„Elektronika” változatai közötti eltérés

49. sor:

ezt leszámítva a gyakorlatokkal hamar lehet végezni.

'''Tippek feladatokhoz:'''

* Ohm-törvényt, Kirchoff törvényeket (másnéven hurok ill. csomóponti törvényeket) illik ismerni, nélkülük "elég" nehéz boldogulni. Érdemes minél több hurokra felírni huroktörvényt, előbb-utóbb lesz annyi egyenleted (persze az alapképletekkel együtt) ahány ismeretlened...:)

* A diódán mindig <math>0,7V</math> feszültség esik (néha mást adnak meg <math>U_d</math>-re, akkor az) nyitóirányban, záróirányban pedig szakadásként viselkedik, azaz kb. olyan, mintha el lenne vágva a vezeték.

* Zener diódás feladatoknál a dióda mindig záróirányba van előfeszítve, ott a letörési feszültség esik a diódán, de amikor a diódán eső feszültséget kérdezik, mindig hozzá kell számolni a differenciális ellenállásán eső feszültséget. (ehhez általában meg van adva a diff. ellenállása, az áramot meg általában ki lehet számolni a másik ellenállás segítségével, ezek után <math>U=I*R</math>), tehát mondjuk egy <math>5V</math> letörési feszültségű Zener diódán ilyen <math>5,01-5,2 V</math> esik (kb.).

* A drain a pozitívabb feszültségű, a source a negatívabb. És az általunk vett egyszerű esetekben az áramkörökben a föld a legnegatívabb, a táp a legpozitívabb.

* A bipoláris tranzisztorra: <math>I_c=BI_b</math> és <math>I_e=(B+1)\cdot I_b</math>, ezekből kell kiindulni normál aktív állapotban (áltálában <math>I_b</math>-t adják meg vagy egyszerűen ki lehet számolni, <math>B</math>-t pedig mindig megadják), és miután megvan <math>I_c</math> és <math>I_e</math> így a kollektor és emitter ellenállásokon eső feszültséget egy Ohm-törvény alkalmazással meghatározhatjuk.

* MOS tranzisztorokról annyit érdemes tudni, hogy Isource=Idrain, azaz tulajdonképpen csak "egyféle" árama van. Az Igate mindig 0. Az <math>I=\frac K 2 \frac W L (U_{gs}-V_t)^2</math> képletből általában egyetlen dolog hiányzik.

* JFET-re: <math>I_d=I_{dss}\left(1-\left(\frac{U_{gs}}{V_p}\right)\right)^2</math>, ebből szintén általában csak 1 dolog hiányzik.

* A helyettesítő képeket is előszeretettel kérdezgetik mostanában erről viszont fogalmam sincs, ha valaki tudja, hogyan kell felrajzolni őket, írja be ide.

* És egy általános tanács: sokszor segíthet, ha az ábrára berajzolgatjátok, hogy hol mekkora a feszültség, az egyes ellenállásokon, diódákon és tranzisztorok átmenetein mekkora feszültség esik, illetve merre mekkora áram folyik. Könnyen feltűnhet, hogy hoppá hiszen minden megvan egy adott hurokban, vagy csomópontban és akkor a maradék áramnak merre kell folyni, vagy a hiányzó feszültségnek hol kell esnie.

= Gyakvezérek =

@@ 49. sor: / 49. sor: @@
 ezt leszámítva a gyakorlatokkal hamar lehet végezni.
+'''Tippek feladatokhoz:'''
+* Ohm-törvényt, Kirchoff törvényeket (másnéven hurok ill. csomóponti törvényeket) illik ismerni, nélkülük "elég" nehéz boldogulni. Érdemes minél több hurokra felírni huroktörvényt, előbb-utóbb lesz annyi egyenleted (persze az alapképletekkel együtt) ahány ismeretlened...:)
+* A diódán mindig <math>0,7V</math> feszültség esik (néha mást adnak meg <math>U_d</math>-re, akkor az) nyitóirányban, záróirányban pedig szakadásként viselkedik, azaz kb. olyan, mintha el lenne vágva a vezeték.
+* Zener diódás feladatoknál a dióda mindig záróirányba van előfeszítve, ott a letörési feszültség esik a diódán, de amikor a diódán eső feszültséget kérdezik, mindig hozzá kell számolni a differenciális ellenállásán eső feszültséget. (ehhez általában meg van adva a diff. ellenállása, az áramot meg általában ki lehet számolni a másik ellenállás segítségével, ezek után <math>U=I*R</math>), tehát mondjuk egy <math>5V</math> letörési feszültségű Zener diódán ilyen <math>5,01-5,2 V</math> esik (kb.).
+* A drain a pozitívabb feszültségű, a source a negatívabb. És az általunk vett egyszerű esetekben az áramkörökben a föld a legnegatívabb, a táp a legpozitívabb.
+* A bipoláris tranzisztorra: <math>I_c=BI_b</math> és <math>I_e=(B+1)\cdot I_b</math>, ezekből kell kiindulni normál aktív állapotban (áltálában <math>I_b</math>-t adják meg vagy egyszerűen ki lehet számolni, <math>B</math>-t pedig mindig megadják), és miután megvan <math>I_c</math> és <math>I_e</math> így a kollektor és emitter ellenállásokon eső feszültséget egy Ohm-törvény alkalmazással meghatározhatjuk.
+* MOS tranzisztorokról annyit érdemes tudni, hogy Isource=Idrain, azaz tulajdonképpen csak "egyféle" árama van. Az Igate mindig 0. Az <math>I=\frac K 2 \frac W L (U_{gs}-V_t)^2</math> képletből általában egyetlen dolog hiányzik.
+* JFET-re: <math>I_d=I_{dss}\left(1-\left(\frac{U_{gs}}{V_p}\right)\right)^2</math>, ebből szintén általában csak 1 dolog hiányzik.
+* A helyettesítő képeket is előszeretettel kérdezgetik mostanában erről viszont fogalmam sincs, ha valaki tudja, hogyan kell felrajzolni őket, írja be ide.
+* És egy általános tanács: sokszor segíthet, ha az ábrára berajzolgatjátok, hogy hol mekkora a feszültség, az egyes ellenállásokon, diódákon és tranzisztorok átmenetein mekkora feszültség esik, illetve merre mekkora áram folyik. Könnyen feltűnhet, hogy hoppá hiszen minden megvan egy adott hurokban, vagy csomópontban és akkor a maradék áramnak merre kell folyni, vagy a hiányzó feszültségnek hol kell esnie.
 = Gyakvezérek =