófüggvény"_) alakjában keresendő. Ebben a következő táblázat segít (K -k és C -k konstansok):

f(x) yip
Keαx Ceαx
Kxn i=0nCixi
K1cos(ax) vagy K2sin(bx) C1cos(ax)+C2sin(bx)
xneαx eαxi=0nCixi

A táblázat alapján meghatározott yip -t helyettesítsük be az eredeti egyenletbe (értelem szerűen az _y_ helyébe), így nyerünk egy olyan egyenletet, amelyből a _C_ konstansok meghatározhatók. A következő példából világosabb lesz, hogy miről is van szó:

Példa

y+5y+4y=32xx2

A homogén, általános megoldás

Karakterisztikus egyenlet: λ2+5λ+4=0 λ1=4 λ2=1 yha(x)=c1e4x+c2ex

Az inhomogén, partikuláris megoldás

yip(x)=Ax2+Bx+C yip(x)=2Ax+B yip(x)=2A

Behelyettesítve:

2A+5(2A+B)+4(Ax2+Bx+C)=32xx2

Rendezgetés után,

  • x2 együtthatói: 4A=1A=14
  • x együtthatói: 10A+4B=2B=18
  • Konstans tag: 2A+5B+4C=3C=2332

Tehát yip(x)=14x2+18x+2332

Tehát, az inhomogén általános megoldás:

yia(x)=c1e4x+c2ex14x2+18x+2332


Példa

y6y+13y=x+sin(3x)

A homogén, általános megoldás

Karakterisztikus egyenlet: λ26λ+13=0 λ1=3+j2 λ2=3j2 yha(x)=e3x(c1cos(2x)+c2sin(2x))

Az inhomogén, partikuláris megoldás

yip(x)=Ax+B+Csin(3x)+Dcos(3x) yip(x)=A+3Ccos(3x)3Dsin(3x) yip(x)=9Csin(3x)9Dcos(3x)

A visszahelyettesítést követően A=113;B=6169;C=185;D=9170. Az inhomogén, partikuláris megoldás tehát:

yip(x)=x13+6169+sin(3x)85+9cos(3x)170

Tehát, az inhomogén általános megoldás:

yia(x)=e3x(c1cos(2x)+c2sin(2x))+x13+6169+sin(3x)85+9cos(3x)170


Rezonancia

Definíció

Ha a homogén, általános megoldás egyik tagja megegyezik az inhomogén, partikuláris megoldás feltételezett alakjának egy tagjával.

A megoldás általános alakja

A próbafüggvény megfelelő tagját meg kell szorozni x-szel.

Példa

y+3y+2y=ex+2e3x

A homogén, általános megoldás

Karakterisztikus egyenlet: λ2+3λ+2=0 λ1=1 λ2=2 yha(x)=c1ex+c2e2x

Az inhomogén, partikuláris megoldás

yip(x)=Aex+Be3x

Vegyük észre, hogy a homogén, általános megoldás és az inhomogén, partikuláris megoldás feltételezett alakjának első tagjai rezonálnak egymással! Mi történik, ha nem foglalkozunk a rezonanciával?

yip(x)=Aex+Be3x yip(x)=Aex+3Be3x yip(x)=Aex+9Be3x

Behelyettesítve:

Aex+9Be3x3Aex9Be3x+2Aex+29Be3x=ex+2e3x

Láthatjuk, hogy a bal oldalon az utolsó tag kivételével mindegyik kiesik, így nincs megoldás. Az inhomogén, partikuláris megoldás meghatározása helyesen:

yip(x)=Axex+Be3x yip(x)=A(xex+ex)+3Be3x yip(x)=2Aex+Axex+9Be3x

A visszahelyettesítést követően A=1;B=1. Az inhomogén, partikuláris megoldás tehát:

yip(x)=xex+e3x

Tehát, az inhomogén általános megoldás:

yia(x)=c1ex+c2e2xxex+e3x



-- Serény György előadásai és Farkas Gergő gyakorlatai alapján írta MAKond - 2011.01.08.